login |

House of Cards: a 2. évad – írta wilson

2014. 02. 19. 19:20 - Írta: vendegblogger

34 hozzászólás | kategória: kritika,

(A 2. évad nyitórészének kritikája itt olvasható. Ez a poszt az évad és a finálé általános kibeszélésére szolgál, s mint ilyen, a kommentekben jelzés nélkül lehetnek spoilerek – winnie)

Amennyiben a hatalmasok pozícióit Hollywood és annak karakterei között osztanák fel, úgy a karmester Al Pacino maga a Sátán lenne, a polgármesteri tisztségeket Chicago városának könyörtelen diktátora, a Kelsey Grammer által megformált Tom Kane látná el, a pénzt a Breaking Bad és minden idők legkarakteresebb főgonosza, Gus Fring lapátolná a gépezetbe, a szálakat azonban hátulról a Kevin Spacey alakította Francis Underwood mozgatná, az amerikai képviselőház egykori frakcióvezető-helyettese.

Pár napja elkezdődött és a Netflix sorozatbemutatási filozófiájából kifolyóan azonnal véget is ért a House of Cards második, zseniálisan (9/10) sikerült évadja, és mind az ottani Egyesült Államokban, mind a világunk drámai televíziózásában történelmi változások álltak be – jöjjenek a spoilerek a tovább mögött.

Az Egyesült Államok 217 éves történetében – ha a születési dátumot az alkotmány életbe lépésétől számoljuk – mindössze egyetlen ember, a Vietnámi háborúra olajat öntő, a szálakat háttérből mozgató, és rettentő furcsa karmozdulatával ikonikussá váló Richard Nixon volt az, aki önként lemondott a világ legnagyobb hatalmáról.

A lista új névvel bővült: Garrett Walker elnök társaságát csak egyetlen szezonon át élvezhettük, de a dolgát elvégezte – távozásával a House of Cards, és persze Underwood-képviselő elért annak az kalandnak a tetőpontjára, amit az első évad alatt célzott meg. Innen már csak lefelé vezet út: hogy mekkora robajjal fog leomlani ez a birodalom, ahhoz elég csak megnézni, miből építették – kártyákból.

A House of Cards lenne minden idők legjobb politikai drámája? Túlzás lenne ezt állítani. Mérföldkő? Igen, végleg feltette annak a televíziós műfajnak a térképére a neki otthont adó Netflix “csatornát”, amit pont ők maguk kezdtek irrelevánssá tenni, a maguk formabontó üzleti modelljével, a szórakoztatóipar műveinek tálcán kínálásával, kifogyhatatlan, végtelen mennyiségben, alacsonyabb áron, mint amibe egy mezei kábeltévé előfizetés kerül.

Esetleg ez lenne Kevin Spacey karrierjének csúcsa? Nehéz lenne megmondani olyan filmekkel a háta mögött, mint az Amerikai szépség, a Szigorúan bizalmas, és persze a Közönséges bűnözők.

A House of Cards elsősorban azért zseniális, mert a maga eltúlzott, a realitást a dráma miatt néha teljesen beáldozó mikrouniverzuma spártaian, könyörtelenül ábrázolja milyen az igazi hataloméhség, és mi hajtja valójában a világot – a The West Wing után nagyon kevés olyan politikai dráma jelent meg, ami mellett ne lett volna Aaron Sorkin neve, és az ő utánozhatatlan, mérföldekről felismerhető, kifejezetten demagóg hurráoptimizmusa a fehér lovon közlekedő demokratákról és az uszító republikánusokról.

A House of Cards világában a politika nem ennyire fekete-fehér, még ha pár történet gerincét pont ez a kétoldali hajtépés is adja. Itt mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti, és arra hajol, amerről a szél fúj, vagy amerre az a kéz van, ami örömmel szolgálja ki a követeléseiket. Pedig az Egyesült Államok nem is tárgyal terroristákkal.

A House of Cards azért is zseniális, mert egy fantasztikus karaktert gyakorlatilag hibátlanul terelt végig egy olyan úton, aminek a végén elkerülhetetlen a hatalmas puffanás, a karma visszavágása. Francis Underwood, a velejéig gonosz, teljesen gerinctelen, a túlélésért és a hatalomért mindent beáldozó politikus azonban nem egyedi karakter.

Egy panel, egy váz, amit unos-untalan előhozott már mindenki, még ebben a műfajban is – a bevezetőben is említett Boss gyakorlatilag ugyanezt a sztorit mesélte el, csak épp kicsiben, pár évvel korábban, felhígított tartalommal, de legalább ugyanennyi gonoszsággal. Mögötte viszont csak egy az élbolyt távolról szemlélő csatorna és annak jelentéktelen mennyiségű pénze állt, ezt pedig napjaink egyik legsikeresebb vállalkozása támogatta, egy A-listás stábbal a kamerák előtt és mögött.

Ezek az emberek pedig értenek a dolgukhoz, és amit az első évadban lefektettek, azt a másodikban gyakorlatilag tökéletesítették. Sokat segített persze az, hogy az ő sorsuk soha sem lógott a levegőben, a második és aztán a harmadik évadot is szinte látatlanban rendelte be a Netflix, így az íróknak megadatott az a luxus, hogy az epizódok hossza és mennyisége ismeretében görgessék tovább a szálakat.

Ezt a feladatot maximálisan, és tökéletesen el is látták: nagyon nehéz felidézni még egy olyan epizódot, amely annyira sokkoló lett volna, mint az évadnyitó csúcsjelenete, Frank Underwood második gyilkossága, amire egész egyszerűen szükség volt: így vált kerekké Underwood végletekig önző szadizmusa, és így sikerült a nézőkkel is lenyeletni azt, ami az első évadból még teljesen kilógott.

A leggonoszabb, legaljasabb tett, a gyilkosság:  tavaly ezt teljesen sután sikerült előadni, egyáltalán nem illett bele Underwood személyiségébe, és a kivitelezés is ócska volt, Zoey tökéletesen időzített, teljesen váratlan kivégzése viszont mindenkiben tudatosította, hogy az ember bizony bármire képes, főleg, ha veszélyben érzi a hatalmát.

Ennek tökéletes előadásához viszont kellett egy olyan színész, mint Spacey, aki a modern sorozatozás egyik legjobb castingjának bizonyult. Egyrészt, mert zseniális színész, másrészt a színpadi háttere nélkül egész egyszerűen nem lenne meg az a pattanásig húzott feszültség, amit pusztán az általa megformált karakter jelenléte sugározna.

Spacey nem az az ősgonosz, mint Pacino Sátánja, nem az a könyörtelen diktátor, mint Grammer Kane-polgármester, hanem a tökéletes manipulátor, aki mind a történet szerencsétlen szereplőivel, mind a magukkal a nézőkkel úgy játszadozik, ahogy csak akar. Amikor kell, a kemény, kompromisszumot nem ismerő arcát mutatja, amikor akarja, akkor viszont bedobja a tökéletesen előadott bűnbánást, és már-már bociszemekkel nézve értetlenkedik, hogy ugyan miért is haragudna bárki rá, mikor ő mindenkinek csak jót akar?

Jót, feltéve ha az egyetlen és legfontosabb célját szolgálja, a hatalom csúcsára való feljutást. A szezon végére elérte: egy másodpercig sem volt kérdéses, hogy ez a sorozat arról fog szólni, Frank Underwood miként jut fel a szamárlétre csúcsára – nem mászva, ahogy a normális emberek szokták, hanem ugorva, lépcsőfokként használva mindazokat, akik csak az útját állják. És ha ehhez az kell, hogy valaki meghaljon, hogy valaki karrierje derékba törjön, hogy a nemzet válságba kerüljön, hát legyen.

A feladat tehát adott volt, csak ehhez épp kellett egy méltó ellenfél is. Az előző évadban okos, teljesen különc figura álarca mögé bújtatott Raymond Tusk mesteri ellenfélnek bizonyult, aki szemrebbenés nélkül vetette be ugyanazokat az eszközöket, amiket Frank is. Kár, és egyszersmind érthetetlen is, hogy miért kellett olyan gyorsan meglasszózni – a történet befejezése, az Underwood-aspirációk beteljesítése miatt elkerülhetetlen volt a feláldozása, de jó lett volna még elnézni kettejük kiélezett párharcát, főleg, mert rajta kívül senki, még az Egyesült Államok elnöke sem volt említhető egy lapon Underwooddal.

Az erős karakterek hiányát meg lehetett érezni ebben a szezonban: a hű, rideg feleség szerepét még mindig pazarul hozó Claire csak sodródott az árral, a nagy veszélyt jelentő Rachel-szállal pedig egész egyszerűen nem tudtak mit kezdeni. Az első pár epizód drámája után az egész ment a levesbe, és átvedlett egy olyan évelődéssé, aminek semmilyen szerepe és helye sem volt mind a sorozatban, mind a központi történetben – a lezárása is csapnivalóra sikeredett, a szótlan, az ura minden parancsát teljesítő napszámos, Doug Stamper kiírása pedig csak szappanoperákat idéző színvonalon sikerült.

Nem ez volt az évad egyetlen gyenge pillanata: tavaly a Russo-gyilkosság lógott ki, idén pedig az a rögtönzött orgia, amit Underwoodék csaptak a konyhában. Bár Francis egyetemi látogatásával tavaly már megpedzegették, hogy a homoerotika nem áll távol Franktől, de még így is váratlan, és teljesen felesleges volt ezt a Starz-csatornára emlékeztető jelenetet bedobni.

Az első évad végére teljesen háttérbe szorított, a negyedik falon túliaknak szánt monológok számát is sikerült még tovább csökkenteni, amit a képernyőre vetített SMS-beszélgetések kifejezetten zseniális megvalósítása sem tudott kompenzálni – nem kell a történetet folyamatosan narrálni vagy épp elmagyarázni, egész egyszerűen csak a House of Cards világához és Underwood karakteréhez is tökéletesen passzoltak Frank húsbavágóan cinikus, maximálisan őszinte monológjai.

De ahogy ezt, úgy a töltelék történéseket sem sikerült maradéktalanul jól feltölteni. Az anthrax-pánik, a “ha a hatalmasok után nyomozol, megjárod”-szálak nem azt a szintet képviselték, ahová a House of Cards tartozik.

Mégis ezen terhekkel a vállán is elérték azt, ami nem sokaknak sikerült: érdekessé, hihetetlenül izgalmassá tettek egy alapvetően teljesen száraz témát.

Az Amerikai Egyesült Államok politikai színtere váratlan fordulatokban, kiszámíthatatlan momentumokban bővelkedő csatatér, ahol egészen biztos, hogy nem ennyire melodramatikus az élet, de egy sorozatot nem is azért nézünk, hogy a kozmetikázatlan valóságot lássuk, hanem hogy behúzzon egy világ, hogy végigkövessünk egy szép ívet leíró történetet, szeretett és utált karakterek sokaságával. Szeretni itt nem nagyon lehet senkit, hacsak nem vallja be magának mindenki őszintén, hogy itt bizony a gonosznak szurkolunk, és kicsit mindannyian olyanok akarunk lenni, mint Frank Underwood: céltudatosak, feladat orientáltak, igazi stratégák és vezéregyéniségek.

Hogy közben fel kell áldozni pár ártatlant? A cél szentesíti az eszközt, de azért senki se kezdje a metró elé lökdösni a riválisait – vagy ha igen, legalább kevesebb feltűnéssel, mint a szakadék szélén táncoló, és jövőre annak alján szétloccsanó elnök úr. Vagy ő még ebből is kidumálja magát…?

9/10. Ez több magyarázatot nem igényel.

/Több kép a 2. évadból (és más alapsorozatokból) wilson tumblr-jén található./

34 hozzászólás Ne habozz!

Gyuli - 2014. 02. 19. 19:34

A West wing után ez van be tervezve darára:)

Dans - 2014. 02. 19. 19:44

Az utolsó 10 másodperc – főleg a legutolsó pillanatok – számomra minden idők egyik legjobb/leghatásosabb TV-s pillanata volt. A hideg is kirázott…

LuPuS - 2014. 02. 19. 20:12

még nem olvasom el , először látnom kell

Shyllard - 2014. 02. 19. 20:18

A 4. falas dolog háttérbe szorítása nekem is feltűnt, de ez szerintem inkább annak tudható be, hogy itt sokkal többször volt az, hogy maga Frank is csak sodródott az árral, kevésbé tudta kiszámítani a történéseket, mint az első évadban. (ugye többször is megemlítette ő maga is, hogy ebből bármi kisülhet) Bár azért remélem majd a következő évadban újból jobban az előtérbe jön ez az egész. Amiért szerintem viszont nagyon jó volt az a hihetetlen erős házasság bemutatása, gyakorlatilag bármiféle szokásos intim pillanat nélkül (ez a két fsz-nek tudható be) és az hogy a Game Of Thrones-os intrikázáson kívül egyedül itt érzem még, hogy tényleges hatalom van a szereplők kezében, nem csak a szájukat járatják. Van egyfajta tagadhatatlan atmoszférája az egésznek. Ja és az utolsó pillanatokat hiába vártam már gyakorlatilag az első rész óta, egyszerűen kirázott a hideg :D

FAbika - 2014. 02. 19. 20:18

Nálam csak 7/10. Tavaly volt Russo, idén hiányoztak a jó mellék karakterek, plusz nagyon sok iszonyat hülye karakter volt, pl az elnök. Kicsit olyan érzésem volt, hogy Underwood a vakok közt a félszemű, nem pedig egy mesteri stratéga.

i - 2014. 02. 19. 21:03

Nekem csalódás volt az egész.
Gyakorlatilag minden mellékszál érdektelen volt.
Doug és a BBQ-sütő arc karakterét is totál leépítették.

A fővonalon meg Frank egy kvázi szefós elnökkel küzdött, aki mindig afelé futott, akinél a legszínesebb labda pattogott.

Plusz logikai bukfencek sora, pl. miért a kínaiak fizetnek milliókat a pártoknak, mikor Tusknak milliárdjai vannak és ő legálisan adakozhatna?

Frank+felesége ravasz tekintetei is unalmassá váltak már.

És nyilván Spacey legnagyobb szerepe a Közönséges bűnözők, nem is lehet más.

Smash - 2014. 02. 19. 21:31

@i: Doug szála tényleg dög unalmas volt. Láthatóan csak azt a célt szolgálta az egész, hogy az évad végére megtörténhessen, ami megtörtént. Szerintem ezt már a 4-5. rész környékén meg kellett volna lépni.
Tusk meg azért nem adakozik a saját pénzéből, mert annak lenne nyoma papíron. Ő pedig direkt nem akarta, hogy bárki is tudja, hogy kit pénzel. A háttérből irányított, mint Frank. Erre kellettek neki a kínaiak.

clegane - 2014. 02. 19. 21:37

sajno az ilyen “okos” sorozatok (filmek) halála ez, amikor nem az “okos” okos, hanem a többi hülye.

_Peter - 2014. 02. 19. 22:12

Szépen elterveztem, hogy beosztom. Nem sikerült, 3-4 részes adagokban meg is néztem már.

Zoe az elején nagyon ütős volt, komolyan régóta nem leptek meg így. Viszont így baromira hiányzott a folytatásból! Legalábbis nekem, bírtam a karaktert is, eyecandy is. A tavalyi okosabb verziója biztos nem gyanúsított volna ilyen nyíltan, lemásolta volna az adatokat biztosítéknak stb.

Egyszerűen nélküle a kollégája nyomozása nem érdekelt és az sem, hogy elteszik az útból. Jackie érdekes lehetett volna, csak elvitték a Remy viszonnyal a szappan fele, az elnök tényleg egy báb volt. Meechum féle orgia röhej volt és Underwood oldaláról is, ott vannak a célegyenesben erre megkockáztat egy ilyet? Mi van, ha kiderül? És nem úgy kezdődött, biztonsági okokból bekamerázta a házat a titkosszolgálat?
A Rachel szál gyenge volt, korábban fel kellett volna lázadnia Doug ellen. Vagy összehozni az ő szálát a Tusk kavarással. Vagy a Claire által sarokba szorított tábornok támad valahogy és magával rántja őket politiailag. Hacker gyerek: Doug hiányában ő még bármikor boríthatja a bilit, nem?

Igazából egyik mellékszál sem tetszett, egyedül a Freddy hasonlatok ültek. Lehetett volna több komment kifelé a nézőknek, én nagyon bírtam azokat tavaly.

A fő szál és Spacey miatt azért jár a 10/8.

symor - 2014. 02. 19. 22:14

Engem iszonyúan kíváncsivá tett, hogy ezt miképp oldják meg szinkronban majd :)

Tudniillik az AXN hozza majd kis hazánkba a sorozatot, mi által jön a magyar szinkron is. Eleve összegubózva várom a dolgot, mintha egy nagy ütést készülnének bevinni ennek a szövegnek a magyarra való átültetésével és a hangválasztásokkal.

Az AXN ugyan nagyon jó pontot szerzett a Justified-al, amihez remek szinkron készült, talán az utóbbi idők egyik legjobbja. DE aztán megkaptuk a Hannibalt persze, amiben Mikkelsen minden eredeti karakteressége és mélysége odalett, szóval az hamar visszarántott a keserű valóság talajára.

Most pedig érkezik a HoC és őszintén szólva rohadtúl féltem a szinkrontól.

Kapásból azt mondom Kevin Spacey magyar hangja Kőszegi lesz, ez mondjuk 80% és ezzel nem is lenne sok bajom, főleg, hogy Szakácsi és Balkay Géza is elhunyt sajnos, akik nagyon értették volna Spacey hangmanírjait. Vagyis azt a zseniálisan elnyújtott és tagolt gunyorosságot, amit mindig kihallani és ami miatt egyből megkedvelni a figuráját.

Tehát Kőszegire számítok, Eprest és Forgács Pétert remélem hagyják pihenni, mert előbbi túl sok, utóbbi meg túl kevés lenne ehhez a szerephez szerintem.

Ha viszont az AXN kellemesen meg akarna lepni minket ott volna ugye Szervét Tibor, akiben szerintem minden megvan Underwood magyar hangjához és emiatt sem ő lesz természetesen :)

Szervét a K-PAX esetében bizonyította, hogy képes nagyon jól átélni és visszaadni Spacey-t, szerintem pedig ide ő kellene. Gondoljatok csak bele, ahogy felénk fordul és tart egy kisebb diskurzust Szervét hangján Spacey :)
http://www.youtube.com/watch?v=FcsNiT4QvhI

Aztán itt van még Robin Wright, szintén egy nagyon fontos hang és hasonlóan Spacey-hez rengeteg remek magyar színésznő adta neki a hangját már. Vele kapcsolatban egyetlen megalapozott félelmem, hogy Kisfalvi Krisztina lesz, vagy ami még rosszabb valaki teljesen új szinkron :P

A nagyobb esély itt akárcsak Spacey esetében 80%, hogy Spilák Klára kapja Wright szinkronját, amiben ha nincs is túl sok kivetnivaló azért van jobb választás is.

Ha van Isten viszont Kovács Nóra fogja szinkronizálni mégis Mrs. Underwood-ot, mert esküszöm a hangja erre a szerepre született :)

Ennyi az előzetes és várhatóan beteljesületlen kívánságlistám, mert egy ilyen zseniális sorozatot egyszerűen nem ronthatnak el rossz szinkronnal, vagy mégis :P

winnie - 2014. 02. 19. 22:38

(én alapból azt hittem volna, hogy nem szinkronos lesz a HoC, de akkor már rákérdezek.)

Judit Pecsi - 2014. 02. 19. 23:37

Csodalatos volt ez a leiras a ‘vendegblogger”tol,en itt Canadaban nezem ezt a filmet es nem vagyok fiatal es az angolt is csak 15 eve ismerem,bizony ez a leiras segitett jobban megerteni az egeszet,bar a filmtol es a Kevin Spacey-tol el vagyok varazsolva.
KOSZONOM.

vvvvv - 2014. 02. 20. 03:21

Az utolsó jelenettől kirázott a hideg, az remek volt.

A mellékszálak viszont gyengébbek volt mint az előző évadban. Rachel pl dög unalmas volt, meg az elnökről is elég nehéz elképzelni, hogy egy ilyen gyenge akaratú teszetosza alakot megválasztanak. Az újságírós szál pedig egyenesen úgytűnt mintha teher lett volna az íróknak és csak szabadulni akartak tőle.

Nálam még mindig a Boss az etalon, továbbra sem értem hogy az, hogy bukhatott meg és ez, hogy lehet ennyire sikeres.

Tomi - 2014. 02. 20. 09:41

annyira vártam a második évadot, hogy ahogy kijött két nap alatt lenyomtam.

Alapjáraton szeretem a spoilereket és szoktam is olvasni, de Netflix révén itt nem nagyon szivárgott ki semmi, így Zoe metró elé lökésén nagyon meglepődtem. Csak pislogtam és azt hittem, hogy Frank ezt csak magában képzeli, hogy ezt kéne csinálni, de aztán 10 mp után leesett, hogy he fucking killed her.

Rachel szál, újságíró szál, hacker szál, BBQ szál unalmaska volt. De szerencsére egyik se volt elhúzva,

Nekem az elnök szála tetszett. Egy kicsit hiányoltam Lindát az évadból.

Az új whip is jól indult, de aztán a Remivel való kavarás unalmassá tette. Remi amúgy se a kedvencem. Most, hogy Tust megy remélem ő is.

Szerintem a testőrrel lévő hármas nem volt felesleges. simán beleillik Frank és Claire karakterébe. A testőrnem meg a hatalom imponál. Az mondjuk igaz, hogy alelnökként ez elég veszélyes húzás volt FRank részéről.

Remélem Frank revansot vesz Doug halála miatt Rachelen.

Várom a harmadik évadot nagyon, csak azt sajnálom, hogy ahogy itt már említettétek innentől már csak lefelé vezet az út Frank számára.

Tomi - 2014. 02. 20. 09:42

na a hosszú kommentem elnyelte a blog és nincs kedvem újra begépelni. :(

pluhi - 2014. 02. 20. 10:25

Jó írás, nálam a negatívumok jobban lehúzzák a pontot. 7.5/10. Egyszerűen nem tudom lenyelni, hogy a politikát 20-30 éve űzőket úgy szivatja FU, ahogy akarja. Meglepődtem, hogy már ebben az évadban elnök lett (még ha nem is választott).

_Peter - 2014. 02. 20. 12:37

Nem feltétlenül mondanám, hogy innen csak lefele vezet az út. Olyan ez mint a foci, bajnoknak lenni jó, megvédeni a címet újabb komoly feladat. Most a ciklus közepén vagyunk nagyjából, házon belül (demokraták) a zsebében van mindenki. Az új ciklus felé simán megnéznék egy kemény republikánus ellenfelet, hogy harcol velük Frank a kampányban és közben hogy próbál menekülni a múlt elől. Tusk, Rachel, hacker, újságíró stb. sok irányból lehet folytatni, vagy egyszerűen előkerül Zoe biztonsági mentése, naplója, akármi. Christina is a kényelmes tagadás helyett ha elgondolkozna az újságíró vádjain, ő is vadászhatna Frankre. Semmire nem használták őt ebbben az évadban.

Hallali - 2014. 02. 20. 18:36
buendia - 2014. 02. 21. 14:33

tényleg csak egy apróság de frank az életbe nem volt szenátor, legfeljebb a szenátus elnöke, mint VP, de pl asszem csak szavazategyenlőség esetén szavazhat ott. ő az alsóházban volt whip, azokat meg inkább képviselőnek kellene fordítani (congressman).

különben ez az évad ha lehet még jobb volt mint az első szerintem, már alig várom a 3.-at!!

kempmove - 2014. 02. 22. 13:19

jó sorozat, de az amerikai elnök kb. 5 éves befolyásolható óvodás szintjén mozgott 95%-ban, és ez minden jelenetében ott volt szinte, és ennyire kevés dolog idegesített a sorozatban végig. (és ehhez még egy ótvar gyépés feleség is járt.)

Doug vergődése is idegesített, de még az sem ennyire.

Franket nem utálom,bár remélem nagyot koppan, de a feleségét nagyon utálom, neki nem is tudom mi lenne a legnagyobb koppanás.:D

visszatérve az elnökre, borzasztó hülye volt, minden trükköt megevett, amikor már számára is tiszta volt, hogy hülyére veszi Frank, akkor utána még triplán megeteti.

sokszor felmerült bennem, ha Frank a baráti fecsegés közben azt mondja az elnöknek, hogy öltözzön be Bin Ladennek és youtubera töltsön fel egy videót magáról, hogy újabb repülőket küld az amcsikra, akkor az elnök előbb visszakérdezett volna, hogy biztos jó ötlet ez Frank?
Frank: igen, elnök úr.

elnök : akkor megteszem. és hívj csak a keresztnevemen.

kb. ez a szint ment végig. szánalmas volt az elnök, nagy manipulátor Frank, de az elnökkel nem volt nehéz dolga, mint egy óvodást a vattacukorral lekenyerezni.
legalább ott volt Tusk, őt bírtam is.nem véletlen volt nagy barátja ennek a pipogya elnöknek.

Frank nagyon mesterkélt volt a színészi játékban, illetve maga a stílus, pár sztori elég hanyagul lett kezelve, Zoe pasija gondolom rohad még a börtönben, a volt újságíró kollegák nem is látogatják:), most kb. Rachelben lehet még bízni meg a hacker gyerekben.

Meechumról nem is mondok semmit, vagy ikább csak azt, hogy amikor a nagyjelenetet játszották édeshármasban, felröhögtem és reménykedtem benne hogy beoson Freddy ( 3 kg sült rib-bel) és közben hátulról megpakolja Meechumot is, akkor ha már buli, legyen nagy…
(ha még ott a vérző kezénél elkezdte volna konkrétan Frank ujját szopni Meechum, én behánytam volna.)

JRC - 2014. 02. 22. 17:04

6 részig bírtam, de teljes érdektelenségbe fulladt. Kíváncsiságból belenéztem az utolsó részbe, hogy mégis hova jutottak. Nem lett hiányérzetem.

Egyetlen érdekes cselekményszál vagy karaktert sem sikerült találni, pedig az új whip érdekesnek indult. Az írók semmit nem tudtak kezdeni alelnökként Frankkel. Nem véletlen, hogy a legjobban még az első részek sikerültek, amikor az első évadhoz hasonlóan a Kapitoliumon ment a kavarás.

A legnagyobb csalódás az Robin Wright karaktere volt. Az első évad egyik legjobbja volt, szinte minden jelenetével. Most meg ő is beleszürkült. Az alelnöki szerep túl sok kötöttséggel, formalitással járt még a House of Cards világában is, nehéz elhinni, hogy elnökként többet tudna az író gárda kihozni ebből.

Csalódás volt, de legalább már nem kell várnom a folytatást.

fyktyvf - 2014. 02. 22. 17:18

@symor: @winnie: Kőszegi szerintem is nagyon jó lenne, igaz én Epres Attilát is el tudom képzelni. Talán még Blaskó Péter lenne alkalmas erre, a Hetedik szinkronjával engem megvett kilóra:

http://www.youtube.com/watch?v=CZXy99-ZTQE

Captain Phillips - 2014. 03. 04. 14:38

Az egyik legjobb jelenet, amikor Frank azt hiszi mindennek vege, mire Claire olyan motivacios beszedet nyom le neki, hogy kb. a fal adja a masikat.

“seduce him, give him your heart, cut it out and put it in his fucking hands”

Az evadra 9/10-et adnek Doug ertelmetlen vergodese miatt.

A hacker szaltol pedig sokat varok a 3. evadban.

thegoddamnbatman - 2014. 03. 06. 09:41

Fúú de jó volt ez is.
Nekem kimondottan tetszett az orgiás rész, szerintem az évad egyik legerősebb jelenete. Egyrészt sokkoló volt, leesett az állam, másrészt viszont nagyon beleillett Underwood-ék kapcsolatrendszerébe. Ezért vette Frank a “szárnyai alá” Meechumot még a sorozat elején, nem másért. Király. :D
Doug kiírását sem éreztem erőltetettnek, csak sajnálom, mert nagyon jó karakter volt.
A levél az elnöknek meg akkora oltári nagy blöff, mint egy pókerbajnokság fináléjában, rohadt kockázatos volt, de mesterien bejött.
Alig várom a 3. évadot.

baguette - 2014. 03. 07. 23:26

Doug karaktere zseniális, csak ahhoz érteni kellene, hogy mi megy végbe egy függő emberben.
Doug függő és ha valaki ismeri ezt a témát, látja, hogy milyen aprólékosan van megrajzolva ennek a csávónak az összes kínja és reakciója

az “orgia” a másik zseniális jelenet.
egyrészt felvezették azzal, ahogy Francia pornót néz.
2 pasi, egy nő felállást
akkor már kanos volt, de számára a szex nem intimitás, hanem hatalom, így a pornó után nem szexelt a feleségével, mert az ő viszonyuk nem intimitás, hanem szövetség.
viszont amikor a sofőr rajtakapta, hogy pornót néz, Francis felment a feleségéhez, és elmondta neki.
ezzel a) jelezte, hogy szexelni akar b) megbeszélték, hogy ezt most nem élheti ki a házon kívül, mert nem biztonságos
ezután a következő részben a nő léprecsalja a sofőrt, és mire a ház ura megérkezik, tálcán tálalja a férjének a hatalomról szóló, “biztonságos” szexet, ami egy az egyben az lehetett, amit Fracis az ipadján nézett

miért a sofőr? ez is zseniális
mert a sofőrt tökéletesen használhatják bármire, – ezt előtte meg is beszélték, le is tesztelték (pl. a csevegésnek tűnő sörözésnél a kertben)
miért a sofőr? mert szervilis, mert az ő lelki helyzete/nyomora/berendezkedése az, hogy egy ilyen csendes, szado-mazo állapotban alárendeli magát, ahol ő a tökéletes szolgája az urának

ez a házaspár pedig ezt tudja, és kénye kedve szerint kihasználja

piszkosfred - 2014. 05. 04. 21:34

Engem egy kicsit az zavart, hogy miképp ültethettek egy ennyire súlytalan elnököt az ovális irodába. Aki odáig eljut nem hiszem, hogy ne lenne dörzsöltebb, én nagyobb csatát vártam.

Az évad mondjuk 8/10, pár felesleges mellékszál tényleg elvitte.

Kittus - 2014. 05. 12. 00:37

Az utolsó 3 mp… számítottam rá, mégis kirázott a hideg:D:D:D
Nagyon kíváncsi leszek a 3.évadra.. de nem lennék benne olyan biztos, hogy csak lefelé vezet az út.
Nehezen tudom elképzelni, hogy Frank Underwood elbukjon..:D

dibbidoo - 2014. 05. 12. 00:40

“A House of Cards lenne minden idők legjobb politikai drámája?”

Számomra igen.
:)

DNS - 2014. 05. 12. 23:46

Most lett vége és végigolvastam minden kommentet.

Csak sodródtam az évad során, nem gondolkodtam, hogy mi jó, melyik karakter unalmas, melyik szál gyenge. A 9/10 nagyon megérdemelt, ha csak 1 negatívum jogos az évad során. Ezzel szemben a cikkben és a kommentekben is záporoznak a véleményes dolgok. Nálam jogos a 9 pont, sőt. Nem tudom megmondani, hogy mi az az egy, amitől nem 10.

Az elnök túl könnyű falt volt? Nem hiszem, hogy ez hiteltelen. Nézzük meg George W-t. A szerencsétlen bolond ült egy stratégiai megbeszélésen és egyfolytában összekeverte Iránt és Irakot. Van, hogy a legnehezebbnek tűnő meccs lesz a legkönnyebb. Mondjuk az, hogy barátként tekintett Frankre, az egy kicsit sántított. Ennyire már tényleg nem lehetett ostoba.

Furcsa sorozatcím ez a kártyavár. Bedőlhet? Csak akkor, ha szándékosan véget akarnak vetni ennek az egésznek. Erre viszont nem lehet reális magyarázata senkinek…

idioty - 2014. 05. 13. 00:12

Nálam 10/10. Rachel szála szerintem nem volt hiába való. Elkezdenek majd kutakodni, hogy ki ölhette meg Doug-ot, eljutnak Rachel-höz, onnan Russohoz, onnan Frankhez…
Az elnök tényleg tesze-tosza volt, de én úgy értelmeztem, hogy Raymond ültette abba a pozícióba, szóval csak egy báb volt.

Amelie - 2014. 05. 14. 15:50

Frank Underwood utolsó húzása (a legépelt levél) egészen egyszerűen röhögőgörcsöt váltott ki belőlem – főleg az, ahogyan az elnök bekajálta. :D Zseniális.

Mikor jön a 3. évad, tudja valaki?

egy igazi szakember - 2014. 05. 14. 19:25

Unalmas szófosássá alakult ez az egész, mazochistáknak ajánlott szarság.

20legendd - 2014. 05. 28. 21:07

Tényleg nem voltak túl érdekesek a mellékszálak, a Doug-Rachel páros meg katasztrófa, főleg a végkimenetel, de Spacey annyira jól megfogta ezt a karaktert, hogy önmaga elviszi az egész showt. Amikor ő a képernyőn van csak úgy repül az idő és Tusk valóban egy remek ellenfél volt. Remélem kreálnak a 3. évadra még egy ilyen kalibert. Igazából én Jackie-ből kérnék többet jövőre, benne van potenciál.

Szóval na, tényleg nem a legjobban kidolgozott sorozat, hogyha a nagy egészet nézem, de más egyebeket miatt egy 8,5 simán adható.

Bogyó - 2014. 06. 20. 09:19

Ütős évad volt ez is, egyben daráltam le az elsőt és a másodikat. Spacey zseniális, nem kérdés, az utolsó jelenet is hibátlan. Remyt vmiért nem használták ki eléggé, én benne is látok több potenciált. Picit furcsa, hogy más most megvan az elnöki szék, remélem, hogy tudják még fokozni.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz