login |

Klasszikusok: Star Trek: The Original Series – írta Eloise

2014. 11. 11. 14:55 - Írta: vendegblogger

26 hozzászólás | kategória: klasszikus, kritika, ,

Az emberekből általában kétféle reakciót vált ki, ha belenéznek az eredeti Star Trek-sorozatba – vagy azonnal beleszeretnek, vagy pedig maximum tíz perc „gyötrelem” után feladják.

Ez alapvetően két okból történik: nem csak a technikai elemek régiek, hanem magának a történetelmesélésének a módja is merőben más – hiszen a hatvanas években járunk. Egyrészt sokszor a szereplők összegzik, hogy éppen most mi történik, és hogyan jutottunk el idáig, a részek végén pedig általában a kapitány köré gyűlik a nép, hogy az levonja a tanulságot. Az események is lassabban történnek, gyakoriak a kitartott mondatok, a “hatásszünetek”, amitől kissé vontatottá válik az egész.

Emellett egyáltalán nem mindegy, hogy az ember melyik részt látja először. A történetek nagy része még mai szemmel is zseniálisnak mondható, viszont akad egy-két epizód, ami tartalmaz néhány eléggé durva logikai bukfencet, sőt kifejezetten buta sztorik is akadnak. (William Shatner és Leonard Nimoy általában a 3×01-re (Spock’s Brain) szokott borzadva visszaemlékezni, de a videómegosztó oldalakon például az 1×18 (Arena) Kirk vs. Gorn-jeleneteit is sokan nevetségesnek találják.

Ha már Star Trek: TOS, azt is meg kell még említenem, hogy az írók erősen törekednek a népművelésre. Gyakorta jelennek meg történelmi események, személyek és nem ritka, hogy például Shakespeare-t idézi valaki.

Ha konkrét részt kellene ajánlanom a három évadból valakinek, aki még egy percet sem látott, valószínűleg azt javasolnám, hogy az egyik időutazósat válassza. Nem csak azért, mert ezeken kevésbé érezni az eltelt időt, hanem mert a többség izgalmasra és érdekesre sikerült. A legtöbb ember kedvence az 1×28 (The City on the Edge of Forever) Joan Collins vendégszereplésével, mely nemcsak számos vicces, hanem drámai jeleneteket is bőven tartalmaz és visszarepít minket az 1930-as évek Amerikájába.

A kosztümös részek mellett még nagyon népszerű a 2×01 (Amok Time), mely révén sokan igazolni vélik a Kirk és Spock között lévő plátói szerelmi viszonyt, amiről én nem vagyok meggyőzve. Természetesen az 1×22-t (Space Seed) is ki kell emelnem, hiszen ebben bukkan fel először Khan (Ricardo Montalban), aki nemcsak a később az eredeti szereplőkkel készült második Star Trek-filmben is fontos szerepet játszik, de a legutóbbi feldolgozásban is feltűnik.

A széria sikere többek között abban rejlik, hogy kifejezetten kedvelhető karaktereket hozott létre. A sorozat főszereplője tulajdonképpen az Enterprise kapitánya James T. Kirk lenne, akit William Shatner formál meg. Vele kapcsolatban általában azt szokták kiemelni, hogy mindegy, hogy milyen bolygón landolnak, neki mindig jut egy csinos földönkívüli. Gyakran megfeledkeznek azonban arról, hogy a kapitány emellett rendkívül jó stratéga, kitűnően blöfföl és a tárgyalóképessége sem utolsó.

A sorozat legnépszerűbb karaktere viszont hamar Mr. Spock (Leonard Nimoy) lett, a félig vulkáni, félig ember első tiszt, aki az érzelmeit igyekszik kizárni és csupán a logikára hagyatkozni döntései során. Nimoy rendkívüli részletességgel dolgozta ki a karaktert. Többek között ő találta ki azt a módszert, amivel a vulkáni tiszt el tudja kábítani az embereket és a kézjelet is, mellyel a vulkániak egymást köszöntik. Arról nem is beszélve, hogy csupán egy szemöldök-mozdulattal képes volt tudomásunkra hozni gondolatait.

A kettőst hamar kiegészítette Dr. Leonard ‘Bones’ McCoy (DeForest Kelley). Spock-kal ellentétben a doktor szarkasztikus, ironikus és rendkívül emberséges. Spock és McCoy lettek a kapitány legfőbb tanácsadói, aki kettejük vitáját hallgatva hozta meg általában döntéseit. Az első tiszt és a doktor kapcsolatát a legtöbben a „titokban legjobb barátok”-jelzővel szokták illetni. Annak ellenére, hogy gyakran vitatkoznak és sértegetik egymást, egyértelmű, hogy rendkívüli megbecsülés és szeretet van közöttük.

A fontosabb mellékszereplők között találjuk még Scotty-t a skót gépészt, aki a hajó szerelmese, és Sulu-t a kormányost, aki kitűnő vívó és a botanika megszállottja. A második évadban pedig némi orosz nyomásra megjelenik Chekov, akitől gyakran hallunk az „általa igaznak” tartott orosz történelemről.

Sokan vélik úgy, hogy Uhura, az afrikai női kommunikációs tiszt, csupán „modern telefonos kisasszony” volt a történetben, amivel nem tudok egyetérteni. Több küldetésben részt vett, több alkalommal oldott meg komoly kommunikációs problémákat és a szakértelmét még Spock is nem egyszer elismerte. A női karakterek többsége általában védtelen volt és kiszolgáltatott, Uhura viszont képes volt kiállni saját magáért és meg is védte magát, ha szükséges volt.

Van még egy szereplő, aki nagyon a szívemhez nőtt, ő pedig Chapel nővér, aki rendkívül kedves, gondoskodó és reménytelenül szerelmes Spock-ba. Valószínűleg az előbbi egy mondatomért sokan gondolatban kővel megdobálnának, hiszen a legtöbben Wesley Crusher (Star Trek: The Next Generation) után őt szokták legkevésbé kedvelni a sorozat univerzumában. Sokan ostobának és túl jószívűnek találják, én viszont másként gondolom, és nem adom fel a reményt, hogy egyszer a legújabb feldolgozásban is feltűnik majd, és nem csak a neve lesz megemlítve. (Tudom, hogy reménytelen, de akkor is.)

Egy szó, mint száz, kifejezetten élveztem a sorozatot, de megértem, ha sokan elrettennek tőle. Ha valaki mégis ad neki egy esélyt, elsősorban angolul ajánlom, de a magyar szinkron egyáltalán nem lett rossz.

Lesz, akit zavar majd kissé, például, hogy Spock hangja nem valamelyik legendás régi színész, hanem R. Kárpáti Péter, akit leginkább Berényi Andrásként szoktak meg, vagy az is furcsa lehet, hogy Kirk magyar hangja éppen az Sörös Sándor, aki a Deep Space Nine kapitányának is a kölcsönzi a hangját.

Két év múlva az eredeti Star Trek az ötvenedik évfordulóját ünnepli, és nagyon remélem, hogy sikerül az eseményt kellően, legalább „Doctor Who – szinten” megünnepelni. Mondjuk egy vadonatúj tévésorozattal.

26 hozzászólás Ne habozz!

Annatar - 2014. 11. 11. 15:22

A Kirk vs Gorn párharcnál csak egy cikisebb jelenet van: a sorozat elején levő egyik epizódban a sószörnnyel való birkózás, lassított mozdulatokkal – de nem filmes eszközökkel lassítva! :P

Egyébként inkább azoknak ajánlanám, akik már valamelyest beleinvesztáltak az univerzumba, szeretik a filmeket, vagy egyik-másik legénységet. A teljesség igénye miatt mindenképp érdemes végignézni, és elnézni a sorozatnak a kezdetleges technikát és a néhol bugyuta történetmesélést, mert egyrészt a filmek és a többi sorozat erre épülnek és gyakran utalnak vissza rá, és van jónéhány mai szemmel is zseniális epizód benne.

m76 - 2014. 11. 11. 15:26

Nagyon jó írás lett, remélem sokan kedvet kapnak hozzá a fiatalabbak közül akik már nem láthatták TV-ben.

a Kati néni - 2014. 11. 11. 15:38

Az a néni az első képen csak nem Joan Collins?
Az a nő gyönyörű volt fiatalon, ő volt a szegény ember Liz Taylorja.

Jake24 - 2014. 11. 11. 15:51

Jó lett az írás, és bátram ajánlom szinkronosan az egészet (sőt, az összes Star Trek sorozatot, és a filmeket is!) mindenkinek, láttam eredetiben is elégszer mindet, és a szinkron bátran megállja a helyét, a techno-bla-bla is színvonalasan lett csinálva. Sörös Sándor kapitányként és parancsnokként is kiváló, R. Kárpáti pedig Spock-nak remek, Bones hangjai is jók.

A filmekben más a szinkron, Shatner magyarhangja Szersén Gyula, egy kicsit idősebb és érettebb a karakter úgy, de a filmek hangulatához remekül illik. Patrick Stewart magyarhangjai is kiválóak, Scott Bakula-nak pedig Jakab Csaba szintén kiváló választás volt. De azt hiszem kicsit elkalandoztam. :P

mikkamakka - 2014. 11. 11. 16:16

trekkie vagyok de Shatner színészi játéka kiéget pár perc alatt:)
http://www.youtube.com/watch?v=CywJD13fujw

Ineteq - 2014. 11. 11. 16:44

Először is, nagyon örülök ennek a klasszikusok sorozatnak, remélem, még sok ilyen bejegyzés lesz. A TOS-ra térve, én többször megpróbáltam, a technikai kivitelezés mai szemmel elég vicces, és a részek színvonala is hullámzó, de mégis ez az ős ST. Darálva kicsit tömény, egyesével nézhető.

Jake24 - 2014. 11. 11. 16:52

mikkamakka: Shatner színészi játékának egyediségét legjobban a Rocket Man fejezi ki…:

http://www.youtube.com/watch?v=lul-Y8vSr0I

Pedig nem rossz színész amúgy, TJ Hooker-ként is jó volt. :P

ALDO - 2014. 11. 11. 17:16

A népművelési szándék és a gyakran elgondolkodtató dolgok ellenére sok mai néző számára kissé mulatságosnak, sőt gagyinak tűnhet a megvalósítás.
Érdekesség még, hogy ebben a sorozatban volt először látható, amint egy fehér férfi és egy fekete nő (Kirk és Uhura) megcsókolták egymást, ami sok nézőnél leverte a biztosítékot.
A 2. évad után kaszálni akarták, azonban annyi levelet küldtek a csatorna székházába, hogy inkább berendelték a 3. évadot, amit péntekre száműztek.
A “redshirts” fogalma is innen származik, mert amikor az összes főszereplő lement a bolygóra felderíteni, 100%, hogy a vörös felsős névtelen újonc halt meg.
A klingon maszkokat pedig drága lett volna megcsinálni, ezért nagyon emberire sikeredtek, de később az Enterprise sorozatban adtak rá magyarázatot.

Sunsetjoy - 2014. 11. 11. 17:26

Jake24: szinkronosan tényleg szuperek- szerintem a sorozatban Shatner manírjait jól átveszik ilyen téren.

Van az a Shatner rendezte dokufilm, amiben mindegyik (kivéve a pilot Pike kapitányát) kapitány szerepeltetve és meginterjúvolva van: The Captains

Nos, az fura egy film…60% a filmből róla és vele szól.

b - 2014. 11. 11. 17:40

hm, kedvet csinált ez a kis írás, lehet megnézem
a régi filmeket 1-10ig (ha jól emlékszem) láttam azok bejöttek, a 2 új film viszont kritikán aluli

Dark Energy - 2014. 11. 11. 18:13

De jóóó, olyan kedvet kaptam most az összes Star Trek sorozat végignézéséhez, hogy csak na! Köszönöm ezerrel!

terra - 2014. 11. 11. 18:33
Trefayne - 2014. 11. 11. 21:19

Remek kis írás, elismerésem.
Jó lenne, ha sok fiatalt tényleg megindítana a cikk a sorozat megnézésére, de félő, hogy ez a mai kor látványvilágához szokott fiatalságot nem fogja meg annyira, és az említett “tíz perc” után fel is adja.

Az említett epizódok tényleg emlékzetesek és jók, én mellesleg hozzátenném a személyes kedvnceimet:

– 1×17 The Squire of Gothos: ebben jelenik az egyik legemlékezetesebb karakter, Trelane, aki a későbbi Q mintájául szolgált.

– 2×04 Mirror, Mirror: tüköruniverzumos epizód, ahol Spock szakállas :)

– 2×15 The Trouble with Tribbles: bolyhos kis élőlények a főszereplők, akik később megjelennek a DS9-ben is (itt ugyanezt az epizódot újították fel a DS9 tisztjeinek szereplésével, időutazós epizód), majd később a legújabb mozifilmben is megjelenik egy példány McCoy gyengélkedőjében.

– 2×17 A Piece of Action: egy bolygó, ahol a lakók egy korábbi föderációs hajó által hátrahagyott könyv alapján a húszas évek Amerikáját utánozzák; Kirk és Spock elég furán néz ki gengszterruhában :)

– 3×09 The Tholian Web: az itt eltűnt űrhajó jelenik meg később az “Star Trek Enterprise” sorozat tüköruniverzumos epizódjában.

Mellesleg külön köszönet, újra kedvet kaptam a teljes sorozathoz :D

mel - 2014. 11. 11. 22:16

Sunsetjoy, azért a 60%-ot erősnek érzem :) Persze elég hangsúlyos a jelenléte, de amellett, hogy szereti előtérbe tolni magát, a koncepció is az, hogy ő körbelátogat mindenkit, beszélget, és közben sztorizik, szvsz nem uralkodik ennél jobban a személye.
Engem Mulgrew pl jobban zavart, mint Shatner, amin magam is meglepődtem.

Szerintem amúgy nagyon hangulatos doku a Captains, aki szereti a Star Treket, annak ajánlom figyelmébe.

wusaa - 2014. 11. 11. 22:51

No,igen lényegében a lényeget már leírtátok.Elkészítették a HD verziót is szerencsére.Talán kicsit sajna,hogy a trükköket néhol újra készítették a fogyaszthatóság , a mai kor szellemében.

Kisvesza - 2014. 11. 11. 22:57

Szerintem a legjobb rész a Khanos volt. Montalban nagyon jó ellenfél volt, és még a háttérsztori is érdekes volt. A legcikisebb jelenet meg az volt, amikor a barlangban menekültek (kergették?) az egy nagy pacára emlékeztető lávaszörnyet, ami mindössze egy emberre terített pokróc volt. :D Minden ódivatúsága ellenére nem tudom nem szeretni a sorozatot, mert többnyire elég érdekes volt az egész Star Trek-univerzum, és ha valami nagyon jó alapokon nyugszik, annak könnyen el lehet nézni bizonyos hibáit. (Ez régi filmeknél vagy régi illetve indie játékoknál is fennáll.)

Valezius - 2014. 11. 11. 23:20

4 ST sorozattal a zsebemben elkezdtem nézni, sajnos a 3. évad elején félbeszakadt a dolog. Nálam is heti 1 résszel volt jól fogyasztható.

Sok gagyi rész mellett jópár nagyszerű is akad.

Kedvenc részeim:
Pilot1 – The Cage
Balance of terror – Zseniális rész, amiben a
Romulánokkal kell megküzdeni
Galileo – 7: Spock főszereplésével
Tomorrow is Yesterday – Kellemes időutazós történet
Errand of Mercy – A klingonok feltűnése egy páratlan részben
City on the Edge of Forever – Az első évad csúcspontja, ahogy említették már.
Amok Time – Újabb Spockos epizód, nagyszerű.
Journey to Babel – Spock szülei és egyéb állatfajták a részben.
Assignment: Earth – Újabb utazás egy érdekes konklúzióval
Spectre of the Gun – Nagyon jó rész vadnyugati környezetben
Patterns of Force – Egy bolygóról, ahol náci rendszer uralkodik. Igazi sci-fi, jól átgondolt történet, a végén pedig tanulságként elhangzik az elsődleges irányelv.

Nem véletlenül ilyen hosszú ez a lista, tényleg sokszor tudnak előhúzni olyan dolgokat, amik még ma is érdekesek egy sci-fi rajongónak.
A későbbi sorozatokban nagyon okosan nyúltak vissza egy-egy itteni epizódhoz. Tükör-univerzum vagy a DS9 időutazós története.

Andro - 2014. 11. 12. 07:54

Nekem ez az abszolút kedvenc sorozatom. Igen, lehet, hogy mai szemmel megmosolyogtató az akkori technika, és a részek is lassúnak tűnnek (sőt, némelyik igencsak ostobának), de én még mindig szeretem. Nem is tudom, melyik epizódot tudnám kiemelni, amelyik kedvenc, mert túl sok van ahhoz. Egy-két epizód kivételével az összeset szeretem, és pont most nézem újra az egész sorozatot.

A fő kedvencem abszolút Mr. Spock, de igazából mindenkit szeretek a fő karakterek közül. Jól lettek kiválogatva a színészek, a karakterek jól lettek megírva. Igaz, hogy nem egy mai darab, de én azért ajánlom, mert a későbbi évadokban nem egyszer van visszautalás erre a klasszikusra.

A cikk szerintem nagyon jó lett, talán a mai, fiatal generáció is kedvet kap hozzá, hogy megnézze.

westhammer - 2014. 11. 12. 08:02

Iszonyat hangulatos, iszonyat szórakoztató, persze vannak hibái, de amellett nagyon is szerethető. Ha megnézzük a kor más sci-fijeit, majdnem mind elavult, vagy élvezhetetlen (kivétel a 2001: Űrodüsszeia), a Star Trek azonban sok hülyesége mellett érdekes és izgalmas tud lenni. Jók a karakterek, elképesztően jók a párbeszédek, a magyar szinkron meg fenomenális. Pár éve néztem végig kb. 3 hónap alatt az egészet, nem bántam meg, egyik all-time kedvenc lett.

Andro - 2014. 11. 12. 08:29

westhammer: Ahogy mondod. Igazából a karakterek és a párbeszédek azok, amik nagyon jól elviszik ezt a régi sorozatot a hátukon. A magyar szinkron pedig tényleg zseniális lett, nagy kár, hogy ma már nem készülnek ilyen jó szinkronok.

Igazából az tetszik a karakterekben a legjobban, hogy emberiek (még Mr. Spock is), vannak hibáik, gyengeségeik, vannak erősségeik, mindegyikük egy külön egyéniség, így a nézők jobban tudnak velük azonosulni. Nem tökéletesek, olyanok, mint bármely hétköznapi ember, és nem is akarnak másnak látszani, mint amik. Bár lehet, csak én képzelek bele mindenfélét. ^^

Egyébként minden sorozatnak, vagy filmnek vannak hibái, függetlenül attól, mikor készültek. De talán pont ez benne a szép, hiszen semmi sem tökéletes, és kellenek a kis tökéletlenségek is.

Ronin - 2014. 11. 12. 12:42

Köszi az írást! Én nemrég néztem meg a filmeket újból, és ezek után kedvet újabb lendületet kaptam, hogy végignézzem a TOS-t. Anno én ebből a sorozatból csak egy-egy részt láttam, amíg ment a tévében.

Ó, és ha már ennyi Star Trek rajongó van itt, segítenétek nekem pontot tenni egy ismerősömmel folytatott ezer éves vitámra? Véleménye szerint, a Star Trek a világ legostobább sorozata, mivel ő úgy emlékszik, hogy látta a tévében, hogy elhangzott egy olyan mondat benne, hogy “kapcsoljunk hiper-szuper sebességre”.
Szerinte ezt Kirk vagy Spock mondta. Azaz vagy a TOS-ban, vagy az első hat filmben kellett volna ennek lennie.
Szerintem ilyen biztosan nem volt sem a filmekben, sem a sorozatban. Én arra gondolok, hogy egyszerűen keveri az Űrgolyhókkal, abban voltak ilyen marhaságok :)
Mivel ő nem hisz nekem, és nem is hajlandó megnézni sem a sorozatot, sem a filmeket így a vita évek óta megoldatlan.
Szerintetek?

Andro - 2014. 11. 12. 15:55

Szerintem keveri az Űrgolyhókkal, ami ugyebár a Star Wars paródiája. Én nem emlékszem, hogy a TOS-ban ilyen mondat elhangzott volna. Hipersebesség az igen, az volt többször is, de hiper-szuper nem.

Amúgy, ha a haverod ennyire utálja a Star Treket, minek foglalkozik ezzel ennyit? OO

boragrius - 2014. 11. 12. 18:02

Én emlékszem a hiper-szuper sebességre. Meg nem mondanám, melyik részben volt, de tutira star trek! De majd végignézem csak ezért az összes részt újra:)

Brynden Rivers - 2014. 11. 12. 21:26

Még nem láttam minden fontosabb részt amit felsoroltatok, de most pótlom.

A sorozat kultúrtörténeti jelentőségét sem szabad elfelejteni http://en.wikipedia.org/wiki/Cultural_influence_of_Star_Trek

zsemlye - 2014. 11. 12. 23:51

Ez még a 90-es évek elejéről dereng – SAT1 parabolán, délutáni tanulás helyet el-elkapott részek német szinkronnal. Nyelvismeret nélkül is tök összerakhatóak voltak a fent leírtak ;)

OsValo - 2015. 09. 16. 20:52

Azt hiszem ez igen találó napjaink világviszonyaira is:
https://www.youtube.com/watch?v=c-x2a-GjJls

“- Mi történik? Mi a fenét csinálunk egymással?
– De ez… háború, uram!
– De hát nincs háború!!! …vagy mégis van?
– Mi csak védjük magunkat! Ők támadtak…
– Megrendeztek nekünk egy háborút! Fegyverekkel, okokkal és ideológiával és hazafias jelszavakkal! Még… fajgyűlölettel is?
– Láthatóan egymás ellen lettünk uszítva. Játékszerek vagyunk.
– De mi a játék? Ki játssza? És mik a szabályok?”

– Star Trek: A viszálykeltő (3×07)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz