(winnie pilotkritikája) Vajon az őszi kínálatban lesz olyan “komédia”, ami ténylegesen komédia? Olyan amin nevetni lehet. Na jó, a Black-Ish pilotja elment, de az A to Z tipikusan a poénok nélküli romantikus sorozat kategóriába esik inkább. Annak viszont elmegy.

A sorozat azzal indít, hogy a romantikus fiú és a kevésbé romantikus lány 8 hónapig randizik majd, mi pedig rághatjuk a körmünket: szakítanak (a’la 500 Days of Summer), vagy megházasodnak, vagy valami teljesen mááás? Közben pedig az elejétől (A) a végéig (Z) végigveszik a részek a kapcsolatukat.

A bevezetőben említett érzelmességet vegyétek nyugodtan komolyan, mert már most olyan megható jeleneteket hoztak nekünk, hogy nem is találtam meg a zsepit. Úristen de előbújt belőlem a cinikus állat a nézése közben, aki olyanok közben vigyorgott, hogy a nő látványosan elő keresi az ezüst ruhát, ami szóba került a fiúval való társalgás közben. Csak hát nem ez volt a készítők célja.

Ha viszont onnan nézzük, hogy a How I Met Your Mother helyére pályázik a sorozat — ezzel amúgy nem tököltek, onnan nyúlták le az anyát –, és inkább a romantikán lesz a hangsúly, akkor még jól is elsülhet. Már ha az ember ilyesmit akar nézni, pár mosollyal az arcán a röhögések helyett.

A kivitelezés elmegy, a színészekkel nincs baj, az egyik mellékszerepben baromira kedvenc arc tűnik fel, de itt sem érzek semmi kiemelkedőt. Kicsit olyan, mint a drámákban a Madam Secretary, látszik, hogy profin készül minden, csak épp az igazi szikra hiányzik az egészből.

Részemről 6/10, a Manhattan Love Story-nál jobban sikerült, itt szerethetőbbek a karakterek, de ha nem villantanak valamit a 3. részre, akkor villámgyorsan hagyom majd a fenébe.