8 új szitkomot hoztak nekünk idén ősszel az országos adók, és nem igazán vagyok elégedett a felhozatallal, sőt néhány kifejezetten elgondolkodtatott arról, hogy mégis kiket hívnak meg a próbavetítésekre, és egyáltalán mennyit keres az, aki összegereblyézi azokat az embereket, akik például zöld utat adnak a Partners-nek, hovatovább végigkacarásszák azt.

No azért nem olyan rossz a helyzet, 8-ból 3-ban van fantázia, sőt a maradék ötből is van, ami akár működhetett volna is, de idén szigorú leszek az újoncokkal, így nem kaphat mindegyik esélyt, ellenben ha már a pilotokat végignéztem, írok is keveset róluk, így akit érdekel egy másod-/harmadvélemény a szitkom-újoncokról, az bátran lapozzon, mindegyiket megtalálhatja a tovább mögött. Sorban: Partners, The Neighbors, Guys With Kids, Animal Practice, The New Normal, Go On, Ben and Kate és The Mindy Project.

A CBS idén mindössze két szitkomot rendelt be, a midseasont is beleértve, és elképzelni nem tudom, hogy a többiek milyenek lehettek, ha a Partners kellett nekik. De hé, ez volt az a tévéadó, aki a Made in Jersey-re is rábólintott, szóval gondolom, hogy most ott kemény átszervezések folyhatnak a csatornánál.

Hogy korrektek legyünk, el kell mondani, hogy nem hoz rossz számokat, de mindezt a How I Met Your Mother mögött teszi, és egyetlen másik adó sem ad ilyenkor szitkomot, hogy valami másra lehessen váltani félkor. Persze veszít a nézőkből jócskán, de ez talán annyira nem meglepő, hiszen igen kevés köze van a HIMYM-hez, így nem is értem a párosítást. Építészet? Na hagyjuk…

Mindenképpen ez a leggyengébb az idei felhozatalból, így sikítva kaszáltam, és most meg merném jósolni, hogy max a midseasonig húzza majd ki, és kötve hiszem azt is, hogy a Friend Me gyengébb eredményeket produkálna majd, de nem lennék meglepve, ha a TAAHM visszakerülne hétfőre, a Friend Me pedig a Big Bang mögött kapna esélyt csütörtökön.

A CBS-hez hasonlóan az ABC is csak egy 20 percessel nyitott, a The Neighbors-szel, ám ez várakozáson felül, az egyik legjobb nyitást produkálta nézettségre. Itt azonnal tegyük is hozzá, hogy a halálcsillag Modern Family mögött, ahonnan már a héten el fog kerülni, így mindenképpen jócskán várható nézettségesés.

A sorozat viszont a maga furcsa, űrlényes vonulatával együtt illik majd ebbe a családi-körképbe, a The Middle, a Modern Family és a Suburgatory mellé. A gond az, hogy egyelőre igen vérszegény karakterizációt kapott a földi család, így számomra annyira nem is működik a viszonyuk az idegenekkel.

Potenciál van benne, szó se róla, de pont a túl sok lehetőségtől tartok, elvégre ha egy űrlény családdal bármit megcsináltathatok, de tényleg akármit, mert űrlények, az pont a kreativitást és a koncepciót fogja megölni. Érdemes végiggondolni az eddig ismert szitkomokat, és rögtön lehet látni, hogy általában a legfrappánsabbak és legátgondoltabbak azok, ahol nagyon konkrét alapszituációval, viszonyrendszerrel és elmélyített karakterekkel van dolgunk.

A The Neighbors egyáltalán nem ilyen, és nem is biztos, hogy akar majd ilyen lenni. Családinak családi, így illik az ABC-szerdába, ugyanakkor felületesebb is egyelőre, és kérdés, hogy idővel kitart-e majd az újdonság varázsa, és hány részen keresztül lehet azon röhögni, hogy a szomszéd furcsa dolgokat csinál. Részemről kasza volt, de erről simán el tudom hinni, hogy 3-4 évre megmarad a csatornánál.

Az NBC szokás szerint agyonrendelte magát sorozatokból, hiszen nem igazán találta meg eddig a saját arcát a csatorna, a nézőit meg már évek óta keresi. Emlékeztetésül, ez az az adó, ahol tavaly a Whitney és az Up All Night is túl tudta élni, és hiába szerettem nagyon az előbbit, lássuk be, hogy ilyen számokkal, csak az NBC-n lehet második évadot kapni.

A csatorna védelmében tegyük hozzá, hogy azért a The Office, a PyRex, a 30 Rock és a Community is itt fut, szóval egyáltalán nem lehet őket ötlettelenséggel megvádolni, viszont közepesen teljesítő, elvegetáló sorozatokból már erősen telítve van a csatorna, és hamarabb megadja az esélyt egy közepesen teljesítő visszatérőnek, mint egy újoncnak.

Gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy keresztet is vethetünk az Animal Practice-Guy with Kids párosra, akik igen hamar kiszállnak majd az éves versenyből. Utóbbiért annyira nem is kár, mert kifejezetten feszengtem, annyira túlmagyarázták és túlhúzták a poénjaikat néhol, ráadásul a gyerekeknek egyelőre nincs is igazán szerepük és már így is túltelített a sorozat.

Egyszerűen nehéz befogadni ennyi karaktert, és mivel egyáltalán nem is szerethető egyikük sem, így a néző nem is nagyon próbál meg ezért erőfeszítéseket tenni, nem mintha ez amúgy az ő dolga lenne. Az meg külön kínos, ha nézés közben már nem is azt figyelem, hogy mi zajlik a sztoriban, hanem azon filózok, hogy ha ez esetleg valami csodának köszönhetően 8 évig élne, akkor most hogy nézne ki a dinamikája. Vagy lehet, hogy jobb lett volna rögtön 2-3 éves gyerekekkel nyitni?

Amúgyis trend lett a gyerekszereplőzés mostanában. Az újoncok felében legalábbis van nagyon fiatal gyerek vagy baba, de csak egynek sikerült ezt igazán jól kezelni eddig. Az Animal Practice inkább állatokkal próbálja eladni magát a nézőknek, de egyelőre nagyon nem hatott a cukiság faktor. Na jó, JoAnna Garcia tényleg cuki, de életképes szkript nélkül még őt se vagyok hajlandó nézni, így rögtön eszembe is jutott az írósztrájk idején készült a The Hills című paródia-szösszenet (Mila Kunis és James Franco közreműködésével).

Az Animal Practice-ért amúgy kár, mert a két főszereplő között még úgyis van valami vibrálás, hogy gyakorlatilag nevetségesen esetlen és eseménytelen az írás, de egyáltalán nem annyi, hogy a nézők sorában tudjon tartani. Lehet, hogy csak bemesélem, de próbálkoznak Scrubs-osan elvontak és túlzóak lenni, de ahogy az ázsiai doki vergődik a kígyóval, az sokkal inkább hatott számomra görcsös koldulásnak egy-egy nézőkacajért, szóval mégsem akart összeállni a kép.

A The New Normal / Go On párosítás szerintem több, mint furcsa volt a csatornától, és eddig egyértelműen Ryan Murphy meleg párjáról szóló sorozata teljesített a gyengébben a nézőknél és nálam is. Igazából már ez is csúsztatás, mert egyáltalán nem is a melegek vannak a sztori középpontjában, hanem anyuka és lánya.

Velük nem is lenne baj, de valahogy mégis hiányzik a szerethetőség nekem a sorozatból. Se szeretni, se utálni nem tudtam, az unalom pedig nagyon kevés ahhoz, hogy nézzem hétről hétre. Már most is voltak képtelenségek, ráadásul Murphy-t ismerve, illetve a Glee-ből egyértelműen átvett karakterkoncepciókat elnézve, nem sok jót jósolok neki a jövőre. Hogy valami jót is mondjak róla, annak ellenére, hogy kaszáltam, valahogy rosszabbra számítottam előzetesen.

A Go On sikerének viszont végtelenül örülök, és annak is, hogy az NBC számára fontos sorozatról van szó, amit nem nehéz kitalálni, hiszen Perry a Jóbarátok óta húzónév, az Olimpiát is felhasználták a felvezetésére, majd a The Voice mögé rakták, ezzel hatalmas lehetőséget kínálva fel, amivel egyelőre élnek is a készítők, ráadásul valóban egy remek darabot tettek le az asztalra.

A Go On-ról azt el kell mondani, hogy jóval inkább dramedy hangulatot áraszt a pilot, mint szitkomot, de ez így is van rendjén, mert Perry-nek ez a megkeseredett srác szerepkör nagyon jól áll, ahogyan az is, ahogy iróniával próbálja elfojtani a negatív érzéseket magában a teljes depresszió és lemondás helyett.

Egyáltalán nem lepett meg, hogy berántott a sztori elsőre, elvégre én már a Mr. Sunshine-ért is oda meg vissza voltam, de ez még annál is átgondoltabb, összeszedettebb és kissé keserűbb dolognak tűnik. Ami egyelőre nagyon jó, hogy a személyes drámákon keresztül igenis meg lehet tartani a nézőket, legalábbis engem el kezdtek érdekelni a csoportba járó karakter, jobban mint 5 másik újonc szitkom főszereplői.

Az viszont felmerült bennem, hogy milyen távlatokat képzelnek el a Go On-nak az írók, mert teszem azt egy harmadik szezonban nem járhatnak össze még ezzel a csapattal, vagy ha igen, az kissé erőltetnek fog hatni. Egyelőre viszont a pilot remek volt, a többi részét direkt nem néztem még meg, ne befolyásoljon, ha már a pilotokat mérem össze, de engem ennyivel is megvettek, maradok.

Kicsit sajnálom a FOX-ot, hogy a nézők nem olyan nyitottak az újdonságokra, mint maga a csatorna, mert a teljes nézettséget nézve, a leggyengébb nyitást produkálták a sorozataik, pedig a két szitkomjuk a tavalyi legszerethetőbb országos 20 perces, a New Girl mögött debütálhatott.

Szerencséjükre 18-49-ben már vállalható számokat szállítanak, kérdés, hogy mennyit fognak esni a következő hétre. Egyelőre a The Mindy Project hozza az erősebb eredményeket, pedig ő kezdett későbbi sávban, és ő is fog maradni majd a New Girl mögött, így a Ben & Kate-nek össze kell kapnia magát, mert csak az nem fogja meghatni a csatornát, hogy a főszereplő párost is Fox-nak hívják.

Ha a nézettsége nem is szakította ki a plafont, de a Ben & Kate engem megvett a pilotjával. Tipikusan egy végigmosolygós, pozitív, optimista, kedves sorozat, érdekes sidekick ígéretekkel, akik eddig nem igen tudtak kibontakozni, de bőven van bennük fantázia.

Abból a háromból, ami tetszett, talán ez van a leghátrébb, ha a feelgood pilot-lezárással és az asztal alatti jelenetekkel nem hagyom magam elvakítani, azt viszont el kell ismerni, hogy Kate és a lánya tüneményesek és baromi szerethetőek. Egyelőre még maradok, mert tényleg szerethető az összkép, viszont úgy érzem, hogy ez a nézőknek és a FOX-nak is kevés lesz idővel, így valami pluszt kéne szállítaniuk.

Nálam az idei őszi országos szitkom-versenyt a The Mindy Project nyerte egy lazán 8/10-es pilottal, noha tele van olyan elemekkel, amik egyértelműen a gyengéim, így könnyű dolga volt. A The Office-ból távozó Mindy Kaling, aki producerként, rendezőként és íróként is bizonyított már a 9 évados sorozatnál, nagyon odatette a pilot szkriptjét ennél a saját maga köré írt történetnél.

Telis-tele volt az egész frappáns popkult utalásokkal, csak úgy záporoztak a filmes és sorozatos kikacsintások, és mindez olyan pörgős iramban tálalva, mintha egy stand-up rutint néznék. Az elején a narrálás is remekül működött, bár sajnos úgy tűnik, hogy az nem fog maradni, csak egyszeri poén volt.

A legjobb az egészben, hogy egyetlen epizód alatt kifejezetten szerethetővé vált a főszereplő karaktere, pedig Mindyt egyáltalán nem bírtam Kelly-ként a The Office-ban, sőt ott kifejezetten idegesített. Szintén öröm, hogy nem lett “csajos” a sorozat, amitől azért előzetesen tartottam, így aki így könyvelte volna el magában korábban, az nyugodtan adhat neki egy próbát.

Feltehetőleg a folytatás közel sem marad majd olyan feszes és tömény, mint a pilot volt, de egyelőre olyan okosnak tűnik az írás, hogy én mindenképpen maradok, és amúgyis remek példája annak, hogy egy ütős szkript hogyan tudja pótolni a kiugró alakításokat, mert itt azokról tényleg nem beszélhetünk, bár senkivel sincs baj ezen a téren sem.

Egyáltalán nem egy tucat 20-perces sorozat, sőt még az egykamarások közül is lelóg a stílusával, hiszen a popkult elemek mellett a többi dialógus is modernnek és frissnek hat, de egyáltalán nem mesterkéltnek. Oké, az nem a legtermészetesebb dolog, hogy még a legutolsó kétsoros mellékszereplő is frappáns és szarkasztikus, de kit érdekel, ha közben elszórakoztat.

Összességében idén a The Mindy Project és a Go On az a két szitkom az őszi adagból, amivel mindenképpen érdemes egy próbát tenni, hiszen egyik se tipikus darab, és már a pilotnál megtalálják a saját hangjukat. Rajtuk kívül még a Ben & Kate érdemel figyelmet, de az egyelőre inkább csak egy szerethető darab, de annak nagyon jó, félő viszont, hogy a testvérpárnak nézettségileg is el kell majd egy kis lökés, különben nem rajtam fog múlni, hogy néző maradok-e vagy sem.