login |

New Girl – 2. évad (női szemmel) – írta ayren

2013. 06. 06. 17:01 - Írta: vendegblogger

42 hozzászólás | kategória: kritika,

Ahogy elnéztem a New Girl kibeszélő hozzászólásait, húzódik egyfajta biológiai törésvonal a (feltehetőleg) férfi és nő kommentelők között, ami a Nick-Jess kapcsolat 2. évados alakulását illeti.

Én személy szerint azt vártam az évad elején, hogy nem jönnek össze, mert a szexuális feszültség érzékeltetése, illetve fenntartása úgy tűnik, termékenyítően hatott a forgatókönyvírókra. A tovább mögött folytatom spoilerekkel – a kettejük viszonyáról és persze a New Girl 2. szezonjáról.

Azt vártam, hogy nem jönnek össze, de ha már így alakult a dolog, bevallom, igyekeztem kiélvezni minden közös percüket. Az úgynevezett csöpögős romantikázást ugyan néhány kommentelő felrótta az évad második felének, de jómagam nem értek velük egyet.

Egyrészt, mert nem volt csöpögős. Jó ízléssel, mértékletesen adagolták az alakulóban lévő szerelmi szálat, humorral kellőképpen ellenpontozva. Olyan humorral, amiben a New Girl annyira jó. A “weird” és csipetnyit kínos helyzetek mindig fűszerezték annyira az érzelmeket, hogy ne csússzanak át üres romantikába, de mivel épp csak annyi fűszert használnak, amennyi szükséges, így a szereplők végig borzasztóan szerethetőek maradnak, a túlzott irónia sosem távolít el tőlük.

Másrészt meg olyan eszméletlen jó kémiát, ami Zooey Deschanel és Jake Johnson között tombol, a készítők hülyék lettek volna nem felhasználni – ámbár az összejövetelt egyelőre elodázni talán szerencsésebb lett volna. És itt nemcsak a szexuális feszültséget értem, a színészek humorban, karaktervonásaikban is gyönyörűen kiegészítik egymást.

Oké, lehet, hogy a fent említett genetikai hovatartozás is közrejátszik ebben, de ha visszaidézem az évadot, bennem az emlékezetes szituációk, poénok nagyrészt kettőjükhöz kötődnek. Nincs ezzel gond, a férfi nézők többségét nyilván a haverszitkomos jelenetek fogják meg inkább, és mivel a sorozat egyértelműen uniszex, képes mindkét nem biológiailag kódolt igényeit kielégíteni.

Már a Fluffer című részben (2×03) elkezdték erőteljesebben egyengetni a Nick és Jess összejöveteléhez vezető utat. (Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy az epizód pszichológiai történéseinek valamiféle ellenpontját képviseli a maga pornóiparos durvaságával már maga a cím is.) Az évad során finoman adagolták a különböző érzelmi hozzávalókat, igencsak élvezetes emocionális koktélt hozva létre.

Hol aranyosan, hol veszekedősen haveri volt a két lakótárs viszonya, néha szikrázott köztük a levegő, máskor egy-egy pillanatra mélyebb érzelmek is megcsillantak. Mindez természetesen megfelelő mennyiségű és minőségű poénnal körítve, végig a will they/won’t they-határán kötéltáncolva. Zseniális volt például a Pepperwoodban (2×14) az a bizarr birkózás a füzetért, majd utána Jess random beszólása, miszerint Nick a nagybátyja. Egyszerre találtam az egészet viccesnek, kínosnak és szexinek, ami elég fura keverék, de talán az ilyen hibrid érzelmű pillanatokért nézem legszívesebben a New Girl-t.

A Pepperwood után jött a nálam abszolút győztes Cooler, Table 34, Quick Hardening Caulk (2×15, 16, 19), amiket az évad csúcspontjainak tartok, jó néhány emlékezetes és sokat idézett beszólással, mint például: “I don’t trust fish. They breathe water. That’s crazy!” vagy a “You are a beautiful white man, Nick Miller!” Mind a forgatókönyvírók, mind a színészek brillíroztak, nem tudom, mit kellene még az asztalra lerakniuk, hogy ősztől sikerüljön mindezt felülmúlni.

Az egyetlen kifejezetten halvány darabnak a Bachelorette Party (2×22) bizonyult, és mintha a helyét se találta volna igazán a First Date (2×21) és a Virgins (2×23) között. Értem én, hogy ismét kellett valami lazítás Nick és Jess kapcsolatában, de ez nem ad felmentést a forgatókönyvíróknak a humor alól, amiben Karinthyval szólva nem ismerek tréfát.

Újat hozott a második évad a családi háttér bemutatása terén is. Winston anyját és húgát már korábban megismerhettük, most csatlakozott hozzájuk Nick és Jess rokonsága. A Parents című részben (2×08) Jess-t meglátogatták a szülei (Jamee Lee Curtisszel az anyja szerepében). A szülők kapcsolata pontos tükörképe a Nick-Jess-viszonynak, pszichológiailag tökéletesen példázva, hogyan működik a szexuális bevésődés. A párhuzamra még rá is tettek egy lapáttal, amikor az utolsó előtti epizódban Jess apja saját fiatalkori énjére ismer Nick-ben, aki így természetesen nem lehet elég jó az ő kicsi lányának.

A Father’s Love-ban (2×13) bukkan fel először Nick svindler papája (remélem, szerepel még, megkedveltem a vén csirkefogót), a Chicagóban (2×20) pedig láthatjuk az egész lökött családot, és a temetés körüli hercehurcából megtudjuk, Nick miért lett olyan, amilyen. A Nick anyját játszó Margo Martindale a másik mellékkarakter, akit örömmel látnék viszont, és mivel ő Nick apjával ellentétben még él, remélhetőleg nemcsak flashbackekben bukkanhat fel. Most már csak Schmidt famíliáját lenne jó közelebbről is megismerni, én speciel nagyon díjaznék egy igazi jiddise mámés epizódot a következő évadban.

A főszereplőkről röviden. Jake Johnson az első néhány rész után a szívem csücske lett. Kiváló komikus, aki zseniálisan hoz egy jól megírt és rendkívül szeretetre méltó karaktert. Valljuk be, nem igazán az a klasszikus férfiszépség, és nem is a kockahasáért szereti az ember lánya, viszont sikerül hol komplett idiótának, hol őrült szexinek mutatkoznia, de az is megesik, hogy egyszerre mindkettőnek, és ez olyan keverék, ami levesz a lábamról. Nem tehetek róla, ez a gyengém, I am not a healthy person, too.

Zooey Deschanel az elején kifejezetten idegesített a modorosságaival, amikor pedig énekel,  még most is legszívesebben átlökném egy vak komondoron. Őt igazából az első évad Naked című részében (1×04) sikerült megszeretnem. Egész pontosan akkor, amikor próbálja, de sokadszorra se tudja kimondani normálisan a pénisz szót. Hol úgy ejti, mint egy svéd, hol úgy, mint egy goa’uld. Ha valakinek nem ugrik be a jelenet, nézze vissza sürgősen!

A Max Greenfield által játszott Schmidt karaktere talán nem áll annyira közel a szívemhez, mint az előző kettő, de nagyon szórakoztató tud lenni ő is, és egyszerűen kell a figurája a sorozatba. Lehet, hogy Nick személye a ragasztó, az összekötő elem a fiúk között, de érzelmileg Schmidt tartja őket egyensúlyban, különösen most, hogy megerősödött a kapcsolata Winstonnal. Sok élvezetes poént tudok hozzákötni, mint például a Chicago vizuálisan egyik legviccesebb jelenetét, amikor koporsóba hajolgató bólogatós kutyát játszik, magának bizonyítandó, hogy már nem fél a halottól.

Sokáig Winston volt a gyenge láncszem. Nem tudom, hogy Lamorne Morris nem találta a helyét a pilotban szereplő Coach beugrójaként, vagy nem írták meg elég jól a szerepét, de az első évadban meglehetősen untatott, és úgy tűnik, ezzel nem voltam egyedül. Mostanra viszont sikerült felzárkóznia a többiek mellé, és végre egyenrangú szereplővé vált. Nem tudnám megmondani mikor, de talán a Chicagóban vettem észre először, hogy őrajta mulattam a legjobban. Atyaisten, amit a kezeivel művelt, miközben a “halotti beszédet” mondta!

A Cece-t alakító Hannah Simone az ötödik kerék a csapatban, ezért kevesebbet is szerepel a többieknél. Jó darabig közömbös volt a számomra, de aztán sikerült megkedvelnem, elsősorban az időnkénti szarkasztikus beszólásai miatt. Élvezem a csajos beszélgetéseket közte és Jess között, jó kontrasztot képeznek a bromance-pillanatokkal. És van, akinek nem ragadt a fülében az a hosszan kitartott Whaaaaaat?!, amikor Jess elújságolja neki, hogy Nick megcsókolta?

A 3. évadtól leginkább azt várnám, hogy tartsák a színvonalat. A legtöbb sorozat neuralgikus pontja a főszereplők összeboronálása után jön el, remélhetőleg a New Girl-nél ez máshogy alakul.

A Nick-Jess kapcsolat kibontakozása terén szeretném, ha minél több fura és groteszk humorú jelenettel egyensúlyoznák ki ezt a nem annyira szokványos románcot, és hogy a szexuális feszültség szükségszerű csökkenését kompenzálják majd az érzelmi paletta minél sokszínűbbé válásával. Ha megfelelő az egyensúly, nagy baj nem lehet ősztől sem, és még jó pár évadot megélhet ez az igazi feelgood, antidepresszáns helyett is bátran ajánlható sorozat.

42 hozzászólás Ne habozz!

lordviktor - 2013. 06. 06. 17:57

Nekem hímneműként is tetszett ahogy a Nick Jess dolgot alakították (tényleg jól adagolták) de nekem messze Schmidt jelenetei vitték a prímet meg maga az egész karakter is a kedvenceim közé nyomta fel magát (és a kissé gyengélkedő Barney-t is megelőzte nálam ) Wilson meg iszonyat szórakoztató :D

cyborgwings - 2013. 06. 06. 17:58

kétségtelenül jól bánnak az írók a nick-jess párossal, szerintem sem estek túlzásba a romantikával, nem gondolnám, hogy emiatt ült volna le valamelyest az utolsó pár rész (a finálé kivételével), inkább az éppen aktuális történetek és a humor nem lett igazán eltalálva.

legnagyobb bánatom, hogy zooey-t most már egyértelműen sosem fogom megkedvelni. egyszerűen visszataszító számomra az egész lénye, a trampli megjelenésétől a trampli hangján át a trampli megnyilvánulásaival bezárólag minden. éppen ezért nagy csoda, hogy mégis ennyire szeretem a new girlt, mert ilyen szintű ellenszenv azért már tud rontani az élményen, de valahogy a többi karakter (főleg az igencsak feltörekvő winston) és a számomra nagyon eltalált humor feledtetni tudja minden alkalommal a problémámat.

érdekes még, hogy a zooey-utálatom ellenére a david walton alakította sammel szinte kedveltem jesst, drukkoltam nekik és éppen emiatt baromira utáltam az írókat, hogy szétszedték őket nick kedvéért.
nagyon remélem, hogy schmidt hosszabb esélyt kap elizabeth-tel és nem játsszák el ugyanezt cece miatt.
mindebben az a szép, hogy eredetileg nagyon vártam a nick-jess összejövetelt és baromi szomorú voltam, amikor szétrobbantották a schmidt-cece párost, mégis sikerült két olyan szereplőket behozniuk és megírniuk, akik feledtetni tudták velem mindezt. sőt, olivia munn angie-jét is imádtam nick mellett.
kár, hogy ilyen rövid ideig használták ezeket a remek karaktereket.

kíváncsi vagyok, mennyi ideig és hogyan tudják tartani a feszültséget jessék között. remélem, jól kezelik majd őket.

Shyllard - 2013. 06. 06. 17:58

Jó írás lett, szép terjedelmű is :) Én emlékszem anno pont Deschanel miatt kezdtem el nézni ezt az egészet és szerintem hozta is azt a karaktert, amit ígértek és még mindig tartja. Persze aztán második évadra azért maradtam főleg, mert számomra az egyik legjobb sitcommá nőtte ki magát. Mióta kiment a Dokik, a Big Bang Theory-n kívül nem nagyon láttam sokáig elhúzódó és színvonalat is tartó sorozatot (pl HIMYM, ami mostmár átfordult egy drámába a sitcomról) úgyhogy csak remélem, hogy tartani fogják itt is a szintet. Jake Johnson remek színész, már az elejétől nagyon megkedveltem, Max Greenfield-del remek párost alkotnak és szerintem pont ezért nem működött Lamorne Morris először, de a 2. évadra eléggé önállóvá nőtte ki magát és szerintem most ő hozta a legnagyobb nevetéseket ki belőlem. Ami nem tetszett a 2. évadban az a kínos poénok előhozása volt, egyszerűen nekem nem hiányoztak innen egyáltalán, főleg amikor Nick meg Jess elment vacsoradate-re és találkoztak a gazdag csávóval volt a kínszenvedés. De ezen kívül remek évad volt, csak így tovább.

Dregnarr1 - 2013. 06. 06. 18:01

Szuper írás!

casi - 2013. 06. 06. 18:09

Ebben az évadban nekem egyedül a temetéses rész nem tetszett nagyon, nekem egy kicsit sötét lett a sorozat többi részéhez kapcsolatban, valahogy a dráma nem illett ide, az első évadban se tetszett, amikor behozták Nick apját.
Zoey D nekem sem lett a kedvencem, néha nagyon idegesít, de még a tűrhető kategóriában van.
Nekem a kedvenceim a visszaemlékezések, főleg, amikor Schmidt múltját veszik elő, iszonyat vicces :D

Vodor - 2013. 06. 06. 18:18

Jó írás, gratula!

A New Girl nálam ezzel az évaddal vált első számú sitcommá, nem utolsó sorban azzal, hogy nem ment át túl gejlbe, de a neheze a következő évadban jön.

Dregnarr1 - 2013. 06. 06. 18:29

A mostani adag romantika még úgy-ahogy elment (a kevesebb még jobb lenne), a Nick-Jess vicces jelenetek engem is szórakoztatnak, én inkább a jövőtől félek, amikor majd jön a “már rég mással járok, de téged szeretlek” téma, ami most megy Schmidtnél és Cecenél.

yeeeyha - 2013. 06. 06. 18:35

Nick “turtle-face” Miller a pilot óta a szívem csücske, imádom.
Én vártam hogy összejönnek, és örülök, hogy nem húzták évadokon keresztül, hanem egyszercsak Nick fogja, puff és már csókolóznak is. A színészek közötti kémia is nagyon a helyén van, és rengeteg jó jelenetet tesznek alájuk, nem csak a csók utáni részekben, hanem előtte is. Remélem ez így marad, és tényleg nem fogjuk majd megbánni, hogy máris meglépték a dolgot. És isten mentsen a klisés egy évad után szétmegyünk dologtól.

ayren - 2013. 06. 06. 18:50

@cyborgwings
“kétségtelenül jól bánnak az írók a nick-jess párossal, szerintem sem estek túlzásba a romantikával, nem gondolnám, hogy emiatt ült volna le valamelyest az utolsó pár rész (a finálé kivételével), inkább az éppen aktuális történetek és a humor nem lett igazán eltalálva.”

Egyetértek, leginkább a humorfaktor gyengült némileg a vége felé, de remélem, ez csak ideiglenes, és ősszel erős startja lesz az új évadnak.

ayren - 2013. 06. 06. 18:52

@Dregnarr1

Köszi, debütálásnak elmegy. :)

ayren - 2013. 06. 06. 18:55

@Vodor

Köszi!:)
Igen, én is azt gondolom, hogy vízválasztó jön, de ahogy írtam is a posztban, erősen reménykedem, hogy megugorják a lécet ősszel is.

ayren - 2013. 06. 06. 19:01

@ Dregnarr1, yeeehya

Erősen remélem, hogy nem szedik szét őket egyáltalán. Pont a klisé miatt reménykedem, hogy nem lépik meg ugyanazt, amit 100 másik sorozatban igen, hogy a New Girl ebben is eredetibb lesz.

Dregnarr1 - 2013. 06. 06. 19:28

@ayren
ÉN is reménykedem, már csak azért is, mert az első évados interjúkban emlegették, hogy nem kívánnak ilyen csapdába esni. Szívesebben néznék egy több évados “béna randik” sorozatot, mint amilyen a kettejük első randija is volt.

ayren - 2013. 06. 06. 19:37

@Dregnarr1

Szerintem a “béna” randikról lekéstünk azzal, hogy az összejövetelt az évad végére pakolták. Ha valós időben folytatják, akkor már egy némileg (pár hét, pár hónap) bejáratott párkapcsolatot kapunk ősszel, amit mondjuk, én sajnálnék, mert a kezdeti nehézségek kapcsán talán több humoros helyzet adódik.

nemo - 2013. 06. 06. 19:37

egyik kedvenc szitkomom, Zooey miatt kezdtem nézni ( igazából Emily Deschanel miatt, kíváncsi voltam mit tud “Bones” kishuga) és nem csalódtam, megkedveltem az összes szereplőt a karaktereket sőt nekem kicsit hiányzik is az első évados bolondos Jess visszavettek a karakterből a 2.évadban de csak egy kicsit szerencsére, remélem ez a színvonal megmarad a 3. évadban is

1×24 20:20-21:50 na itt vettek meg kilóra

ayren - 2013. 06. 06. 19:41

@nemo
“1×24 20:20-21:50 na itt vettek meg kilóra”

Elég későn. :) Én az 1×3-4. táján lettem függő.

Zirowe - 2013. 06. 06. 19:51

Elso evad sokkal jobb volt!

A masodik talan jol indult, de aztan atment egy vmi nagyon kinos vmive..

Jess es Nick egyutt egyszeruen szornyu.

Szerencsetlen Schmidt mennyit szopott Cece miatt, majd visszamegy a regi bnojehez, de amikor Cece visszavenne, akkor nem tud donteni?!
Wtf?!

Es Coach tovabbra is hianyzik!:D

ayren - 2013. 06. 06. 20:02

@Zirowe
Ha nem tévedek, te a posztban is emlegetett biológiai törésvonal túloldalán állsz. :)

Amúgy dicsérendő erősséggel tudsz kötődni, ha közel 50 epizód, és ennyi kibontott, szeretni való karakter után Coach még mindig tud hiányozni! :)

ayren - 2013. 06. 06. 20:46

@cyborgwings
“…legnagyobb bánatom, hogy zooey-t most már egyértelműen sosem fogom megkedvelni. egyszerűen visszataszító számomra az egész lénye, a trampli megjelenésétől a trampli hangján át a trampli megnyilvánulásaival bezárólag minden.”

Emlékszem, erről már beszélgettünk kommentben. Furcsa, hogy ennyire máshogy látjuk Zooey Deschanelt. Nekem inkább bájosnak és kifejezetten nőiesnek tűnik, amit a karaktere furcsaságaival, különcségeivel (oké, néha “trampliságával”) szerintem nagyszerűen ellenpontoznak.

cyborgwings - 2013. 06. 06. 21:04

hát… nekem a bájos nem itt kezdődik. a nőies meg aztán pláne! :)
most így hirtelen, mivel nemrég volt poszt a skinsről, a cassie-t alakító hannah murray-t tudnám felhozni, mint a bájos abszolút fogalmát.
nőies pedig, hogy ne kelljen túl messzire menni, olivia munn például.
gondolom, neked nem kell magyarázni, de azért idebiggyesztem, hogy itt most nem a külsőről van szó, hogy ki milyen szép vagy jó alakú, ilyesmik. az például kifejezetten tetszik, hogy zooey nem csontkollekció.

nekem ez az egész stílus, amit zooey maga köré épített, egyáltalán nem tetszik. erőltetettnek érzem, legalábbis tőle mindenképp. persze biztos van olyan, akinek jól áll, de most nem jut eszembe egy név sem.

egyébként töröltem a kommentem végéről, de én is amiatt aggódom, hogy amennyiben sokáig él a sorozat, bele fognak keveredni ebbe a szakítunk-járunk-szakítunk-újra járunk csapdába, ami a legtöbb esetben nem veszi ki jól magát. hát majd meglátjuk. talán itt megússzuk.

ayren - 2013. 06. 06. 21:30

Hát, nem tudok mást mondani, mint hogy kinek a pap, kinek a papné. :) Én egyébként Z. D.-t nem láttam másban, úgyhogy nem tudok mihez viszonyítani. Arra, amit írtam róla, meg talán a legekletánsabb példa az Wedding (1×3) epizód vége felé a táncjelenet. Szerintem egyszerre aranyos, nőies és picit groteszk, ahogy táncol.

cyborgwings - 2013. 06. 06. 21:39

nos, az a baj, hogy én eddig akármiben láttam, mindenben ugyanezt a béna figurát hozta, szóval már eleve ez lelombozó, hogy más nem megy neki – legalábbis a tapasztalataim alapján.
ugyanez a bajom most nickkel is egyébként. múltkor volt egy poszt a pofavágásaiból összevágott videókkal és gyakorlatilag arra kellett rájönnöm, hogy mindig ugyanolyan fejet vág. kicsit kiábrándító, de reménykedem, hogy a következő évadra elfelejtem ezt a málőrt és nem tűnik föl vagy nem jut eszembe vagy esetleg nyújt valami újat is.

sajnos én ilyen részletekre nem emlékszem, hogy melyik epizód melyik, és hogy akkor annak a végén mi volt, eskü, arról sincs halvány lila milkám se, hogy egyáltalán volt esküvő a mostani finálén kívül. ezek szerint igen, csak hát… :)

Zirowe - 2013. 06. 06. 21:46

lehet az is kozrejatszik, hogy utkozben megszerettem a happy endingset “coach”-al. :D
+az, hogy meg az elso evadban elkonyveltem winstont mint egy nem vicces potlekot.

nagyon remelem, hogy a parkacsolati dolgokat mellozik a kovetkezo evadban (max schmidt+cece), mert nickes dolog nagyon gaz, foleg amiota a vele kapcsolatos poenok allandoan azon rugoznak, hogy mekkora luzer.
egyszeruen eroltetett.

mint ahogy ez az “uj” eroltetett kinos vonal.

egyszeruen szamomra mar nem vicces.

komolyan, finale alatt egyetlen igazi felrohogesem akkor volt, amikor felallt taylor swift!
es ez sokat elmond egy sitcomrol.
kevesebb kinossag es lelkizest, es tobb poent! :)

hajnal - 2013. 06. 06. 21:52

Amúgy Nick apja nem nagyon valószínű hogy szerepelni fog még, mivel meghalt. :D :(

hajnal - 2013. 06. 06. 21:53

*mármint meghalt, ugye a sorozatban:D

Totya1989 - 2013. 06. 06. 22:04

@hajnal
igen, meghalt, de ettől függetlenül szerepelt halála után a Virgins című részben is flashbackben :D úgyhogy nincs kizárva, hogy később is lássuk őt :D

cyborgwings - 2013. 06. 06. 22:33

@hajnal: hát igen, valószínűleg ezért fűzte hozzá ezt: “és mivel ő Nick apjával ellentétben még él, remélhetőleg nemcsak flashbackekben bukkanhat fel”.

zsofi - 2013. 06. 06. 23:51

Nálam Schmidt az új Barney:)

Zirowe - 2013. 06. 07. 02:32

cyborgwings: 500 days of Summer.
Ott mas a karaktere. :D

ayren - 2013. 06. 07. 07:34

@cyborgwings
“ugyanez a bajom most nickkel is egyébként. múltkor volt egy poszt a pofavágásaiból összevágott videókkal és gyakorlatilag arra kellett rájönnöm, hogy mindig ugyanolyan fejet vág. kicsit kiábrándító, de reménykedem, hogy a következő évadra elfelejtem ezt a málőrt és nem tűnik föl vagy nem jut eszembe vagy esetleg nyújt valami újat is.”

Szerintem egyáltalán nem csak egyféle arcot tud, az a videó nagyon torzítja az emlékeidet, mert egyoldalúan csak azt a Muppet figurás lebiggyedő szájú grimaszait gyűjtötték össze benne, amit én egyébként nagyon bírok. :)

ayren - 2013. 06. 07. 07:39

@Zirowe
“nagyon remelem, hogy a parkacsolati dolgokat mellozik a kovetkezo evadban”
Én meg remélem, hogy nem. Ez nyilván kiderült az írásomból. :)

ayren - 2013. 06. 07. 08:10

Köszi. :)

Gigi - 2013. 06. 07. 10:27

Zirowe: Nem tudok egyetérteni veled, szerintem pont, hogy a 2. évad lett sokkal jobb, mint az első. És még akár jól is jöhet, hogy bevállalósak voltak a Nick és Jess-szállal, mert egy évekig elhúzott évődés tényleg rossz tud lenni. Részemről a Schmidt és Cece páros az, akiket részről-részre egyre kevésbé tudok szeretni, egyszerűen megkedveltem Elizabethet, és nem tudom… Igazából semmi kémia nincs közöttük, és talán nem is volt igazán.

cyborgwings - 2013. 06. 07. 11:02

@Zirowe: ööö… nem tudom eldönteni, hogy viccelsz vagy komolyan gondolod, hiába a szmájli. :) azért az előbbire tippelek, mert ugyanolyan idióta ott is, mint minden egyéb szerepében, amihez eddig szerencsém volt.

@ayren: na igen, de ha “funny faces” címszó alatt gyakorlatilag csak ennyit tud produkálni, akkor mégiscsak az egysíkú felé tendál a dolog adott kategórián belül. na mindegy, lehet, újranézem a sorozatot még nyáron, aztán akkor kiderül, mi a helyzet. az a videó kiborító volt mindenesetre. :)

ayren - 2013. 06. 07. 11:06

@Zirowe
“komolyan, finale alatt egyetlen igazi felrohogesem akkor volt, amikor felallt taylor swift!”

Szerintem meg egyedül az a jelenet volt pocsék. :( Úgy tűnik, a humorérzékünk is eléggé eltérő.

ayren - 2013. 06. 07. 11:13

@cyborgwings
Szerintem nézd újra, hátha megváltozik a véleményed. :) Egyébként meg én nem várnám tőle, hogy ő legyen az új gumiarcú Jim Carrey. Belőle egy is több mint elég.

Brynden Rivers - 2013. 06. 07. 14:06

“Zooey Deschanelt amikor pedig énekel, még most is legszívesebben átlökném egy vak komondoron.”
:D

Ha a sorozat van olyan szórakoztató mint a kritika, akkor belekezdek :)

ayren - 2013. 06. 07. 14:29

@Brynden Rivers
Ne habozz! Úgy látszik, a kritikával csak sikerül elérnem titkos célomat, hogy addikttá tegyek még 1-2 embert. :)

Evangeline - 2013. 06. 08. 19:40

Kiváló írás! :) Gyakorlatilag minden szavával egyetértek, kivéve, hogy nekem Schmidt karaktere a kedvencem. Főleg a dagis időszakos flashback-ek tőle.. :)

ayren - 2013. 06. 08. 21:24

Egy sorozat életképességét bizonyítja az is, ha bővelkedik jó karakterekben, hogy mindenki kedve szerint választhasson magának kedvencet. Ez az évad szerintem a Nick-Jess párosé volt, meglátjuk, lenyomja-e Schmidt vagy Winston a következő 24-25 epizódban.

nemo - 2013. 06. 09. 19:14

most hogy a Happy Endings nagy valószínűséggel nem kell egyik tv csatornának sem (sajnos),jő lenne ha Damon Waynas (Coach) visszatérne, természetesen nem valaki helyére hanem plusz szereplőnek simán elférne a csapatban

Zita87 - 2013. 09. 03. 19:16

Én már elkaszáltam a sorozatot valahol a második évad legelején. De úgy igazából az első 1-2 részt leszámítva a többi nem annyira tetszett az első évadból. Aztán most a Jess-Nick páros miatt, mikor megtudtam h összejöttek, újra elkezdtem nézni. Azt hittem, hogy évekig húzzák majd, örülök, hogy nem így tettek. Szerintem nagyon aranyosak voltak a róluk szóló részek. De azokon is jól szórakoztam, amik nem róluk szóltak. Szerintem sokat javult a sorozat és most kezdenek igazán kiforrni a karakterek. A visszaemlékezős részek nagyon tetszettek. Ezek a Jóbarátokban is mindig a kedvenceim voltak.
Én remélem nem játsszák el a szokásos, összejövünk, pár részre rá szakítunk, de aztán még mindig szeretjük egymást pedig már rég mással járunk sablont. Így is elég nehézkesen jöttek össze. Persze kellenek a problémák, konfliktusok, de azért remélem nem szedik szét őket 5 epizód múlva.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz