login |

Golden Boy: vége az 1. évadak. És a sorozatnak is.

2013. 05. 16. 16:30 - Írta: Casey Novak

20 hozzászólás | kategória: 2012/13 finálék, kritika,

Általában ha valaki ír egy sorozatról, azt többnyire azért teszi, mert szereti a szóban forgó művet, nincs ez másként most sem, de emellett felhívnám mindenki figyelmét, hogy fenntartásokkal olvassa a következő sorokat, mert nem egyszerű szimpátia, hanem súlyos, elfogultsággal járó rajongás áll fenn nálam a Golden Boy irányába. Mert annyira jó.

This is his story.

Ugye ez az a sorozat, ami egy fiatal rendőrnyomozó meredeken feltörő karrierjéről szól időugrásokkal, heti ügyekkel és átívelésekkela pilotról itt lehet olvasni.

Annyit előre bocsátok, – és ebben még megelőlegezhető nekem a bizalom, a továbbiakat azonban már nem kötelező elhinni -, hogy akinek bejönnek a police procedural, vagyis nyomozós sorozatok, vagy aki már kezd rájuk unni, de egy kis csavarral még visszahódítható a műfaj irányába, az adjon neki egy esélyt. Ha ráérez az ember az ízére, akkor maradandó az élmény, és nem kell félni, hogy túl sok időt vesz el, csak 13 rész!

Na a közérdekű közlemény után a tárgyra térve sajnos azt kell mondanom, hogy ez a kasza senki számára sem volt meglepő. Eleve a midseasont nem sok minden élte túl CBS-éknél, a Golden Boy nézettsége is alacsony volt a kezdetektől, és idővel még csökkent is. Az okok persze érthetőek, még akkor is, ha én személyes tragédiaként éltem meg a kaszát. A tovább mögött, spoilerek nélkül folytatom a mondandómat.

Többek között azt kritizálták sokan, hogy a főszereplő, a Walter Clarkot alakító, egyébként angol Theo James nem ér fel színészileg a vele együtt játszókhoz, és élesen kilóg a sorból. Persze olyan nevek mellett, mint Chi McBride, Holt McCallany, vagy Kevin Alejandro, ez nem lenne meglepő, de én egyáltalán nem értek ezzel egyet.

A főszerepet eredetileg Ryan Phillippe kapta, aki viszont hamar kihátrált belőle, szerencsére. Tudom, hogy alaptalan ilyet állítani, mert bár semmi bajom sincs Phillippe-vel, és sosem tudjuk meg, milyen lett volna vele a Golden Boy, de én kimondottan örülök, hogy a készítők megtalálták Theót, mert ez így volt tökéletes.

Nem voltam/vagyok nagy rajongója egyébként Mr. James-nek, de a csodafiú karaktere (ami egyébként első amerikai szerepe volt) valahogy nagyon jól állt neki, főleg, hogy Clark maga tehetséges, és szerencsés, de korántsem hibátlan. Amit sokan rossz alakításnak vélhettek, az szerintem eleinte a kapkodó, túlzottan magabiztos, és valljuk be, bizonyos fokig irritáló fiatal, törtető rendőr megjelenítése volt, ami igencsak jól sikerül James-nek.

Ezek a jellemzők egyébként idővel fokozatosan kikopnak a karakterből, és ez nagyban köszönhető a mentorának/társának, Don Owen nyomozónak (McBride alakításában, akinek egyébként a legtöbb aranyat érő beszólással örvendeztet meg minket a sorozatban, ontotta magából az egysorosokat, akár életbölcsességekről, akár gúnyosan poénos megjegyzésekről legyen szó.)

De kell ez a nyersesség, az elkövetett hibák, mert így láthatjuk igazán azt a fejlődést, amin Clark keresztül megy, és már az első részben is bepillanthatunk a jövőbe, 7 évvel a mostani események után, ahol Clark, már mint New York legfiatalabb rendőrfőnöke emlékezik vissza az odáig vezető útra. Ezek többnyire rövid jelenetek, de ennyiből is látszik, hogy James milyen szépen oldja meg a feladatot, érződik Clarkon az évek alatt felhalmozott tapasztalat, a jó és a negatív élmények sora.

És most nem arra gondolok, hogy természetesen a sminkesek megdolgoztak azért, hogy látszódjon is rajta a kor, (talán kicsit több is a kelleténél, de Clarkkal történtek után megérthető, ha meglátszanak rajta az évek), hanem a beszédstílusa, a tempója, a gesztikulációi mind felvesznek egyfajta bölcs, korához képest túl sokat látott, kicsit talán megtört, ugyanakkor büszke, magabiztos kisugárzást, és immár nem a fiatal kezdőként rá jellemző túlzott, megalapozatlan magabiztosságról van szó.

A jövőbeli események egyébként kapnak a jelen inkább világos, valóságközeli színeihez képest egy hideg, szürkés-kékes szűrőt, ami a korszakok hangulatát is jól illusztrálja, valamint egy mozaikszerűen megoldott képi váltással együtt el is választja az idősíkokat.

Másik negatívumként felmerül, hogy a Golden Boy az összes többi nyomozós sorozattal egy kaptafára készült, mindenféle nézőcsalogató extra nélkül. Természetesen ezzel sem értek egyet, csak annyiban, hogy a különlegessége valóban nem nyilvánvaló az első perctől kezdve, és sokakat elveszített azzal, hogy lassan, lépésről lépésre lehet felfedezni az értékeit.

Persze operál klisékkel, mint például az újonc/mentor, újonc/féltékeny kolléga, munkahelyi szerelmek, megcsalások, zűrös családi háttér, a nyomozások során kényelmesen szem előtt hagyott nyomok; de a jó séf is ugyanabból főz, mint a többiek, csak nem mindegy, hogy a hozzávalókat hogy rakja össze.

Egyszerűen minden rész tetszett, nem találtam benne felesleges jelenetet, és valahogy sikerült 45 percbe belesűríteniük a heti ügyet, a családi szálakat, a munkahelyi problémákat és a 7 évvel későbbi eseményeket úgy, hogy semmiből sem éreztem hiányt, nem ment egyik a másik rovására.

Persze sok átfedés van a négy nagy terület között, a család kihat a munkára, az ügyek és az előremenetel szítják a munkahelyi vitákat, és a jövőben játszódó jelenetek az egyes epizódok elején és végén egyfajta keretet adnak, általában reflektálva a heti eseményekre, vagyis tulajdonképpen azt látjuk, hogy az ügyek, kapcsolatok, történések hogyan befolyásolják Walter Clark későbbi életét.

Ez utóbbival kapcsolatban az különösen tetszett, hogy ezeket a kvázi tanulságokat nem szájbarágósan tálalják, nem mindig egyértelmű, hogy a jelen melyik szálára fog Clark visszautalni, volt, hogy a rész végén meglepődtem egy-egy információn.

Eleinte tartottam a családi száltól, Clark húga, Agnes (Stella Maeve) nem is volt rögtön szimpatikus, de később egyáltalán nem zavart a “személyeskedés”. Walter és családja múltját lassan ismerhetjük meg, és ez a múlt sok problémát okoz a karrierjében, mert a titkokat sorra rángatják elő a rosszakarói.

Ez így szappanosnak hangozhat, valakinek talán már át is lépi azt a határt, de nekem meg sem fordult a fejemben, miközben néztem, mert beleillik a történetekbe, és végre tényleg érdekelt a szereplők magánélete is, nem éreztem úgy, hogy rám erőltetik, szerves része volt az eseményeknek. Sőt, még a szerelmi szálak sem voltak túllihegve (talán csak egy, de megvolt annak is a jelentősége), és nem csak zűrös kapcsolatokat mutattak ám be, Owen nyomozóéknál például teljes volt a családi béke, és örültem annak a pár ritka alkalomnak, amikor a rendőrségen kívül is láthattuk, felesége körében.

A feldobott apró információk, amik (sok mással együtt) végig izgalmassá tették a Golden Boy-t, apránként, és érdekes, de nem frusztráló módon lettek elhintve: volt, hogy az aktuális ügy kapcsán derült ki valami fontos, vagy jövő-Clark fedett fel valamit, vagy esetleg mindkettőből kiderült egy-két fincsi dolog. Walter, mint főkapitány személyiségében fellelhetők jegyek, valamint megszólalásaiban is visszacsengenek mondatok, amiket Owentől tanult, de mégsem egy az egyben az ő nyomdokaiban jár, bőven megőrizte önállóságát, és fiatal énjének “alternatív problémamegoldó készségét”.

Érdekes látni, hogy a két ellentétes pólus között, gondolva itt Owenre, mint nyugodt, megfontolt, a végletekig – akár rá nézve előnytelen következmények ellenére is – becsületes, atyáskodó figurára, valamint az ambiciózus, olykor kétszínű, hajlékony erkölcsű Arroyo nyomozóra (akit Kevin Alejandro alakít olyannyira tökéletesen, hogy többször kedvem lett volna megpofozni képernyőn keresztül), szóval kettejük mintája között Clark pontosan a kollégái tulajdonságait ötvözve egy becsületes, megfontolt, ugyanakkor a szabályokat feszegető, sikeres nyomozó lesz.

A finálénak nem volt kifejezetten zárás jellege, sok kérdés maradt megválaszolatlanul, és mivel én érzékeny vagyok a nyitott végződésekre, mióta megnéztem a 13. részt, apró izomrángásaim vannak, de a Golden Boy összértékéből mindez nem von le semmit, teljesen élvezhető a sorozat. És ha valaki nem olyan gyenge, mint én, akkor még örülhet is neki, hogy van mit találgatni.

Meg kell jegyeznem, hogy nem olyan egetverően nagy, botrányos titkokra kell itt gondolni, bár akad múltbeli hazugság, csalás, még egy gyilkosság is, de mégis, ahogy adagolják, egyszerűen érdekli az embert. És nem mézesmadzag-szerűen húzzák a rejtélyeket, mint mondjuk egy Desperate Housewives-ban (aminek az kimondottan jól állt, félreértés ne essék), hanem egyszerűen betekintést nyerünk egy tehetséges, de emberi, azaz bizony hibázó fiatalember, valamint környezete életébe, miközben egy másikféle “rejtély”, a heti ügy megoldása is zajlik, méghozzá nem is akárhogyan.

Nem megy az átívelő sztori az aktuális bűncselekmények megoldásának rovására, nem semmitmondó, gagyi ügyeket tálalnak, még ha néha kicsit túl szerencsésnek is tűnik egy-egy bizonyíték vagy informátor megjelenése, de nagyon is élvezhető eseteket kapunk, figyelembe véve, hogy ez csak egy része a nagy képnek.

A finálé annyiban volt más, mint a többi rész, hogy nem kettő, hanem három idősíkot mutattak be, a jelen és jövő mellett beleláthattunk a múltba, de nem Walter Clarkéba, hanem Don Owen azon emlékeibe, ahol még a most általa csak Juniornak hívott Clark cipőjében járva, kezdő nyomozóként tanítgatta őt saját mentora és partnere, és kiderül, hogy hol hallotta Owen azt a sok okosságot, amit most Clark-nak ad át.

Meglepődtem viszont azon, hogy ezzel a múltbéli szállal érzésem szerint kissé öncélúan visszaélve, beleszőtték 9/11-et a történetbe. Azért  csodálkoztam, mert mostanában már csak legfeljebb említés szintjén szokott felmerülni a téma friss filmekben vagy sorozatokban – de természetesen nem azért, mert megfeledkeztek róla -, itt viszont kimondottan közel kerülünk az eseményekhez, valamint a tragédia következményei – mármint a szereplőkre kiható következményekre gondolok – ezernyi más úton-módon is bekövetkezhettek volna.

Szóval nem értem, hogy Owen nyomozó több évtizedes múltjából miért 2001-et emelték ki, mert ami történt (elnézést, hogy rébuszokban írok, de spoilermentességet ígértem), annak nem feltétlenül kellett volna így történnie, de elismerem, hogy hatásos volt.

Annak ellenére, hogy az ezzel foglalkozó filmeket sosem értékeltem sokra az akkori dömping és eláltalánosulás miatt, (de maga az esemény persze nem hagyott hidegen, csak a róla szóló alkotások) itt valahogy mégis hatott rám is, mert nem számítottam rá, nem erről szólt az egész, csak élték az életüket a szereplők, akiket már ismertem és megszerettem. És mikor elhangzott a dátum, majd leesett, hogy mi fog következni, önkéntelenül a szám elé kaptam a kezem, és úgy is maradtam a rész végéig. Viszont akkor is kilógott kicsit a sorból ez az epizód, talán mert hatásvadásznak éreztem, de ez már csak szőrszálhasogatás.

Hogy még dicsérjek valamit, a főcím is, és a nyitózene is nagyon tetszett, a fő témát pedig jól használták megvariálva aláfestő zenének több helyen is.

Pontozni meg sem próbálom a Golden Boy-t, mert nem tudom objektíven szemlélni, csak még egyszer melegen ajánlom mindenkinek, aki egy pici esélyt is lát rá, hogy ez neki való, mert minőségi darab, remek színészekkel, érdekes történettel, és nagyon-nagyon korai, fájdalmas kaszával. Aki pedig végignézte, az csatlakozhat a dicshimnuszok zengéséhez, vagy leírhatja, hogy miért nem tetszett neki.

Én meg megyek, újranézem az évadot.

20 hozzászólás Ne habozz!

sziamonra - 2013. 05. 16. 17:10

Off
Szeretném megjegyezni, hogy a post írója valami iszonyat szépen fogalmaz. Gördülékenyen lehet olvasni és nem is tűnt fel, hogy milyen hosszú amíg vissza nem mentem az oldal tetejére. Több ilyet.
Off vége.

Eddig nem próbáltam be a sorozatot. Valahogy nem éreztem szükségét. Viszont a kritika meggyőzött, hogy felvegyem a nyári daralistámra. Úgy is csak 13 rész.

Casey Novak - 2013. 05. 16. 17:41

@sziamonra: Köszönöm, de a dicséret inkább a kedvenc volt magyartanáromat illeti, valamint a sorozatot, mert szinte íratta magát a szöveg :)

Örülök, hogy adsz neki egy esélyt, tuti nem bánod meg! :)

Hellhound - 2013. 05. 16. 17:51

Én nagyon sajnálom, hogy vége lett! :( Az egyik kedvencem volt. Szerettem az openinget is, lehet hülyén hangzik de maga az élet jutott eszembe róla, ami csak egy esetben fordult elő ezen kívül ( az Elementary intrójával). A színészek zseniálisak voltak. Nem az a fekete-fehér, igazi embereknek tűntek hibákkal, erényekkel, problémákkal. Egyértelműen Clark és Owen volt a két legjobb, imádtam a barátságukat. Arroyo annyira tökéletesen játszotta az irritáló figurát, hogy néha én is felpofoztam volna, ugyanakkor szerettem is. A csávó akinek nem volt párja és sosem emlékszem a nevére de mindig el akart adni valamit… na ő is eszméletlenül kedves volt és vicces. :D Ugyan rühellem a politika témáját, de még ezt is sikerült érdekessé tenniük és mindent percet élveztem, végig azon izgultam, hogy na ezt most miként oldja meg. Még nem láttam a legutolsó részt, de meg vagyok róla győződve, hogy jó lesz. Szóval: laser focus, Junior! :D

Pudli - 2013. 05. 16. 18:07

A kritika nekem is meghozta a kedvem, bele is nézek, csak ne ragadjak ott mert mi lesz a mai euróvizióval :O

sherlock20 - 2013. 05. 16. 18:09

Remek írás lett, engem meggyőzött próbáljam be, bár eddig nem érdekelt a sorozat.
Köszönöm! :) Remélem azért tényleg jó :D

Wol - 2013. 05. 16. 19:35

ritkán kezdek bele elkaszált sorozatokba, mert mindig csak a szívfájdalmam újul ki (Life, Awake, bár relatív elvarrták a szálakat, de akkoris…), de ilyen kritika után muszáj lesz bepróbálni :D

kiskiraly - 2013. 05. 16. 19:52

Nekem szimpla nyomozósnak tűnt, flashforward-okat alig használják átívelő szálként (amiket láttam belőle).

De a főcím és az alatta levő zene bejön.

Beno - 2013. 05. 16. 20:32

Hogy én mennyire utálom a CBS-t, hogy ezt elkaszálta, még ha várható is volt. Unique volt a maga nemében.A cikk írójának valóban pacsi a fogalmazásért, úgy zuzammen. Izomrángásaim nekem is vannak…

LaCRossE - 2013. 05. 16. 21:21

A finálét még nem láttam, viszont a sorozat nagyon tetszik. Talán egy kis csalódottság van bennem, mert a flash forwardok nekem túlságosan is kevesek – a keretet és a hangulatot megadják a résznek, de én többet vártam volna tőle.
Kár, hogy a kritika alapján jó pár dologra nem derül majd fény, így fájó a kasza, de ez van.

Jó írás, Casey. :)

(off: lehet, hogy szombaton kénytelen leszek neked jelezni valahol, hogy vállald el az Elementary-t, mert nem tudom, milyen gonosz mágiát szórtál ki rám (tudom, hogy nem, nyugi), a laptop törvényszerűen ma megdöglött, így kétségessé vált, hogy meg tudom nézni a finálét. Mindenesetre, ha szombaton nem jeleznék, az azt jelenti, hogy találtam megoldást a problémámra, és meg tudom írni a kritikát az Elementary évadzárójáról)

Casey Novak - 2013. 05. 16. 21:49

Igen, spóroltak a flashforwardokkal, de ugye – egy tökéletes világban – eredetileg legalább hét évadon keresztül futott volna a sorozat, és nem akarták ellőni az összes puskaport. Tulajdonképpen azért is nem volt a fináléban nagy cliffhanger, mert az összes rész együtt is annak számít, a teljes igazság csak a legvégén állna össze.
Annak azért örülök, hogy a kezdetektől lengedező kasza ellenére nem próbáltak meg egy csomó infót belegyömöszölni a zárásba.

(off: Tényleg nem én voltam, a wiccában nem vagyok járatos! :) Imádkozom a laptopod lelki üdvéért, mert holnap vizsgázok, hétvégén házon kívül leszek, és neki kéne feküdni valamikor a CSI-nak is, ha már ilyen lelkesen begyűjtöttem magamhoz a kritikákat. Mit is szoktak mondani a szarka elképzeléseiről, és a farka teherbíró képességéről?)

Pudli - 2013. 05. 16. 22:15

Tudtam hogy valahonnan ismerős Theo James mire rájöttem, hogy Downton Abbey-ből.

laza_kivi - 2013. 05. 16. 22:53

Csatlakozom-csatlakozom! :)
Először is: tényleg jó lett a kritika! :)
Másodszor: izomrángás :)

Hihetetlen jó sorozat, mert szépen illesztgették a puzzledarabokat. És erre kasza… :( Nem gondoltam volna, hogy 1 évad után ilyen nehéz lesz az elválás.
Mindig sodorta az embert az ár, a történetár… Szerethető karakterek, és nem úgy volt, hogy az egyik csak jó volt, a másik meg rossz, hanem azért keveredtek, senki sem volt tökéletes.
Először, a pilot kritika után Kevin Alejandro miatt kaptam fel a fejemet, mivel már rég néztem sorozatban. :)

Feliratokat én is néztem, hogy a magyarral nem iparkodnak, nagyon nem ígérek semmit, de ha július közepéig nem fordítják le, akkor neki fogok állni. Csak azért akkor, mert addig “sok” dolgom (csak tanulás) lesz, és ha most elkezdeném, akkor ez lenne az első helyen. :D És most ezt nem engedhetem meg magamnak. :D

kuktin - 2013. 05. 17. 01:56

az alapötlet nagyon tetszet,de……
Theo James szerintem alapból rossz választás , mert nem egy fehér vézna gyerek kell erre a szerepre, hanem egy “büszke fekete” sracot illet volna talalni ,akkor zsigerből elhiszem neki hogy van egy belsőmotor az ami mozgatja.
Nagyon steril nyomozós sorozatot kaptunk ami nem izgatott. Ha arra koncentrálnak hogy A pontból hogy jutott el a hősünk a B pontba ,sokkal érdekesebb sorozatot kaptunk volna.
Nagyon sajnálom hogy egy ilyen jó ötletet elpazaroltak
(The Shield készítőinél landolt volna a forgtókönyv……)

Brynden Rivers - 2013. 05. 17. 11:54

Jó írás, nekem meghozta a kedvem a nyári darához.

Chi McBride, Kevin Alejandro – két remek színész két egykori kedvenc sorozatból.

Colette - 2013. 06. 02. 19:34

Hát csalódott vagyok, ebben a szezonban nekem talán ez tetszett a legjobban… :(

Wol - 2013. 07. 24. 20:44

Nyári dara lett, újból köszönet a cikkért :))

jp - 2014. 08. 19. 16:14

Bele kéne nézni….

Jolly - 2014. 08. 27. 18:41

Kàr, hogy nem az elso resztol lattam. Hogyan tudnam ujra megnezni, elejetol?

Kayla - 2014. 09. 30. 14:45

Nekem tetszett a sorozat, hamar ledaráltam, a kaszával én sem értek egyet, többet is adhatott volna még a sorozat. Nekem azért kéne még pár infó, meg tetszett az epizódok és a sorozat felépítése. Az, hogy ennyire nyitott maradt a vége jó is, meg rossz is, bár némi belegondolással azért nagyjából ki tudjuk találni mi történhetett, persze bizonyosságot sosem kapunk, hacsak nem lesz folytatás. Álmodozni szabad! :)

SPOILER veszély azoknak, akik nem látták
Egy szál idegesített csak, az apa sorozatba hozatal. Volt egy rész, amikor a jövőbeli Clark elítélteti az apját, ám nem tudjuk meg miért. Gyanítom a húgához van közel, akit az utolsó részben magával visz, csak azt nem tudjuk hová. Kifejezetten idegesítő szokás ez a családokban, hogy titkoljuk el a kistesó elől mennyire tróger az apád, hogy naív hülye gyerekként ihasd minden szavát és tuti bajba kerülj. Nem értem, elég normális karakternek ábrázolták a hugit, kibírta volna az igazat és akkor nem kell ezzel foglalkozni. De így, csak egy nagyon lezáratlan szál marad, hogy velük mi történt.
A másik, ami abszolút rejtély marad, hogy mi lesz Arroyoval. Azt megemlítik, hogy Owen és McKenzie egy nyomozás miatt veszik oda, és nagyon érdekelne, mi hogy történt, de Arroyoról meg semmi utalás. Kérdezem én, miért? Kérem a folytatást! :)
SPOILER vége

Összességében azt mondom, megéri megnézni, hiszen csak 13 rész. Szépen felépített, néha talán lassúnak tűnhet, de ettől ível olyan jól az egész, és épp ezért akkora kár a kaszáért, mert most jött volna a java.
Nekem a színészek is tetszettek, az egysoros beszólásokról nem is beszélve.

Tesz - 2016. 08. 14. 22:14

Én most kezdtem el nézni, és két nap alatt sajnos be is fejeztem😭nagyon tetszik, és Theo James az én kedvenc színészem 😍 a cikket nem olvastam végig, de az elején rájöttem, hogy ugyanaz a véleményem mint a cikkszerzőnek! Úgy sajnálom hogy nincs fojtatása a sorozatnak, még igazán megérdemelt volna 3-4 évadot, vagy legalábbis én nagyon szeretnék, az biztos! Theo túl kevés filmben szerepel, pedig nekem nagyon tetszenek az alakításai.❤

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz