login |

Desperate Housewives: vége a 8. évadnak. És a sorozatnak is – írta Nina

2012. 05. 15. 13:00 - Írta: vendegblogger

79 hozzászólás | kategória: 2011/12 finálék, kritika,

Let me tell you something about a neighborhood. (….)  It’s not just a bunch of houses in the same place. It’s a community. It’s lives that are connected, people who care about each other. (…) I know it sounds sappy, but damn it, it’s true. And these wonderful people I’d lived beside… Well, they’re my family.

Sétálunk egyet az akácok között? Egy utolsó, elmélázó, emlékidéző séta lesz ez, mert bizony az út a végéhez érkezett. Az az út, ami kanyargósan indult, az út, amelynek nyolc éve tették le az első köveit. Sok ember csatlakozott a Lila akác köz feleségeihez, férjeihez és gyerekeihez, mondhatni egyre többen. S aki egyszer rálépett erre a járdára, nehezen kanyarodott másfelé, persze, akadtak olyanok is.

Mert milyen is a Lila akác köz? Bármilyen is, az unalmas jelzőt nem lehet ráaggatni, ahogy Susan Delfino jegyezte meg az egyik utolsó jelenetében. Ám ne szaladjunk ennyire előre. Spoilerekkel folytatom a tovább mögött.

Kicsit úgy érzem magam, mint aki kiáll egy egészen nagy közösség elé és minimum egy diplomaosztón szokásos beszédet készül elmondani, pedig nem így lesz. Igaz, emlékezetes momentumok élednek újjá, ahogy ezen a nyolc hosszú, változatos évadon végigtekintek, ám temetni és gyászbeszédet mondani teljesen felesleges lenne. A sorozat ugyan már nem él, de szép kerek történetté dagadt, s most élvezi a pocakos középkori éveit, hátradőlve, elégedetten mosolyogva, mert adott valamit a világnak.

A Született feleségek talán nem a legizgalmasabb, legtartalmasabb, legmélyebb jelentéssel bíró sorozat volt a palettán, ám mindenképp nyomot hagyott; a kezdésnél a maga nemében szinte egyedinek számított s az egész világ megismerhette, milyen is egy (erősen túlzó, mégis..) amerikai kertváros és milyenek azok a ’soccer mom’-ok, visszavonult, milliomos férjjel rendelkező egykori modellek, mélyen vallásos visszafogott hölgyek avagy épp a csetlő-botló, mindenki idegein táncoló, de mély érzésű anyák.

A négy nő, Lynette, Gaby, Bree és Susan kiválóan megrajzolt prototípusokként indultak a sorozatban, egy ideig beérték a rájuk szabott szerepekkel, ám lassacskán szűk lett a ruha: mindegyikük kilépett – nem is egyszer- a jól bejáratott keretből, hogy a végére rácáfoljanak az összes sztereotípiára: mert egy háztartásbeli anyának is lehet karrierje, egy felszínes modell is képes az önfeláldozásra és egy köztiszteletnek örvendő, visszafogott nő  is ülhet a vádlottak padján. Sőt, egy mesés házassággal rendelkező, boldog asszony is elveszítheti az egyik legdrágább kincsét: a férjét.

Velük kalandoztuk végig ezeket az éveket, s amit maguk után hagytak, azt egyhamar nem felejtjük el. Hangulatokat, érzéseket generáltak, meglehet, hogy csak egy röpke kép jut majd eszünkbe jövő télen ahogy elgondolkodunk valamin…, s akkor beugrik: Gaby csillogó gyűrűje, vagy épp Lynette egyik diszkréten lehányt, szakadt pólója.

A sorozat olyanná vált, mint maguk a karakterek: sokszínűvé, szerteágazóvá, néha idegesítővé, olykor bántóan bonyolulttá és ok nélkül zagyvává. Voltak tragédiák és sötét fellegek, repülőgép-szerencsétlenség, tűz, s a Lila akác köz nem egyszer épült újjá romjaiból. Mosolyogva emlékezhetünk minden évadzáróra, évadnyitóra, amikor kíváncsian találgathattuk, kik lesznek az új lakók az utca és a sorozat életében?

Szereplőkből nem volt hiány. Sokan voltak, harsányak, titokzatosak, kevésbé kedvelhetőek… Szerencsére az alapfelállás sosem változott. Valószínűleg megsínylette volna a sorozat, ha a négy barátnő közül bármelyik is kiszáll. Így szoktuk meg őket, így is szerettünk volna búcsút venni tőlük.

Sikerült!

Minden sorozat életében eljön a „vég”, s azt hiszem, a Lila akác köz a legjobbkor intett búcsút a sóbiznisznek. A csúcson, csaknem teljes pompájában. Az utóbbi két-három évad kissé már megkopott, teljesen természetes velejárója a sorozatkészítésnek: nem lehet fenntartani ugyanazt a színvonalat nyolc éven át. Nem mentegetem Marc Cherry-t és a csapatát, akadtak bőven ordítóan ostoba mellékszálak, érdektelenül hosszú nyúlt cselekmények, ám alapjaiban véve a Született feleségek igenis szórakoztató, rendkívül hangulatos, jó karakterekkel megáldott produkció. Hiányozni fog, mert megszoktuk őket, láttuk, ahogy az eltelt idő ráncokat rak a színésznők arcára, még ha próbálják is elkendőzni rendületlenül. Felnőtt egy generáció a sorozatban és a képernyők előtt is.

Szinte lehetetlen lenne összeszedni, mennyi minden történt a karakterekkel, ám vannak alap-momentumok: az egyik rögtön a sorozat elején történt, Mary Alice Young öngyilkossága. Meglehetősen in medias res-felütéssel indult az első történetszál és izgalmas volt találgatni, vajon mi lehet a nagy titok, amiért képesek emberek ölni, még ha önmagukat is. Ki ne emlékezne a minden lében kanál Martha Huberre, Paul Youngra és Zach-re.

Ugyanilyen fontos, felejthetetlen élmény volt megtudni mindegyik feleség saját történetét. Négy nagyon különböző karakter uralta a Lila akác köz házait, négy eltérő, érdekes életvonallal. Mindig reménykedtünk abban, bármi is történik velük, Lynette-tel, Bree-vel, Gaby-val és Susan-nal, a végén a legjobban alakul a jövőjük. Mivel a Született feleségek tipikus amerikai sorozat, sosem tartott senki igazán attól, hogy valami európaian tragikus vonulat kerül a szemünk elé.

Már-már banális klisékkel szembesülhettünk, mi, nézők, szinte hétről-hétre, mégis jólesett megmártózni ebben az evidenciákkal teletűzdelt világban. Talán mert olyan más, mint amit mi megélünk, Közép-Európában. Persze az alapok nem változnak, s feleségeink is csupán a boldogságukat keresték, kergették, szorongatták évadokon át, a szemünk láttára. A kellékesek is mindig ügyeltek arra, hogy kényelmes, kellemes otthont varázsoljanak a négy feleség köré, ahogy a habitusuk megkívánta. Biztosan mindenkinek megvolt a kedvenc szereplője, ahogy a kedvenc háza is. (Ha ennyi személyes megjegyzést tehetek: nekem mindig Susan rendkívül csinos kis otthona tetszett a legjobban.) Az imponáló hangulathoz a külcsín is elengedhetetlen, a kertvárosi hangulatban boldogan merültünk el, még akkor is, ha tisztában voltunk vele, ez mindössze egy díszletutca valahol egy hollywoodi stúdióban.

Az a kontraszt volt tulajdonképpen a sorozat egyik fő mozgatórugója, ami minden évadban fennállt a környezet és a történések között. Mert ugyan miféle mocskos, halálos titkok lehetnének egy ilyen szép, nyugodt helyen? Ott, ahol mindig süt a nap és sosincs tél? A választ megkaptuk, nem is egyszer.

Az alap-minta, mely szerint új lakó érkezett az utcába, s titkok derültek ki róla, egy idő után azonban kezdett elcsépelt lenni. Az alkotók csavartak egyet a dolgon, s a már meglévő szereplők életét, kapcsolati szálait kezdték bonyolítani. A négy barátnő mellett mindig volt egy ötödik nő (kerék, mondhatni… bár ez nem egészen fedi a valóságot), egy ideig Edie Britt keserítette feleségeink mindennapjait, ám őt egy huszárvágással eltették láb alól.

Aztán jött Katherine, majd Renee. A legeredetibb karakter talán Renee volt közülük, bár rengetegen kedvelték Edie-t is s neki sokkal több idő jutott a sorozatban, mint a másik kettő mellékszereplőnek. Szinte kötelező említést tennem Mrs McCluskey-ról, akinek folyton jelen lévő, megnyugtató szarkazmusa sokat lendített a sorozaton. Sokak kedvence lett ő, ezért volt nehéz nézni az utolsó pillanatait a záró epizódokban.

A férfiakról is meg kell emlékezni, hiszen feleségeink méltó, büszke támaszai voltak nyolc éven át. Szerelmek jöttek-mentek, a legjobb házasságban is megesik egy kis affér ezzel-azzal, de ez adta meg a történet sava-borsát, különösen Gaby és Carlos latinos temperamentumú frigyében. Mindegyik asszony másként élte meg a házasság intézményét, ebben is akadtak meglepetések. Valljuk be azonban, csodálkoztunk volna, ha Lynette és Tom a legvégén mégsem egymás mellett köt ki. A gyerekek is fontos alkotórészei voltak a kertvárosi családoknak, belőlük is akadt jópár. Ki ne emlékezne Bree botrányos gyereknevelési technikáira, meleg fiára és felszínes lányára vagy épp Scavóék ikreire?

Aztán ahogy szinte észrevétlenül telt az idő, elérkeztünk a végéhez… amikor bejelentették, hogy a nyolcadik lesz a Született feleségek utolsó évadja, talán senkit nem lepett meg, viszont furcsán hatott. Lehetséges, hogy ami ennyire az életünk részévé vált, egyszercsak megszűnik létezni? Mély filozófiai tanulmányok nélkül is tudjuk, hogy ami elkezdődik, annak vége is szakad egyszer, s a sorozatok szerencsésebbik fele megválaszthatja, mikor legyen ez a drámai vég. Bár a kertvárosi nejek történetét a végtelenségig lehetett volna húzni, ideje volt búcsút inteni ennek a nyolc évnek.

Stílusosan, amolyan ’született feleségesen’ tették mindezt, tehát nem okoztak csalódást: volt könny, nevetés, halál, születés és a szokásos deus ex machina, azaz isteni beavatkozás, valamint klisé-hegyek. Aki végigjárta ezt a hosszú utat, talán egyetért velem abban, hogy megérte. Szórakozást kaptunk, elsőrangút, mellé egy kis bosszankodást, találgatást, kíváncsiságot, a várakozás izgalmát…. S az út végén azt is megértük, hogy Susan, s Lynette nagymamák lettek, köszönhetően Julie és Parker egy elszállt éjszakájának.

A lezárás pillanatai szinte kívánták azt a megvalósítást, amit láthattunk végül: mindenkiről pár szó, hogy nyugodtan el tudjuk engedni a született feleségeket: Lynette-t, Tommal, New Yorkban hagytuk, Gaby-t Carlos-szal Kaliforniában tettül le, Bree-t pedig új férje mellé állítottuk. Susan-tól búcsúzott utoljára, ám kronológiailag elsőként, a Lila akác köz, s megkaptuk a szereplőegyesítést is: a legtöbb már eltávozott karakter felsorakozott az utca szélén, nézték, ahogy korábbi életük kivonul a kertvárosból.

Kellemes meglepetés volt a régi szereplőket látni s még jobb volt egy giccsmentes, kicsit elmélázó, halk befejezést kapni. Titokkal – ami keretet ad és amiből mindig akad egy-kettő…

Köszönjük ezt a nyolc évet, a sok kalandot, hazugságot, rejtélyt, nevetést és azt is, hogy megtanulhattuk egy életre: csinos feleség mellé tilos jóképű fiatal kertészt felvenni.

79 hozzászólás Ne habozz!

Skate - 2012. 05. 15. 13:22

Nagyon jó kritika lett és sejtelmes, így nem lőtt le igazán semmit. Én a 8. évadnyitóval letettem végleg a sorozatot. És még kérdéses folytatom-e valaha, de nincs semmi se kizárva.

Risi92 - 2012. 05. 15. 13:23

nagyon vártam már ezt az írást. nagyon szépen összefoglaltad az elmúlt 8 évet, bár teljes mértékben lehetetlen mindenre kitérni.
a született feleségek nekem sokáig csak egy sorozat volt a sok közül, amit néztem, mert nem volt más, de a negyedik évad környékén beszippantott és a mai napig nem engedett el. vagyis talán tegnap igen, egy picikét.
imádtam a sorozat poénjait, a szereplőket, az évadtitkokat. volt jobb évad, volt rosszabb, de mindegyikben volt valami amiért lehetett szeretni.
az én személyes kedvencem Bree volt, utána pedig Gabrielle, harmadikként meg Katherinet választanám, mert már az 5. évadban eléggé ellaposodott, a negyedikben és a hatodikban újra magára talált. milyen jó volt őt látni utoljára a fináléban!
az utolsó pókerjátéknál nagyon meghatódtam és különösen érdekes hatást váltott ki belőlem a jövőbetekintés – volt valami keserédes boldogság bennem, hogy bár mindegyik feleség megtalálta amit akart, mégis különváltak útjaik.
a zárójelenet pedig priceless volt. a titkok öröke megmaradnak a LilaAkácközben.
imádtam a sorozatot, a szereplőket, mindent. a 8. évadra nyugodt szívvel adok 10/10-et, mert nagyon összeszedték magukat az írók, végig pörgött a story, és a finálé megkoronázta az egészet.
DHW, I miss you already

Malachi - 2012. 05. 15. 13:28

ez olyan hangulatos kis írás, hogy bár 5 éve nem nézem, lehet, hogy az évadzárót megpróbálom. az első három évad még jó volt amennyire emlékszem, csak aztán elmaradtam mellőle.

Malachi - 2012. 05. 15. 13:28

hopp – nem évad, sorozatzárót.

Shannen - 2012. 05. 15. 13:46

Nagyon szép kritika lett! Teljesen egyetértek minden szavával. Hihetetlen, hogy 8 év telt a kezdés óta. Remek kikapcsolódást nyújtott a legtöbb epizód, persze mint mindenhol itt is voltak jobb, rosszabb évadok, történetek,szereplők, de a 4 nő karakterét remekül írták meg és remekül bántak velük az évek során az írók.
A finálé, és annak leginkább a második része, tökéletes volt. Persze nem okozott nagy meglepetéseket, várható volt, hogy mik fognak történni, de nagyszerűen írták és rendezték a részt. A rész végén az előretekintés és az eltávozott szereplők megjelenése is keserédessé tették a finálét. De ennek kifejezetten örültem,sőt remek ötlet volt keretesen zárni, és megjegyezve, hogy a Lila akác köz mindig is tele volt és mindig is tele lesz titokkal.
Az évad egy erő 9/10 (néha kicsit sok volt a gyilkosos szálból), de a finálé minden szempontból 10/10. Hiányozni fog a sorozat és a feleségek is.

bëiz - 2012. 05. 15. 13:52

Sajnos nem értek egyet, kár hogy egy rajongó írta e megemlékező összefoglalót.

Szerintem a Szülfel első évada zseniális volt, és utána szépen lassan indult a lejtmenet. A 8. évadot már csak azért kezdtem el, mert tudtam, hogy ez lesz az utolsó. Ami érdekes, hogy évadonként más és más karakter idegesített. Először Gaby irritált, majd Susan tesze-toszaságából volt sok, aztán Lynette manipulatív viselkedése verte ki a biztosítékot, majd Bree karakteridegen viselkedése.

Az utolsó évad nem szólt semmiről. 23 részben elhúztak egy felesleges és unalmas szálat (pedig jól indult), a tárgyalás teljesen hiteltelen volt, az “ítélethirdetés” pedig elbagatelizált. A Szülfel volt az a sorozat, ahol előszeretettel megfeledkeztek szereplőkről. Ezt legtöbbször a gyerekek sínylették meg, de másra is rájárt a rúd bőven (Pl. Lee legalább az évad 2/3-ában meg sem jelent)

A finálét teljesen felesleges volt duplarészként leadni, hiszen két különálló epizódot toltak elénk bruttó két órában. Az elsőben lezavarták Bree tárgyalását, a másodikban pedig… nos nem történt semmi. Na jó: mondjuk azt, hogy elbúcsúztak. Ha jól tudom elhangzott egy olyan nyilatkozat, miszerint pénzt tartalékolnak a fináléra… nos erre mit tartalékoltak? Semmi sem történt.
Egy lagymatag sorozat, lagymatag lezárását kaptuk. Hiába volt zseniális az első etap, hiába kimagaslóan jó színész 2 a sokból, ez így nagyon kevés volt. Örülök, hogy végre. “Lezárták” úgy ahogy, és legalább nem esz a lelkiismeret, hogy néznem kell.

lapozzunk.

winnie - 2012. 05. 15. 13:57

miért kár? szerintem jó, hiszen így elolvashattál egy másik nézőpontot. a sajátodat biztos nem lett volna ennyire érdekes, hiszen azt ismered.:) ha nem rajongó írja (aki idáig eljut, az azért rajong), akkor azt mondja más, hogy kár, hogy nem rajongó írta. a lényeg, hogy mindenki kifejtheti, hogy mit érzett a sorozattal kapcsolatban. és, aki akar, ellenkritikát is írhat kitevésre, párbeszéd indításra:)

exile - 2012. 05. 15. 14:07

Azért a 8-ik évadra már jött egy kis ötlettelenség, kevésbé izgalmas szálak, de azért ez egy nagyon jól összerakott sorozat volt, iszonyú sok karakterrel, akik általában jól meg voltak írva, nem felszínes bábukkal rakták tele.
Ebben a stílusban ilyen kaliberű sorozat biztos nem mostanában fog készülni

Nina - 2012. 05. 15. 14:09

Igazából nem akartam fanyar szájízű összefoglalót írni. Nekem is voltak mélypontjaim, amikor kimondottan utáltam ezt a sorozatot és az utolsó pár évad messze nem volt olyan színvonalú, mint az első kettő-három-négy, de így is hosszú lett, pláne ha még boncolgatom a negatív dolgokat… aki nézte, tisztában van azzal, hogy hol voltak az abszolút mélypontok. Mégis értékelendő 8 hosszú év a “popszakmában”. Ezért lett ilyen amilyen. :)

bëiz - 2012. 05. 15. 14:14

csak azért írtam, hogy kár, mert átsüt a szubjektivitás. Szinte nem is ír negatívumot, noha volt bőven. Lezártak valamit, ez természetesen szomorú, de a hibáit is láttatni illik, ha már írunk róla.

Picit objektívabb írás jobb lett volna. Tökjótökjó és egy aprócska negatívum, aztán jöhet megint a tökjótökjó :)

Egyébként én sem láttam annyira feketén a helyzetet, amint ahogy az tűnik, csak próbáltam ellensúlyozni az élető kritikát.

Én a sok negatívum mellett tudok mondani pozitívumot is. Karen volt pl. az egyik legjobb fej karakter akit valaha láttam :)

winnie - 2012. 05. 15. 14:16

“Ebben a stílusban ilyen kaliberű sorozat biztos nem mostanában fog készülni”

a gcb azért valamelyest hajazott rá szerintem, bár még elvetemültebb volt. plusz cherry megpróbálta a devious maidset, de úgy tűnik, nem rendelték be. délután kiderül.

Dreya - 2012. 05. 15. 14:20

Szép írás! Köszi, Nina! :)

Annyi emlékem kötődik ehhez a sorozathoz! Nekem biztosan hiányozni fog. Még ha tudom is, hogy tényleg eljött az ideje a befejező epizódnak.

Azért kissé nehéz elhinnem, hogy valóban rátaláltak az igazi boldogságra egymás közeli barátsága nélkül…

minase - 2012. 05. 15. 14:22

bëiz: szerintem pont ezért volt jó a dupla rész. Lehet nem ide illő példa, de az American Horror Story-nál külön volt az utolsó, elmerengősebb epizód és nagyon kilógott. A költségvetést gondolom a cameók dobták meg.

Jó lett az írás. Elég diplomakiosztós lett szerintem végül, de illik ide. Nem lenne értelme belemenni a részletekbe, elvégre nem egy Lost.

5-6-7. szezon elég semmilyen volt, és sajna, hogy csak a 8.-ban tudták magukat így összeszedni úgy, hogy megint várósak legyenek a részek. Az is kár, hogy az évadonkénti nagy költségvetésű részeket kivették (supermarket, tornado, repülőgép). Szerintem jópofa volt, hogy van évadonként egy külön “event”.

Szívesen látnék egy grafikont, hogy azonos időben melyiknek épp milyen problémája vagy időszaka volt. Elvégre volt ott minden.

minase - 2012. 05. 15. 14:26

Azt se feledjük, hogy volt benne egy 5 éves ugrás (vagy ön-reboot…vagy “tiszta lap” húzás), ami eléggé egyedülálló.

XXXo - 2012. 05. 15. 14:43

tegye fel a kezét akinek sikerült elolvasnia az egészet.. :)

makaay - 2012. 05. 15. 14:46

és én még jártam is ebben a híres “közben”. :)

dave - 2012. 05. 15. 14:47

Szokásos gelly volt a befejezés, de nekem nagyon tetszett a SPOILER kisértetek mellett elhajtás.

BTW ki volt a kisgyerek mrs mclusky mellett?

XXXo - 2012. 05. 15. 14:50

hát a kovács tomika akin bree részegen 5x áthajtott!

Risi92 - 2012. 05. 15. 15:11

Mclusky kisfia, volt róla szó, hogy volt egy kisfia aki korán meghalt.

rea022 - 2012. 05. 15. 15:15

nekem mindig ez volt azt aduászom :) Tény h kicsit megkopott, unalmas lett a végére, de soha más sorozaton nem röhögtem olyan jókat mint ezen, még ha maga a rész unalmas is volt, mindig akadt benne legalább 1-2 poén amin lehetett egy nagyot kacagni.

jjncaa - 2012. 05. 15. 15:25

XXXo, felteszem a kezem, pedig még a sorozatot se néztem vagy 6 éve… A SzüliFeli (bocs :D) egy igényes szappanopera volt szerintem, ha ez lenne a sztenderd a műfajban, nem is lenne baj

Squazee - 2012. 05. 15. 16:30

Valahol a hatodik évadnál kezdtem el ritkábban nézni a részeket,s mivel dühös voltam a 7. évadban Tom és Lynette mondvacsinált szakítására, ezért tüntetőleg mindig csak elolvastam, hogy mi volt egy-egy részben és az utolsó két részre (1 + a dupla évadzáró) tértem vissza.
Én azért valahol sajnálom, hogy Susan karakterének nem láttunk jövőt. Biztos túl bonyolult lett volna, Susant ismerve. :) De azért jó lett volna tudni, mi lesz vele, na.
Nem volt rossz maga a sorozat, poénos volt, aranyos kis tanulságokkal, izgalmas szálakkal. Még a timeskip is jóra sikeredett és lendített az egészen. Persze néha elegem volt az agyoncsavarásokból és az izgalmak, a karakterek sem voltak mindig rendben.
Talán előbb be kellett volna fejezni. Nekem a kedvencem Bree volt, utána meg a Tom és Lynette páros. De igazából Gaby és Susan is tök jók voltak, Gaby beszólásai nem voltak semmik. :D

XXXo - 2012. 05. 15. 16:55

Gaby maga volt a káosz.. éveken át ordított a karakterről hogy a környék legbutábbja, az utolsó részben meg jaj, de értelmes, okos, 2 hét alatt a vezetőségbe kerül, holott még önéletrajzot se tudott írni. (mivel törpe-modell volt). lol.

wildart - 2012. 05. 15. 17:22

Csupán néhány évre visszatekintő sorozatos múltam egyik meghatározó szelete a DHW,több szempontból is.(A másik a Dexter,he-he.)

Az első évad Amerikai szépség-fílingje eléggé megfogott,ezzel (mármint a stílussal,hasonlósággal) érvelve több ismerősömet sikerült rábeszélnem,még olyat is,aki megrögzött sorozatellenes!Nem győztek hálálkodni – bizony,sok ember elment volna mellette,ha csak egy plakátot,vagy mondjuk pár “ismertető” sort olvas egy újságban.

Szinkronmániás vagyok,és azok közé tartozom,akik visszasírják a régi időket!Ehhez képest a DHW magyar változata zseniális,biztos vagyok benne hogy sok embernél emelte a sorozat élvezeti értékét.Nagyon kevés kivételtől eltekintve színészek adták a hangjukat,nem szinkronstúdiósok.Én személy szerint ki nem állhatom Für Anikót,a falnak megyek tőle,de Lynette-nek egyszerűen nem tudok jobb hangot elképzelni,tökéletes!De szinte bárkit kiemelhetnék,így nem is teszem (egy problémánk volt globále: a “majdnemnegyven” éves Széles Tomi a tizenhét éves kertésznek,egyszerűen túlérett volt hangilag,ha lehet ilyet mondani egyáltalán).

Az első sorozatom volt,amit daráltam – négy évad hét nap alatt! :-)

Van szerencsém ismerni Frei Tomit,a DHW-s műsorát talán én láttam először az országban,megkaptam tőle lemezen még sugárzás előtt!Tök fura volt aztán a TV-ben úgy nézni (vagy egy hónappal később),hogy bizony én már tudtam,amit más még nem! :-P (jó tudom,ez nem nagy szám,de hát emlékek,vagy mifene…)

Megannyi felejthetetlen beszélgetés,találgatás,izgalom,első randin közös beszédtéma (hosszú randi volt,nna)…és ha jobban belegondolok,a Született feleségek után kezdtem nyitni a komolyabb sorozatok felé,addig csak Jóbarátok,Coupling,Rém rendes,szóval az ismertebb szitkomok,eszembe sem jutott hogy bepróbáljak egy pld. Lost-ot,vagy House-t!A lényeg,hogy amiket addig egy kézlegyintéssel elintéztem,hogy biztosan hülyeség,átértékeltem magamban,és bátrabban álltam (ültem) neki minden (nekem) újdonságnak!

Túl szentimentálisan hangzik,de ha anno nem futok bele a “Nejekbe”,lehet hogy még ezt az oldalt sem ismerem meg!ÉRDEKELT ugyanis a sorozat,a lányok,a történet,a háttér annyira,hogy vegyem a fáradtságot,és kutakodni kezdjek a neten!

Rám ilyen hatással volt,nekem ennyit adott…”pedig ez csak egy egyszerű sorozat Tibikém!” :-P

kanka - 2012. 05. 15. 17:33

nagyon jó kis irás lett Nina :)

igy visszagondolva voltak laposabb részek/évadok de én mindig élvezettel és izgalommal néztem a részeket.szerintem az utolsó évad az egyik legizgalmasabb volt nekem nagyon bejött bár az utolsó pár rész és bree tulzottan elhuzott tárgylása nem jött be.
Mikor Mike-ot kinyirták bennem egy világ omlott ösze hiába mondták sokan hogy leülepedett a karektere meg minden de akoris ottvolt susannak igazi támaszként a sok szar után amin keresztülmentek.
a rész legvége nekem csalodást okozott mert mindig ugy képzeltem hogy mindenki a lane-n marad örökre meg minden és hogy mindenki elköltözött az nekem egy kicsit blőőő lett
Spoiler: Bár a végén mikor susan végighajtott az utcában a szellemek fehérben ot áltak és néztek az a jelnete nagyon szuper volt.Főleg mikor megláttam Mike-ot..OMG…
Volt pár pilanat mikor könny szökött a szemembe de egy kicsit más befejezést vártam..
Köszi ezt a 8 évet Dh! :)

Drea975 - 2012. 05. 15. 17:52

Igazából kifejezett mélypontot nem tudok felidézni, pedig próbáltam. Voltak részek, évadok, amik kevéssé voltak “szuperjók” de csak magához a sorozathoz képest. Mondjuk a zseniális 1. évadhoz képest. Bár érdekes kérdés, hogy mennyire lehet megugrani egy olyan magas lécet vagy csak simán hozni ugyanazt a magasságot. Cherry-nek szerintem marha nehéz dolga volt. Én nem tudok felidézni olyan részt, amikor unatkoztam volna, mindegyikben találtam valamit, ha mást nem, egy-két fetrengős poént vagy beszólást. Kedvenc karakterem Bree volt, Cross Huffman-nel együtt elsőrangú színésznő. Nem hiszem, hogy lenne még egy olyan sorozat, ami drámában, komédiában és izgalmasságban, rejtélyességben is ennyire erős lenne/lett volna. Sajnálom, hogy vége, nagyon, de egyszer tényleg minden véget ér és úgy tűnik, az ő idejük most jött el. És ha belegondolunk, hogy 8 év… 8 év a mi életünkből is! Rengeteg. Hiányozni fogtok, feleségek!

Savanah - 2012. 05. 15. 20:05

Makaay: én is :) Ha az Universal Studios-s Verzióról beszélsz :) Ott mi is végig mentünk :) Most milyen szép emlék, annak ellenére, h szerintem nem eredeti helyszin volt.

Szépen és jól lezárták, ha csupa happy endet tettek a végére, akkor Mikot sem lett volna muszáj megölni :(.
Én néztem végig a sorozatot, nekem mint már irtam a páratlan évadok jöttek be :) Főleg a 3., Susan angol pasija miatt, az 5.ben volt az ugrás, és abban tetszettek amit a gyerekek kitettek. Aztán a 7. Renéével és a flegmaságával, kedvenc karakterem lett!! :)
Amikor a rész végén mutatták a szellemeket, kicsit megijedtem attól a fura családtól, akik a pincében tartottak egy szereplőt… Már nem emlékszem rá pontosan. De sokakat fel sem ismertem.
Megcsinálhatták volna azt a 9. évadot, ha már aláirtak nekik a szereplők. Páratlan évaddal kellett volna abbahagyni :)

Máté - 2012. 05. 15. 21:14

Savannah: olvastam a Született Feleségek: Zárt ajtók mögött című könyvet, és abban írták hogy a forgatást két felé osztják, mert van amit a valós utcában vesznek fel és a belső jelenteket pedig studióban, tehát az utca tényleg létezik és tényleg ott forgattak.

Nikki - 2012. 05. 15. 21:31

Nagyon jó írás, mindenképpen el akartam olvasni annak ellenére, hogy a 4-ik évad végén letettem a sorozatot időhiány miatt; aztán valahogy meg elmaradt a továbbnézés, de pótolni fogom, amint lesz elég időm, hisz számomra is a régi nagy kedvencek közé tartozik :)

PandacsökiBoborján - 2012. 05. 15. 22:04

No, egy korszak zárult le, még elsős fősulisként néztük a lakótársaimmal az első részeket, aztán gyorsan rá is cuppantunk.

Szegény Karen McCluskey, Bree és Lynette mellett őt imádtam a legjobban.

Engem egyetlen egy dolog zavart csak, de az nagyon: napi szappanoperákban érthető és szükséges megoldás a “retcon”, de ha felírnánk egy nagyon hosszú táblára, hogy a karakterek az első résztől kezdve milyen információkat csepegtetnek magukról, akkor a 8. évad végéig találnánk egy csomó ellentmondást/hibát. Például a csajok kora a legszembetűnőbb, főleg az ötéves időugrás után… Olyan, mintha az ötéves ugrás meg is történt volna, meg nem is.

Pl. vegyük alapul Lynette-et, aki egyetemre járt, Tommal dolgozott hosszú éveken át, majd otthagyták a karrierjüket és családot alapítottak. 2004-ben legyen mondjuk vagy 36-37 éves, 2008-ban 41, 2013-ban 46, akkor most 48-49 évesen fog szülni?

PandacsökiBoborján - 2012. 05. 15. 22:13

Ja, ráadásul azt is tudjuk, hogy Lynette 1963 áprilisában született, tehát 2004-ben nem is 36-37 éves, hanem 41, a sorozat végére meg 41+8+5=54 éves.

Ráadásul Carlos Solis az időugrás utáni közvetlen részben egy 2008-as újságot olvasott.

Az első és második évad közötti átmenetben meg volt kettő elkezdett, de elvarratlan szál.

lostgab - 2012. 05. 15. 22:19

Nagyon jó lett az írás Nina! :) Miután elolvastam, próbáltam végiggondolni ezt a 8 évadot, és akárhogy is nézzük, ez pont olyan, mint mikor a középiskolai ballagás alkalmával visszagondolunk az elmúlt 4 évre. És az ember (szerintem nagyjából mindenki így van ezzel) azért inkább a jóra emlékszik, és jobb esetben sajnálja, hogy vége a 4 évnek, még akkor is, ha tudja jól, hogy voltak rosszabb napok is. Ez a sorozat is pont ilyen. A 8 évad során bőven volt olyan szál/évad/rész, ahol nagyon húztam a számat, de most mégis úgy érzem, – lehet, hogy csak azért, mert szentimentális vagyok – hogy mehetne még tovább a dolog.

Az évek alatt nekem úgy a 3. évadnál tűnt fel a színvonal lassú, de biztos esése. Viszont az 5. évaddal szerintem sikeresen frissítettek, de persze sosem kaptuk vissza az első évad hangulatát.

Rengetegszer lehetett nevetni velük, Mrs. McCluskey szarkazmusa, Susan bénázásai, Lynette iróniája képes volt feldobni a napomat. Máskor meg lehetett könnyezni a történeteket; bennem Mike halála hagyta talán a legnagyobb nyomot.

Tetszett, ahogy sorjában elbúcsúztunk a feleségektől, így könnyebb volt elengedni őket. Az jelenet is nagyon szépre sikerült, amiben tehettünk még egy utolsó kört a közben. (Imádtam Lynette-ék házát, mindig is az volt a kedvencem, talán a veranda miatt, viszont a belső terek közül inkább Susan konyháját és Bree nappaliját helyezném el benne :) ) És persze végül kaptunk egy titkot, ami mindig, mindenhol ott van, és amire egy idő után úgyis fény derül, csakhogy egy másik vehesse át a helyét.

Megkönnyeztem a feleségek búcsúzását. Sosem felejtem el, hogy anno még a TV2-őn kezdtem el nézni, és nagy dolog volt, hogy általános iskolás létemre fent maradhattam fél 11-ig, csak hogy nézhessem. Aztán mikor elkezdtem angolul tanulni, a sorozat nagyban hozzájárult a szókincsem fejlesztéséhez. Mary Alice narrációja mindig szép volt, választékosan beszélt és kis nyelvtudással is majdnem mindent értettem, ami nagyon nagy élmény volt. Máig emlékszem néhány szóra, amit kvázi „tőle” tanultam. :)

Nekem ezt jelentette a Desperate Housewives. Furcsa dolog, hogy az ember így hozzá tud nőni olyan „emberekhez”, akik csupán karakterek és sosem találkozott velük.
Nincs mese, hiányozni fognak a feleségek, és csak remélem, hogy van/jön olyan sorozat majd, ami (ha a DHW helyét átvenni nem is fogja) az utána hagyott űrt, legalább kis mértékben, betölti.

Dentorel - 2012. 05. 16. 00:38

Nekem valahogy csalódást keltett az évad és maga a befejezés. Reménykedtem benne, hogy majd tökösek lesznek az alkotók, de valahogy elmaradt a katarzis részemről. Az utolsó részek pedig egyszerűen unalmasak voltak számomra.
Érdekes zárás volt, ahogy mindenkit igyekeztek visszahozni, valahogy olyan Lost utánérzés volt itt is.

Nekem legjobban a karakterek kifordítása váltotta ki az ellenszenvemet az utolsó pár évad alatt. Nekem kedvencem volt Bree, s nagyon illet rá a karót nyelt háziasszony szerepe. Erre a végére valamiféle szexfüggő liba lett. Nagyon sok jó beszólása volt az első évadokban, szinte fekve röhögős volt. Jó pár meg is maradt.
Például amikor a barátnők és a férjeik összeültek vacsorázni és a szikrázó hangulatot úgy próbálták oldani a többiek, hogy mindenki a kínos szexbalesetekről mesélt. Pl. Susan kizárta magát meztelenül, Gaby és Carlos kilyukasztottak egy vízágyat, Lynette és Tom pedig kívül tudta magát Disneyland-en… Erre Bree kimért hangon megszólalt: “Rex sír, miután elélvez”… :D
De az a jelenet se volt semmi, amikor a barátnők elszörnyednek mikor meglátják, hogy Paul visszatért. Mindenki komoly aggódással teli arccal beszélnek róla, s Bree megszólal: “Lehet, hogy Paul egy gyilkos, de a gyeppel csodákat művel”. :D

Ezeket sajnálom nagyon, mert az első pár évad iszonyú jó volt.

ldavid - 2012. 05. 16. 00:41

Én korábban csak magyarul láttam az első évad jórészét, meg aztán még párat az időugrás előttről, aztán nem rég megnéztem ebből az évadból két részt (rögtön fel is tűnt, hogy a magyarhangok mennyire öregítik őket) és most a finálét.
Mindegyik tetszett, úgyhogy ezzel megy is fel a dara listámra, mert ezt bizony be kell pótolni.

A végén az út mellett ácsorgó szellemek pedig nagyon jó ötlet volt.

Platschu - 2012. 05. 16. 00:53

Kiváló kritika. Köszönöm! :)

Én csak az első öt évadot néztem aktívan, aztán valahogy úgy alakult, hogy már nem követtem rendszeresen, csak hébe-hóba csippentettem el részeket a tévében.

Én alapvetően nem nézek semmilyen sitcomot, mert nem bírom a konzervkacajt / tapsolást. Ezért is imádtam a DH-t, mert néha olyan szöveges poénok és helyzetkomikumok szerepeltek benne, hogy még napokig jó érzés volt visszagondolni rá. (pl. amikor Lynette dúdolva hashajtós süteményt süt a kedves férjének… :D).

Ami nem tetszett, hogy már nem tudták, hogy milyen természeti csapást dobjanak be és hogy milyen fontos szereplőt írjanak ki. Mert azért halt itt meg pár ember a történetben, aminek csupán dramaturgiai szerepe volt.

Ennek ellenére ez egy szuper sorozat volt. Nagyon sajnálom, hogy a “nagy” nevek közül (ld. LOST, BSG, 24, SG) ez is végleg nyugovóra tért, mert mintha egy korszak zárult volna le. Manapság nagyon kevés az a sorozat, aminél reménykedhetünk 8 évadban. Ez a sorozat irányt mutatott, egyedi volt és a főszereplőket nem csak roppant gazdaggá, de a köztudatba is szépen bevarázsolta (ld. címlapok, divat). Mindig úgy tekintettem a DH-ra, mint a Szex és New York ellenpólusára és nem hiszem, hogy lesz még egy ilyen könnyed, tragikomikus sorozat még a tévében, ahol tényleg a néző szomszédnak érezheti magát.

geryx23 - 2012. 05. 16. 01:31

Hmmm… sztem a poszt tökéletes, néztem az első résztől kezdve, hétfőnként nagyon jó kikapcsolódást nyújtott nekem.
Nem tudom lesz e még ilyen sorozat, hiányozni fog.

julcsi - 2012. 05. 16. 09:28

na, hát az van, hogy az utolsó tíz percig azt gondoltam, egy kissé nyálas lett a vége, de persze ez kellett, ha rossz vége lesz, nem tudom, mit gondoltam(-unk) volna.

de aztán elkezdtek potyogni a könnyeim, és ahogy Susan elhajtott és ott álltak azok az emberek fehérben… hát, nem tudom, ki hogy van vele, de basszus, üvöltve bőgtem.

jó volt ez nagyon. egy korszak lezárult.

julcsi - 2012. 05. 16. 09:30

na, hát az van, hogy egészen az utolsó tíz percig azt gondoltam, kissé nyálas meg túl szép lett itt a vége, de persze ez kellett, rossz véget nem csinálhattak neki. jó is így.

de aztán amikor Susan elhajt és ott állnak azok a fehér ruhás emberek, na, onnantól üvöltve bőgtem.

jó volt ez nagyon. egy korszak lezárult.

blady - 2012. 05. 16. 12:23

Jó kis kritika lett, már vártam, köszi :)

Sokan írják, h egy korszak lezárult, megh mikor hol kezdték nézni.. Én őszintén megmondom, nem is emlékszem melyik csatorna adta és mikor. De néztem.
Aztán vhogy idő hiányában megfeledkeztem róla..és nem is tudom, talán 4.-5. évad környékén jött egy isteni sugallat és elkezdtem ledarálni az elejétől. Nem tudtam félretenni, onnantól kezdve folyamatosan követtem. Ha a barátomnál voltam, tévében is megnéztem..ő a gépén dolgozott (próbált volna dolgozni) de a hahotáim hagyták nyugton, rákattant ő is:D Aztán mikor már nem voltunk együtt és beszéltünk néhanapján, vmilyen szinten jó érzés volt hallani, h olykor megnézi ő is, mert annak ellenére, h csajos sorozat, élmény nézni és olyan szituációk, dumák vannak benne, h csak “kamillázik, esik-borul-fetreng a röhögéstől” :)
Na ezekért szerettem én is nagyon ezt a sorozatot. Mondhatni vele párhuzamosan nőttem fel.
Vhol irigykedtem is a karakterekre, mert néha jó volt elkalandozni 1-1 rész alatt, és elképzelni, h ilyen szomszédok, barátnők vesznek körül a jövendőbeli otthonomban ilyen és ilyen bútorokkal, színekkel, ilyen férjem lesz és ilyen hülyeségeket fogok elkövetni én is.

Inkább azok közé tartozom, akik jobban emlékeznek a pozitívumokra, mint a negatívumokra..akár egy főiskola 3 évére. Hát ki az a hülye aki legkedvesebb emlékeként a vizsgákat vagy a kudarcokat emlegeti fel? Szülifelikkel is vhogy így vagyok. Bármennyire erőltettem meg az agyamat, nem tudok negatívumot felhozni, vagy olyan esetet, ami szívfájdalom volt és napokig átkoztam az írókat, h ezt most miért így kellett? Najó.. talán Tom és Lynette szakítása ilyen volt. Őket szerettem a legjobban..
Igazából az a baj, h aki végig követte a 8 évadot, nem tud rá nem szentimentálisan gondolni:D ezért is van az h nem tudok összeszedetten írni.. na de mindegy is nem is erőltetem inkább..

Egyszerűen hiányozni fog és 100% biztos vagyok benne, h még egy ilyen kaliberű és minőségű sorozat nem lesz. (költői kérdés mondjuk, h miért is kellene bármivel pótolni, hiszen mint mindannyiunkból, Lynette-ből, Gabrielle-ből, Susanból és Bree-ből is csak egyetlen egy van.)
Szappanopera, mézes-mázas meg mindenféle jelzőt rá lehetne aggatni, nem szemet hunyva afölött, h mekkora lehetetlenségek voltak benne, de elgondolkoztatott, tanított, nevettetett, elszomorított, valódi élethelyzeteket mutatott be és valódi érzéseket váltott ki – ahogy fentebb írta vki, szomszédnak éreztem magam én is és mégha csak sorozatbeli karakterekről is van szó, örülök h megismerhettem őket :)

blady - 2012. 05. 16. 12:24

ja az lemaradt, h pacsi annak, aki végigolvasta a kommentemet is :D

a*a* - 2012. 05. 16. 14:06

Azért annyira nem volt jó befejezés. Mellékszereplök további sorsáról egy szó sem esett, nekem nagyon összecsapottnak tünt.

Arthuro_Adam - 2012. 05. 16. 15:20

Kicsit sajnáltam, hogy miután megmutatták, ki hová költözött, nem mutattak egy utolsó közös pókerjátszmáról képet. Szar belegondolni, hogy kvázi felbomlott az összes kapcsolat.

Nina - 2012. 05. 16. 17:42

@blady: jöhet a pacsi! szeretem a hosszú kommenteket (is) :))

Abban egyetértek, hogy a vége elnagyolt lett, és én is szívesen néztem volna még felvillanásokat a jövőjükről-egy három órás monstre tripla sorozatzáró kellett volna, na de már… csak a legyintés marad.

Köszönöm a kommenteket! :)

blady - 2012. 05. 16. 19:37

h5 :D
amúgy én vártam egy olyan jelenetet a legleglegvégén, amikor már kb Mrs McCluskey korát tapossák a csajok, és járókákat, surranókat, kötőtűket félrerakva, őszes hajjal, otthonkában, 60dioptriás szemüveggel pókereznek egy napfénnyel meleg színekkel átitatott szobában..

killero - 2012. 05. 17. 11:58

mintha azt modnták volna hogy megfogadták hogy pókereznek még együtt de ez sosem valósult meg…

bettygirl - 2012. 05. 17. 19:38

Gratulálok Nina, kiváló kritika lett, jó volt olvasni! :)
Szerettem a sorozatot, de azt gondolom, hogy épp jókor hagyták abba, ennyit lehetett kihozni az ő történetükből. Annyira szövevényes lett, hogy pár év múlva simán meg lehet nézni újra a sorozatot, úgy, mintha most látnánk először. Erre akkor jöttem rá, amikor az utolsó jelenetben a meghalt szereplők harmadára nem emlékeztem. Kár, hogy Eddie-t nem láttuk a végén, azért ő hiányzott onnan.

amon87 - 2012. 05. 17. 20:50

egy ilyen sorozatról szerintem nem lehet 8 évben irni..nehézkes.bár az tény hogy mindig arról szól h jött egy uj szomszéd akiről nem tudhatták milyne titkot hoz amgával..és kiderült idővel.

a vége tetszett… bár tény hogy a szellemek miatt vett meg nagyon.addig csak vártam és vártam a katarzist. kicsit összecsapott volt a tárgyalás és a mi lesz a jövőben dolog is..

meg azt nem értettem (pedig anno Marc megigérte hogy nem igy irja ki Karen McCluskey karakterét), hogy miért ölte meg.???

jó adta magát de akkor már maradt volna konzekvens:)

az új lakó utolsó jelenete viszont zseniális volt..keretet adott és ugyanazt a libabőrt éreztem mint anno 2004 ben mikor megnéztem a pilotot… szép volt jó volt. hiányozni fog..de szerencsére elővesszük és megnézhetjük akármikor:)

buffyboy90210 - 2012. 05. 18. 17:29

Nagyon jó kritika lett, Nina! 2x is elolvastam! :))

Sokan írták előttem is, de én is leírom. Egy korszak bizony véget ért. Emlékszem, még általánosba jártam, amikor elkezdte promózni a TV2 és én azonnal beleszerettem, csupán a promók alapján. És hát nem is csalódtam benne. Azóta sok év eltelt, de tisztán emlékszem, hogy milyen izgatottan vártam minden egyes részt és ez így is maradt egészen a végéig. Persze voltak kissebb mélypontok, de számomra mindvégig élvezetes maradt. Volt benne minden: dráma, komédia, rejtély, krimi…
Kedvenc szereplőm Edie volt, ezért is nagyon sajnáltam, amikor kiírták, de a többiekkel sem volt semmi bajom, mindannyian a szívemhez nőttek. Nehéz lesz elengedni őket…
Minden évadnak megvolt a maga fő témája/rejtélye, ami mellett természetesen egy csomó egyéb szál is helyett kapott. Mindig örültem, ha új lakók költöztek az utcába, akik szörnyű titkokat rejtegettek :D

A fináléra viszont nincs jobb szó, mint a keserédes. Egyik szemem örült, mert láthattam, hogy mindenki boldogan él tovább, ám egymás nélkül, ezért a másik szemem sírt. Bevallom, 1-2 könnycsepp bizony kiszökött a szememből, amikor Susan tett egy utolsó kört a Lila akác közben.
Egyébként jó volt újra látni Katherine-t és a többi korábbi szereplőt, akik szellemként tértek vissza. Ja és még Marc Cherry is feltűnt egy pillanatra :) Tetszettek az utalások a pilotra, pl. amikor Lynette összefutott a boltban egyik régi munkatársával, akivel ugyanígy találkozott az első részben is, valamint a kertészes dolog is, és hogy láthattuk Mary Alice és Martha Huber első találkozását is. A vége azonban mindent vitt, amikor beköltözött az új szomszéd, aki természetesen egy sötét titokkal érkezett :D

A feleségek az életem részévé váltak és sohasem fogom őket elfelejteni. Köszönöm ezt a csodálatos 8 évet…

A sorozat egyértelműen 10/10, ezzel beírva magát az örök kedvencekhez (Lost, Buffy, Smallville, Friends, Charmed, …).

jky - 2012. 05. 18. 21:03

Szép írás, jó volt olvasni! :)

Hát igen, egy korszak ismét lezárult, egy újabb nagy sorozat búcsúzott :( Még annak idején én is TV2-n kezdtem szinkronnal, aztán már nem is tudom mikor (talán az időugrós évadnál) váltottam eredetire, mert nem akartam várni a szinkronra.

Tény, hogy voltak iszonyatosan unalmas részek, gyengébb és jobb évadok, rétestészták és zseniális részek, de a 8 évadot elnézve ezeken nem is kell csodálkozni. Nagyon egyedi hangulatú sorozat volt, nagyon jó karakterekkel. Olyan sorozat volt, amit minden hibája ellenére lehetett szeretni.

A sorozatzáró egy érzelmi hullámvasút volt: szinte pillanatról pillanatra váltakoztak a szomorú és a vidám jelenetek. Az esküvői mulatozás és McClusky halál, ez a kontraszt nagyon durva volt, főleg azzal a zenével… Gyönyörű rendezés…

A vége nagyon tetszett, ahogy bemutatták a szereplőket, hogy hogyan alakult az életük, kivel mi lett… Nagyon szép volt. Aztán ahogy Susan végighajt az utcán, nem csak Ő, hanem a nézők is akkor vehettek végső búcsút a Lila akác köztől.

Az utolsó képsorok, a keretes befejezés pedig kíváncsi tettek, de tudván, hogy nem lesz folytatás, ez egy örök rejtély marad :)

Isten veled Lila akác köz, Isten veletek feleségek, köszönjük az elmúlt 8 évet!

Judit - 2012. 05. 19. 15:54

A legjobb sorozat volt és a vége fenomenális sírtam fájt őket elengednem hiányozni fognak az életemből!!!

danonino - 2012. 05. 20. 21:40

Én végigbőgtem az utolsó 1,5 órát és a finálékritika olvasását is. Köszönjük, Nina!

Hiányozni fognak a feleségek. :'(

Nina - 2012. 05. 21. 00:18

Köszönöm én is. :)

morse82 - 2012. 05. 21. 22:18

Nagyszerű írás! :)
Hihetetlen belegondolni abba,hogy nem lesz több rész.:(
Nagyszerű sorozat volt, amiben igaz voltak kisebb-nagyobb hullámok, de alapjában véve,mindig hozta azt minőséget,amiért 8 évig kitartottam mellette.Még emlékszem,hogy általános iskolás koromban kezdtem el nézni( egyszerre ment ugye a Szökéssel…), most meg már egyetemista vagyok… :)
Hiányozni fog, de úgy gondolom én is,hogy a csúcson kell abbahagyni…

detti - 2012. 05. 22. 01:52

Jó volt olvasni a kritikát és a hozzászólásokat is, most úgy érzem, még jobban hiányzik!
A fináléban egyedül az nem tetszett, hogy megszakadt a barátság. Nem vágytam rózsaszín happy end-re, és tetszett a keserédes befejezés, de rossz érzéssel tölt el, hogy tudom azt, hogy többet nem találkoznak. Nagy szerepe volt az ő barátságuknak az évek során, a végére ez ki is éleződött: Bree a végsőkig hajlandó lett volna elmenni, csak hogy megvédje őket. Legalább annyi lehetett volna a befejezésnél, hogy mondjuk 1-2 évente találkoztak és elmesélték kinek hogy alakult az élete. Az hiányzott a lelkemnek :) Könnyebben el tudtam volna engedni a karaktereket. Na meg hogy Mike-ot a vége előtt nem sokkal megölik…kegyetlenség és ostoba húzás volt szerintem. Amikor megláttam szellemként, elkezdtek potyogni a könnyeim.
De persze azért jó érzés visszagondolni a 8 évadra, hiányozni fog nagyon, a kedvencem volt. Hétről hétre vártam és még most is olyan furcsa, hogy vége. :( Ha visszanézek egy-egy jelenetet régebbi részekből, van úgy, hogy libabőrös leszek :)
Ahogy Susan mondta Edie-ről a búcsúztatásánál, “one of a kind”. Ez az egész sorozatra, és mindegyik feleségre elmondható :)

Fanni - 2012. 05. 22. 02:17

Nagyszerű sorozat volt!!! Még el sem hiszem, hogy vége ! De igen..Mindegyik karaktert szerettem, mindegyiket másért!!! Hozzám nőttek az évek során!!
Nagyon szép volt a vége, soha nem felejtem el ezt a sorozatot! ( igaz elő lehet venni , és újranézni! szerencsére..) :)))

Az írás nagyon jó volt! :)
1 dolog zavart, hogy nem találkoztak már.. Mégis ez a 4-es örök. Örültem volna, ha megmarad a barátságuk! Nekem ez hiányzott!
De ami a legfontosabb imádtam úgy ahogy van!!! :))))

Rannak - 2012. 05. 22. 08:41

Lehet, hogy nem itt kéne kérdeznem, de a 8. évad közel párhuzamosan ment a Tv2-n is, max egy hónapnyi elmaradással, ugye? Nem lehet tudni, mikor kerülnek a maradékok a tv-be, vagy mikor folytatják? Mert kb a 15. rész körül újra elkezdték a 6. évadot adni.

winnie - 2012. 05. 22. 09:28

szeptemberben, várhatóan, így szokták, mindig kettébontják, nem akarják a nyári uborkaszezonra ellőni az új részeket.

Rannak - 2012. 05. 22. 15:07

Ó, hát én ennek nem nagyon örülök. De ez van, köszönöm!

BSBsubs - 2012. 05. 25. 01:36

Örök kedvenc marad! Biztos vagyok benne, hogy jó pár év múlva újra fogom nézni az egészet…

Ildikó - 2012. 05. 29. 19:27

Nina, gratula a kritikához, szuper jó lett. ;-)
Nem szeretnék kisregényt írni (bár biztosan tudnék) csak két dolgot jegyeznék meg, amit a végén hiányoltam. Ha más is felvetette ezt már, akkor bocsika, nem volt még időm az összes hozzászólást elolvasni.

Szóval az egyik, hogy mindenkiről mondtak a végén pár mondatot, hogy hova költöztek mi lett velük, milyen munkájuk lett stb. Susanról meg nem. Ezt azért hiányoltam.

A másik, hogy a felsorakozó szellemek között (ami szerintem nagy ötlet volt)nem láttam Ediet. Őt hiányoltam. Bár nem tudom, hogy annak idején hogyan is vált el a színésznő a sorozattól, lehet, hogy volt ennek valami oka, hogy őt nem hívták vissza erre a pár perces jelenetre, nem tudom.

Egyébként nagyon fog hiányozni a sorozat, nagyon szerettem. Sokáig gondolkoztam, hogy vajon volt e nekem kedvenc feleségem, de aztán mindig rá kellett jönnöm, hogy mindegyiket szerettem, mindegyikkel tudtam azonosulni egy-egy élethelyzetben, és szerencsére mindegyik feleségnek írtak egy-egy poénos beszólást, jelenetet, így tényleg nem volt kedvenc. Viszont nekem is Susan otthona tetszett a legjobban. ;-)

Összességében jó kis sorozat volt, hiányozni fog.

secret - 2012. 05. 30. 00:46

férfiemberből vagyok, legalábbis eddig azt hittem. a dupla évadzárót azonban félig végigvihogtam, félig pedig végigbőgtem. én veletek ellentétben nem bíztam tom és lynett egymásra találásában, úgyhogy a jégkockás utcai jelenet nálam dunát rekesztett. nagyon fog hiányozni, a nem is igazán tudom, hogy mit kellene elkezdenem nézni. óriási űr támadt bennem, a house mellett gyakorlatilag a kedvenc sorozatomat kaszálták el. persze, ideje volt, de én még bírtam volna. :)

Sann - 2012. 05. 31. 09:33

Én is csak az első évadokat néztem rendszeresen, aztán valahogy elmaradt…én nem bírok addig fennmaradni, amilyen későn a tv2 rendszeresen adta (akkoriban még nem voltam letöltésképes). Most megnéztem a finálét….annyira felemelő, megható és vicces is volt, h én is felváltva sírtam és nevettem. Lehet bepótolom az utolsó évadokat!

Anettina - 2012. 05. 31. 21:09

A barátnőmmel mind a 8 évadot együtt néztük, hétről hétre ez volt a közös program. Most viszont bajban vagyunk, mert nincs mit nézni. Tudtok esetleg olyan sorozatot ajánlani ami hasonlóan csajos témájú és szórakoztató?
köszönöm előre is :)

winnie - 2012. 05. 31. 21:16

neki kell látni erőteljesen keresni a blogon:) akár arra, hogy “csajos”, hátha.

csajosakat írhatok, nyilván mindegyik más egy kicsit, ki tudja, mennyire szórakoztatóak, azt embere válogatja, de az első rész megnézése után úgyis kiderül: gcb, lipstick jungle, cashmeres mafia, pan am, girls, hart of dixie, társas játék.

Anettina - 2012. 06. 01. 07:23

köszi a listát :) belenézegetek :)

Rannak - 2012. 06. 03. 21:17

Első nyári darámként lepörgettem elejétől a végéig, bár az első 3 évadot láttam már többször is, amikor az ötödiknél ugrottak 5 évet, az nem tetszett, így annó abbamaradt. Most viszont örülök, hogy így történt.

Kifejezetten kedvenc karakterem nem volt (Tomot leszámítva), éppen aki a legjobb szálat kapta, eleinte Bree, az első 3-4 évadban, Rex-szel és Orsonnal is nagyon szerettem, de a végén Trip karaktere is jó volt, kár, hogy nem láthattuk többet. Amikor Bree azzal a festővel járt, talán az volt a mélypont, ennél az egyéjszakás kalandjai is jobbak voltak. Persze nem jobb, de azt a szálát nagyon untam. De folyamatos változáson ment át a karaktere, ez tetszett, hogy a végére nem volt már olyan merev. DE jó, hogy megmaradtak az elvei, még ha egy időre el is tűntek.

Gaby is változott az évek során, John-nal való kapcsolatát sosem bírtam, meg eleve, amikor nem Carlossal volt. Sokszor neki voltak a legjobb beszólásai. Jót tett neki, hogy gyerekeket kapott, főleg Juanitát, akin inkább hangsúly volt a 2 lány között.

Lynette-et különösebben sosem bírtam, a Scavo családot Tom miatt szerettem. A végére ő is változott, kellett a különválás meg Tom általi fejbekólintása, hogy ne legyen örökké elégedetlen az életével.

Susant is inkább az elején szerettem, a romantikus “mikor találunk már végre egymásra” pillanatait Mike-kal, amiben bővelkedtünk, mert többször is szakítottak ugyebár, azonban néha az volt az érzésem, hogy amikor végre együtt vannak, nem tudnak igazán mit kezdeni egymással. Ezért tetszettek jobban az ezt megelőző romantikus pillanataik. Szerettem az elején Julie-val való kapcsolatát, a Gilmore-lányokból Lorelai és Rory kapcsolatára emlékeztetett kicsit, okos lány, aki néha úgy viselkedik, mintha az anyja anyja lenne… Susan és Lor még hasonlít is kicsit… ja, és a leányzók hangja Bogdányi Titanilla, kb ennyi, azért Lor összeszedettebb volt, mint Susan. Gondolkodtam, hogy változott-e Susan, vagy sem, aztán most jöttem rá, hogy igen: a válása után idegroncs volt, de Mike halála után megerősödött, ezt főleg akkor tapasztaltam, amikor Julie mellett ül a kórházban, már nem az a társfüggő nő, akit feltétlenül meg kell menteni.

És a többiek:
Pasik közül Tom volt az abszolút favorit, de örülök, hogy Carlos is maradt örökösnek, ahogy Mike is – úgyahogy. Sajnáltam, hogy Orsonnal nem jött össze Bree-nek.
Ötödik nők közül Edie kiírását sajnáltam, Katharine-t ötödikként sosem bírtam, idegesített, Renee karakterét viszont nagyon közéjük illőnek találtam.
Karen halála nagyon szomorú volt, főleg így, hogy a valóságban is…:(

A magyar hangok:
Szerintem az egyik legjobb magyar szinkronú sorozatunk. Persze előbb hallottam magyarul, mint angolul, de magyarul jobban tetszik szinte mindenki.
Bree-t Balogh Erika hangolta, szerintem tökéletesen, a hangja-modora még kimértebb volt szerintem, mint angolul.
Lynette Für Anikóval és a saját hangjával is ugyanazt a hatást nyújtotta számomra.
Gaby Pápai Erika hangján szerintem sokkal szexibb, csicsergőbb, nyafkább, az eredeti – számomra brazil szappanopera öregasszonyos hangja – annyira nem tetszik.
De aki a legfurább számomra, az Susan, Hegyi Barbarával teljesen más típusú karaktert kaptunk, mint amilyen Susan eredetije – legalább is szerintem. Az eredeti Susan számomra nagyon “nice”, jobban megértem, az elején miért érezte Edie “vetélytársnak”, viszont Hegyi Barbarával sokkal viccesebb, karizmatikusabb a karaktere.

Kedvenc főszál pedig…
Az első évadot imádtam, azt minden Született feleségek néző, ahogy gondolom.:) A második kevésbé volt izgalmas, de a harmadik Orson családjával visszatért, s a negyedik is az lett volna, ha nbírnám Katharine-t (a színésznő sem olyan szimpi, és Orosz Annát sem szeretem), az ötödik szál tetszett – mert nem volt olyan fekete-fehér -, a hatodik szál szerintem elütött a sorozat egészétől, nem illett bele a család az utcába – Drea de Matteo karaktere… nagyon nem -, a hetedik évadban Paul visszatérte jó volt, a nyolcadik évadban pedig kellett, hogy a barátnőknek, akik eddig a kibeszélők voltak, tegyenek valami kibeszélésre méltót.:)

Végezetül: megértem, hogy miután elköltöztek, nem találkoztak egymással többet. Ők nem voltak olyan barátok, mint amit én Lynette és Renee között éreztem. Nagyon más karakterek mind a négyen, és a szükség hozta őket össze egy utcában, de nem éreztem azt, hogy tényleg megértenék egymás világát. De ez így jó.

ParaZita - 2012. 06. 03. 21:23

Én az utolsó 4 részt félretettem, egyszerűen nem akartam még, hogy vége legyen, még akkor sem, ha a világ szemében már vége van, szerettem volna meghagyni magam még egy ideig boldog tudatlanságban a véget illetően. Ma néztem meg őket, miután láttam, hogy Kathryn Joosten (Mrs McCluskey) meghalt.
Úgy döntöttem, a tiszteletére megnézem most a hátralévő részeket, ezért különösen szívszorító volt látni, ahogy a karaktere meghal az utolsó percekben. Folyamatosan az járt a fejemben, hogy szegény pár hónappal később valóban meghalt és ez mennyire szomorú.

Nekem is 8 év alatt az életem részévé vált szinte ez a sorozat. Anyukám kezdte el nézni tévében, amikor adni kezdte a tv2 nagy promózás keretében. Emellett nőttem fel, ez volt kb. az első sorozat, amit minden héten töltöttem le és néztem, nagyban hozzájárult későbbi sorozatos “karrierem” alakulásához. Nekem is potyogtak a könnyeim sűrűn az utolsó 20 percben, főleg a Mrs McCluskey-s jeleneteknél… :(

Hiányozni fog a Wisteria Lane és az összes lakója, remélem egyszer még lesz lehetőségem újranézni és újraélni az elmúlt 8 évadot…

Nina - 2012. 06. 05. 12:19

Kathryn Joosten RIP. :-( – bár megemlékeztek róla sok helyen, itt is illik, beírom hát… és örülök, hogy mindig születnek új kommentek. Kicsit életben tartjuk még a Lila akác közt. :-)

lalakov - 2012. 06. 05. 20:09

Most fejeztem be a 8. évadot. Kár hogy befejezik, én még évekig tudnám nézni. Így visszaemlékezve nem emlékszem, hogy lett volna olyan évad, ami ne tetszett volna. Üdítő színfolt a rengeteg sorozat közt, amit nézek. Nem mondom, hogy ez volt a kedvencem, mert azt vettem észre, hogy mindig az a kedvenc sorozatom, amit éppen darálok, de nagyon kellemes szórakozást nyújtott 8 éven keresztül. Más sorozatokkal ellentétben, itt minden évad nagy rejtélye megoldódott az évad végére, persze néha volt átvezetés a következő évadra, de a lényeg mindig lezárult és ez nagyon jólesett. A legtöbb szereplőt nagyon megkedveltem, remélem hamarosan újra felbukkannak egy-egy sorozatban.
“Köszönjük ezt a nyolc évet, a sok kalandot, hazugságot, rejtélyt, nevetést és azt is, hogy megtanulhattuk egy életre:” mondjuk a másik szemébe, hogy szeretjük, amíg tehetjük.

beci4 - 2012. 06. 06. 23:29

Sajnos én még csak most tudtam megnézni az évadzárót, de végülis örülök, hogy nálam később ért véget a Született feleségek.
Fiú létemre imádtam ezt a sorozatot (az esetleges bugyutaságai ellenére is), mindig jókedvűen ültem le elé (és úgy is álltam fel utána). A kritika szinte minden sorával egyetértek, tényleg adtak nekünk egy olyan utópikus hangulatot, ami a mai rohanó, zűrzavaros, gondterhelt világban jól esett az embernek.
Személyes kedvencem Gaby volt, viszont a házak közül Susanék portája tetszett a legjobban. :) Mellékszereplők közül szerintem Renee nagyon jó választás volt, rajta és Gabyn nagyon sokat lehetett szakadni.
Nagyon nagyon sajnálom, hogy véget ért a széria, én még szívesen elnézegettem volna vagy 5-10 évadot. :D
Nem tudom lesz-e/van-e még egy ilyen szívmelengető sorozat, mindenesetre nagyon fog hiányozni. :(

cicus - 2012. 06. 07. 16:34

De mi volt az az utolsó rész végén? Mármint mikor az új nő elrejtett valami dobozt….Tuti lesz valami folytatása:)

goettin - 2012. 06. 12. 22:03

Engem a Szülifeli tett junkie-vá, ez volt, amit még lemezen megkaptam a magyar vetítés előtt, és amit hétfőn suli és munka előtt hajnalban néztem.

Kedvencem az első, harmadik, negyedik és a hatodik évad, mindegyik egy kicsit kiszámíthatatlan, ötletes, megható volt, felkeltette az érdeklődésemet és a tv/laptop elé szögezett.

Kedvenc házam és szereplőm Lynette(é) volt, az ő logikája, éles esze és beleérző képessége a legélethűbb volt a 4 feleség között számomra, és persze a kapcsolata Tommal irigylésre méltó (ezért is volt idegesítő, ahogy mesterségesen szétszedték őket, nem volt hihető sem a játékuk, sem a story). A fehér bútorok és a hintaágy az én kedvencem, imádtam a konyhájukat!

Én örülök, hogy most zárták le, mert így kerek egész lett, jó lesz visszanézni újra.

Süti - 2012. 08. 23. 18:23

Nekem fiú létemre a szüli a kedvenc sorozatom.Kedvenc szereplőim Mike, és Paul. Így a kedvenc jelenetem, a 6. évad utolsó jelenete, és a legkevésbé kedvelt jelenet Mike halála. Kedvenc évadom a 6, és kedvenc epizódom a finálé. Abból a legjobb amikor megy a limuzin a feleségek meg ordítanak, mert Julie-nak elfolyt a magzatvize.

Amúgy nagyon szeretem a mellékszereplőket(Ida Greenberg,Mona Clark,Kinsky) Mert sok jó poén részei voltak. Egyik kedvencem mikor Ida észreveszi hogy Bree hasába villa szúródik, és hívja Adam-et, mert orvos, és akkor Bree meg Orson magyarázza hogy trükkös villa, és hogy ők csibészek.

Mike-al, és Orson-nal szerintem igazságtalanok voltak az írók ezért 10-ből CSAK 9,8 pont. De 5-ből 5.

botkrisz - 2012. 10. 14. 05:16

Nekem személy szerint nagy csalódás volt az utolsó évad. Valami ütőset vártam, az is volt, csak nem úgy, ahogy lennie kellett volna. Nekem a “gyilkosság” szál egy kicsit sok volt, titkokkal teli, ami egy kicsit talán a négy barátnő viszonyát is megmérgezte. Mindegyik karakter vesztett önmagából egy kicsit, és még ha kapott is valamit a végére, már nem volt olyan, mint az előző évadokban.
Mondanom sem kell, hogy az évad legnagyobb ballépése szerintem is Mike halála volt, bármennyire is megerősítette Susant, tök fölöslegesnek tartottam, pláne, hogy a gyilkossal mi történt, azt is csak egy elejtett félszóból tudjuk meg. A Tom-Lynette dolgok sokáig húzták, a fele is elég lett volna, 7 évadon keresztül a kedvenceim voltak, a 8. évad kész szenvedés volt. Persze Tom karakterének jót tett, függetlenedett Lynette “uralkodni vágyásától” és megmutatta, hogy ő is meg tud állni a saját lábán.
A lezárásnál én is valami rózsaszínűbben reménykedtem, így viszont maradt egy kis űr. Talán tényleg jobb lett volna, ha mindannyian ott telepednek le, végül is miért ne, hiszen 50 év fölött, ha jól számolom, ki dobja el az addigi életét, hogy máshova költözzön… Persze, vannak ilyenek. De az ember inkább az állandóságot keresi.
Összességében egy nagyon-nagyon jó sorozat volt, imádtam a karaktereket, mindegyiket érdemes lenne kiemelni valamiért. Köszönjük DHW!! :D

Laney - 2012. 11. 14. 23:27

Hát nagy csalódás volt ez az utolsó rész. Tökre nem erre számítottam. Azt hogy szétszedik őket, és nem találkoznak már. Nem hiszem, hogy több tíz éve tartó barátságot valaki feldob csak mert távolság lesz köztük. Egyáltalán nem életszerű. Főleg, hogy az egész sorozat az ő szoros, minden helyzetet túlélő, barátságukra épült, és az lett volna méltó befejezés ha eltérnek a tipikus befejezéstől, hogy fél percbe lerendezik a megöregedésüket, meg kivel mi történik a jövőben,csak spontán befejezik akár úgy, hogy civakodnak, vagy pókereznek és boldogan élnek míg meg nem halnak.. Értelmetlennek tartom, hogy az utolsó részekben megölik Mike-t, csak hogy drámából is kapjon a néző még a végén is, ha a sorozat elején tartana rendben de így, ráadást ő is nagyjából a kezdetektől szerepelt. Amúgy imádtam, a kedvenc sorozataim közé bekerült. Sajnálom, hogy vége lett, ráadást így.

Laney - 2012. 11. 14. 23:31

Nah rosszul írtam. Nem az egész rész volt csalódás hanem a vége, amit nagyon összecsaptak.

Gabi - 2013. 01. 14. 18:38

Nekem nagyon tetszett a sorozat vegig de nem tudom elfogadni a befejezest. Nehez belegondolni hogy ennyi ev utan egyszeruen szetkoltoznek a baratnok es minden happy. Epp ez volt a lenyeg hogy osszetartoztak…

feri - 2013. 02. 10. 20:59

Köszönöm az alkotóknak ezt a fantasztikus hangulatú, sorozatot. 34 éves férfiként mondom ezt… Talán a legfontosabb mondanivalója az volt ,hogy amíg lehetőségünk van addig tudassuk a másikkal,hogy szeretjük őt. Köszönöm DHW.

ollerka - 2014. 01. 08. 21:25

Julie és Porter, nem Parker. :)

A napokban néztem meg az utolsó 2 évadot, és nagyon fog hiányozni, még ha jó is, hogy önszántukból, és még mielőtt nagyon elkopott volna, lépték meg a lezárást. Köszönöm a kritikát, segített, így 1 órával az utolsó rész megnézése után. :'( A kommentelőknek is hála, kutyaharapást szőrével, kezdem elölről az egész sorozatot. :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz