login |

Person of Interest – 3×10: Hurt

2013. 11. 28. 21:50 - Írta: human

35 hozzászólás | kategória: ilyenek voltak, röpke-kritika,

Az Epizódnál többen hiányoltuk a zenei szerkesztőt, aki hirtelen elő is került. Bár kicsit közhelyesen választott, de nagyon működött az anyag. Ide csak pár képet teszek, de videó formájában is felidézhető a beszéd nélküli első pár perc (ez spoileres lehet annak, aki nem látta az előző részt).

A rész pedig? Az előző konfliktus tökéletes lezárása után felvetette a sötét jövőt, ami jöhet, legalábbis a sorozaton belül.







35 hozzászólás Ne habozz!

sclerosis - 2013. 11. 28. 22:17

Talán a 9 és 10-es epizod volt a legjobb ……eddig
Kiváncsi vagyok hogy viszik tovább Root és Finch szálat.

tomzorz - 2013. 11. 28. 22:23

Ideraknék egy idézetet a poi subredditről: “I officially feel bad for anyone who does not watch this show.”

ja és http://www.youtube.com/watch?v=jfMdV-SE2bs

meg http://www.youtube.com/watch?v=AgRb-LoOMqY

i - 2013. 11. 28. 22:28

Szerintem ez a rész jobb is volt, mint az előző.
Zene, hangulat, szereplők egyensúlya jobban rendben volt.
Meg szinte az egész sötétben játszódott, adtak a noirnak.

Bruce - 2013. 11. 28. 22:42

Az biztos… a zenével végre a régi Fever Rayes epizódra emlékeztetett. Az elején meg a beszéd nélküli megoldás… rendben volt a rész nagyon!

Pocok - 2013. 11. 28. 22:43

Pont most néztem meg egy két órája, így még friss az élmény. Gondoltam, hogy beküldöm én is a cold open-t, de végül letettem róla, mert nagyon spoileres :D És igen. Hangulatos, de elcsépelt a zene.
Nekem komoly dejavu érzésem volt a nézése közben. Az egész városban körözik az idősebb, eddig elismert rendőrt… és még valamennyire hasonlít is RJ-re.
A Root-os szál továbbra is unalmas, de amúgy jó volt. Fusco meg egy igazi grumpy cat :D

Bruce - 2013. 11. 28. 22:46

elcsépelt… speciel én először hallottam.

winnie - 2013. 11. 28. 23:18

jó, de ez rólad mond valamit, meg rólam, ha nem hallottam, nem a számról. attól még lehet elcsépelt:) bár, ha már johnny cash, akkor vannak más dalai, amiket többet hallok.

de az a lényedg, hogy nagyon jó volt.

petecz - 2013. 11. 28. 23:32

Nagyon jó rész volt, 1-2 kis butaságot leszámítva.

Bazsi - 2013. 11. 28. 23:40

Az elején egy picit megijedtem, hogy Carter túlélte és az ő gépe csipog, de szerencsére nem lőttek ilyen hatalmas öngólt.

chinaski - 2013. 11. 28. 23:50

100/100-as rész volt.

Még az se zavart, hogy az egyik akciójelenet “nolanesen” trehány volt (amikor rájönnek, hogy Reese az épületben van, a marsallok főnöke kiküld a folyosóra két nem-kommandós pasast, akik valahogy elfelejtődtek a nagy coolságban), vagy hogy a Root által lábon lőtt marsall látta annak a Fusconak az arcát, aki végül Quinnel bevárta az erősítést.

De igazából ezek tényleg nem érdekelnek, ez a sorozat nálam veri a kábeles krémet. Nem is kicsit.

ALDO - 2013. 11. 29. 00:00

Akkor a HR vonalat végleg elvarrták. Egy kicsit aggódtam, hogy Simmons majd lelép, de sikerült megállítani. Mondjuk nálam egy kicsit durva volt, hogy egy ágyban fekvő embert kinyírtak egy zongorahúrral.

chinaski - 2013. 11. 29. 00:08

Durva? Dehát erről szólt az egész rész, hogy ki az, aki Carter tisztelete mellett lemészárolhatja Simmonst. Ahogy az interjúk, úgy ez a téma is folyamatosan vissza-visszatért: előbb Reese, majd Fusco mondott le az ölésről, aztán Elias egy hidegrázós, másfél perces monológban tökéletesen megindokolja, hogy miért jöhet el a néző által nagyon várt pillanat, és lezárja a dolgot. Szerintem tökéletesen volt megkomponálva ez így, a zongorahúr meg logikus döntés, mivel Elias olasz.

Dark Lion - 2013. 11. 29. 00:20

Az utolsó képen mintha Sam Fisher lenne. :D

Llew - 2013. 11. 29. 00:22

Óriási volt. A kezdés nagyon ott volt, bár én is msik zenét választottam volna. A flashbackek remekek voltak, mindenki benne volt és mégis kiegyensúlyozott volt a rész. Elias pedig a végén még rátette gy lapáttal.

Szajko - 2013. 11. 29. 04:54

Talán a legjobb felhasználása Johnny Cash Hurt-jének, amit eddig hallottam. A rész pedig egyszerűen fenomenális volt, elállt a szavam tőle (10/10).

Flanker - 2013. 11. 29. 08:59

Én is pont tegnap hajnalban néztem meg, ráadásul a 9. és 10. résszel együtt. Iszonyatosan jó rész volt. Ez után az lesz a panasz, ha a későbbi, néhány epizodikus rész unalmas lesz..:)
Akinek a Root szál unalmas: MOST még lehet, hogy az, de szerintem a finálé után senki se fogja ezt mondani. A Vigilante, vagy mi vonallal együtt ez bőven elég lesz. És ne feledjük: Elias is bármikor bilit boríthat, jobban mint bárki.

Neoprimitiv - 2013. 11. 29. 09:39

@Flanker: a számomra is a Root vonal a legérdekesebb – még jó, az egész sorozat a Gép köré épül, ő az egyetlen, akit nem lehet lecserélni, érthető, ha az a sztori a legösszetettebb.

Ráadásul Root helyzetében egy előre borítékolható és egy nem annyira egyértelmű balhé is benne van. A Vigilance (és a Northern Light) ellen a Gép szövetséges Finch-ékkel, ez tiszta. A Gép lojalitása viszont nem tisztázott – ha választania kell, hogy Finch-éket áldozza fel vagy saját magát, akkor nem tudom, hogy az asimovi robot törvények is bele vannak-e programozva? Ha nem, akkor Root egy kutyaszorítóban egyik pillanatról a másikra szövetségesből ellenséggé válhat, mert az ő lojalitása a Gépé.

A kevésbé biztos krízis az Root viszonya a Géphez, bár itt is meg meg lennék lepődve, ha a jelenlegi mézeshetek állapot tartósan megmaradna. Ehhez jön még Finch emberi oldala (mikor fogadja el, hogy a jelenlegi helyzet nem Root tudatos műve, meddig megy el egy szorosabb kapcsolat érdekében a Géppel, stb.)

A számomra ez a vonal sokkal érdekesebb, mint pl. a HR szál volt, az egy teljesen átlátható, pofonegyszerű alapkonfliktus volt.

Brynden Rivers - 2013. 11. 29. 13:29

10/10 volt a 10-es rész, ahogy már annyian írtuk a kibeszélőben meg itt is: zene, hangulat, Fusco (!), epic akció, Root, Elias.

A Root-os szál nem unalmas, hanem forgatókönyvírói csapda illetve kihívás
Azzal hogy bezárták jegelték a problémát, de ha ezután a 3×11-ben segítene egy sima heti eset megoldásában akkor kb. 5 perc alatt vége lenne a résznek.

Ez azt jelenti, hogy amíg nem jön a nagy összecsapás ÉS Root segít nekik nem lehetnek egyszerű heti esetet , csak főgonoszok (Vigilance, esetleg Northern Light esetleg Decima). Na ez az amit nem lehet sok részen át csinálni, tehát szerintem a 2014 januárjában jön a nagy csata a Vigilance ellen.

@Neo írta, utána az egyik megoldás: Root és Finch érdekei szembe kerülnek egymással és útjaik külön válnak.

Vagy Root nem lesz Isten bal keze, a két lábon járó deus ex machina.
Szerintem ez lesz, mégpedig úgy, hogy Gép súlyosan megsérül.

Brynden Rivers - 2013. 11. 29. 13:32

@Neo: “Gép lojalitása viszont nem tisztázott – ha választania kell, hogy Finch-éket áldozza fel vagy saját magát,”

szerintem Finchéket, a megmentett hacker lehet a B-csapat egyik tagja.

Neoprimitiv - 2013. 11. 29. 14:11

@Brynden Rivers: szerintem is Finch-éket áldozná fel. Ezért is mondtam azt korábban, hogy ha az írók elég jók (és a nézők hajlandók lenyelni a pirulát), akkor a mostani konstrukció akár egy Dr Who jellegű felállást is eredményezhet, néhány évadonként részben vagy teljesen lecserélt Team Machine-nel.

Root-tal szerintem hamar elválnak majd az útjaik, egyrészt mert Root-tal valóban ötpercesekké zsugorodnának a heti esetek, másrészt az ő állandó csapattagsága el is nyomná (mert el kellene nyomja) a többi szereplőt.

hummel - 2013. 11. 29. 14:24

„A kevésbé biztos krízis az Root viszonya a Géphez, bár itt is meg lennék lepődve, ha a jelenlegi mézeshetek állapot tartósan megmaradna”

Hm… Vajon meg lehet-e ingatni, egy az emberiséget semmire sem tartó, az istenével közvetlen kapcsolatban álló vallási fanatikus hitét.

Neoprimitiv - 2013. 11. 29. 14:49

@hummel: ha úgy érzi, hogy az istene cserben hagyta, esetleg elárulta…

Root korábbi és mostani viselkedése elég sokban eltér, a Gép egy sokkal toleránsabb, emberbarátibb attitűdöt követel meg tőle. (Nekem az egyik kedvencem azóta is az a “Really? Even this guy?”) Az sem derült ki eddig, mi volt Root elképzelése eredetileg a Géppel, sem az, a Gép mit vár el tőle?

Sajnos nem tudok a mellényzsebemből előhúzni egy olyan szituációt, amelyikben ez a két dolog hihetően kerül szembe egymással – szerencsére ebben a sorozatban nem tud bármelyik kibic helyből jobbat írni a készítőknél. :) Viszont az eddigiek alapján én kinézem belőlük azt, hogy összehoznak egy ilyen felállást. A bibliai történetek is tele vannak az Urat egy időre megtagadó/káromló, majd annak valamilyen húzása hatására újra megtérő alakokkal.

D.W. - 2013. 11. 29. 16:39

Hatalmas rész volt, a Cash-es montázs az elején,badass Reeseel, mindent ütött.Meg a digatlism-re való zúzás…Legjobb országos dráma jelenleg.

bikkbakk - 2013. 11. 29. 16:52

Csak megjegyzés, ez egy NIN szám, amit Johnny Cash feldolgozott remekül.

hummel - 2013. 11. 29. 17:45

Neo: Bármilyen olyan helyzethez, ami Root hitét megingathatná, egy érzelmi konfliktus kellene. És ez Root esetében egy igen szűk ablak. Mások életét semmire sem tartja (az ő megfogalmazása szerint csak hangyák, hibás kódok), és a saját életét is hajlandó feláldozni a szolgálatért, így az egyetlen ami ezt a helyzetet gyakorlatilag előidézheti, az a kapcsolat hiánya a géppel. És ez is csak akkor, ha a többiekkel a kommunikáció nem áll le, csak vele. Szóval a tényleges lehetőséghez az kellene, hogy Root szemléletmódja megváltozzon.

Neoprimitiv - 2013. 11. 29. 18:17

@hummel: Én úgy látom (de ez nyilván értelmezés kérdése), hogy a Gép Root-tal annak egy különösen sebezhető pillanatában vette fel a kapcsolatot. Nem tudjuk, mit akart elérni a Gép kiszabadításával, de a God Mode idején még nem szolgálónak tekintette magát, inkább partnernek. Az összeomlása és a fizikai sérülése együtt vezetett egy olyan állapothoz, amelyikben a Gép által kezdeményezett kapcsolat egyfajta kinyilatkoztatás volt a számára. Egyelőre még tart a boldog eufória, de amit Haroldnak mondott, hogy ne legyen féltékeny, az a visszájára is fordulhat: mi lesz, ha úgy fogja érezni, Anyu valaki mást jobban szeret nála?

Abban egyetértünk, hogy a töréshez érzelmi konfliktus kell, de miért lenne ebben akadály a mások életének a nem-becsülése? Root-ra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy érzelemmentes. Éppen ellenkezőleg, a második évadban láthattuk, milyen lelkesültséggel próbált a Gép közelébe kerülni.

sorozat/gyilkos - 2013. 11. 29. 20:43

Ahogy már az előzeteshez írtam, a POI egyértelműen szintet lépett.

“Ki mertek lépni a sablonból, szerializálnak, karakterizálnak, drámát (heggesztenek). A színészek láthatóan élvezik, mondhatni elkezdtek játszani. Így aztán Fusco, Reese, tkp mindenki, még Finch karaktere is több mélységet kapott pár rész, mint előtte két évad alatt.”

A legjobb példa: az első Finch-Root párbeszéd alatt Amy Acker-ől kiderült hogy színésznő, és ehhez semmi más nem kellett, mint egy jó részben +10 másodpercet adni neki egy jelenetben a szokásoshoz képest.

Minőségi kábeles drámák szintjét a helyenként béna rendezés, vágások az olykor kapkodó megoldások miatt még nem üti meg, de akarnak valamit, és adja ég, hogy a számok ezt visszaigazolják.

hummel - 2013. 11. 30. 11:21

„Abban egyetértünk, hogy a töréshez érzelmi konfliktus kell, de miért lenne ebben akadály a mások életének a nem-becsülése?”

Azért mert, ha törődne az emberekkel az egyes döntések rájuk történő kihatásait is vizsgálná. Például két személy megmentése közül kellene választani, és csak az egyiket lehet megmenteni. Érdekli őt, hogy a másik meghal? Nem, ezért érzelmi konfliktust sem okozhat neki. Ezért mondtam, hogy a lehetőségek jelenleg igen szűkek.

A féltékenységre céloztam én is a jelenlegi lehetőségek közül. Én egy végletet vázoltam fel, te viszont a kedvezményezett helyzet megosztását. Lehet, hogy az is elég lenne a tőréshez, nem tudom.

Neoprimitiv - 2013. 11. 30. 11:36

@hummel: akkor félreértettük egymást, abban nem volt vita, hogy Root-ot más emberek sorsa nem érdekli annyira, hogy az verhessen éket közé és a Gép közé. Viszont szerintem éppen azért, mert – pl. Shaw-val ellentétben – egyáltalán nem érzelem mentes, csak az érzelmei másra irányulnak, legalább akkora játéktér van ebben a kapcsolatban, mint ha mondjuk egy emberbe lenne halálosan szerelmes. De hozhatnám analógiaként az Ügyet minden fölé helyező forradalmárt is, mint típust. Ezért gondolom azt, hogy ez nem igazán szűk ablak.

Bruce - 2013. 11. 30. 13:54

“A legjobb példa: az első Finch-Root párbeszéd alatt Amy Acker-ől kiderült hogy színésznő, és ehhez semmi más nem kellett, mint egy jó részben +10 másodpercet adni neki egy jelenetben a szokásoshoz képest.”

Nálam már az Angelben bizonyította, hogy kiváló színésznő, itt viszont tényleg megmutatta mire képes. :)

Bruce - 2013. 11. 30. 17:10
Clapko - 2013. 11. 30. 17:31

PoI a legjobb! Végignéztem a sorozataim listáján amiket nézek, de mindig ez az első amit előveszek, ha van egy kis időm.

Ha jól látom még lesz egy évadzáró 12.17.-kén. Elias sztem mostmár ténylegesen visszatér a sakktáblára, amit az oroszok is megfognak érezni.

JulianPlenti - 2013. 11. 30. 18:06

Jó volt a Hurt ide, pedig tényleg elcsépelt, hatásvadász, stb., én pl. már kétszer is unalomig hallgattam eddigi életem során, egyszer a vékony és hosszúhajú Reznorral, aztán az élete végén felé járó Johnnyval is. De ide nagyon illett ez a verzió, konkrétan libabőrös lettem. Még ilyen részeket, SOKAT!!!!

payskin - 2013. 11. 30. 21:13

Na, ez volt “AZ” Epizód! :)

(Eltekintve a chinaski által említettek + “szűk-folyosón-elvakulva-a-plafont-kezdjük-lőni-az-előttünk-álló-helyett” pár másodperctől, de semmi sem lehet annyira tökéletes.)

A zenék belinkeléséért külön köszönet mindenkinek! :)

szerintem - 2013. 12. 27. 14:07

ha mas irta mar, akkor bocs, de a Hurt eredetileg Trent Reznor (nine inch nails) szama. sokkal jobb, mint a felsolgozas, de mondjuk ez a verzio emeszthetobb, ugyhogy jo valasztas volt.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz