login |

Hatufim (Prisoners of War) – írta GeoCucc

2012. 12. 01. 00:16 - Írta: vendegblogger

21 hozzászólás | kategória: kritika,

A Hatufim az az izraeli sorozat, ami alapján napjaink egyik legjobbnak tartott drámája, a Homeland készült. A cím héberről lefordítva az ‘Elrabolva’-jelentéssel bír, de angolul Prisoners of War néven vált ismertté. A sztori megálmodója, Gideon Raff ma is részt vesz mindkét, jelenleg is futó produkció előkészítésében, így az izraeli és az amerikai verzió az első évadban számos hasonló elemet tartalmaz, mégis teljesen más élményt nyújtanak a néző számára.

Gyakran nehezünkre esik megfejteni a Homeland hazatérő katonájának gondolatait, motivációit? Nos, gondoljunk bele, milyen az, amikor egyszerre két Sergeant Nicholas Brody járkál az utcákon. Ugyanis a Hatufim-ban pontosan ez történik: az eredeti változat alaptörténete szerint három katona, Amiel, Nimrod és Uri esik fogságba, akik közül végül ketten térnek haza élve.

Olykor engem is összezavar, de a két produkció nagyon különböző szörnyeteg. A Homeland pilotjának önmagában nagyobb volt a költségvetése, mint a Hatufim két évadjának összesen. Amikor elmondtam az amerikaiaknak, hogy mi egy részt 200 000 dollárból hoztunk össze, nevetésben törtek ki. Ami nálunk egy nagy produkcióhoz is elég, az számukra csak egy gerillatámadás.
/Gideon Raff, a Hatufim készítője az átfedésekről./

A helyszín ezúttal – természetesen – Izrael, az ellenség pedig a Homeland-del szemben itt nem a világ másik felén elterülő, a helyiek számára csak hírből hallott ország, hanem történetesen a szomszédos Libanon. Ez a földrajzi közelség (és úgy alapjában véve a nyugatitól teljesen eltérő táj és kultúra) azonnal rányomja a bélyegét a részek hangulatára, sokkal feszültebb, nyomasztóbb, emberközelibb képsorokat tárva elénk, hiszen a gonosz fenyegetésétől valójában nem is szakadtak el a hazatért katonák – néhány tíz kilométer megtétele után egy drótkerítésen keresztül bármikor át lehet kukkantani hozzájuk, nehezebbé téve a továbblépést.

A készítő szerint éppen ebben, tehát a műfaji sajátosságokban tér el leginkább egymástól a két sorozat. Míg a Homeland-et körömrágós thrillerként aposztrofálja, a Hatufim kőkemény dráma, amely a fogságból való hazatérés érzelmi oldalát, a beilleszkedés nehézségeit jobban kiemeli. Ez pedig egyáltalán nem biztos, hogy hátrány. Ugyanis a Hatufim nézése közben az ember ráébred arra, hogy mi is hiányzik a Homeland-ből.

Mindkét sorozat ismerete után visszagondolva, az amerikai készítők valójában néhány tollvonással, egy kis sarokban kuporgással, és pár, végül mással magyarázott különös cselekedettel elintézték a sok-sok távol töltött év tényét a főhős szempontjából. Az izraeliek ráadásul nem kispályáznak: nem 8, hanem egyenesen 17 év telt el a fogság és a szabadulás között, ami alatt, ha lehet, még több dolog megváltozott. A két főszereplő egymástól teljesen különböző családi viszonyok közé csöppen, s emellett a koporsóban visszahozott harmadik katona magányosan maradt testvérének életébe is nyerünk némi bepillantást.

Különösen érdekes a két sorozat első, a hazatérést bemutató részét összehasonlítani, hiszen ezekben hemzsegnek az azonos jelenetek, mozdulatok, és még mondatok is. Kijelenthető, hogy a Homeland-et ismerők számára óriási meglepetéseket és fordulatokat nem tartogat a Hatufim első szezonja, mégis lenyűgöző azt figyelni, ahogy a készítők ugyanazokat az építőkockákat más sorrendben rakják össze, és végig lehet találgatni, hogy ugyanaz lesz-e a végeredmény, mint amit a Homeland-ben is láttunk, vagy más megoldást találnak ki.

A szereplőket illetően azonban itt-ott jelentősen eltér a felállás. A sorozat meghatározó motívuma, hogy egyszerre két katona is hazatért Jeruzsálembe, akik lelki társként ezt követően is végig ott vannak egymásnak, és olyan közös emlékekkel rendelkeznek, amelyeket másokkal nem tudnának megosztani – vagy éppen olyan titkokkal, amelyeket nem is akarnak.  Feltűnő, hogy az amerikai változathoz képest itt jóval több és jóval megrázóbb flashback-et láthatunk a fogságban töltött időkből – ez Gideon Raff szerint elengedhetetlen is ahhoz, hogy tényleg elhiggye a néző, milyen sorozatot is néz, és valóban átérezze annak hangulatát. Persze erre a kettő közül csak egyik országban vevők az emberek…

És igen, bizonyos szinten az izraelieknek is megvan a maguk Carrie Mathisonja, még ha nem is olyan ellentmondásos formában – és itt igazából a CIA gyanakvó és labilis nyomozónőjét több szereplő személyesíti meg. Ó, és egy fontos megjegyzés azoknak, akik már a Homeland-ben is idegesítőnek találták a tinédzser Dana viselkedését: Izraelben is megtalálható a valamivel idősebb megfelelője (a neve: Dana), és azonnal látszik, hogy Amerikába már egy jóval letisztultabb, ha úgy tetszik, lájtosabb változatot vittek át a szabadszájú lányból. Ebből mindenki vonja le magának azt a következtetést, amit szeretne.

A Hatufim 10 részből álló első évadját 2010-ben mutatták be, míg amerikai megfelelője másfél évvel később indult, ám érdekes, hogy a második évadra a Homeland beérte elődjét, hiszen Brody és izraeli “kollégái” története is 2012 őszén folytatódott – sőt, csak egy nap eltérés volt a két második évados premier között.

A két sztori igazán mostantól különülhet majd el egymástól, így érdekes lesz látni, hogy egy alapötletből hogyan lehet két különböző történetet gyártani. Az ember olykor elgondolkodik olyan filozofikus dolgokon, hogy ha egy bizonyos ponton más döntést hozott volna, milyen irányba terelődött volna az élete a jelenlegihez képest. A Hatufim-ra és a Homeland-re tekinthetünk ennek élő tesztjeként.

21 hozzászólás Ne habozz!

Imyret - 2012. 12. 01. 00:27

Még a Hulun láttam, sokkal jobb, mint a középszerű Homeland.

serra - 2012. 12. 01. 00:53

Köszi az írást, érdekes volt erről olvasni.
Nehéz elhini viszont, hogy van még egy ettől is idegesítőbb Dana. :)

Foley - 2012. 12. 01. 02:02

Ezt nem tudtam,hogy a Homeland-nak van egy eredeti verziója,majd egyszer belenézek.
Amúgy hatufim az az im végződés miatt többes szám,tehát elraboltak(tényleg nem szemétkedésből hanem csak úgy szóltam).

winnie - 2012. 12. 01. 02:22

(hát, igen, fura fintora a sorsnak, hogy 2011 legjobb amerikai sorozatai, a wilfred, a homeland, a the killing és a shameless mind külföldi, ausztrál, izraeli, dán és angol feldolgozás:)

darwinka - 2012. 12. 01. 09:36

Tök jó, hogy erről is írt valaki. NEkem bejött az első évad. Tényleg vannak hasonló elemek a Homelandben, de a hatás teljesen más. Plusz számomra érdekes még a háttér kultúra, szokások figyelgetése.
Ui: Dana engem a Homelandben nem idegesít, ebben viszont feláll a hátamon a szőr a csajtól.

RolloJuve - 2012. 12. 01. 10:43

Itt figyel a gépen az első évad már egy ideje, de úgy gondoltam, hogy majd akkor kezdem el, ha befejeződött a Homeland S2. Bár valószínűleg nem fog annyira bejönni, pont azon dolgok okán amiért másoknak nagyon tetszik, de majd meglátjuk.

mary - 2012. 12. 01. 11:50

Köszi szépen a cikket, nagyon tetszett. Hallottam már, hogy ez is egy feldolgozás, de még nem volt energiám utánajárni a dolognak. Meghoztad a kedvem, valszeg hamarosan bele is kezdek! :)

Ana - 2012. 12. 01. 12:28

Mindig amikor látom a Homeland elején, hogy a Prisoners of War alapján készült, elhatározom, hogy adok annak is egy esélyt, de eddig képtelen voltam rávenni magam. Köszönöm a kritikát, nincs több kifogásom, ezt így muszáj lesz nézni.

GeoCucc - 2012. 12. 01. 12:29

Na, örülök hogy örültök. Akkor mást már tessék nézni :P

Foley: Köszi a nyelvtani kiegészítést. El kell ismernem, hogy nem mozgok otthonosan a héberben :)

GeoCucc - 2012. 12. 01. 12:30

*most már
Pedig még át is olvastam hogy biztos helyes legyen.

Vikram - 2012. 12. 01. 12:39

Kérdés a szerzőhöz:
Mivel nem láttam az eredeti, izraeli változatot, ezért arra lennék kíváncsi, hogy abban is kidomborodik a “saját oldal” kritikája is, mint a Homeland-ben?
Gondolok itt arra, hogy Brodyt ugye főként az amerikai katonai csapás gyermekáldozatai motiválják, többek között ezen keresztül jelenik meg az USA hadviselésének/politikájának sötét oldala. Na és persze fontos kérdések, amelyek Brody helyzetének elemzésekor felmerülnek: Ki is a terrorista? Biztos, hogy csak a mások oldalon található a “gonosz”?
Ezek hogyan jelennek meg (megjelennek-e) a Hatufimban?
Jó egyébként, hogy ilyen módon is próbálják feldolgozni a háború traumáját. A magyar társadalom számára sem lenne haszontalan (és lenne is miről) hasonló stílusú drámákat gyártani…

mary - 2012. 12. 01. 13:35

A korábbit úgy értettem, hogy hallottam már, hogy a Homeland is egy feldolgozás, csak még nem jártam utána. Bocsesz, ma nem megy a fogalmazás. :)

JRC - 2012. 12. 01. 13:38

Vikram:

az izraeli változatban egyáltalán nem domináns, hangsúlyos a terrorista/nem terrorista kérdés. mellékszálként természetesen jelen van, de olyan letisztult formában, ahogy a homeland első évadában megjelenik, itt a nyoma sincs. ennek elsődleges oka a három hadifogoly miatti sajátos megközelítés, ahogy azokat a variációkat mutatja be a sorozat, hogyan és hova is “térhet vissza a hadifogoly” 17 év után.

emiatt a fókusz végig a beilleszkedésen (visszatérés nehézségein) és a családi drámán van.

két jelenetben nagyon jól megragadható a két felfogás/megközelítés közötti különbség:

a homelandben, amikor a CIA kihallgatáson először találkozik Brody és Carrie van egy mondatos utalás, hogy németországban már megtörtént a kihallgatás, most csak pár rövid kérdés következik.

a hatufimben ezzel a debriefinggel gyakorlatilag két teljes rész foglalkozik a tíz epizódból álló első évadban.

a Dana-jelenségtől én nem menekültem. kellett az a kis komikus felhang, amit ő képvisel a pszichológussal való kapcsolatában.

GeoCucc - 2012. 12. 01. 13:56

Vikram:

Hm, egyelőre nem volt jellemző, nem folytak bele igazán a morális meg a politikai dolgokba. De az első évad zárása alapján azt mondanám, lehet hogy a másodikra kicsit megpiszkálják ezt a témát is.

Nyilván Izrael teljesen más geopolitikai helyzetben van, és elsősorban azért kénytelenek háborúzni, mert körbe vannak véve olyan népekkel, akik nem kifejezetten kedvelik őket. Én is kíváncsi vagyok, hogy mennyire akarják/merik megkérdőjelezni ennek helyességét. Amerikában azért mégis csak könnyebb volt ezt meghúzni, mert ott tényleg megoszlanak a vélemények arról, hogy van-e valami haszna a világ másik felén folytatott háborúnak.

Ana - 2012. 12. 01. 14:04

GeoCucc, gondolom, örülsz, hogy a te ajánlásodra kezdjük el nézni, a magam részéről nagyon hálás vagyok neked. :)

Amint nálam van az első évad, el is kezdem rögtön és utána próbálok írni róla valamit ide.
Olyan szépe felépítetted a kritikád, remélem egyszer majd én is tudok ilyet. :)

RolloJuve - 2012. 12. 01. 16:44

@Geocucc: a sajátos helyzetet nem csak ez eredményezi, hanem sok egyéb dolog, itt egy mai példa (közel-kelettel kapcsolatban egyébként is hasznos olvasni a szerző írásait):

“In response to the sting of defeat at the UN, Israel announced it is building a further 3,000 Israel squatter housing units on Palestinian land around Jerusalem. The Israelis had said that the Palestinians should come to the negotiating table instead of going to the UN, but they would be negotiating over this land that Israelis keep stealing. The US State Department deplored the Israeli move. But when Washington deplores the Palestinians’ actions, it cuts off funding, or designates people or parties ‘terrorist.’ When it condemns something Israel has done, nothing happens beyond a toothless tch tch.”

http://www.juancole.com/2012/12/top-ten-upheavals-in-the-arab-world-today.html

Foley - 2012. 12. 02. 00:33

Szívesen :)

Vikram - 2012. 12. 02. 10:01

GeoCucc: Köszi a választ. Kíváncsivá tettél egyébként, feltétlen be fogom vizsgálni az eredeti változatot is. Nagyon érdekelne, hogy mennyire és hogy milyen módon piszkálnák meg ezt a kérdést (ha egyáltalán), ill. hogy az izraeli társadalmi-politikai közhangulat hogyan fogadná ezt.

RolloJuve: Ez már OFF, de az általad idézett szövegben foglalt események lényegében már következmények. A háborúskodás Izrael létrejötte óta zajlik, aminek a térség történeti múltjában mélyen gyökerező okai vannak.

RolloJuve - 2012. 12. 04. 17:29

@Vikram: látom szeretnéd félreérteni amit írtam. Azért hívtam fel rá a figyelmet, hogy mai példa, mert ez egy konkrét eseményre volt konkrét válasz. Nem kevertem bele a 67-es határokat se a libanoni háborút se semmit, nem véletlenül, na de nem baj.

rouge - 2013. 06. 08. 23:27

sziasztok.

en is imadom a sorozatot, de az azert eleg fura hogy sem angol nyelvteruleten, sem magyaron nem talalok semmilyen fan site-ot. pl, ahonnan a zeneket le lehetne tolteni, vagy legalabb elerhetoseget valami rejtett youtube videohoz stb. de semmi, az egesz interneten semmit nem talaltam a zenekkel kapcsolatban, kiveve a wikipediat. es ennyi.

valaki tud valami erdemi informaciot adni ilyesmirol?

elore is koszonom

gabor

Noa - 2014. 07. 18. 01:01

rouge,
megkesve ezt talaltam
https://www.youtube.com/watch?v=EviU28BZBuI

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz