A Scrotal Recall jött, látott és győzött – legalábbis a „Hogyan vegyük el a néző kedvét a címmel és az egymondatos szinopszissal”-kategóriában mindenképpen.

Rendkívül nehezen vettem rá magam, hogy egyáltalán belekezdjek, gondoltam, a fenének se hiányzik egy újabb altesti poénokkal tűzdelt angol sorozat. Azonban csalódnom kellett, a sorozat legnagyobb hibája ugyanis a címe.

Nehéz megmagyarázni, miért döntöttek emellett, ugyanis egy hamisítatlan romkomról van szó, az országos amerikai sorozatoktól némileg karcosabb, de még éppen mindenkinek emészthető kivitelben. Tavaly a Mixology-nál már felmerült a high concept szitkom fogalma, ha valamihez, akkor talán ehhez lehetne hasonlítani, bár a legfőbb közös vonás az, hogy ez is okos komédia, ami a néző részéről a megszokottnál egy kicsit több figyelmet igényel.

Az alaphelyzet egyszerű: főhősünknél klamídiát diagnosztizálnak, ezért meg kell keresnie a volt partnereit, hogy őket is megvizsgálják. Aztán persze a pilot végére kiderül, hogy valójában egy (valószínűleg) beteljesületlen szerelem történetét követhetjük nyomon, a régi partnerek felkutatása csak a fedősztori.

Bár egyértelműnek látszik az epizodikus, 1 régi szerető/rész-felállás, a készítők kicsit csavartak a dolgon. Folyamatosan ugrálunk az időben, mindegyik lány egy-egy újabb darabka a kirakóban, ráadásul közben a jelenben is zajlanak az események. A hat rész simán felfogható egy sokat flashbackelő, egész estés filmnek is, ahol lassan kirajzolódik a teljes történet.

A készítőnek (Tom Edge) ez az első nagyobb munkája, és a főszereplő, Johnny Flynn is maximum a zenei karrierje miatt lehet ismerős. A két fontos mellékszerepre már gyakorlottabb színészeket castingoltak, Antonia Thomast (Misfits) és Daniel Ingstet (Psychoville). A teljesítményükkel nincs gond, mindenki rendkívül lelkes.

Humornak a műfaj miatt lenni kell, de a sorozat sokkal inkább rom, mint kom. Különösebb probléma persze nincs, a kötelező kellékeket megkapjuk, van buli, esküvő, ivás, de senkit nem a Scrotal Recall elől fognak hasfalszakadással kórházba szállítani, a hangsúly a sztorin van.

A pilot egy nagyon picit lassú, nálam a második rész lett a berántós, aminek a végén olyan történt, amire már nagyon régen nem volt példa: szerettem volna azonnal megnézni a harmadikat. A pilot 7/10-et simán megér, a második és harmadik rész már a 8 felé tendál, de a szerkezet miatt egy pocsék befejezéssel az egészet könnyen haza lehet vágni.

Romkomot és/vagy flashbackelős sorozatot kedvelők ne hagyják ki, a hülye cím ellenére szépen összerakott, kellemes darab, az őszi amerikai kínálatot műfajában simán veri.