login |

Strike Back – írta symor

2010. 07. 18. 21:29 - Írta: vendegblogger

35 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Who Dares Wins – Qui audet adipiscitur/ Aki mer, az nyer!
(SAS mottó)

Régen volt ilyen látnivaló, ahogy a britek váratlanul nagyot ütöttek a tévésorozatos akcióműfajon, mert mennyiség helyet minőséggel a Sky1 új sorozata, a Strike Back, a műsorok hadszínterein jelenleg koronaértéket képvisel. Viszonylag olyannyira olcsó eszközökkel, hogy a tengerentúli kuzinban bennrekedhet a szufla, amiért hasonlót már nem tud felmutatni (The Unit). Míg azonban az amerikaiaknak egy bevetéstörténethez egy egész csapat kellett, a briteknek Fleming óta elég egyetlen személy: ez alkalommal Porter, John Porter.

1

John Portert az SAS (Special Air Service/ Különleges Légi Szolgálat) tisztjeként ismerhetjük meg, amint a 2003-as iraki invázió estéjén csapatával túszmenekítő akcióra indul bázishajójáról, az ellenséges Bagdad külvárosába. Az akció balul sikerül, mivel Porter egy öngyilkos merénylőnek felszerelt iraki kiskamaszt haboz kivégezni, mely hanyagság látszólag társai életébe kerül. A Szolgálat szokásaihoz híven a „kíméletes” hibájából tananyag lesz, ő maga pedig leszerel, mielőtt lefokoznák. Hét évvel később, az egyre inkább lecsúszó Portert reaktiválják, amikor felismeri az egykori kamasz-terroristát az Irakban eltűnt neves haditudósító, Katie Dartmouth (Orla Brady) elrablójaként.

Portert ezután az MI6 (Military Intelligence/ Katonai Hírszerzés, külföldi felderítő egysége) speciális 20-as részlege műveleti tisztként alkalmazza. Eleinte csupán erre a küldetésre, hiszen kétségeik vannak alkalmasságát illetően, amelyben nagy szerepe van a karrierjét korábban megtörő akció egy másik résztvevőjének, Hugh Collinsonnak (Andrew Lincoln), aki most operatív felettesévé válik. A renegátkodó Porter az éles helyzetben meglepő rátermettséget mutat, ezért továbbra is igénybe veszik. A fennmaradó bizalmatlanság viszont az egész sorozat laza, összekötő szála lesz az évad alatt.

2

Az akcióműfaj távol áll a britektől, hihetnénk, de az adaptált katonatörténetek régóta előkelő helyen szerepelnek a szigetországbéli televíziózásban (ld. Cornwell tollából a kiváló Sharpe és a remek Sean Bean). Gondolkozzunk inkább úgy, hogy nem csupán fejlődtek, hanem visszavettek valamennyit a fennkölt színvonalból, dinamikus formában mai akcióponyvát felhasználva, egy kelendő angol szerzőtől.

A Strike Back sorozathoz az ismert író, szaktanácsadó és tévés-személyiség Chris Ryan azonos című regényét dolgozták fel, és nem is találhattak volna alkalmasabbat a műfajhoz, mivel a népszerű Ryan tapasztalatból ír. Korábban SAS-katona volt (22. reguláris ezred), és már a pályáját elindító első könyve, az alakulatával Öböl-háborúban megesett valós eseményeket tárta fel. A Bravó Kettő Zéró rajjal megesettek elbeszélése ma már olyannyira közkeletű, hogy a korunkbeli regiment-legendák részét képezi. Miszerint Ryan, Észak-Iraki küldetésen lelepleződött SAS csapatának egyetlen tagja, akinek 300 kilométert gyalogolva a sivatagban sikerült kimenekülni az országból. A ’91-ben bevetett SAS járőr históriájáról, tulajdonképpen nem egy, hanem két bizonytalan hitelű, de világsikert megért regény született (Ryan mellett elfogott bajtársáé, a szintén bestseller író Andy McNabé), ebből utólag úgy tűnik Ryan verziója emlékezett „kevésbé rosszul” (Michael Asher: The Real Bravo Two Zero).

6

Mind McNabnak, mind pedig Ryannak ez volt az utolsó valós eseményeket tárgyaló regénye. Ryan képzelet szülte lektűrjei viszont továbbra is valósághű részletekkel, a haderő különleges feladatkörű, veterán hőseiről szólnak. Ezekkel a kötetekkel már a ponyvai prózát képviseli elit szinten, ha magában a katonai irodalmat nem is a legkimagaslóbban. Ügyetlen perspektívái ellenére mozgalmas fejezeteiben tudja miről és hogyan kell írni: erőszakosan és hitelesen, hozzáértően a harci cselekményről, hiszen volt benne része. Történetei többnyire autentikus katonai és taktikai információkat tartalmaznak, még ha nem is érnek fel a neokon akció-adathordozó Tom Clancy agymenéseihez.

Elaine Pyke és Andy Harries a Sky csatorna producerei nagy lelkesedéssel fedezték fel ennek kapcsán Ryan Strike Back regényét, mint sorozattá alakítható forrásirodalmat. Ryan könyvben olvasható cselekményvázát feldolgozva az első részekben (1×01-02), és alapkoncepcióként használva a továbbiakra nézve. Tudatosan HD (1080i) televíziós képformában gondolkodva a forgatandó anyag látványtervéről a stáb Dél-Afrikában rögzítette nagyobbrészt a szériát, hogy a jól választott helyszínek hitelességére is odafigyelhessenek, a festőitől az egyszerűig.

Az egyenes vonalvezetésű, és néha egészen autentikus kinézetű évad ennél fogva csaknem végig következetes, dupla epizódokkal halad előre. Két rész fed le egy küldetést és annak összefüggő történetét, ergo jobbára hatrészes évadformátumban kapunk három tévéfilmet. A tovább mögött folytatom – spoilermentesen.

A dolgok közepébe vágva a Strike Back néhány alkalmi szövetségest leszámítva a főszereplő egyszemélyes misszióiról szól Irakban (1×01-02), Zimbabwében (1×03-04) és Afganisztánban (1×05-06). A részek John Porter figurájára épülnek, Chris Ryan katonai- és szövegkönyv tanácsai hatására a sorozatban többé-kevésbé rendkívül jól, realisztikusan kidolgozott karaktert kapunk általa, köszönhetően Richard Armitage játékának.

3

Porter nem sérthetetlen, legkevésbé sem szuperhős, csak épkézláb ember. Nem kőfejű kolosszus, inkább szívós és nyurga. Az első epizód rögtön rávilágít, hogy távolról sem a „királynőért és a hazáért” cselekszik, hanem mert nem ért máshoz. Neki a világ kíméletlenebbik fele az ismerős munkakörnyezet. A megbízatásai alatt a túlélés ésszerű szabályait követi, hiszen mindössze önmaga nem érzi feláldozhatónak magát, és ezért saját képességeiben bízva áll feladataihoz. Ha kell a fenekében csempészi a bicskát, vagy szétvereti a fejét, hogy eljusson céljáig. A túlerővel sem küzd meg, bátran elmenekül, amíg sarokba nem szorítják.

A világ közönyös, kegyetlen és egy Porter végletű katona semmiképpen sem érzeleghet bűntudattal, a sorozat ehhez alkalmazkodik, majdnem teljes egészében. Dicsfény nélküli teendő, amiben csak a szakszerűség számít, ahogy Porter „semlegesít”, vagy őt ölik meg. Ellenfeleivel nem kézitusát vív, elkap, és pillanatok alatt tör csontot és csigolyát. Lőni akkor lő, amikor a helyzet megkívánja, öl és nem sebesít, mint az igazi hadszíntereken. Az igazságtalanságot van, mikor nem tudja kikerülni egyik kontinensen sem, ebbéli józansága azonban bocsánatos, hiszen mégsem végrehajtó gépezet, bár „széptevő” tulajdonságát saját hiányosságaként fogja fel.

Bonyolítják némileg a háttértörténetet Porter civil életében, volt házastársával és közös kamaszlányukkal. Az erőltetett magánéleti szál azonban nem árnyalja kellőképpen személyiségét, inkább hátrányául szolgál és erre a sorozat készítői is hamar rájöttek (1×04). Az Strike Back férfiszéria, amely állapot finomodhat néhány ügyesebb női szereppel, de már csak a második évadban. A tesztoszteron-sorozatba ugyan írtak néhány női karaktert, de alig valamennyire vannak jelen. Némi kivétel ez alól Orla Brady újságírónője az első részekben, ahol a színésznő nem először bizonyítja tehetségét rövid, életszerű jelenlétével. A halovány Jodhi May viszont, mint hírszerzési középvezető és az édes, hivatástudatból alkalmi kurtizán kolléga szerepében Shelley Conn, kevés teret kap.

5

Ez a fajta takarékosság, valamivel szerencsésebben, nem kizárólag a kiosztott szerepekben nyilvánul meg. Tapasztalni az akciócselekmény ésszerűségében is, rendre nem tervezhettek akkora költségvetéssel, mint akár egyetlen 24-epizód, ezért tették „kényszerűen” jóval életszerűbbé Porter küldetéseit. Ezzel együtt az ellenfelek sem habzó szájú, elvakult és sokszor látott fanatikusok. Ők a másik oldal, elvetemült vagy korrupt célokkal, és nagyrészt nem az új gonosz tengelyének ördögeiként. A sorozat így megteheti, hogy a történetek bejárta válsággócokról, „nagyvonalú igazságokat” mutasson be.

A mai „megbékélő” Irak valóságáról sem hallgatja el a véleményét, ahol a túszokat még mindig tőről metszik, online. Afrika gyilkosan korrupt és részvétlen, az egyetlen újdonság, hogy miért óvakodj a fineszes busman nyomolvasótól! Afganisztán itt egy agresszív, hadtudományi játszótér. A sorozat nem palástolja véleményét a titkos szervezetek hozzáállásáról sem, saját emberei megtagadásában, ha az állam érdeke előrébb való. Andrew Lincoln ezt igazán testhez állóan teljesíti, a tenyérbemászóan kétszínű felettes tiszt szerepében.

Richard Armitage pedig valódi felfedezés John Porter bőrében. Sok más érdemes kollégájához hasonlóan korábban a Spooks-ban és klasszikus drámákban szerezte hírnevét. Emellett Armitage-nak meggyőző kiállása van a talpraesett férfi alaptípusaként, miközben kellemesen egyesíti magában Gerard Butler bumfordi báját és Jason Isaacs helyre csiszoltságát, pontos karakterformálást kapunk tőle. A hozzáértő bemutatkozáshoz többhetes intenzív taktikai tréningen nyúzta végig magát, három volt SAS katona felügyelete alatt, de megérte, mert a szerepben való mozgásán egyértelműen látszik a felkészülés.

4

Az ehhez hasonló szaktanácsadói háttér és a sorozat regénybeli eredete csaknem az évad egészére visszafogja a terhes moralizálást, és egy ima erejénél nem tovább lebegtetve a drámai légkört, a Strike Back színtiszta macsó akció szekvencia. Az utolsó két afganisztáni rész mégis elveszi valamennyire az első négy cselekményének lendületét. A záró epizódokig sikeresen és könyörületesen, száraz humorral fedik el, a cselekményben adódó véletleneket és hiányosságokat. Ezzel szemben az évad vége lényegében összecsapott a korábban tapasztaltakhoz képest. Afganisztánban a legszebb kilátással etetik a szemünket, a sziklakanyon látványa hihetetlenül jól filmezett, de az átívelő szálak elvarrására szánt érzelgősség egyedül is nagy kárt okoz az évad egészének. Mikor előhúzzák a közhelycilinderből, hogy orroljunk az amerikaiakra, szépen ellentmondanak a sorozat eddigi harmóniájának és az összeesküvés egészen fals képet mutat. Elnézőek annyiban lehetünk, hogy talán csak azért rontanak a sorozat kiegyensúlyozottságán, mert nagyon át akarnak vinni valamit a lehetséges második évadra a cselekményből.

A részek többségének nagy érdemei mellett viszont, pusztán az időhúzó körülményesség hiánya miatt is, az utóbbi idők egyik legkorrektebb akciósorozatát hozzák ki a Strike Back-ből. Némi értékvesztés után, átlag 7/10 kvalitással, pedig sokszor többre érdemes, és mindenképp maradjunk a következő évadra: Porter Irán felé tart!

35 hozzászólás Ne habozz!

Seeley Booth - 2010. 07. 18. 21:36

nah, nyári dara lesz.

Dattila78 - 2010. 07. 18. 21:41

Jó kis szórakozás volt. Kb. egy hónapja néztem végig. Egyet tudok érteni a kritikákkal, mind a pozitívval mind a negatívval. Aki akar egy nem túl pörgős, de mégis viszonylag jó iramú akció sorozatot nézni annak én is ajánlom:) Szerintem az első két rész volt a legjobb.

Dattila78 - 2010. 07. 18. 21:41

A busman nyomolvasót egy kisit én is túlzásnak tartottam:)

blade78 - 2010. 07. 18. 21:55

Bakker ez a sori nekem kinmaradt. TX az irást.
Izzitom a modemet :D

annak5604 - 2010. 07. 18. 22:05

10/10-es ajánló! :)
Megvett, nézem, amint tudom.

Csücsi - 2010. 07. 18. 22:28

A Chris Ryan féle Strike Back könyv nekem megvan, és ahogy olvasom ezt a kritikát, a történet is ugyanaz, nem csak a karakter. Könyvben nem volt egy világmegváltó regény, de nem tudtam hogy sorozat is készült belőle. Mindenképpen megnézős. :)

symor - 2010. 07. 18. 22:35

Chris Ryan legjobb regényeiről, ahogy a tárgyalt Strike Back kötetről is, ezen a blogon találjátok a legérthetőbb összefoglalót:

http://monty.blog.hu/2010/03/10/konyv_chris_ryan_sas_regenyei

Itt pedig a sorozat tempós előzetese:

http://www.youtube.com/watch?v=w0L-J9HtJ8Q

reggaesember - 2010. 07. 18. 22:40

Érdekel, köszi az ajánlást! ;)

Vincent Vega - 2010. 07. 18. 22:51

Egy ideje már be van tárazva, de még idő nem volt rá. Tuti megnézem mostmár.

Pocok - 2010. 07. 18. 23:12

Az első pár rész jó volt, de a vége felé nagyon eluntam. Annyira, hogy az utolsó rész második felénél abbahagytam. Nem is nagyon érdekel mi a vége.

Skate - 2010. 07. 19. 00:36

The Unit kasszája után annyira vérzett a szívem. Lehet ez betömködi a lyukakat. Köszi a tippet.:)

alannn - 2010. 07. 19. 07:54

Ez a sorozat egy isten 10/10.

Flanker - 2010. 07. 19. 08:54

8,5/10 simán megvan, realisztikus és stílus minisorozat, erősen várós a második évad. És gratulálok a szerzőnek, olvasmányos és korrekt kritika.

Mizchris - 2010. 07. 19. 11:47

Köszi szépen a nagyszerű kritikát (megint) és külön köszönet érte, hogy ilyen alaposan foglalkoztál a könyv bemutatásával. A sorozat nálam 8/10-re kúszott fel, de gyanítom, hogy a Richard Armitage iránt érzett végtelen vonzalom tette, amúgy 7/10 lenne :)) Régóta figyelem a fickót, és már vártam, hogy végre ne ő legyen a nice guy meg a kosztümös lányok álma, hát most aztán megmutatta. Számomra ez a sorozat az év legfinomabb felfedezése volt, mindenki nézze meg! :) És mégegyszer tnx, még sok-sok ilyen kritikát, légyszi.

Harlequin - 2010. 07. 19. 13:32

A megnyerő és színvonalas, minden részletrekiterjedő kritika miatt csekkoltam az első 2 részt (ami kvázi 1 szál), engem meggyőzött, nézem tovább.
Köszi a tippet!
8-9/10

TonyAlmeida - 2010. 07. 19. 17:56

Nagyon bírom Chris Ryan-t kötelező lesz megnéznem.

Ropesszor - 2010. 07. 20. 22:47

Az egész sorozat erre a hat részre korlátozódik? :( Az első két részt láttam eddig csak, és nagyon a székbe szögezett.

winnie - 2010. 07. 20. 23:12

az angol sorozatok évadjai általában 6 részesek. ha majd jön a 2. évad, jön újabb 6 rész.

JimmyL - 2010. 07. 21. 09:37

en errol meg csak nem is hallottam. koszi az infot. ravetodtem es le se birok szallni. irgalmatlan jo… thx again…

Ropesszor - 2010. 07. 21. 09:52

Köszi winnie az infót!

Bones - 2010. 07. 21. 20:20

Richard Armitage-dzsel úgy vagyok, hogy ha a telefonkönyvet olvasná fel, azt is elhallgatnám órákig.
Úgyis most akartam nekiállni a Spooks utolsó évadának. Ez most beelőzte. Köszi a kritikát.

beem - 2010. 07. 21. 23:54

Kitűnő kritika, tudom, hogy egy blogon a mennyiség és nem a minőség számít, de néhány gyöngyszem azért mindig jó. :)

symor - 2010. 07. 22. 02:10

Beem:

Először is kikérem az oldal nevében, itt számítanak a minőségre, máshogy ide sem írhatnék, másodszor pedig köszönöm a dicséretet, amely egyben, valamivel még inkább winnie és human dicsérete kell, hogy legyen. Ők az oldal igazi mozgatórugói, én csak idetévelygek, míg mások nap, mint nap építik.

Én köszönöm, hogy szívesen olvassátok amit összehordok!

sowi - 2010. 07. 22. 11:43

a unit kasza utan egy franko akciosorozat, a kritika hatasara le is daraltam a 6 reszt, lehetne 2x ennyi is, amugy szerintem nem annyira lassu folyasu, es halisten joval kevesebb lelkizes van benne mint a unitban volt

M76 - 2010. 07. 24. 09:17

Én még csak 4 részt láttam belőle, de eddig 9/10, Jack Bauer kispályás ehhez képest, sokkal több és jobb az akció. Csak azért nem 10/10 mert a busman nyomkövető nekem is túlzás volt, hogy mindenhol 1mp gondolkodás nélkül azonnal tudta merre mentek. Meg mennek az úton autóval és ott is m-re pontosan tudja hol tértek le az aszfaltról.

A másik ami negatívum meg a lánya, amiatt, hogy egyszer le se akarja szarni az apját még a telefont se akarja felvenni utána meg ő van a legjobban kiakadva amikor eltűnik irakban.

Monty - 2010. 07. 26. 15:04

Hát, Symor, jó téged itt is “viszontlátni” :-) Ezt a sorozatot egy hete vettem meg Londonban és még a cikket se mertem teljesen végigolvasni, nehogy elrontsam a meglepetést. De köszi, hogy elővetted és a cikkemet is linkelted.
Nekem nagyon bejött az eredeti regény, és Ryant mindenkinek ajánlom, aki jó színvonalú akcióregényekre vágyik. Kár, hogy magyarul alig jelent meg tőle bármi…

Monty - 2010. 07. 30. 08:28

“A ’91-ben bevetett SAS járőr históriájáról, tulajdonképpen nem egy, hanem két bizonytalan hitelű, de világsikert megért regény született (Ryan mellett elfogott bajtársáé, a szintén bestseller író Andy McNabé), ebből utólag úgy tűnik Ryan verziója emlékezett „kevésbé rosszul” (Michael Asher: The Real Bravo Two Zero).”

Hozzátenném, hogy 2003 körül Mark Coburn is megírta saját verzióját SOLDIER FIVE címmel – na, ebben is vannak megint eltérések Ryan és McNab könyvéhez képest. Állítólag a Bravo 2-0 ausztrál tagja, ‘Stan’ is elkészíti majd saját memoárját…

Michael Asher könyvéről egyébként egy összefoglalót is írtam, tehát akit a kétségbe vonható részletek érdekelnek a Bravo 2-0 történetéből, az kattintson csak ide:
http://monty.blog.hu/2008/08/17/konyv_az_igazi_bravo_ketto_nulla

A sorozatot a minap végignézem. Elég vegyes benyomásokat keltett. A kritikát most írom róla…

felyx - 2010. 08. 03. 12:57

Aki még nem látta szerintem nézze meg. Meglepődtem, hogy mennyire jól sikerült a sorozat és várom a második évadot. A brit sorozatok nekem egyre másra kellemes meglepetéseket okoznak (Luther, Strike Back, Merlin…).

Xsz - 2010. 08. 04. 03:06

jó kis sorozat de engem annyira zavarnak ezek az európai kamerák vagy én nemtom miért más a kép de ezek az európai sorozatok olyan komolytalannak tűnnek így az amerikai sorozatoknál,filmeknél tökre más színek vannak sokkal élvezetesebbek nekem. Lehet rémeket látok szal nyugodtan lőjjetek le :D

clark - 2010. 08. 04. 13:37

én is a kritika hatására töltöttem le a sorit és nagyon bejövős,végig is néztem egybe.Összeségében nagyon jó kis akció sori,nekem is a busman nyomolvasós fószer,ilyen nincs,nem egy superman,aaz nem kellett volna bele,vagy egyéb módon és a magánéleti szál is elég furcsára sikeredett,de más minden ok!9/10!jobb mint a Unit!És szerencsére berendelték a 2.évadot is így garantált a +6rész:D

Xsz:
Ez egy kicsit dúrva és lenéző kijelentés,h komlytalanok.Ennél a sorinál nem hiszem,h “komolytalan ” volna főleg nem hd minőségben én úgy néztem,nem tudom te min nézted.Biztos van eltérés,meg mondjuk egy film és egy sori is teljesen más tészta,és van egy pár kamreatípus.

north - 2010. 08. 09. 19:07

Nekem is nagyon bejött a sorozat. A harmadik dupla epizód volt szerintem a legjobb, de végül is mindegyikre az mondható. Jobban szeretem a brit sorozatokat az amerikaiaknál. Az óvszeres jelenet a második epizódban annyira meglepő és nem mindennapi, ilyet nem látni az amerikaiaknál.
Hallom, hogy lesz második évad 10 epizóddal, amit 2011-ben mutatnak be.

human - 2010. 08. 12. 04:08

tényleg más, sokszor “videósabb”

symor - 2010. 08. 12. 07:07

Valóban “videósabb”, de nem a rossz értelemben, csak a külső felvételek rögzítésénél nem egészen nőttek fel a digitális kamera lehetőségeihez, mint a megfelelő szűrők alkalmazása. Nem véletlenül említettem, hogy eleve HD felbontásra forgatták az anyagot, ezért jóval szobabelsőre csiszoltabb, mint azt egyéb sorozatoknál megszokhattuk.

Az éles kép szokatlan a szemünknek, a valós környezet fényviszonyaihoz képest túl kidolgozott, művi benyomást kelt, pedig nem díszletben forgattak, elhagyták viszont a kivitel jobb árnyalását legtöbbször, hogy ebben mennyire hibáztak ki-ki döntse el maga, ha megnézi a sorozatot.

Byron - 2010. 08. 16. 20:28

Xsz: Nem a 23.976 fps vs 25 fps miatt mondod ezt? Európában 25-re forgatnak TV filmet/sorozatot.

HAta - 2010. 11. 23. 15:05

100Hz-es TVn elsőre minden “művi” meg “videós”, szoktatni kell hozzá a szemet.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz