login |

Pilot-mustra: Madam Secretary – 1×01

2014. 09. 23. 14:34 - Írta: winnie

10 hozzászólás | kategória: 2014/15, kritika, pilot-mustra,

I just don’t think now is a good time for substance.

Jó pár éve próbálkozott az ABC egy politikai drámával, a Commander in Chief-fel, melyben a Geena Davis által alakított főszereplő az amerikai elnök halálát követően átveszi annak posztját. A CBS-es Madam Secretary alapszituációja hasonló, csak itt a külügyminiszter halálozik el és az elnök felkéri régi ismerősét, a CIA egykori elemzőjét (Tea Leoni), aki manapság egyetemi tanárként dolgozik, hogy ugyan vállalja már el az állást, mert szeretné, ha kevésbé politikus illető kerülne a pozícióba.

MADAM SECRETARY – 1×01 – 5/10

A pilot megtekintése előtt azt hittem, hogy ide is el lehet majd sütni azt, hogy a sorozat egy nő hivatás és család közötti egyensúlyozásáról szól, de egyelőre, bár jelen van a család, a történetben nem kap komoly szerepet, mindössze beszélgetések során van szerepe a gyerekeknek. Oké, a férjnek (Tim Daly) már komolyabb szerep jut, de igazából csak annyit tudunk meg róla, hogy szimpatikus és támogatja a feleségét. (Már-már túl szimpatikus is, túlságosan adja magát a csavar, hogy ő legyen a rosszfiú.)

Mert igen, ha a politika és a család nem lenne elég, akkor kapunk egy rejtélyt is, kiderül ugyanis, hogy az előző külügyminiszter halála nem volt véletlen, egy belső ember felel a haláláért. Mielőtt pedig ezt megemészthetnénk, történik egy újabb haláleset is, de ettől még ez a szál mellékes marad, majd néha előszedik.

A középpontban ugyanis a politika áll. Kicsit ráadásul tankönyvszerűen, ugyanis ahogy a The West Wing-ben is megszokhattuk, kapunk egy aktuálpolitikai válsághelyzetet, amit meg kell oldani (Szíria, amerikai foglyok), és kapunk egy könnyedebb, protokolláris szálat is (Szváziföld uralkodójának tiszteletére rendezendő vacsora) A- és B-sztorinak.

No one misses Syria if it completely self-destructs.

És már ennyiből is látszik, hogy annyira nem érdekes a történet, túlzottan biztonsági játékos, tipikus. Nincs semmi baj a Madam Secretary pilotjával, de nem volt túl hatásos, a végeredmény könnyen feledhető. és ami a legnagyobb baj, a főhős karaktere sem emlékezetes. Legalábbis a szememben annyi nem elég, hogy olykor vagány csaj, aki képes küzdeni a saját igazáért, lerombolja az elé folyton felsorakoztatott akadályokat (még akkor is, ha az elnök személyzeti főnöke nem más, mint Zeljko Ivanek), és olykor keményebb eszközökhöz is folyamodik.

Valahogy az az érzésem, hogy egy efféle sorozatnak kell 5-6 rész, hogy komolyabban rászokjak, de annyit nem hiszem, hogy kivárnék. Azt viszont aláírom, hogy sok függhet attól, hogy a készítők mennyire mernek keményebb témákhoz nyúlni, illetve, hogy mennyire fognak biztonsági játékot játszani. A The Good Wife is sima jogi sorozatnak indult és láthatjuk hova fejlődött, a lehetőség a Madam Secretary előtt is adott.

10 hozzászólás Ne habozz!

Neoprimitiv - 2014. 09. 23. 15:08

Jó lehet a TGW analógia, de kétlem, hogy megérne annyit, hogy évadokkal később újra fel tudják fedezni.

A számomra egy sima COTW sorozat volt, csak nyomozás helyett politikával – viszont pont ettől vált nem működővé. A West Wing-et lehetett nem szeretni, de ahogy a Newsroom-ot is, éltette az, hogy valamiben állást akart foglalni. A boszorkánykonyhába bekukucskálás élményén kívül szerintem ez működtette, hogy magával a koncepciójával, az elérni kívánt célokkal lehetett azonosulni. (Vagy lehetett érte utálni teljes szívből.)

Itt nem látok célokat. A hivatali szurkapiszka, csípéssor pedig – egyelőre – nem túl érdekes. Erre jönnek rá a hibák. A SoS asszisztensei, akiket mint ha a Veep-ből szedtek volna elő. A szerintem teljesen feleslegesen már az elején bedobott Nagy Összeesküvés. A két kölyök hazaérkezése a repülőtéren – lehet, hogy az amerikaiaknak bejön, nekem brrr volt.

Végül, de nem utolsó sorban maga a Political Conflict of the Week szcenárió. Ma, amikor a vízcsapból is a lefejezésre váró túszokról szóló hírek folynak, egy olyan sorozat, amelyikben a külügyminiszter pikk-pakk, másfél nap alatt egy szál magában megold egy ilyen helyzetet – nekem nem működik. Hiába a suspend your disbelief, a napi politikától nem lehet ennyire elrugaszkodni, ha politikusként akarom nézni a főszereplőt. Heti kriminek pedig szerintem nem elég ütős.

Hogy valami jót is mondjak, Tea Leoni szerintem nagyon jó választás volt a szerepre. Nem kicsit Hillary Clinton lehetett a minta, de ez legyen az amerikaiak baja.

Lajosék a másodikról - 2014. 09. 23. 15:11

Rettenetesen középszerű és kiszámítható. Amikor a sajtóközleményhez kerestek jelzőket, azt hittem, a Veepet adják.

Azt meg végképp nem értem, miért nem szóltak Leoninak, hogy amikor beszél, nyissa ki a száját.

Lemoni - 2014. 09. 23. 15:44

Közepes, tele unalomig ismert klisével és karakterrel. A történet a halálesetek és a Fehér Ház most még titkos rosszfiúja (rosszlánya?) miatt lehet még érdekes. Téa Leoni szerintem is jó választás a szerepre, van egy határozott kiállása, ami pont megfelelő ehhez a karakterhez. Ami jó, az a dinamika, nem húzták el a jeleneteket, de ez csak akkor ér valamit, ha tartják a továbbiakban is a ritmust. Ami rossz, nagyon rossz, az az érzelmi hatásvadászat, mint pl. a két fiú megérkezése a kiszabadulás után. Alapjáraton ilyenkor azonnal kaszálok. Ez a sorozat kap még 1 rész esélyt, magam sem tudom miért.

Neoprimitiv - 2014. 09. 23. 15:57

Lemoni: stimmel, az epizód egész tempója működött, ezért is lógott ki belőle a reptéri betoncsókolgatás a fennkölt tremolókkal.

winnie - 2014. 09. 23. 16:28

“Ami rossz, nagyon rossz, az az érzelmi hatásvadászat, mint pl. a két fiú megérkezése a kiszabadulás után. ”

ez nagyon gáz jelenet volt, pedig mondhatni teljesen reális, mert elhiszem, hogy így reagálnak. de nem kellett volna megmutatni, felesleges. ráadásul előtte még lassítás is volt. ettől még nem éreztem, hogy hatásvadászat lenne a cél, mert annyira nem volt átérezhető a dolog, nem ismertük őket

Natasa - 2014. 09. 23. 17:46

A pilot valóban nagyon középszerű volt. Ami nagyon nem tetszik, hogy kicsit olyan mintha a sorozat Hilary Clinton választási kampányára lenne időzítve. Nem tetszett az sem, hogy az egész rész alatt úgy éreztem mintha már láttam volna, az egész szörnyen cbs-esen unalmas volt, Ráadásul igyekszik mind a demokrata mind a republikánus nézőket megfogni egyfajta középen álló főszereplővel és így szerintem a sorozat nem nagyon fog kockázatot vállalni téma ügyben.

Alterego9 - 2014. 09. 23. 22:24

Na igen, egyedül a West Wing-nek volt meg az az egyedi varázsa hogy politikai sorozat létére TÉNYLEG mert politizálni.

Miközben a legtöbb hasonló film és sorozat még azzal is trükközik hogy meg se kelljen a főszereplő politikusok pártját neveznie, de még a House of Cards-ban is jól el van rejtve az elnagyolt nihilizmus mögött, jól esett egy olyan sorozat ami ki merte mondani hogy demokrata liberális politikusokról szól, és megelégszik azokkal a nézőkkel akik azonosulni tudnak pl. azzal hogy az egyház és az állam összefonódása rossz dolog, és az azt támogató karakterek az “ellenség”, az epizód végén való legyőzésük pedig a happy end.

De most komolyan, nem is azt mondom hogy a Madam Secretary félék pont olyanok legyenek mint a West Wing, felőlem akár egy republikánus war hawk neocon főszereplője is lehetne, csak higgyen valamiben, mert különben ez így olyan mintha egy kórház-sorozat nem merne arról beszélni hogy jó vagy rossz dolog-e a rák.

winnie - 2014. 09. 24. 05:34

“Ráadásul igyekszik mind a demokrata mind a republikánus nézőket megfogni egyfajta középen álló főszereplővel és így szerintem a sorozat nem nagyon fog kockázatot vállalni téma ügyben.”

hát…, nem tudom, hogy ez-e a cél. ha valaki az egyik oldalon van, nem nézi szívesen a másik oldal képviselőjét? esetleg azért, mert kritikusan képesek hozzáállni a sorozat készítői. a west wingnél talán ez működött.

de az tény, hogy az apolitikus főszereplő léte jelzi, hogy nem a belföldi politikai helyezkedés, hanem inkább a nemzetközi viszonyok lesznek középpontban, amik már egységes amerikai fellépést kívánnak meg. persze az is benne van, hogy hol ide, hol oda fog tartani a főhős.

wirth6 - 2014. 09. 24. 08:44

Nekem a West Wingben például pont nem tetszett, hogy valahogy mindig a demokraták voltaj a jófiúk, pedig simán lehetett volna demokrata Fehér háznál is több pozitív republikánus karaktert behozni. Ezért is reméltem egyébként, hogy a Santos Vinick párharcban majd a Vinick nyer, aki végre egy szimpatikus republikánus karakter volt (mondjuk utólag azért érdekes a Santos Obama párhuzam, és hogy szinte “megjósolták” a győzelmét). Mindenesetre én még elnéztem volna négy évadig a sorozatot Alan Alda elnöklésével (akkor még nem tudtam, hogy az az utolsó évad, ahogy azt sem, hogy Sorkinnál még a republikánusok is elsősorban a republikánusokat utálják, lásd Will McAvoy).

De hogy ne legyek teljesen off, ezzel a pilottal csak egy bajom volt, hogy gyakorlatilag az egész történetet lelőtték a promókban. És őszintén szólva ez a belengetett összeesküvés-elméletes átívelés se lett a szívem csücske. De amíg megtartják az egyensúlyt az akutális problémák és az átívelő szál között, szerintem maradok.

winnie - 2014. 10. 01. 10:30

ehh, a második rész is érdektelen volt, ráadásul a családi szálat kidomborították egy harmadik gyerekkel.

http://www.sorozatjunkie.hu/2014/10/01/masodik-blikk-scorpion-madam-secretary/

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)


Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz