Advertisement
login |

One Tree Hill: vége a 9. évadnak. És a sorozatnak is. – írta dzsiaj

2012. 04. 05. 18:45 - Írta: vendegblogger

43 hozzászólás | kategória: kritika,

A One Tree Hill-t senki nem nevezné nyugodt szívvel korszakalkotó tinisorozatnak, nem is volt az. Sokan a Narancsvidékhez és a Dawson és a haverokhoz hasonlítgatták; viszont mások a sorozatok csótányaként emlegették: gyenge, de elpusztíthatatlan. És valóban: az OTH egymaga termelt majdnem annyi szezont, mint előbb említett vetélytársai együtt. Egy biztos: kiemelkedő és gyenge szériák jöttek és mentek, de a Tuti gimi valami csoda folytán mindig életben maradt.

Pedig az alkotók nem kevesebb, mint négyszer zárták le a történetet egy esetleges kaszától tartva, azért, hogy a rajongók véletlenül se érezzék magukat átverve (pedig jesszus, mennyiszer éreztük magunkat mégis úgy…). Még a nagy Sue Sylvester is olyasmit talált mondani a Glee nézettségi fénykorában, hogy “I don’t wanna die until One Tree Hill gets cancelled.” És most tessék, megtörtént.

Nem mondhatjuk, hogy nem számítottunk rá: a WB, majd később a CW finoman szólva sem kényeztette el a sorozatot, mely 9 évad alatt hétszer váltott napot és időpontot: túlélése ugyan sosem volt biztosított, a szezonok végére mégis mindig talpon maradt, miközben a CW-újoncok sorra véreztek el; a legnagyobb fityiszt pedig akkor tartotta a fejesek orra alá, mikor sokadik évadjában is lazán lépést tartott nézettségileg az egy napon vetített, agyonhájpolt, csatornakedvenc Gossip Girl-lel. A legviccesebb mégis az, hogy még mindig a CW második legnézettebb sorozatáról beszélgetünk, mind 18-49-ben, mind 18-34-ben.

Éppen ezért bárki bármit mondjon is, egy korszak ér véget a One Tree Hill “halálával”. Halottba pedig nem illik belerúgni (ebben az esetben én sem fogok nagyot), a záró évadról való értekezés folytatódjék a tovább mögött – spoilerekkel.

Hadd kezdjek egy negatívummal: ez a szezon sem váltotta meg a világot (és akkor még finom voltam), de érezhetően összeszedettebb, kidolgozottabb volt az elődjeinél. Sok jó és sok idióta ötlet találkozott egymással, összekeveredve pedig elég érdekes elegyet alkottak.

És akkor álljunk is meg egy kicsit a főszálnál, Nathan elrablásánál. Valahol az évadnyitóról írt kritikám kommentjei közt olvastam, hogy a sorozat megint átment pszicho-horrorba. Ez bizony így van, bár a pszicho-terror elnevezés szerintem találóbb. Először a negyedik évadban nyúltak ehhez az elemhez a készítők, mikor megjelent Peyton kettyós ál-féltestvére, aki vágyai tárgyát nem kevés erőszakkal próbálta megszerezni. Sokaknak már ez szúrta a szemét, pedig ha tudták volna, hogy mi jön még.

Személy szerint nekem sosem volt gondom ezekkel a sztoriszálakkal, mert Schwahn mesternek jó érzéke volt hozzá, simán be lehetne tenni az urat a készülő Hannibal-sorozat írói közé, megállná a helyét. Vagyis nem volt gondom, amíg a terror ötletes volt: a 4. évad rendben volt, az 5. is (mikor Xavier meggyilkolta Quentint, és összeverte Brooke-ot), a 6. évad elején viszont már húztam a szám, mikor Carrie dadus fogva tartotta Dant, a 7. évadnak pedig egyenesen a mélypontját jelentette Clay halott feleségének őrült ikertestvére.

Félreértés ne essék, sosem az ötletek kidolgozottságával volt bajom, mert végig betegre tudtad magad izgulni a nagy terrorizálásban, hanem magukkal az ötletekkel, amik rondán blődek voltak. Ezek után simán elhiszem, hogy egyeseknél (sokaknál?) kiverte a biztosítékot az, hogy a 9. évad fő történése az volt, hogy Nathant elrabolta egy kelet-közép európai banda, és jó pénzért ki akarták nyírni.

Hogy miért volt szükség a One Tree Hill-ben ilyen húzásokra? Egyfelől az erőszak, mint olyan, mindig is jelen volt a sorozatban, leginkább Dannek köszönhetően, aki nem egyszer bunyózott össze a fiaival, akinek felgyújtották az irodáját, aki lelőtte a testvérét, és még lehetne sorolni. De igazán szignifikánssá csak akkor váltak, mikor kialakult a status quo: Haley Nathannel van együtt, Lucas Peytonnel, Brooke Juliannel, és már nem lehetett csak azzal eladni a mesét, hogy századszor is szakítanak/összejönnek.

Ilyenkor lenne szükség új, jól eltalált főkarakterekre, akik megkavarják az állóvizet; ilyenkor lenne szükség merész game changer-ökre, de sajnos a sorozatnak egyik sem jött össze. Az ötödik évadnak ugyan jót tett a történetbeli 5 éves ugrás, de ennek a szzezon végére gyakorlatilag nyoma sem maradt, az íróknak pedig már nem volt szívük szétszakítani a kialakult párokat, miközben a frissességet jelképezni hivatott új szereplők sótlanok és unalmasak lettek; nem véletlen, hogy egy idő után elkezdték visszahozni a régen látott mellékkaraktereket, de a sorozat fásultságán már ők sem tudtak változtatni.

Mit tehet ilyenkor egy szegény showrunner? Hát bedob egy sorozatgyilkos félőrültet, aki nekilát vadászni a főszereplőkre. Merész húzás, az biztos, de nagyot tud szólni…elsőre. Másodszor aztán már nem az igazi, sokadjára pedig előfordulhat, hogy tele lesz vele a… Mindezek fényében nem véletlen, hogy az utolsó évadra is ezt találta ki Mark Schwahn, ráadásul rögtön kettőt is kaptunk a nyakunkba; de bevallom, nekem így utoljára tetszett a dolog, még a rettenetesen klisés, állandóan Shakespeare-t idéző maffiafőnök is. (A Brooke-ot üldöző Xavier sztori viszont nagyon nem, simán helye van a sorozat legböszmébb húzásai közt).

A szereplőkre szokás szerint kár szót vesztegetni, a főszereplő hatos annyira egysíkú és kétdimenziós volt, hogy sírni tudtam volna. Hiába tünemény Bethany Joy Galeotti és Sophia Bush, ha egyszer nem tudnak velük mit kezdeni, a James Lafferty-Austin Nichols-Robert Buckley-Shantel Vansanten négyes viszont egyenesen idegesítő. Böszme húzást emlegettem, és meg sem említettem, hogy Clay-nek azért van alvászavara, mert titokban van egy fia, akit pont abban a szanatóriumban és pont akkor kezelnek, mikor őt?

A legszörnyűbb, hogy gyakorlatilag nem létezik interakció a szereplők között: X állandó szereplőnek az esetek 80%-ában csak Y vagy Z állandó szereplővel van közös jelenete, és ennyi. Mintha nem egy, hanem rögtön három sorozatot néznél, amiből azonban csak egy tud érdekelni és lekötni, a másik kettő viszont dögunalom és kliséhalmaz.

Hatalmas, gigantikus, orbitális szerencsénkre viszont visszahoztak nekünk két színészt, akik teljes jelenlétükben uralták a képernyőt: Paul Johansson, mint Dan Scott és Tyler Hilton, mint Chris Keller vitték a hátukon az évadot, és mentették meg attól, hogy végleg unalomba fulladjon. Ilyen az, mikor jó színészek olyan jó karaktert hoznak, hogy önmagukban inspirálják az írókat: 13 részen keresztül szállították az epic dumákat, erre fel képesek voltak őket csak egyetlenegy epizódban összeereszteni…. De mikor ez megtörtént, az valami olyat durrant, hogy az agyad eldobod.

Nem akarok itt áradozni, tessék megnézni az idevágó jeleneteket, a 9×10-es epizód nekik (és a rabmentésnek) köszönhetően 9/10-et érdemel. Mindezt betetőzte a következő Danny Boy című epizód, melyben végleg búcsút vettünk minden idők egyik legjobb badass karakterétől – a 3-4. évad óta pedig a sorozat legjobb karakterétől is. Hihetetlen, hova nőtte ki magát Dan Scott: mindig hatalmas öröm volt a jeleneteit nézni, az ő esete volt az egyetlen, mikor az írók mindig tudásuk legjavát adták. És igen, tudnék itt még áradozni oldalakon keresztül, de azt hiszem, felesleges: akik végigkövették a 9 évadot, egyetértenek velem.

Nagy kár, hogy az utolsó két részre végleg kifogyott a szufla: teljesen érdektelen, unalmas történések sora, melyhez kaptunk egy szép lezárást – nagyon tetszett az a megoldás, hogy az utolsó jelenetben sok évvel később járunk, és Jamie kosármeccsén vagyunk. A belső monológok viszont kevésbé jöttek be, mint tavaly; igazság szerint a 8. évados finálét tartom a legjobbnak a sok lezárás közül. Szintén a jó ötletek közé tartozott, hogy a premierben látott nyitómontázst nem az utolsó részben oldották fel, hanem mindig egyet-egyet. Volt olyan jelenet, ami már a 4. részben visszaköszönt, de volt olyan is, ami csak a tizedikben.

Gondolkodok, mit is mondhatnék még: ezt a pár oldalt egy szuszra, első ötletből írtam le, és ilyenkor mindig megijed az ember, hiszen jövőre már nem lesz lehetőség pótolni; ha most kimarad valami, az örökké kimarad. Leírhatnám, mennyire megszépítették a fősulis éveket a kezdeti évadok: de biztos vagyok benne, hogy másét is. Vagy azt is, hogy később aztán elég sokat csalódtam: de biztos vagyok benne, hogy más is.

Amit viszont egyértelműen le merek írni: mindezek ellenére nyugodt szívvel járnám végig ugyanezt az utat elejétől a végéig. Egy korszak most véget ért, és a hiánya fájó lesz. Elmondtuk már sokszor: jaj ne, minek még egy évad, már az előző is rettenetes volt, de mikor elérünk ehhez a ponthoz, az út végéhez, mindig azt kívánjuk: bár lenne belőle még egy évad. Csak egyetlenegy. Sajnos nem lesz. Tree Hill lakói 2003 óta tartottak velünk, és 9 év alatt nem csak az ő életük, de a miénk is gyökeresen megváltozott. Ideje, hogy az utat nélkülük folytassuk.

ui.: Bocs a túlzott szentimentalitásért a végére, de mikor, ha nem most?

43 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2012. 04. 05. 15:39

hát, igen. az ilyen hosszú sorozatok esetében mindig furcsa belegondolni, hogy amikor az ember elkezdte nézni, akkor mit csinált.

én emlékszem, hogy az oth az első sorozataim egyike volt, 2003. őszén, 9 éve láttam az első részt. akkor még más világ volt.

daniel_007 - 2012. 04. 05. 19:03

OFF: nem Sue, hanem Brittany mondta.

Kissur - 2012. 04. 05. 19:19

Nekem még sok van hátra, hiszen szinkronosan nézem egyelőre, és így tartok az 5.évad végén. Az első évadot alig bírtam végignézni, annyira nem jött át, amit akartak. Második évad már egy fokkal jobb volt, de valahogy az sem volt az igazi. Nem tudtam elhinni, hogy gimi 2.osztályban ilyenek megtörténhetnek, ráadásul az a házasság is. Áh…
Harmadik évad már egy fokkal jobb volt, és onnantól, hogy meglépték Keith megölését egyértelműen beleszerettem a sorozatba (ezt a részt láttam először a tv-ben, és ez vett rá, hogy nézzem a sorozatot).
Negyedik évad úgy volt jó, ahogyan, nem tudok belekötni.
Ötödik évad egy felfrissülés volt, és szerintem jól irányították a karakterek jövőbeli sorsát. De a Lucas Payton szenvedést egyáltalán nem bírtam már.
Ha most nem folytatják a 6.évaddal, akkor elkezdem felirattal nézni, de nagyon furcsák az eredeti hangok, főleg Brooke-é. Reménykedek, hogy a 6.évad még tetszeni fog, aztán utána lehet, hogy kaszálom gyorsan, mert a 9.évad utolsó része nem győzött meg, hogy érdemes lenne folytatni tovább.

endel - 2012. 04. 05. 19:34

nekem ennyi problemam nem volt a sorozattal, nagyon birtam mind a 9 evadot, es elfogadtam annak, ami.

Kikki - 2012. 04. 05. 19:40

Nagyon sok dologban egyetértek az írással. A sorozat bebizonyította, hogy tud létezni szinte bármelyik főszereplője nélkül (Luc és Peyton távozása, Nathan szinte vendégszerepe), viszont Dan Scottot nem tudta nélkülözni. Azt hiszem mindenki emlékszik a 8. évadra, amit talán csak ez a méltó befejezés feledtethet.

Említetted, hogy pont a 8. évad fináléja tetszett a legjobban, bennem nem hagyott mély nyomot, egy jelenetet kivéve, amikor Nate elment az akkor vendégszereplő Danhez és vitt neki fotókat az unokáiról. Az a pár másodperc mentette meg az én szememben azt a finálét, ami egyébként szerintem nem lett volna méltó a sorozat lezárásához. Véleményem szerint a legjobb finálét a 6. évad végén kaptuk, biztosan sokan emlékeztek rá, amikor Karen és Whitey is vendégszerepelt. Felejthetetlen jelenetek számomra amikor Dan arra kéri Whiteyt, hogy lőjje le, majd a rész végén Luc és Peyton gyermekét a kezében tarthatja néhány másodpercig.

Sok fórumot böngészve láttam az elégedettséget az utolsó résszel kapcsolatban. Valami hiányzott nekem, lehet, hogy pont az előbb egekig dicsőített Paul Johansson, aki méltó búcsút kapott a Danny boy című részben.. Az eleje jól indult, tetszettek a karakterek gondolatai – “Amikor 17 éves vagy és tervezed a jövőd, ami csendben, anélkül, hogy észrevennéd… utolér téged. Aztán már csak a múlt lesz belőle. Mert az életeddé válik.” – valamint az ahogy kívülről figyelték önmagukat. A vége viszont üres maradt számomra, a rengeteg zene megölte a részt, valamint az utolsó jelenetet teljesen összecsapottnak és érdektelennek éreztem.

Igen, egy korszak zárult le ezzel, és véleményem szerint a kategória királyát búcsúztatjuk. Nem felejtem el a napot amikor elkezdtem nézni a sorozatot, ami oly sokat adott nekem és hiánya valóban fájó lesz.

Hasonló helyzetben vagyok mint dzsiaj, ezer dologról írnék még, de lássuk mások véleményét is, lesz itt miről beszélgetni! :)

sam - 2012. 04. 05. 19:46

@Kissur

Nekem pont Sophia hangja az ami miatt úgy kedvelem a színésznőt. Eszméletlen szexis xD

Evangeline03 - 2012. 04. 05. 20:03

Jól mondják, az idő megszépíti az emlékeket. Kb a 7. évadban volt sokszor az az érzésem, hogy csak legyen vége ennek a résznek is. Érdektelenek voltak és unalmasak. Rettentően idegesített, hogy Jamie szájába olyan bölcs mondatokat adnak, amiket 20 évesen se mondanak sokan. De minden rossz ellenére, imádtam a OTH-t. 16 éves voltam mikor kezdődött, most 25 vagyok. Alapvetően későn érő típus vagyok, így bátran mondhatom, a sorozattal együtt nőttem fel.

Nekem nagyon tetszett az utolsó évad, sajnálom, hogy Lucas csak arra az 5 percre volt képes beugrani, Peyton meg még annyira sem. Legalább az utolsó résznél, a tornatermi jelenetnél ott lehettek volna. 9 éven át nézőként is úgy éreztem, én is odatartozok, hát akkor ők, akik együtt forgattak? Nem érdemelt volna tőlük annyit ez a sorozat, a karakter, a rajongók, hogy visszatérjenek? Na mindegy.
Rettentően sajnáltam, hogy az évad elején elment Alex Dupree. Nekem bejött a karakter és a színésznő is. Chase-szel jó párost alkottak.

Sophia Bush mindig nagy kedvenc volt a sorozatban, bírom hogy a megható jelenetekben úgy beszél, mint aki mindjárt elbőgi magát. Viszont ami nem jött be, hogy amilyen menő csávóként feltűnt Julian, hogy majd visszahódítja Peytont, annyira papucs és semmilyen lett Brooke mellett. A Dawson és a haverok végének a lemásolása meg, hogy Julian is sorozatot készített az életükből, érdekes volt.

Clay-Quinn kapcsolata pedig annyira szirupos volt.A gyerek dolog meg. Ez akkora hülyeség volt szerintem. Bár a gyerek meg cuki.. :)

Mouth-t nagyon jól megcsinálták kövérnek, örülök, hogy Millie-vel együtt maradtak, de igazán velük se kezdtek semmit. Skills meg örülhet, hogy a börtön után visszavették.

Sajnáltam, hogy meghalt Dan, mert a végére jó arc lett, tetszett a túszszabadító jelenet. Chris Kelleren meg hatalmasakat röhögtem, ahogy mindig E/3. személyben beszélt magáról.. :) Meg ahogy a Tricben énekelt, egoista barom..:)

A záró epizód megható volt. A sok visszaemlékezés és ahogy együtt énekelték az I dont wanna be-t. Aztán az X év múlva projekt is jó volt, szeretem, ha a zárás nem csak annyi, hogy vége, hello, hanem láthatjuk, hogy X év múlva mi lett szeretett karaktereinkkel.

Jó volt. Szép volt. Sajnálom, hogy ennyi. Hiányozni fogsz, OTH!!!

Dungs - 2012. 04. 05. 21:01

Annak idején, 9 évesen az USAban láttam az első részt. (Kis matekkal kideríthető, hogy nem vagyok túlságosan idős. :) ) Ennek azért van jelentősége, mert olyan idős koromban nem arra figyeltem, hogy “úristen itt egy rossz vágás” meg “az előbb Peyton jobbkezében volt a pohár most meg a balban van”, hanem éretlen fejjel nyúltam a sztori felé. Sztori pedig – számomra- volt, az én kis világomnak pont az kellett, amit a OTH nyújtott.

A harmadik évad után hazaköltöztünk, emlékszem, hogy az időeltolódás miatt nagyon sokáig fel kellett maradnom egy-egy részéert, és anya mindig veszekedett velem. Aztán az 5. évad közepére elfogyott a lelkesedés, volt olyan, hogy két héttel később néztem meg egy-egy részt, mert nem érdekelt. (A 8. évadot konkrétan szenvedtem.)
SZVSZ a OTHt a 4. évad végéig – 5. elejéig szabad OTHnak nevezni. Addig élveztem Lucas monológjait, sírtam amikor Nathan bunkó volt Haley-vel, irigyeltem Brooke-ot, amikor más gondja sem volt, minthogy vásároljon, és szurkoltam Dereknek, amikor jól összeverte Peyton-t. :D

Nyilvánvalóan nem egy Sherlock szintű sorozat, de szerintem nem is ezért kell szeretni. Én köszönöm, hogy megismerhettem általa Sophia Bush-t (gyilkos a nő! :D), Bethany-t, rengeteg zenekart, számos idézetet, és köszönöm, hogy segített felnőni. Isten veled, Tree Hill!

JimmyL - 2012. 04. 05. 21:04

Az a baj, hogy a sorozat olyan sokaig tartott, hogy koncepciot kellett valtani de nekem az mar nem jott be.

Elso 4 evad nalam nagyon jo helyen van a szivemben. El is tettem magamnak, de aztán lefele ment. Chris Kellert ftw… az azert jo volt..

JimmyL - 2012. 04. 05. 21:05

Eredeti hangok nagyon jok. En mondjuk az elso 4 evadot is csak ugy birtam nezni, bar nem kifejezetten szar a szinkronja. De akkor is elvesz a karakterekbol.

JimmyL - 2012. 04. 05. 21:15

Arra az egyre en pipa vagyok, hgoy a finalera nem lehetett visszahozni Peyton&Lucas-t…. ez egy oriasi lyuk…

geryx18 - 2012. 04. 05. 21:43

Hmm egy kicsit mindig befordulok, amikor egy sok évados sorozatomnak vége van, és ráadásul arra is rájövök ilyenkor hogy jó sokat öregedtem én is xd
Ezt majd csak tetézni fogja ha vége lesz a Desperete HW-nak, akkor tuti gyászolni fogok.

Kikki - 2012. 04. 05. 22:06

JimmyL, szerintem jobb, hogy nem lehetett őket visszahozni, sőt.. nem tudom egyáltalán próbálták-e. Igazságtalan lett volna a többi szereplővel szemben, mert kb mindenki arra lett volna kíváncsi mi van velük.. így a rész nem róluk szólt, hanem akikről kellett, hogy szóljon! :) Egyébként Luc 9/7-es vendégszerepének értelmére rájött már valaki? Én nem bírok! :/ Még ha találkozott volna a többiekkel is..

Betti - 2012. 04. 06. 00:29

Az utolsó pár évadot én is úgy szenvedtem végig, de Chris Keller nagyon kellett vissza.

Lucas-t én sem értettem. Egyetlen emlékezetes momentuma volt a részben, amikor Jamie megölelte a végén, hogy azért mégis szomorú az a gyerek. De azon kivül nem sok értelme volt visszahozni. Pláne azzal a hajjal…

Én amúgy rengeteg jó zenekart és előadót ismertem meg és szerettem meg a One Tree Hill által (Gavin DeGraw, Fall Out Boy, Erin McCarley, Kate Voegele, Augustana, Jummy Eat World, The Honorary Title, Carolina Liar, és a többiek). Zenében nagyon erős sorozat volt szerintem.

Rush - 2012. 04. 06. 00:31

Erről a sorozatról nekem is az jut eszembe, h milyen hamar öregszem (13-22). A lezárás sztem rendben volt, kis Luke-Peyton jó lett volna… Ja meg Chase-t is sajnáltam, 2 csaja közül vmelyik visszajöhetett volna!
2 rész jut így elsőre eszembe: Amikor a fiúk meccsre mentek,Brooke berúgott, mint a sz**:D és Haley is pomponlány volt, a másikban kempingezni mentek Rachel kecójába.
Jó sorozat volt ez na, csak a végére kifulladt…

dani154 - 2012. 04. 06. 00:52

Óriási sorozat volt igaz ezek az utolsó évadok szenvedések voltak,DE paul johanson valami fenomenális volt Dan szerepébe!!!! az ő szereplése mentette meg pl ezt az évadot is sztem.Totál egyet értek azzal a hozzászolással is,hogy Kellerel előbb kellet volna őket egymásnak ereszteni az a rész és a dan bucsú az utobbi 3 évad 2 legjobb része volt sztem!!! Amikor meghalt a Dan azon a részen beis könnyeztem már pont mondtam,hogy a fenéér nem hozzák vissza a tesot és erre puff…..
Ez a clay amnéziás és elfelejtete,hogy van egy fia na ez a totális lúzerság kategoria ilyet kitalálni juj ez fájt nagyon…..
Peyton igazi K*csög ,hogy nem volt képes 1 tetves részre visszajönni azért nem hiszem el,hogy ennyire elfoglalt lenne,hogy nem tudna visszajönni egy részre abba a sorozatba amivel ő “befutott” ,sőt igazából lucas szereplését se értem a 7 részben totálisan semmi értelme nem volt…..Nem értem,hogy miért nem jöttek vissza 2-3 részre elbucsuzni aztán csáó azért ennyire nem lettek befutott szinészek,hogy le*arják azt a sorozatott amivel befutottak….george clooney is visszatudot térni 1 rész erejéig minimum pedig ő aztán igazán befutott!!!!

Egy korszak vége
13 évesen kezdtem el és most vagyok 21 hihetetlen,hogy repült el az idő….

flynn - 2012. 04. 06. 03:22

2005ben, 16 evesen kb a bibliam volt ez a sorozat, es egeszen a hetedik evadig kitartottam mellette a nevetsegesebbnel nevetsegesebb sztorik ellenere is. Nagyon fura, hogy vege van, igazabol meg mehetett volna akar evtizedekig is, ugyanis a becsuletet mar reg elvesztette, csodalkozom, hogy nem jeloltek meg daytime emmyre. A legnagyobb baj szerintem mindig is az volt vele egyebkent, hogy tobbnek akart latszani, mint ami. Keptelen volt beletorodni abba, hogy tiniszappan es ahelyett, hogy a keszitok arra torekedtek volna, hogy abban a mufajban es minosegben legyenek kovetkezetesek, hitelesek es jok, inkabb erolkodtek es mindenki torkan probaltak kabelminosegkent letuszkolni. Nagy kar erte. Volt es lett is volna meg ezekben a karakterekben fantazia.

Balika88 - 2012. 04. 06. 03:27

” az 5. is (mikor Xavier meggyilkolta Quentint, és összeverte Brooke-ot)”

Itt 1 kicsit pontosítanék, nem kötekedés céljából persze! :-) Quentin a 6×02-ben lesz lelőve és a 3. részben jön a temetése! :-) Brooke összeverése pedig a 6×01.

A sorozatról meg annyit hogy én imádtam!!A 8. évad mondjuk nálam mélypont volt, de így utólag visszagondolva,mégiscsak újranézném azt is ha az elejétől végignézném a sorozatot!Márpedig még párszor meg fogom nézni életem során! :D Nagyon fog hiányozni, de egyszer be kellett fejezni, ez a pont most jött el sajnos! Good Bye OTH!

wayout - 2012. 04. 06. 05:00

http://www.youtube.com/watch?v=WzPDEirVTZk

mikor a kutya megeszi a Dan új szívét…. a kórházban. azért voltak komoly pillanatok a sorozatban :)

JimmyL - 2012. 04. 06. 07:35

Halkan megjegyeznem, hogy azt olvastam Hilarie Burton-t nem is hívtak vissza idén… tehát kár Őt ostorozni…

dzsiaj - 2012. 04. 06. 08:20

“OFF: nem Sue, hanem Brittany mondta.”

“Itt 1 kicsit pontosítanék, nem kötekedés céljából persze! :-) Quentin a 6×02-ben lesz lelőve és a 3. részben jön a temetése! :-) Brooke összeverése pedig a 6×01.”

Ez az átka annak, ha az ember emlékezetből ír. :)

bogaaar - 2012. 04. 06. 09:49

azt hiszem engem anno azért fogott meg ez a sorozat, mert végre nem egy olyan tinisorozat volt, ami kőgazdag, tengerparton élő tinikről szólt, ezzel közelebb hozta a szereplőket hozzánk, egyszerű emberekhez… az első négy évadot imádtam (még majdnem tiniként :)) aztán valahogy egyre kevésbé varázsolt el. és én az a harcore rajongó vagyok, aki végig Peyton (és Lucas) rajongó volt… így az utolsó három évad már nehézkesen ment…
+ egyvalami még a sorozatról: a ZENÉK! egy csomó mai kedvenc zenémet, együttesemet anno az első három évadból szereztem.
hiányozni fogsz OTH!

kanka - 2012. 04. 06. 10:16

A készitők szavaival élve: “tudtuk hogy nem lesz a legjob sorozat de tudtudk hogy valaki kedvenc sorozata lesz”
akit beszipant a sorozat világa azt beszippantja és átérzi minden mozzanatát akit meg nem az csak nyavajog.nekem ez a sorozat maga az etalon.so már sorozatot nézek sé mindegyiket másért szeretem de kizartottam az utolsó perdig és minden évadot élvezettel néztem.a 9.évad szerintem MAGASAN a legjobb történéseket és szinészi alakitásokat hozta.nem tudom minek vár valaki die hard szintű akciójleneteket vagy röpködö vámpiropkat és zombihadat.nem ez One Tree Hill itt egy kicsit más nézőpontba kell váltani.jah és nem a csoda tartotta életben a sorozatot 9.évig hanem MI. a rajongók.a készitők és a szereplők is tudják hogy a sorozatnak nagyon hűséges és nagyon erős rajongótábora van akik képesek elutazni a világ egyik feléből másikba csak hogy lássák őket..énis megtettem volna ha lett volna egy böröndnyi pénzem.de amugy nem tettem le róla hogy ellátogassak a városba hála sorozatot fogatták.nah szóval aki igazi kőkemény rajongója a sorozatnak az átérzi és a velejéig megérti mit akart nekünk átadni Mark és a szereplők.a lezárás abszolut teljes lett és nagyon kerek.a zenei izlésem és tudásom hatalmas mértékben változott a sorozatnak köszönhetöen.a zene volt az az 1 plusz karakter.rengeteg jó előadót és bandát ismeretm meg a sorozat által.
Thank you OTH!!

HTMIIAfan - 2012. 04. 06. 10:32

Én is ezzel a sorozattal “nőttem fel”,mint sokan mások és a legfurcsább abban,hogy véget ért az,hogy rájön az ember mi minden történt vele 9 év alatt.Az első 4 évad valóban a legjobbak között volt.Engem folyton idegesített Peyton siránkozása irritált a “hol szeretem Lucas-t hol nem” időszakai és nekem egyáltalán nem hiányzott,mikor elment Lucas viszont igen!Vártam a visszatérést,de inkább nem kellett volna ,mert valóban értelmetlen volt!Szerettem a zenéket szuperek voltak :) Joy és Sophia nagyon jók voltak mindvégig,remélem még láthatjuk őket valamikor együtt dolgozni!Dan egyszerűen kellett sorozatba,Whitey-t is imádtam ,na meg Karen-t!Nekem kimondottan tetszett az utolsó rész szerintem a legjobb volt sorozatzáróként és imádtam benne a sok zenét!Kár,hogy véget ért,hiszen jó érzéssel töltött el,hogy van,de eszembe jut az amikor alig vártam,hogy egy-egy résznek vége legyen-lehet már így is többet élt,mint kellett volna!De imádtam és hiányozni fog az idézeteivel együtt!

Üstökös - 2012. 04. 06. 11:09

Egyetértek ezzel a kritikával, de az elején el lett írva: Brooke megtámadása nem az ötödik évadban, hanem a hatodikban volt.

Enn - 2012. 04. 06. 14:33

Én imádtam/imádom a sorozatot.Az OTH által sok mindent megtanultam. Például hogy az álmok valóra válhatnak, létezik igaz szerelem.A mai napig visszanézem a régebbi részeket a mostani részekig és teljesen meg vagyok vele elégedve. A sorozat sok mindenen segített át. Úgyhogy én köszönöm és hálás vagyok hogy a részese lehettem.

zseni - 2012. 04. 06. 15:45

OFF! Vki megtudná nekem mondani,h miért csak 51perces az uccsó rész? Pontosabban miért csak azt tudom letölteni.. nem duplaepizódról volt szó?

dzsiaj - 2012. 04. 06. 16:17

” Pontosabban miért csak azt tudom letölteni.. nem duplaepizódról volt szó?”

De igen, de a dupalepizód első fele visszaemlékezős cucc, amiben a készítő és a színészek beszélnek a sorozatról.

winnie - 2012. 04. 06. 16:50

ma délelőtt ki is raktam, hogy mi volt abban a visszaemlékező részben.

zseni - 2012. 04. 06. 17:18

Igen,közben olvasgattam mindenfelé és rájöttem.. köszke azért a megerősítést!!!

zseni - 2012. 04. 06. 18:47

A végére értem én is.. Összegezvén ezt a 9 évet.. jó volt,hiányozni fog picit..!!!

szuladam - 2012. 04. 06. 21:53

nagyon szép cikk és teljesen fedi az igazságot.

a legszebb, ami rám is 100%ban igaz amit írtál: “nyugodt szívvel járnám végig ugyanezt az utat elejétől a végéig.” hiába a hullámvölgyek, engem is végig kísért egy jó 6 éven át, és nem bántam meg. ha újra gimi lennék tuti újra végig nézném az egészet

nibrin - 2012. 04. 08. 08:58

Csakúgy, mint a legtöbb előttem szóló, én is az OTH-val nőttem fel. 16 évesen kezdtem el nézni és most 25 vagyok.
Nekem a sorozat akkor érte el a mélypontot, mikor Lucas és Peyton karaktere távozott a sorozatból. Nekem személy szerint mindig is ők voltak a kedvenceim, így érthető módon az azt követő évadok már nem nagyon hatottak meg.
Tegnap 1 nap alatt végigdaráltam az utolsó évadot. Így egybe nézve nem volt olyan vészes, bár az 1-2 rész és az utolsó 2 nem bővelkedett eseményben. Értem én, hogy szépen kell lezárni, de ha már nekem is sok – pedig alapjában véve szentimentális vagyok – akkor az tényleg sok(k).
Mindezekkel együtt hiányozni fog, bár – mint említettem – nekem már 3 évad óta halott.

Nyáron asszem megint jön az 1-6 dara :D

Zane - 2012. 04. 09. 00:47

Én kaszáltam a negyedik évad elején, így még relatíve jó szájízzel tudok visszagondolni rá, jó tinisorozat volt mikor arra vágytam.

hclgirl - 2012. 07. 20. 09:24

El sem tudom hinni,hogy tényleg vége van! Voltak jó és tagadhatatlanul rossz részei de én imádtam! Hiányozni fog az biztos!

nh - 2012. 08. 07. 20:11

Én kb. két hónap alatt néztem végig a sorozatot, de a kedvencemmé vált.Talán a Jóbarátok végén éreztem ilyen űrt magamba, hogy mennyire fog hiányozni.Engem azonnal megragadott a cselekménye, főleg Nathan és Haley kapcsolata.Haley élete ebben a sorozatban megtestesítette a saját álmait.Nagoyn bele tudtam élni magam, imádtam!:)Azt hiszem jó befejezés volt ez így, bár idegesített hogy Jamie-t szemből nem láthattuk.Viszont az tény, hogy a sorozat igazi lényege már a 4. évad végetért, aztán utána pedig a 6. évaddal, de örülök neki hogy elhúzták 9 évadig. Viszont azt el kell ismerni, hogy voltak rossz részek, amiken szenvedett az ember, de ettől függetlenül jó sorozat volt.És nem gondolom hogy a terror-os részeket jobban kellett volna megcsinálni.Ez nem akció film! Szóval aki igazán beleéli magát, azt nem érdekli, hogy mi rossz vagy hülyeség.Egyébként ha ezeket a traumatikus ötleteket rossznak tartja valaki, annak azt ajánlom nézze a Jóban rosszban az már tényleg nagyon szörnyű…
Na egyszóval imádtam a One Tree Hill-t a kedvenceim közzé nőtte magát és sosem fogom elfelejteni..:)

Benedek Levenete - 2012. 10. 22. 23:18

nem is értem hogy folytathatták a sorozatot Peyton és Lucas nélkül.. Ők voltak a főszereplők és kiléptek, nem kaptak szerepet ez igy nagyon gázul jött ki..Egyébként imádom a sorozatot a 6. évad felénél tartok de ne mtudo msehol tovább nézni :S láttam a 9. évad utolsó részét.. Amikor a végén a meccsen vannak és idézeteket mondanak és közeb bevágnak képetek az első évadból (főleg Brooke idézete) akkor nagyon elszomorodtam h vége lett ennek a fantasztikus sorozatnak .//

winnie - 2012. 10. 23. 09:36

hogyhogy hogy folytathatták? nem a színész dönti el, hogy mikor van vége a sorozatnak. a készítők. meg a nézők, akik bármikor abbahagyhatják, ha akarják. de a nézők nélkülük is nézték. ha valaki távozik, az élet megy tovább a maradókkal.

Thomas - 2012. 10. 23. 23:23

Valamikor idén májusban kezdtem neki a sorozatnak és most értem a végére. Csak elképzelni tudom, milyen élmény lehetett ennyi éven át hétről-hétre követni, de így is maradandó élményt nyújtott, hogy viszonylag rövid ideig volt az életem része, konkrétan a legjobb tiniromantikus sorozatnak tartom, amit eddig láttam. Persze nem volt mindig egyenletes a színvonal, az igazán zseniális 4. ás 6. évad mellett, akadtak közepes (S2, S3) és egészen felesleges (S5) szakaszai is a sorozatnak, de összességében sosem jutott olyan szintre, hogy egy pillanatig is elgondolkodjak a kaszán, a készítők mindig visszataláltak a helyes útra. Peyton (és Lucas) rajongóként a 6. évad után már nem hozta számomra azokat a katartikus pillanatokat a sorozat, mint korábban, de az utolsó részig érdekes, igényes tudott maradni. Összességében kiosztanék neki egy 9/10-es osztályzatot, amit eddig még szappanos sorozatnak sosem adtam:)

Nademost, amin megint fennakadtam:
“Hatalmas, gigantikus, orbitális szerencsénkre viszont visszahoztak nekünk két színészt, akik teljes jelenlétükben uralták a képernyőt: Paul Johansson, mint Dan Scott és Tyler Hilton, mint Chris Keller vitték a hátukon az évadot… akik végigkövették a 9 évadot, egyetértenek velem.”

Hát nem értek egyet:) Dan egy borzalmas karakter volt, kb. az első pillanattól kezdve utáltam, és azt vártam, hogy mikor találja már el egy kósza golyó:) A legjobban akkor jártunk volna, ha az 1. évad végi szívrohamánál kiírják, aztán évadról-évadra egyre jobban azt éreztem, hogy piócaként élősködik a sorozaton, akivel nem tudnak mit kezdeni, csak van, mert sokan látni akarják. A megváltással ért fel számomra, mikor a 7. évad közepén végre kiírták, képzelhetitek hogy örültem a visszahozásának… Ennek ellenére a végén egész kedvelhetővé tették, a mentőakciója jó húzás volt, és a halálát is majdnem megkönnyeztem, de aztán eszembe jutott, milyen szenvedés volt a pali korábban:) Chris Keller meg egyszerűen idegesítő, pofoznivaló képe van, ekkora orbitális szerencsét nem kívánok magamnak többet, mint hogy őt kell néznem… :( Eszméletlen volt, mikor mentek a drámai jelenetek minden szálon, aggódhattunk Nathan, Brooke… stb. miatt, aztán bevágták ahogy ez a pávián ökörködik és a teljes hangulat, amit addig felépítettek, semmivé foszlott…:( Ilyenkor mindig azt hiszem, velem nem stimmel valami, amikor olvasom, hogy szinte mindenkinek ezek a karakterek voltak a kedvencei, és ez már a sokadik eset (pl. Zachary Quinto a Heroes-ban, vagy Robert Knepper bármiben, egyszerűen rosszul vagyok, ha már csak azt a pszichopata képét meglátom… lehet hogy egy tündéri ember civilben, de valahogy más szerepet nem tudnak rá osztani…).

Szóval rettentően sajnálom, hogy vége lett, főleg hogy a 9. évados nézettsége alapján bőven lehetett volna ezt még folytatni, de… az 1. után is lehetett volna kaszálni és akkor nem szerez ennyi feledhetetlen pillanatot nekem, szóval nem lehet okom a panaszra:) Talán egyszer, 10-15 évvel később lesz lehetőség ezt is rebootolni, mint a Dallast, és akkor pontosan innen folytathatjuk, ahol abbahagytuk, Jamie középiskolai kosármeccsével:)

Thomas - 2012. 10. 23. 23:30

Jaj, csak kifelejtettem valamit (még szerencse, hogy nem fog örökre kimaradni), a 10/10-es sorozatrészek, amiből nekem hármat is szállított a sorozat: 4×09, 4×21 és 6×24!!!:) Nem, a Peyton nélküli sorozatzáró rész nem lett 10/10-es, “csak” 9/10:)

Tuti gimi 12 - 2012. 11. 02. 16:35

Nemrég kezdtem el nézni de máris beleszerettem.Sztem Nathan és Haley kapcsolatának kellett a 3.évad.Cuki pár szurkolok nekik.Sztem amikor Nathan tolószékbe került és hátat fordít a családjának akkor volt a legbunkóbb,mert attól,hogy tolószékbe került nem kellett volna Jamievel és Haleyvel bunkóskodni.Mert Nathan ennél sokkal jobb ember.De írtóra örültem amikor Nathan elkezdett gyakorolni járni.Ez is Haley műve,mert megfenyegette Nathan-t,hogy elhagyja.De Nathan észbe kap,hogy nem kellene elveszteni Haley-t.Most beszéljünk Lucasról.Amikor elkezdett a könyv szerkesztőjével járni teljesen összetörtem.De mindenki tudja,hogy neki Peyton a nagy ő.Amikor megtámadják a sulit és Haley ment mard azzal a pszihopata Jimmi Edwardsal egy teremben teljesen ledöbbentem,hogy Edwards fegyvert fogott.Amikor Nathan becsúsztatta a jogsiját fellélegeztem,de tudtam,hogy nem hiszik el,hogy Nathan csúsztatta be az ajtó alatt.De Skills és Haley elhitte és amikor kinyitották az ajtót tényleg Nathan állt az ajtóban.Most beszéljünk a könyvtárban történtekről.Nem gondoltam,hogy Peyton bevallja Lucasnak,hogy még szerelmes belé.Nem meglepően Lucas ledöbben de eközben Peyton elvérzik,mert meglőtték a lábát úgyhogy Lucas a karjában viszi ki Peyton-t.Később Dan lelövi Keith-t.Ezt azért róla sem gondoltam volna.
Hiányozni fog ez a sorozat!

Varadi - 2013. 01. 11. 22:10

Részben egyetértek a cikkíróval,miszerint tényleg voltak szenvedős évadok,szerintem ez az utolsó 3 volt.
De azért ki tudnék emelni mindegyikből emlékezetes pillanatokat.:)
1. évad: Amikor Haley először énekel Nathannek a kávézóban. Imádom a hangját és a dal is gyönyörű. Valamint én nagyon szeretem a Lucas-Peyton jeleneteket is. Sokan nem kedvelik Peytont(nekem ő a kedvenc szereplőm),pedig szerintem teljesen érthető a viselkedése.Maximálisan értem a tetteit és az érzelmeit is. Gondoljunk bele: Örökbe fogadták,amit szerintem egy gyereknek nem könnyű feldolgozni:a saját szüleinek nem kellett,akkor kinek fog kelleni? Nem csoda,hogy nincs önbizalma.De ahogy magában,úgy másban sem képes megbízni.Aztán az (nem vér szerinti)édesanyja meghal,ami szintén nagy csapás számára. Teljesen szétesik a világa,nem érdekli semmi. Úgy gondolja,hogy nem érdemes érzelmekre alapoznia a kapcsolatait,mert az emberek úgyis mindig elhagyják.(“People always leave.”)Ezért elkezd járni Nathannel,akivel meglehetősen felszínes a kapcsolata. Azért van vele,mert a lelke mélyén mégis szeretne tartozni valahova,be akar illeszkedni a gimibe. Mindezen dolgok után megfigyelhetjük,hogy nyílik ki,akár egy virág,Lucas hatására. Brooke és Nathan mellett Peyton is hatalmas jellemfejlődésen megy át.
Szóval az első évadban indul el ez a folyamat,és én imádtam ezt nézni :)
2. évad: A bátrak éjszakája az egyik legjobb rész az egész sorozatban szerintem :D Annyit lehet rajta nevetni,de ugyanakkor elgondolkodtató is. De az a rész is remek,amikor a lányok Haley-nél kencefice partit tartanak :D
3. évad: Az álarcosbál nagyon klassz,szerettem a szereplők jelmezeit. :D Az iskolai lövöldözésről szóló rész is kiemelendő,valamint a kiruccanás utána.
4. évad: Na itt nem is akarok semmit mondani,ez az egyik legjobb évad :D Az egész sorozatból a kedvenc részem a 4. évad 12. epizódja. :D Itt mindenki boldog,nincs veszekedés és dráma. :) (Nathan,Mouth és Skills tánca,Peyton és Lucas kajacsatája,Brooke és Chase randija)
5. évad: ebben az évadban kevesebb vidám hangvételű részt találni,de azért itt is vannak jók :) Itt kezdtem el imádni Brooke-ot,úgyhogy Brooke-os jeleneteket említek: első találkozás Lindseyvel(ráugrik az ágyban),Angie elaltatása(Peytonhoz vág egy plüssállatot).Az esküvő előtti jelenetek is nagyon tetszenek,amikor Skills azt ecseteli,hogy Peyton milyen eszközökkel akadályozhatná meg az esküvőt :D
6. évad: Másik kedvenc évadom :D Azt hiszem nem meglepő,hogy Lucas és Peyton miatt :)De Nathan és Haley is olyan boldog,jó látni így őket az 5. évados szenvedés után. Brooke miatt viszont utálom ezt az évadot,mert vele nem sok jó dolog történt :( Annyi “csak”,hogy megismerte Julian-t.
7. évad: Nekem nagyon hiányoztak Lucasék (2 kedvencem),de meglepően hamar megszerettem a két új főszereplőt. Kedvenc jelenetem az,amikor Quinn a szurkolólány válogatáson táncol,Nathan meg Grubbs pedig paradicsommal dobálja Jamie-t és Haley-t :)
8. évad: A lánybúcsú :D Imádtam azt a részt,mintha a Másnaposok lányváltozatát láttam volna :D Haláli volt :D Dougust volt a kedvenc karakterem :D
9. évad: Nathan megmentése. Dan-t nem szerettem eddig,de ebben a részben fergeteges volt Chrissel egyetemben :D
Sajnálom,hogy terjengősre sikerült a véleményem,de az életem része volt ez a sorozat,nagyon sokat jelent nekem és ezt nem tudom pár szóban kifejezni.
Nagyon fog hiányozni!
(PS: Azt el ne felejtsem,hogy rengeteg kiváló együttest ismertem meg a sorozat által,és ezért nem lehetek elég hálás :) Kedvenc dalaimat innen ismerem!)
Good bye One Tree Hill

asdelmagad - 2014. 10. 30. 21:32

Szerintem nagyon jó volt ez a sorozat, én spec. kosarazok, és Lucas lett a példaképem :). Amint kilépett a sorozatból, számomra véget ért. Ő volt az egész főszereplője. Ez olyan volt mint egy embernek kivenni a szívét. A folytatásban olyan volt, mintha egy teljesen másik sorozat lenne, semmi köze nem volt az eddigiekhez. De azért nézhető volt ajánlom mindenkinek hogy nézze végig! :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz