Robert Rodriguez nemrég indult tévécsatornája, az El Rey elsőre nagyot húzott, ugyanis a From Dusk Till Dawn: The Series meglepően jóra sikerült. Így mindenképp voltak bizonyos elvárásaim, amikor elindítottam a Matador-t. Főleg, hogy ennek a pilotját is Rodriguez rendezte.
Ööö, mit is láttam most? A focis-kémes Matador kezdése meglepően idióta volt, de nem a jó értelemben véve. Látszik rajta, hogy tipikus nyári sorozat lehetne belőle, kellemes, olykor brutális popcorn akció, amiben talán valamiféle humor is jelen van, a végeredmény mégis meglepően komolykodó lett, ráadásul a vicces túlzásai ellenére is kifejezetten érdektelen.
MATADOR – 1×01 – 3/10
A “lehet, hogy jó móka lesz”-jelmondat jegyében azért még kap esélyt tőlem a sorozat, de ahhoz túl kell lépni ezen a Rodriguez-féle béna, de mégsem viccesen béna megoldásokkal teli rendezői stíluson. Szeretem Rodriguez sok filmjét (a The Faculty isten, a Machete remek, a Planet Terror kötelező, az El Mariachi és a Desperado alap), van, amikor működik is ez a megközelítés, ő a gagyizást is remekül eladja olykor, de ebben a pilotban szinte minden próbálkozása halk pukkanás kíséretében szállt el a levegőbe.
A történet egy beépített drogellenes ügynökről szól, Tony Bravo-ról, akit egy másik ügynökség is beszervez (azért, mert rohadt gyorsan fut!), hogy elkapjon egy kvázi keresztapát, amihez be kell épülnie annak Los Angeles-i focicsapatába. Szóval irány a próbajáték, és utána kapunk is valami jelzésértékű problémát + megoldást – talán ezért sem jött be annyira a pilot, mert nem volt benne “ügy”, a hangsúly a focizáson volt.
Mexikói gyökerek ide vagy oda, a Matador is beleesik a tipikus amerikai filmes focis hibákba – bár látszik, hogy törekedtek a készítők, mégis egyszerűen röhejes látni a focizós jeleneteket annak, aki kicsit is ért a sportághoz. Nyilván nem ezért húzom le, erre számítunk, benne van, de kezdve a focis felkészítéstől a próbajátékra egészen a próbajátékig rém életszerűtlen volt minden. Az pedig külön gáz volt, ahogy a próbajáték során egy random labdavesztést a pálya szélén a világ összeomlásaként éltek meg a főhőst beszervezni próbálok (“Kész, buktuk a küldetést”), míg egy jó cselt úgy mintha azonnal szerződést kapott volna.
Persze a focis aspektushoz azt mindenképp jegyezzük meg, például az A.S. Roma elnöke is feltűnik a sorozatban, hogy Totti, illetve Gervinho leigazolásának lehetőségére reagáljon. (A Keresztapa próbálja őket megszerezni az L.A. Riot-ba.) Illetve a felkészítést is igazi focista végzi, bár meglep, hogy nem tudtak szerezni egy valódi olimpiai bajnokot vagy Beckham-et. És azon most fenn sem akadok, hogy nő volt az illető – nincs semmi gondom a női focival, de ha ilyen fontos valakinek egy délután megtanulnia focizni, akkor más megoldást választottam volna.
Szóval a fentiek ellenére mégis azt mondom, hogy a sportos aspektus miatt egyeseknek mégis érdekes lehet a Matador, hiszen a(z európai) foci ennyire insider kezelését még nem nagyon láthattuk amerikai sorozatban. De ahhoz, hogy összességében nézhető legyen az egész, kőkeményen fel kéne turbózni az akciózást, a rosszfiúkat, vagy az erőszakos jeleneteket nem csak teljesen random módon, szinte hatás nélkül elszórni.
A forgatókönyvről vagy a dialógok ősbénaságáról direkt nem írok, nincs azzal baj, ha ennyire gázra veszik a párbeszédeket, még talán jól is áll ennek a stílusnak. A főszereplő meg elsőre elég fura, furán átlagos, de végülis szimpatikus.
Unom már, hogy sokadjára is azt írom le, hogy egy sorozatban van potenciál, csak éppen a pilot rohadtul nem aknázza ki. De egyszerűen nem tehetek mást. Persze előfordulhat, hogy én várok el olyasmit a Matador-tól, ami nem vág egybe az alkotói szándékkal, de nekem ez a téma csakis egy vicces-véres, ponyvás, béfilmes körítésben működne, ami az első perctől az utolsóig agyatlan és intenzíven szórakoztató.
6 hozzászólás Ne habozz!
Akkor nem is baj, hogy nem kezdtem el, pedig még néztem anno.
Még vacillálok, nézzem vagy dobjam, nem tetszett annyira a pilot, de mégsem adnám itt fel. Hangulatában a Covert Affairs-re emlékeztet, néhol meg a Chuck-ra, egyik sem jó jel nekem, mindkettőt gyorsan kaszáltam. Viszont Rodriguez dolgait bírom és hátha…… Na jó, kap még egy rész esélyt.
Nekem az jutott eszembe, hogy fociőrült kisgyerekként ezt nagyon szerettem volna, de csak kb 12 éves koromig, annyira sok volt benne a gagyi.
A 2. résszel már nagyon könnyű volt a döntés: unalmas, kínosan erőlködő történet, szürke és súlytalan főszereplő, a szőke liba belőtt tupírfrizurája meg bántja a szemem és a szépérzékem. Kasza.
Szerintem szórakoztató sorozat. Egyáltalán nem az a tipikus nyomozós.
a 2. rész kábé 1/10-es kategória volt, rémisztően pocsék. az igaz, hogy nem tipikus nyomozós a 2. rész alapján, de ez ezúttal még rosszabb, mert történt egy gyilkosság, aminek így a végére sem tudtak járni, nem volt semmi, ami történt volna, rejtély meg nincs, hiszen tudjuk, hogy ki ölt. az átívelés esetleg pozitív lehet, de maga a focis szál és a családi hülyeség rém érdektelen.
Ide írd
Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>
Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz