login |

Terápia: Portrék (forgatási napló, 3. rész) – írta symor

2012. 10. 21. 19:18 - Írta: vendegblogger

13 hozzászólás | kategória: insider, interjú,

Kész van, ami készül – Erdély Miklós: Idő-mőbiusz, 1983. /Enyedi Ildikó kedvenc mondása/

(A forgatási napló első része itt olvasható, a második pedig itt.) Beszámoltunk már a Terápia gyártási folyamatáról, beszéltünk a munka néhány szereplőjével, de sokan mégis kimaradtak ebből a bemutatásból. Ezt a hiányt pedig ez a rész kívánja kiegészíteni, hogy teljes képet nyerhessetek arról milyen is ez a sorozatot és mit kínál műsorán az HBO. Hasonlóan neves gárda ritkán gyűlik össze egy produkció égisze alatt kis.

A Terápia két rendezője közül Enyedi Ildikó az, akitől meglepő, hogy részt vállalt a sorozat elkészítésében. Nemzetközileg elismert hírneve mellett nem várta volna senki, hogy igent mond az HBO felkérésére. Bár más interjúkban már bevallotta, hogy nem egészen volt tisztában azzal mit jelent az, hogy egy licenc sorozat gyártásába vág bele, hozzátette azt is, hogy az anyag komolysága és lelki természete viszont azonnal megragadta a fantáziáját. Ez pedig egy jó előjel a sorozatra nézve, amit ekképp egy Balázs Béla-díjas, Érdemes művész rendezőnő közreműködésével láthatunk. Enyedinek eddig olyan emberközpontú filmvarázslatokat köszönhettünk, mint Az én XX. századom (1989), vagy a Simon mágus (1999).

Nem mintha Gigor Attila elmaradna eddig mutatott tehetségével rendezőtársától. Neki azonban még nincs akkora múltja a filmműfajban. A jelene és a jövője viszont több mint ígéretes. Első rendezésében egy olyan szemlenyertes és közönségsikert is arató filmmel hívta fel magára a figyelmet, mint A nyomozó (2008), melyről elmondható, hogy egy hihetetlen jól összerakott mozi.

Vegyük tehát sorra, hogy ennek a két rendezőnek milyen színészgárdával volt szerencséje dolgozni az HBO-nak köszönhetően. Neves színészeink azokat a szerepeket játszhatták el némi változtatással újra, amit az eredetiben izraeli és a népszerű amerikai kollégáik már eljátszottak előttük. Megjelenés és vetítési napok szerint:

Hétfőn Laura érkezik a terápiára, vonzalmával elepesztve orvosát.

Laura (kor. Ayelet Zurer/ Melissa George) / Marozsán Erika valami olyan unikum a magyar színésznők között, amibe ha kicsit is belekóstolunk, máris többet akarunk. Mert mindig ott van a keveslés, ha egy ilyen ragyogni képes színésznő létezik, de ingáznia kell kevés lehetőséget adó hazája és a külföld nemzetközi lehetőségei között. Marozsán már megkísértett minket olyan filmekben, mint a Szomorú vasárnap (1999), a Rokonok (2006), vagy az Oscar-díjra jelölt rövidfilm az Egy nap története (2001), de legutóbb a Centrál Színház Cabaret előadásánál végre színpadon is elismerhettük tehetségét.

Beszédes szemek, porcelán arc. Igazi magyar szépség, aggathatják rá külföldi munkái miatt is. Marozsán külseje azonban csak megerősíti képességeit és nem elfedi azokat. A szemei valóban beszélnek, hullámzó érzékiséget, gondolatokat fejeznek ki és a Terápiában játszott szerepéhez erre szükség is van. A karakter kísértő összetettsége persze ennél is több, ezért is várom annyira az alakítását.

Kedden Máté, egy sikerember, jön terápiára, akit hirtelen támadt felelősségérzet gyötör kirúgott alkalmazottja gyilkos tetteiért.

Máté (kor. Lior Ashkenazi/ Blair Underwood) / Nagy Ervin a Terápia forgatásának idején lett kitüntetve Jászai Mari-díjjal. A színész széles repertoárjáért pedig már régen váratott magára egy ilyen elismerés. Színházban és filmen is ott van a legtöbbet dolgoztatott magyar színészek között. Munkáját, komoly jelenlétét mindig érdemes figyelemmel kísérni. Ha az olyan, jobb szerepeit vesszük, mint a Nincs nekem vágyam semmi (2000), a Szezon (2004), a Mansfeld (2006), a Kaméleon (2008), a Régimódi történet (2006) minisorozat, vagy a Katona József Színházban játszott A hős és a csokoládékatona, és Musik, Musikk, Musique egyértelmű, hogy Ervin képes emlékezetessé válni.

Acélvárosi gyerek. Azok, akik megértik, hogy ez miért megfelelő kiindulópont Ervin természetes, mind nagyobb mélységeket elfedő lezserségével kapcsolatban, tudják, miről beszélek. Római, Technikum, Dózsa, Béke, Barátság, a Csarnok és még sorolhatnám.  Embert formáló helyszínek, és aki elmegy, ezt mind magával is viszi, mint intercisai ember. Az egyik legfegyelmezettebben teljesítő magyar férfiszínész jelenleg. Kétségtelen, hogy a Terápia ajándék a tehetségének.

A tovább mögött folytatom a szereplők bemutatását.

Máté apja (Yisrael Poliakov/ Glynn Turman) / Blaskó Péterről mindig az jut eszembe először, hogy így nézhet ki egy ember, akinek tartása van. Az emlékezetes fellépés pedig nem árt, ha valaki olyan elhivatott színész, mint ő. Jobbára erőteljes, a legnehezebb szerepeket is meghódító színészi jelenléte a drámairodalom majd minden hősének alkalmas megformálójává tette már, Leartől Luciferig. Meggyőződéses személyként talán ő az egyetlen, akinek egy visszautasított és egy elfogadott Kossuth-díja is van Jászai Mari-díja mellett.

Hosszú filmes pályája során sok ma már klasszikusnak számító filmben is felismerhetjük alakját. Ilyen a Dögkeselyű (1982), az Isten teremtményei (1986), a Valahol Magyarországon (1987), vagy újabban A nyomozó (2008), a Géniusz és a Tűzvonalban sorozat. A Nemzeti Színházzal való kapcsolatának pedig mindmáig tanúi lehetünk a 12 dühös ember, a Sirály, vagy A tanítónő előadásában.

Félelmetesen jó színész, aki ha jobb szerepet kap meg is mutatja, miért tarthatják annak. Máté apjának szerepe pedig ilyen, kisebb, de mégis csak egy finom szerep.

Szerdán Zsófi, a kamaszkorú tornászlány jön terápiára, aki gyanúsan szerzett sérüléseket visel. A biztosító pedig pszichológusi szakvéleményt kér arról, hogy nem volt-e öngyilkossági hajlam a háttérben.

Zsófi (kor. Maya Maron/ Mia Wasikowska) / Sztarenki Dóra fiatal, kezdő színésznő. Valójában táncművész, aki a Táncművészeti Főiskolán fejlesztette képességeit. Eddig csupán az Október 22. című pályázatnyertes kisfilmben tűnt fel és az Ágens Társulat 11 nő vállalkozásában volt megtalálható a neve. Dóra jelenleg a Klasszikus balett pedagógusira jár.  Emellett Krigler Gábor minden esetben a lehető legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a Terápiában nyújtott teljesítményéről.

Szinte semmit sem tudunk róla. Mint korábban írtam ő a színészgárda „fekete hattyúja”, aki még bármilyenné válhat a Terápiában játszott szerepével. Bizakodom, mivel a rajongójává akarok válni ennek a lánynak.

Csütörtökön Petra és Tamás, vagyis egy pár keresi a megoldást házasságuk válságára, melyet a nő második terhessége csak súlyosbít.

Tamás (kor. Rami Heuberger/ Josh Charles) / Nagy Zsoltról már sok szó esett két előző cikk során is. Hozzátenni legfeljebb annyit lehet, hogy korunk egyik legfoglalkoztatottabb színpadi- és filmes színésze. Tehetségét többek közt a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével is elismerték. Legnagyobb alakításait a Szezon (2004), Kolorádó Kid (2010) és A vizsga (2011) című filmekben láthatjuk. Jelenleg a Nemzeti Színház színésze és olyan aktuális darabokban fedezhetjük fel, mint A tanítónő, Szent Johanna és a Csongor és Tünde.

Petra (kor. Alma Zack/ Embeth Davidtz) / Szamosi Zsófia egy sugárzó szemű színésznő, akire eddig olyan filmekben figyelhettünk fel, mint Herendi Gábortól a Lora (2007), Császi Ádám rövidfilmje az Ünnep (2010), vagy Mátyássy Áron Átok című sorozata. Zsófiát szintén a Terápia forgatásának ideje alatt ismerték el Jászai Mari-díjjal. Korábban a Vígszínház társulatának tagja volt, jelenleg a független Pintér Béla és Társulata előadásában olyan darabokban látható, mint az Anyám orra, a Szutyok, vagy a Kaiser TV, Ungarn.

Szamosi Zsófia egy talány. Na, nem azért, mert annyira ismeretlen terület lenne, mint Sztarenki. Csak számomra még felfedezetlen színésznő, akiben annyi lehetőség rejlik, hogy pár szó kevés összefoglalni. Az első “találkozásom” Szamosival talán Palya Bea Kibeszél sorozatában történt (videó), ahol egyébként Nagy Zsoltnak is van egy nagyon őszinte megnyilvánulása (videó). Érdeklődve várom, mit láthatunk tőle a Terápiában.

Péntek, ez az a nap amikor Dargay András rég látott mentora, Ágnes segítségét kéri pácienseivel és feleségével, Judittal való válságba jutó kapcsolata miatt.

András (kor. Assi Dayan/ Gabriel Byrne) / Mácsai Pál afféle színjátszásra született ember. Nem egyszerűen csak egy színésszé vált személy, inkább valaki olyan, aki csak felnőtt és képzettebbé vált ehhez a művészethez. Habitusát tekintve viszont már fiatalon is kétségtelen volt, hogy nem kerülheti el a szakmával való találkozást. Ma már egy olyasforma Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, aki ha kell gödröt ásva is tudja ki az a Hölderlin, Heine, Schiller vagy Rilke és így, művelt bátorságában is megkérdezné akár a kivégzőjét is, hogy tudja-e ki volt Örkény (akiről még dr. K.H.G. sem tudhatott, abban a bizonyos egypercesben).

Mácsai viszont tudja, ahogy mi is tudjuk róla, hogy mekkora színész. Olyan filmjei miatt, mint a Szarajevó kávéház (1995), a Szamba (1996), a Szabadság tér ’56 (1997), a Torzók (2001), A temetetlen halott (2004), és azért mert az Örkény István Színház igazgatása mellett erről meggyőz minket a színpadon is. Elég csak a ma már legendás Azt meséld el, Pista! előadásaira gondolni, de itt van még a János király, Kasimir és Karoline, vagy A hülyéje, melyet rendez is.

2011 áprilisa óta kampányolok azért, hogy Mácsaié legyen a terapeuta szerepe. Egyszerűen mert az itthoni felhozatalból ő a tökéletes a feladatra. Megvan benne ugyanaz az intellektus, ami már Gabriel Byrne-ben is megvolt a szerepben. Ráadásul színésznemzedéke azon tagjai közé tartozik, akik még birtokolják a régiek képzettségét, de újító szellemmel már a frissesség mezsgyéjén is megvetették a lábukat. Kevés hasonló színész van, ezért örülök, hogy övé a szerep.

Ágnes (kor. Gila Almagor/ Dianne Wiest) / Csákányi Eszter sem kerülhette el a színészsorsot, a sokoldalú Csákányi László lányaként pedig fel is nőtt az édesapa nagyságához. Kaposvári szellemiség, ezt ennél pontosabban nem is lehet kifejezni, hiszen az egykor művésztörténeti léptékű kaposvári Csiky Gergely Színház avatta azzá a színésznővé, ami ma. Az onnan nyert újító-jobbító szellemiség pedig végigkísérte egész színészi pályáját (Krétakör Színház, KoMa Társulat).

Talán emiatt is fontosabb színpadon megismernünk őt. Bár játszott olyan filmekben, mint a Bástyasétány ’74, az Ajándék ez a nap (1979), Iskolakerülők (1989), A három nővér (1991), vagy a Mix (2004), igazán a teátrumban mutatja meg tehetségét. Munkáját immár Kossuth-díjjal és Jászai Mari-díjjal is elismerték. Jelen teljesítményéről pedig a Szkéné Színház A 42. hét című darabjában bizonyosodhatunk meg.

Csákányi Eszter egy meglepetés. Nem számítottam rá, hogy ő kapja Ágnes szerepét, mivel az a lágyság, határozottságában is áradó emberi melegség, ami őt övezi nekem összeegyeztethetetlennek tűnt a karakterrel. Eleve az amerikai verzióban emlékezetes Dianne Wiest fegyelmezett játékából indultam ki. Csákányinál pedig nem tudtam elképzelni ugyanazt a hűvös merevséget, amit Wiestben megvolt. Végig egy Udvaros Dorottya szerű „jégkirálynőt” vizualizáltam Ágnesként. Aztán megnéztem azokat a rövid bemutatkozó promókat, amelyekkel egyáltalán nem voltam elégedett első körben. Csákányi viszont kivételes volt, fél perc se kellett ahhoz, hogy megfordítson a véleményemben, annyira természetes és meggyőző tudott lenni. Ez pedig újra egy jó előjel a Terápiához.

Judit (kor. Meirav Gruber/ Michelle Forbes) Für Anikó valahogy mindig önmaga tudott maradni. Eljátszott persze már milliónyi szerepet, nem egyet egészen emlékezetesen, de hamisítatlan nőiessége és mindenkinek ismerős hangja, szinte időtlen, vonzó jelenséggé tette a mai magyar színésznők között. Erről meggyőződhettünk olyan filmjeiben is, mint A csalás gyönyöre (1992) Szabadság tér ’56 (1997) vagy A templom egere (1998). A Jászai Mari-díjas színésznőt azonban megtalálhatjuk az Örkény István Színházban is a Pillantás a hídról, vagy a Finito szerepeiben.

Für Anikóhoz nem fűzhetek túl sok mindent. Na, nem azért mert nem tudnék, csak inkább tűnne vallomásnak, mintsem véleménynek. Szerintem kevés olyan férfi van, aki már látta Für Anikót a színpadon és ne szeretett volna bele legalább egy kicsit. Ebben a szerepben sem hiszem, hogy csalódást fog okozni.

Ennyi előzetes információ, jól körüljárt tény mellett pedig még mindig marad egy kérdés: Vajon milyen lesz a Terápia? Október 22-től ezt is eldönthetjük együtt.

13 hozzászólás Ne habozz!

cat - 2012. 10. 21. 19:50

Gratulálok, rendkívül színvonalas írás!

Flanker - 2012. 10. 21. 20:28

Mennyivel jobb, mint ez:
http://divany.hu/stilfuresz/2012/10/21/mini_filmszemle_a_terapia_diszbemutatojan/

Idézek: “Azt mondjuk nem értettük, miért kell egy gyakorlatilag szó szerint átvett sorozatnak több forgatókönyvíró, főleg ha csak magyarítani kellett a
szöveget, szerintünk elég lett volna egy jó fordító, de úgy látszik nincs film forgatókönyv író nélkül.”
Nemkicsit hülyék..
És :”Az egyetlen, amibe talán bele lehet kötni, a díszlet volt, ha New Yorkban játszódna a történet értenénk a márványt és a nagypolgári miliőt, de viszonylag nehéz elképzelni mindezt a Dohány-Kazinczy sarkon, még akkor is, ha az utóbbi években a pszichológusok árai erőteljesen nőttek.”

HA olvasták volna készítőkkel készült interjúkat, tudnák, hogy egy valódi pszichiáter irodája alapján készült a fődíszlet..

EZBranigan - 2012. 10. 21. 20:34

Mióta hallottam arról, hogy jön, már várom. Nem láttam egyik korábbi sorozatot sem, nem kell összehasonlítgatnom.
Remélhetőleg megmutatják, hogy van ma magyar sorozatozás a Barátok közt és a Jóban rosszbanon túl is.

Facebookon pedig kampányolom, remélhetőleg még egy-két emberhez eljutottt az infó, hogy mit is csinált az HBO.

EZBranigan - 2012. 10. 21. 20:39

Flanker:

Nem kell forgatókönyvíró? Hülyék ezek, szerintük nem kellett magyarítani valamelyest, nyilván egy az egyben átvették, nem?

Miért ne lehetne márvány pszichológusnál? Szerintük a létminimum alatt élnek? A páciensek a sorozatban sem éppen a legszegényebbek.

bolster - 2012. 10. 21. 20:50

Digis előfizetők:

A magyar HBO csatorna 2012. október 22-én, hétfőn, kódolatlan napon mutatja be az új saját gyártású drámasorozatának, a Terápiának az első epizódját.

Vektor - 2012. 10. 21. 21:16

Az HBOGO-n előbb fog megjelenni a napi rész, mint a hivatalos premier? A legutóbbi ingyenes regisztrációnál a GoT epizód már a magyar bemutató előtt fenn volt.

zagloba - 2012. 10. 21. 23:20

“A Terápia két rendezője közül Enyedi Ildikó az, akitől meglepő, hogy részt vállalt a sorozat elkészítésében. Nemzetközileg elismert hírneve mellett nem várta volna senki, hogy igent mond az HBO felkérésére. ”

Hát nem tudom. Ha Agnieszka Hollandnak vagy Emilio Esteveznek nem derogál, hogy megrendezzen egy Döglött akták /Cold Case/ epizódot, vagy Martin Campbell /Goldeneye, Casino Royale/ a Last Resort pilotjáért felel, akkor Enyedi Ildikó is örüljön annak, ha az HBO felkéri.
Ez nyilván nem neki szól, hanem az idézet szerzőjének.

symor - 2012. 10. 21. 23:37

zagloba:

Ja, hogy nekem szól :)

Akkor én meg tovább passzolom a felelősséget az összes eddig olvasott és mérvadó szakmai orgánumnak, akik szerint pont Enyeditől tényleg meglepő, hogy sorozatot vállal.

Hozzáteszem ezt nem is azért írtam, mert “derogálna” neki a feladat, csak az eddigi rendezői profiljába nem feltétlenül vág egybe egy tv-sorozat elkészítése.

Amerikai szériákkal meg ne példálózzunk itt kérem szépen, hogy azoknál éppen most kik vállalnak televíziós munkákat. Ez itt Magyarország, korántsem olyan kiforrott televíziós lehetőségekkel, HBO ide, vagy oda.

És igenis Enyedi van akkora rendező, hogy nem kényszerül rá olyan munkákra, amelyeket nem szeretne elvállalni, a Terápia ebben is kivételes. Ennek ellenére az HBO örüljön, hogy a rendezőnő elvállalta a feladatot és ne fordítva!

Bár a valóságban ez bizonyára kölcsönös “öröm”.

winnie - 2012. 10. 21. 23:48

zagloba: azért ez más tészta. ők lefele buktak. nem maradhatnak munka nélkül, ezért dolgoznak tévében. (mert ugye tévés rendezőnek lenni kreativitásban sehol nincs a filmes rendezőhöz képest. az egyiknél te vagy az úr, itt meg neked parancsolnak.)

szomorú valahol, de mostanság egyre több egykor jobb időket látott rendezőt látni tévés epizódokat rendezni. nem is tudom, hogy ki tűnt fel legutóbb, de tudom, hogy anno tom dicillo-n néztem – most chicago fire – 1×02-t rendezett, de már előtte is ezt csinálta, hosszú évek óta nincs filmje. michael caton-jones csinálta például a world without end-et. és folytathatnám a sort.

és ezt nem a derogálás minősítésére mondom, mert abban igazad lehet, hiszen itthon sincs azért olyan sok meló, de gondolom nincs rászorulva, csak nem tudom, hogy még milyen lehetőségei vannak. viszont a tévés rendezés az említettel részéről minden, csal nem elismerés.

milka - 2012. 10. 22. 08:46

Egy szereplőnek nem örülök (M.E.), a többi OK. Mácsaiért és Csákányi Eszterért nagy piros pont!

Vektor - 2012. 10. 22. 11:17

Az 1×01 rendben volt, nem volt se jobb, se rosszabb az amerikai kezdésnél. Mácsai telitalálat, Marozsánnak volt pár pillanata, amikor már tényleg “sok” volt, de nincsenek vele nagy problémák.
A főcímről azonnal az Awake ugrott be. :D

berk - 2012. 12. 13. 17:33

Most jutottam ide, de jó hogy összeszedtétek. Nagyon érdekes látni a 3-3 arcot egymás mellett.

cyborgwings - 2012. 12. 17. 22:22

a sorozat utánra hagytam az írásotokat, mert nem akartam tudni róla előzetesen semmit, viszont még így utólag is nagyon érdekes volt olvasni, hogyan készült. néhol szinte meg is hatódtam visszagondolva egyes jelenetekre, szereplőkre, színészekre, hogy áh, igen, ez milyen jól sikerült, meg az milyen klassz volt. jó volt az az utólagos biztos tudat, hogy megérte várni és reménykedni, hogy itt valami jó dolog kerül a szemünk elé.
az egyik legjobb sorozatélményem a terápia. nagyon megfogott. öröm volt egy ilyen laza, barátságos beszámolóval kicsit meghosszabbítani az élményt.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz