login |

Ray Donovan: vége az 1. évadnak

2013. 09. 29. 22:10 - Írta: Neoprimitiv

28 hozzászólás | kategória: kritika,

Why don’t you love your own kids, Mick?

Ismét lett egy kötelező Showtime-sorozatunk (a pilot kritikája itt). Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon furcsán fejeződött be a Ray Donovan első évadja. Úgy értem, a készítők olyan szinten lezárták az évad közbeni szálakat, hogy ha akarnánk, azt is mondhatnánk, kész, ennyi volt.  Legyőzi a jó a rosszot, s a tiszta szív a gonoszot, Ray megpihenhet Abby karjaiban, lávpíszhepinesz. Mintha nem bíztak volna a folytatás berendelésében.

Ennek eredményeként a záró rész a nem hozta az előző epizódok feszültségét. Voltak benne nagyon erős jelenetek, de szépen egymás után simultak el a hullámok, még a vihar áldozatai is közül is mindnek jutott mentőcsónak. Igaz, a nyugodt felszín alá azért a készítők leraktak néhány úszóaknát, amelyek majd a következő évadban elszabadulhatnak. A tovább mögött spoilerekkel folytatom.

Az indulásnál vegyes reakciókat kapott a sorozat, nem volt körülötte nagy előzetes felhajtás, nem is várták sokan. Így visszagondolva az első részre, szerintem senki nem gondolta volna, hogy ide fognak kifutni az események

A történet a keményfiú megoldóemberről, aki hetente más gazdag hollywoodi celeb szennyesét takarítja, a végére kőkemény családi drámává vált, szexuális zaklatásról, családi kötelékekről, pedofíliáról. Igazából az első öt rész és a második hét olyan volt, mint ha menet közben valaki átolvasta volna az addigi forgatókönyveket, aztán tartottak volna egy megbeszélést az íróknak, hogy mától kezdve mi az új csapásirány. Nem vagyok sorozat-almanach, de az én emlékeimben nincs másik sorozat, amelyik egy ilyen rövid első évad során ekkorát változott volna.

Ha nem olyan jók a színészek és az írók, akkor ez nagyon rosszul is elsülhetett volna, mert én például kifejezetten élveztem az első részekben Ray badass cinizmusát és a váltakozó slamasztikákat. A végére ez mind eltűnt, Lee Drexler, a rapper herceg, a travi-kedvelő sztárocska legfeljebb említés szintjén kerültek elő, még Ezra is súlytalanná vált. 

A váltás azért nem ment zökkenőmentesen, Abby információ éhségét, amivel hirtelen részleteket akart tudni Ray húsz éve végzett (és nem kérdezett) munkájáról, azt számomra nem sikerült elfogadhatóan megindokolni.

Szintén ennek a belső koncepció váltásnak tudom be, hogy a rapper srác és Ray lánya közti “románcot” is hirtelen jegelték. Nyilván elő fog kerülni a következő évadban, de idén túl nagy súlyt kapott ahhoz képest, amit végül is kezdtek vele. Hasonló volt a helyzet Lenával is, felvezetés, aztán semmi, pedig ha már félbe hagyott szál, akkor inkább az ő karakterére lettem volna kíváncsi, mint a rettentően idegesítőre megírt kamaszokra.

A második etapra már jobbnál jobb részeket kaptunk. Innen kezdve még nyilvánvalóbbá vált, hogy a sorozat castingért felelős emberének szobrot kell állítani a Showtime előcsarnokában.

Hiába voltak hullák szép számmal a fináléhoz vezető úton, a számomra a színészek vitték az egészet a hátunkon: a párbeszédek sokkal nagyobb szerepet kaptak, mint az akciók. Ha Jon Voight nem kap jövőre legalább egy Emmy-jelölést, akkor húzza le magát a teljes társaság. James Woods egyre jobban bekattanó kiöregedő gengsztere szintén zseniális volt.

Nagyon kellemes meglepetés volt a számomra a Terry/Frances páros, azért is, ahogy az írók a románcukat kezelték és a két színész, Eddie Marsan és Brooke Smith játéka miatt is. (Az első randijuk az egyik legaranyosabb romantikus jelenet volt, amit az utóbbi időben láttam.)

Igazából a két gyerekszereplőn kívül szerintem mindenki jó volt, paradox módon még Liv Schreibernek volt a legkevesebb lehetősége nagy alakításra, Ray magába zárkózó személyisége miatt.

A fináléban néhány dolog elég összecsapottnak tűnt (Ray terve elég hézagosnak tűnik utólag a kikötőbeli eseményekre, a két gyereken sem látszott túl sok aggodalom apjuk csuromvér inge láttán) de ahogy már írtam, ennek az lehetett az oka, hogy a készítők nem akartak teljesen elvarratlan szálakat hagyni. A következő évadban bizonyára visszaüt majd a pap megölése, tartok tőle, hogy folytatják a Bridget/Marvin-sztorit és a Van Miller-szál sincs lezárva azzal, hogy Ray adott az FBI-os haverjának ajándékba egy top 10 bűnözőt.

Úgy gondolom, újra inkább a külső történések kerülnek majd előtérbe, ezt a kamaradrámát nem fogják tudni még egyszer megismételni. Mivel nekem az évad első fele is bejött, a második évad ezzel a feltételezéssel is egyértelműen a kötelezően nézendő kategóriában marad.

28 hozzászólás Ne habozz!

sherlock20 - 2013. 09. 29. 22:20

Nekem az évad első fele a Mr Megoldóember része jobban tetszett. Valahol a közepe táján nekem ellaposodott, majd a 1. résztől szárnyalt. Érdekes lett, de mindenképp nézős. Kíváncsi leszek jövőre mi kap hangsúlyt..

Cathy07 - 2013. 09. 29. 22:32

Az a vicces, hogy a House-os pasi (ott Taub, se a színész neve, se az itteni neve nem jut eszembe) szépen eltűnt az első pár rész után (vagy volt rá magyarázat, csak nekem nem tűnt fel?). Teljesen felesleges is volt a karaktere, de szépen csendben el is tűnt.

Amúgy az egyik kedvenc nyári sorozatom volt, nagyszerű volt az egész. Alig várom a következő évadot.

2SY - 2013. 09. 29. 22:48

Nekem tetszett de többet vártam.
Avit azért érdemes még megemlíteni.

hummel - 2013. 09. 29. 23:15

„a készítők olyan szinten lezárták az évad közbeni szálakat, hogy ha akarnánk, azt is mondhatnánk, kész, ennyi volt”

A pilot során behozott fő kérdések egyike se lett lezárva, és azóta csak újabb problémák merültek fel. Megismertük a Ray-Mickey kapcsolat hátterét, de Mickey-től nem sikerült megszabadulni. Bridget öngyilkosságának kiváltó oka sem lett bővebben kifejtve. Ott a halott színész meg a halott ügynök, akik némi munkával Sully-ra is kenhetők. De ott a halott pap is. Ezra betegsége is nyitott kérdés még. Ray-nek összesen a Sully, illetve a Frank ügyet sikerült rendeznie.

Szóval nem érzem úgy, hogy akár befejezettnek is lehetne tekinteni a sorozatot.

kuktin - 2013. 09. 29. 23:21

promo anyagból amit kaptunk nekem is Mr Megoldóember alakja bontakozott ki (szerintem is izgalmasabb lett volna ha az kap hangsulyt).
az igaz hogy a nagyszerű szinészek becsületes munkát végeztek , de pont ez volt a gondom hogy minden jelenet tul volt játszva a történetre pedig magasról tettek a készitők….

Neoprimitiv - 2013. 09. 29. 23:29

@hummel: nem azt mondtam, hogy befejezettnek lehet tekinteni, hanem hogy ha itt lett volna vége, akkor is egy kerek sztorit kaptunk volna. Nem mindenre kiterjedően (naná, akkor folytatni sem lehetne), de ahogy mondani szokták, “az már egy másik történet”.

Azt a fő történet szálat, amelyikre az évad nagyobbik részében koncentráltak (a testvérek és Mickey szennyese, Ray gyűlölete és az otthoni krízis) kibontották és nyugvópontra kerültek a dolgok. Nem oldódtak meg, de kialakult egy átmeneti nyugalmi állapot. Mivel lesz folytatás, ez nyilván fenekestől fel fog borulni, de most megvoltak a katarzisok.

clegane - 2013. 09. 29. 23:55

én nagyon bírtam, hogy ilyen csupa meglepetés a sorozat. ahhoz képest hogy még amikor csak trailer volt hozzá, már akkor fejben lekottáztam hogy igen lesz hetimegoldás, közben kijön a börtönből a gonosz maffiózó fater, hát elég uncsi de nézzük mi sül ki belőle. ehhez képest kb 2 rész alatt – jó, nem számoltam, lehet hogy 5 volt – le lett tudva és fejre lett állítva ez a koncepció, én meg csak pislogtam hogy akkor most merre, aminek nagyon örültem, mert nem sokszor erőltetik meg magukat manapság a filmesek (tévések) hogy meglepjék a nézőt.
innentől a cikkben is említett hibák felett is szemet tudtam hunyni. tényleg nagyon jók a karakterek (és színészek), akármerre megy a második évad, szívesen fogom nézni mi történik velük akkor is ha átmegy romkomba. najó akkor talán nem.

csare.app - 2013. 09. 29. 23:58

Próbáltam megszeretni, de kétszer aludtam be a pilot-on…

noar - 2013. 09. 30. 00:29

Az elején élvezetes volt, a második felére komolyabb témákat is boncolgató dráma. Talán ha a második évadra még jobban eltalálják ezeknek az arányát, kombinációját, javulhat is. Mindenesetre jöhetnek a meglepetések még! :)
Kötelezően nézendő, főleg, hogy most fogynak a kötelezők (Dexter, Breaking Bad, The Killing).

Wol - 2013. 09. 30. 00:43

engem berántott. Dara lett :D imádtam :)

Lemoni - 2013. 09. 30. 00:55

A promók alapján inkább taszított, mint vonzott a sorozat, a pilot közepén is majdnem kinyomtam. Aztán egyre jobban lekötött. Először nem is a történet, hanem a felnőtt fő karakterek (minusz Abby) fogtak meg és utána a dráma, ahogy egyre derültek ki a mocsokságok. A kezdeti heti ügyeket pikkpakkra le tudta rendezni Ray, de a saját magát érintőkkel már nem boldogult ilyen egyszerűen. Engem mondjuk az otthoni (kíváncsi anyuci, dacos kamasz kölkök) bajai kevésbé érdekeltek, a testvérei fizikális és mentális problémáival foglalkozó részek sokkal erősebbek voltak. A szereposztás osztályon felüli, azért egy Jon Voightot, Elliott Gouldot, James Woodsot így összehozni már önmagában díjat érdemel, Liev Schreiber pechje, hogy őt mint címszereplőt csak velük együtt lehet kiemelni, nem előttük :)

Dalmayr - 2013. 09. 30. 03:05

az meg hogyan lehet,hogy elsiklottam a sorozat felett,pedig pont nekem való első ránézésre??ejj,sürgősen pótlom:)

paranoid android - 2013. 09. 30. 05:07

Nekem nagyon kellett ez a hangnembeli váltás. Ugyan az elejét is élveztem, mert tetszett Ray karaktere, a kemény, de fair és intelligens megoldóember, de nem biztos, hogy egy második évadra is befizettem volna. Viszont mikor egyre jobban személyessé váltak a dolgok, és egyre kevésbé sikerült tisztán megoldani a problémákat, ha egyáltalán sikerült… na, nekem akkor vált heti biztos ponttá a sorozat, és ezért leszek ott a folytatásnál.

A legjobb rész az 1×11 volt, ami önmagában is nagyot ütött, de emellett Ray karakterét új megvilágításba helyezte, sőt bizonyos tetteit, reakciót retrospektíve újraértelmezte vagy még legitimálta is. Az egész Mickey iránti gyűlöletét pl. úgy éreztem, mintha valami félreértésre akarnák kifuttatni, de végül szerencsére nem így lett. Vagy az egyház elleni ellenszenve, ami a két testvérében egyáltalán nincs meg, sőt ők mélyen vallásosak.

Liev Schreiber remekül hozta a karaktert; én valahogy mindig jobban tudtam értékelni az ilyen alakításokat, amik visszafogottságot igényelnek, és épp attól jók, hogy nem látványosak. Mickey nagyobb teret adó karakter, és Jon Voight tényleg jó volt, de a nüanszok Schreiber alakításában engem jobban megfogtak. Ez Eddie Marsan Terry-jére is elmondható.

De leginkább a kitűnő karakterek miatt működött az évad. Különösen a Donovan testvérek voltak izgalmasak; a szerencsétlen érzelmi nyomorék banda.
És úgy tűnik, azon kevesek közé tartozok, akik Abby-t is kedvelték. Anna Gunn írt egy cikket, hogy szerinte miért utálják/utálták olyan sokan a Breaking Bad-beli karakterét, Skylert. Érdekes dolgokat írt, de nem értettem vele egyet a konkrét esetnél, mert Skylernek rengeteg számomra antipatikus tulajdonsága van, én azok miatt nem kedveltem az első évadokban. De itt, Abby-nél szerintem működik amit Skylerről írt: Abby, mint karakter, nem hajlandó feleséggé és anyává redukálódni, és félreállni a férje útjából, hanem teljes, archetipizálástól mentes személyiséget követel magának. Ez viszont akadályozhatja a főhőst és a cselekmény előrehaladását, ami frusztráló lehet, innen az utálat. Lehet, hogy egyáltalán nem így van, de én érzek benne igazságot.

lindello - 2013. 09. 30. 07:58

Köszönöm Humannak, hogy felhívta a sorozatra a figyelmemet! Nagy kedvencem volt, Jon Voight zseniálisan hozta a bunkó apát! Szerintem is jár neki egy díj, nagyon jó volt Liv Schreiber is! /Remélem Avinak nem lett súlyos baja és szombatonként tovább kapcsolgathatja a villanyt anyukájának!/

Neoprimitiv - 2013. 09. 30. 08:26

@lindello: a posztból kimaradt, mert a sok fogalmazgatás közben kifelejtettem, de Avi megérdemel egy pár szót. Tipikus utánfutó karakter volt, akit a legtöbb sorozatban elintéznek azzal, hogy ott van, néha kap két mondatot, oszt jónapot. Csereszabatos kellék, aki időnként leveszi a főhős válláról a terhet.

Itt mégis sikerült a készítőknek egy olyan alakká formálniuk, akinek a megmenekülését minden kritikában nagy megkönnyebbüléssel fogadták. A fene tudja, hogyan csinálták, de pont ez az, amiért tisztelem az írókat. Nem volt “Avi háttértörténete” epizód, csak egyszerűen átszivárgott a részeken, sok kis apró mozzanatból. A számomra ez az igazán minőségi írás.

lostfanka - 2013. 09. 30. 08:41

A kibeszeloben mar sokszor az egekig magasztaltam ezt a sorozatot, de vegre itt egy uj nagyon eros drama, nagyon eros szineszekkel. Erre mindenki a heti ismetlodo megoldando ugyeket hianyolja, en orulok hogy elvetve kapunk csak ilyet, vegre valaki csinal egy sorozatot ami nem heti uygeket old meg, es egyelore meg el sem kaszaltak, pedig ez igen nagy szo manapsag az ilyen sorozatoknal (megemlitenem a Chicago Code-t vagy a Terrierst). Az en velemenyem meg mindig az hogy ilyen szereplo gardaval es ilyen karakterekkel ez a sorozat siman lehet a kovetkezo Sopranos, tudom hogy kicsit elbizakodottnak tunik, de ennyit oscaros es oscar jelolt szinesz regen volt mar igy egyutt. Es minden karakter egy kulom fejezet lehetne (Avi meg meg talan 3 fejezet is:))

Llew - 2013. 09. 30. 08:51

Nekem mindkét fele bejött az évadnak, de jó lenne, ha jövőre a részeken belül jobban megtalálnák az egyensúlyt a családi és a munka vonal között, és nem két fél évad lenne belőlük.
A karakterek és az alakítások abszolút zseniálisak, egyedül Abby változása volt nekem is nagyon légből kapott, illetve a a két gyerek a gyenge láncszem, őket nem kéne annyit erőltetni.
Jó, hogy a Sully ügyet így lezárták, kár lett volna tovább húzni.
Mickey maradása viszont annyira nem tetszik, de akkora forma és lehetőségekkel teli karakter, hogy nem lehetett tőle még időlegesen sem megszabadulni. Viszont jövőre remélem nem az idei sztori folytatódik vele, hanem legalábbis részben a család oldalán szerepel majd, Ray részéről is megtűrt figuraként.
A pap halála és Francis miatt biztos lesznek még bonyodalmak. Apróságnak tűnik, de abban a részben az nagyon zavart, hogy az öreg annyi vért hagyott a lépcsőn, meg az edzőteremben, mintha egy vágóhíd lett volna, de azzal egy gondolat erejéig nem foglalkoztak, hogy az odajutásuknak milyen nyoma lehet az utcán. Csak a bringával törődtek.

Neo
Nagyon jók a vizes hasonlatok.

paranoid android

Abby, mint karakter, nem hajlandó feleséggé és anyává redukálódni, és félreállni a férje útjából, hanem teljes, archetipizálástól mentes személyiséget követel magának.

Ezzel csak az a gond, hogy a történet szerint kb. gimi óta, ~20 éve ismeri Rayt (és a családját), aki min. 10-15 éve dolgozik Ezrával a jenlegi munkakörében. Innentől fogva Abby hirtelen érdeklődése elég megalapozatlan. Eddig hajlandó volt feleség, meg anya lenni, most már nem? Mickey szabadulása csak részben ok, mert Ray melója kapcsán kezdett érdeklődni, pedig ő ezt csinálja baromi rég óta, nem hiszem, hogy ez előtt ne lettek volna hasonlóan zűrös napi ügyei. Mellesleg mi a francról levelezgethetett Mickeyvel éveken keresztül, ha semmi nem derült ki számára az öregről, meg a családi múltról és csak most évad végére jött rá, hogy a nagypapi nem teljesen kóser és talán hallgatni kellett volna a férjére vele kapcsolatban?

Neoprimitiv - 2013. 09. 30. 09:28

@Llew: ezt a fajta családi kavart nem folytathatják jövőre, hiszen ebben pont az volt a lényeg, hogy nem tudtuk a hátteret. A cselekedeteiket persze befolyásolni fogja, de fognak tovább rugózni azon, hogy de ronda dolog volt, amit Mickey csinált. Legalább is remélem.

Nyilván a három lezáratlan gyilkosság lesz a fókuszban (Van Miller, Sean Walker és a pap), ebből kettőben Mickey sáros, egyben Ray. Van Miller-nél ráadásul ott maradt a teljes arcképcsarnok, a pap megöléséről tud az összes tesó + Frances, Sean-ról Ezra (meg akinek még el fogja kotyogni), szóval lesz itt még bőven tere a ki meddig áll ki a többiekért játéknak.

Lehet, hogy én értelmeztem rosszul, de ráadásul nekem úgy maradt meg, hogy ez volt Ray első gyilkossága. Tudom, hogy az évadnyitóban összeverte a kukkolót, de én azt úgy vettem, hogy a srác nem halt meg. Brutális lecke volt, de csak lecke, nem gyilkosság.

lostfanka - 2013. 09. 30. 09:34

Szerintem ez nem Ray elso gyilkosagga volt, szerintem Ezranak ennel cifrabb dolgokat is vegrehajtott mar

Llew - 2013. 09. 30. 09:34

Szerintem nem Ray első gyilkossága volt, ahhoz túl precízen lőtt. Inkább ez volt az első eset mikor a testvérei szembesültek vele, hogy Ray munkája a problémák milyen szintű megoldásáig terjedhet ki.
Illetve szerintem a kukkolónak is kampec lett.

flake - 2013. 09. 30. 09:52

A sorozat egész mást hozott, mint amire számítottam az előzetesekből. Összességében inkább családi dráma volt az egész, némi problémamegoldós maffia-akcióval.
Féltem, hogy nem fogom tudni komolyan venni ezt a pocokfejű Liev Schreiber-t, de elég jól hozta a szűkszavú “munkásembert”, kifejezetten jól áll neki. Érdekes, de tényleg, mintha nem is ő lett volna a főszereplő. Jon Voight és James Woods karakterei viszont emlékezetes figurák maradnak. Különösen az apa bűnbánós jelenete volt megkapó.
Ami nem tetszett…
Az a mesterkélt családi alapfelállás, hogy mindegyik testvérnek van valami ráaggatott nyomora. Ez a pedofilos alap is elég olcsó “fűszer”. Azt a klisét is kipipálhatjuk, hogy a bűnöző családnak mindig jár egy egészségügyi dolgozó nő, aki éppen ott van, ha kell. A tini vonal nagyon gáz. A Terry/Frances románc…meh. A bedrgozott FBi-os jelenete meg képileg lógott ki. Ja az ilyeneket meg nagyon nem kéne, hogy a néger gyerek erőszakoskodik a fehár kislánnyal, de az megbocsájt neki, mert “más kultúrából érkezett”. Hűű… Meg a többi balos elmebetegség. Sajnos volt belőle bőven.

Ez a szarházi apa, aki jó útra akar térni vs. a fiú, aki (talán elkapkodottan?) meg akata öletni felállás egy nagyon jó alap, erre még fel lehet építeni egy remek sorozatot. Csak tanuljanak a hibákból.

“What did YOU do, Ray? What did YOU do?!?”

Akartam én szeretni ezt a sorozatot, de egyelőre vegyes a kép.

Tommy - 2013. 09. 30. 11:17

Minőségi dráma, nagyon jó színészekkel. Az év újonca!

fm! - 2013. 09. 30. 12:06

Én a 8.résznél most nagyon elakadtam, nekem ez 0/10 volt, értékelhetetlen, unalmas f*s. Ha így kezdett volna, akkor bele sem kezdek. Pihentetem kicsit, de szerintem ebből SHIFT+DEL lesz. Kár érte.

guava - 2013. 09. 30. 13:18

Ha amerikai lennék, tuti előfizetnék a Showtime-ra, valami őrület, ami náluk folyik. Valahogy látszik a sorozataikon szerintem, hogy nem csak a nézettséghajhászásra mennek rá, hanem tényleg minőségit akarnak csinálni.
Na de, a Ray Donovant az első részektől kezdve nézem, és minden héten annyira vártam az új részt, (most várhatok jövő nyárig… pff) rohadt jó volt szerintem. A szereposztáson kívül (mínusz a kölykök, azokat honnan szedték…) azt bírtam benne a legjobban, hogy nem volt szájbarágós, egy csomó minden a fantáziára volt bízva. Most pl. az jut elsőnek eszembe, hogy miután Lenát lecsukták, mert behúzott a félrekacsintgatós néninek, hogyan került ki a sittről? Nem lett annak valami következménye?
Bár a végéről én is hiányoltam a “munka” részt, kíváncsi lettem volna, hogy most attól, hogy hirtelen beütött ez a sok szar, Ray hogyan tud megbirkózni egyszerre mindennel. Meg talán egyedül vagyok a véleményemmel, nekem Lee Dexler is hiányzott, vicces volt látni, hogy pattog, Ray pedig egyrészt nem üti le, másrészt még hallgat is rá. Ezra is nagyon súlytalanná vált, nekem valahogy ez a része nem jött be annyira, hogy teljesen elhanyagolták a “céget”, pedig szerintem abban is volt potenciál rendesen.

Neoprimitiv - 2013. 09. 30. 13:25

@guava: az a pofán verés legfeljebb egy pénzbüntetést vagy legrosszabb esetben óvadékos szabadlábra helyezést ért, egy ilyen ügy Ray-éknek nem lehetett gond.

Az arányok nem voltak tökéletesek az évadban. Az volt az érzésem, hogy menet közben rájöttek, túl sok ász van a kezükben és mivel nem bíztak a folytatásban, inkább talonba tettek párat, hogy egy szálra koncentráljanak. A nézettség szerencsére végig korrekt volt, nagyon remélem, hogy szakmai elismerést is kap majd a sorozat, ezért bízom benne, hogy a következő évad szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz, nyugodtabban dolgozhatnak rajta.

paranoid android - 2013. 09. 30. 16:51

@Llew
Abby-vel kapcsolatban ezt a “teljes jogú személyiség akar lenni” dolgot nem egy karakter által meghozott döntésként írtam, hanem inkább ahogy az írók állhattak hozzá a karakter megalkotásához.
Az valóban elgondolkodtató – már a történet szövetén belül – hogy akkor az elmúlt 15 évben miért nem voltak kérdései. Viszont ha nem is voltak, ez akkor sem jelenti azt, hogy csak feleség és anya volt, és most hirtelen döntött volna, hogy több lesz. Mindkét szerep az identitása része volt a Ray ügyei iránt való érdeklődése előtt és után is, de nem voltak kizárólagosak.
De a korábbi évek már a nézőre vannak bízva. Lehet, hogy voltak kérdései, csak Ray alapvetően egy zárkózott személyiség, és egészen eddig elfogadta a magyarázatokat. Könnyen lehet, hogy hazudott önmagának is azzal kapcsolatban, hogy mit csinál a férje, mert az korábban kényelmesebb volt. És az nem indok, hogy “ismerte Ray-t, mégis mit várt”, mert az ember nem ilyen egyszerű, a családi környezetben lévő Ray más mint a munkahelyi Ray – miért kellett volna tudnia Abby-nek, milyen az utóbbi. Azért kezdhetett el levelezni Mickey-vel, hogy közelebb kerülhessen Ray-hez, jobban megértse őt, és nem azért hogy bosszantsa őt.
Persze az egész konfliktus Ray és Abby között lejátszódhatott volna évekkel ezelőtt, de mi most nézzük őket, és az írók most akarták, hogy megtörténjen.

@flake

“Ja az ilyeneket meg nagyon nem kéne, hogy a néger gyerek erőszakoskodik a fehár kislánnyal, de az megbocsájt neki, mert “más kultúrából érkezett”. Hűű… Meg a többi balos elmebetegség.”

Ha egy kicsit belegondolsz, látod, hogy nem ilyen egyszerű ez. A lány indoka éppen azért ilyen gagyi, mert önbecsapás. Az apja sosincs otthon, az anyja meg folyton ezzel foglalkozik, hogy mit is csinál az apja, a csaj meg tinédzser és emberi kapcsolatra vágyik, ezért elnézi még az erőszakoskodást is annak, aki figyelmet fordít rá.

bvr - 2013. 10. 01. 02:16

Furcsa hogy a “Michael Clayton”-t senki sem említette, pedig már a címválasztás is adná magát, és persze az is egy “fixer”ről szólt. Én azt a filmet nagyon szerettem, úgyhogy adva volt hogy ezt a sorozatot nézni fogom. A végére egyre vegyesebb érzelmekkel. Odáig rendben van, hogy kapunk egy bostoni családi drámát, és bár sablonos volt (ezt abból gondolom hogy nem írtam épp phd-dolgozatok tucatjait tipikus bostoni ír családokról és mégsem kapkodtam a fejem a meglepetésektől :) ) de jók voltak a karakterek, jók voltak a színészi játékok is, szóval ez idáig rendben van – na de az nincs rendben, hogy egy csúcs-fixer csapat így oldja meg a problémáit ahogy pl. az utolsó részben láttuk (kábé onnantól volt teljesen érthetetlen a “terv” hogy Ray az étteremben útjára engedi Sully kövér segédjét. Persze a másik oldal is: Sully hasba lövi Avi-t: most akkor itt mi volt az elképzelés? Most tényleg egy csúcs-fixer csapat és az FBI egyik legkeresettebb bűnözőjének az összecsapását láttam vagy inkább kétbalkezes pancsereket a Fargo-ból?
A vége kép is (ahogy véres ingben fekszik a gyerekekkel meg a feleségével a tengerparton) is inkább valami abszurd filmbe való – de ez nem akart abszurd film lenni, és nem is az. Akkor meg?
Szóval a második évadba is belekezdek, mert a karakterek tetszettek – de persze abban azért kellene egy hatát hogy ezt a világot mennyire lehet hiteltelenül ábrázolni(a paprikajancsi fbi-ügynököt most nem is említem, és azt sem hogy Mick egyszerűen fejbelövi és elsétál… oké hogy ez nem a CSI, na de akkor is…)

Shyllard - 2013. 10. 01. 10:33

Nekem így a végére már nagyon felemás lett a sorozat, valahogy eltűnt belőle az elején lévő egyedisége azzal, hogy átfordult ilyen ezerszer látott drámába. Nem tudom még, hogy kasza vagy sem, majd a 2. évad első pár részéből kiderül.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz