Ezt nevezik karriernek? Tavaly októberben raktuk ki az NTSF: SD: SUV “előzetesét”, melyet sokan poénnak hittünk és az is volt, de kamupromók alapján a készítők mellékes szándéka is bejött, az Adult Swim berendelte sorozatnak a projektet, és múlt héten meg is volt a premier. Voilá, villámkarrier.

NTSF: SD: SUV:: – 1×01 – 6/10

Persze az az NTSF: SD: SUV (National Terrorism Strike Force: San Diego: Sport Utility Vehicle?) és a sorozat nem ugyanaz, bár Paul Scheer mindkettőben benne van. Még mielőtt a lényegre térnék, jelezném, hogy a csatorna az Adult Swim, azaz a Cartoon Network éjszakai alteregója, s ennek megfelelően eddig jobbára animációkban utaztak. De milyen animációkban! The Boondocks, Robot Chicken, The Venture Bros., Metalocalypse, Aqua Teen Hunger Force vagy Frisky Dingo. Az irány belőhető. A nagyon elborult.

Mostanság azonban elkezdtek ráhajtani az élőszereplős műfajra. A nagyon elborult Eagleheart-ról írtam kritikát nemrég, a még jobban elborult, websorozatból sorozattá lett Childrens Hospital-ról még nem, de az is alap, de ott van nekik még a Delocated is. Hogy miért necces az élőszereplős műfaj az Adult Swim-en? Most jön a csavar: mert a csatorna leginkább 10 perces epizódokat sugároz. (Reklámmal 15-öt.) És bizony 10 percben nem sok mindent lehet kifejteni, csak pár elborult poént egymásra halmozni.

Szóval az NTSF: SD: SUV is 10 perces, elborult poénhalmozás, a főszerepekben a parókás Paul Scheer, Kate Mulgrew, Rebecca Romijn és Martin Starr – plusz az éppen aktuális vendégszereplő, a pilotban J.K. Simmons. Nekem itt meg is áll a tudományom, hiszen sok mindent nem lehet elmondani a sorozatról, max annyit, hogy egy nyomozóosztagról szól, akik a pilotban egy alkoholos energiaital diákáldozatai miatt kezdenek nyomozni. Meg lőni. És van benne vér is.

Ez az, ami nem lényeg. A lényeg, hogy 10 percet mindenki be tud próbálni, nem hiszem, hogy az én véleményem olyan sokat nyomna a latba. Nekem rövid és tömény volt az NTSF: SD: SUV::, hiába van sztori, az kicsit random (ld. csak úgy lelőnek benne ezt-azt), s a 10 perc ellenére többször is az órára néztem, köszönhetően annak, hogy picit furán hat az emberre, hogy a játékidő rövidülésével az egyes jelenetek hossza is lecsökken, azonban számuk majdnem változatlan marad. És valahogy ez a “pörgés” az ellenkező hatást érte el nálam.

Nyilván voltak benne zseniális poénok (mint az Eagleheart-ban), tetszett az elborultsága, de szerintem nézni akkor fogom, ha nincs éppen aktuál szitkom kaja közbeni fogyasztásra. Viszont tuti, hogy jó pár junkie-t eltalálja a NTSF: SD: SUV.