Gyorsan essünk túl a Haven-ön, hogy egy másik nézőpontot is megismerhessünk, ne csak human 5/10-e uralja a blogot. Már kommentben is leírtam, hogy hej, de csalódás volt ez a pilot. Nem közepes, nem semmilyen, hanem rossz. Nem fájdalmasan rossz, hanem afféle “Na, és akkor mi van?” módon, abszolút feszültségmentesen. Persze azért még egy rész belefér, mert kíváncsi vagyok.

HAVEN – 1×01 – 3/10

Stephen King, a Holtsáv készítői, fura kisváros, természetfölötti képességek, Eric Balfour alias sorozatpestis (jé, ma a másik pestis új sorozatáról is írtam. szia, Chris.) és a pilotban Nicole de Boer, mint vendégszereplő. Igen, jól látszik, hogy kaptunk egy Eureka-t, minden hétre egy fura jelenséget, csak éppen poénok, báj és izgalom nélkül. (A Colorado Kid, mint alapul szolgáló regény a két öreg újságíró által belengetett régi újság címoldalán van – ez szolgáltatja a halvány és érdektelen átívelést.)

Már eleve a színészek is furcsák voltak a pilotban, mintha lassítót itattak volna velül. Emily Rose (Jericho-ból és a Vészhelyzetből lehet ismerős) a színfalak mögötti interjúkban 10-szer élénkebb, mint a sorozatban. Van neki egy, már-az-arcára-sem-emlékszem jellegtelen, Scully-szerűen szkeptikus seriff társa, meg egy szokásos módon laza és azonnal megkedvelhető Eric Balfour-ja, de egyikük sem osztott-szorzott sajnos, nulla volt a kémia két random fél között.

Ráadásul a szkepticizmus mellett meglehetősen nagy nyugalommal vették tudomásul az 1×01-ben történt eseményeket és felfedezéseket. Én például az első perctől kezdve arra számítottam, hogy Haven lakói tudják, hogy “fura” a városuk, hogy a rendőrök csak falazni akarnak, akadályozni a kintről érkező FBI-ügynöknő munkáját, de szó sem volt erről. Talán ez az egyetlen momentum, ami felkeltette az érdeklődésemet: valami “ébredés” ment volna végbe esetleg? Csakis a válasz lehetősége miatt maradok az 1×02-re. No meg azért, hogy lássam egy epizód felépítésének folyamatábráját.