login |

Black Mirror: White Christmas

2014. 12. 17. 21:31 - Írta: CyClotroniC

34 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, antológia, kritika,

Mikulássapkát kell emelnem Charlie Brooker karácsonyi Black Mirror-epizódja előtt, a White Christmas ugyanis egy olyan vérprofin megálmodott, minimum 9/10-es tévés élmény, amit nem csak, hogy bárki megnézhet – mert egy teljesen különálló történet – de tökéletesebb beugró a sorozat világába, mint annak a pilotja, hülyére veri akármelyik karácsonyi filmet és a kissé nyugtalanító, ám nagyon is elgondolkodtató emléke garantáltan tovább húzza majd, mint a fenyőfátok a nappali sarkában.

Aki nem hallott volna eddig a Black Mirror-ról, egyrészt elolvashatja korábbi ajánlónkat róla, de egyelőre elég csak annyit tudni, hogy egy antológiaként megfogalmazott, komor társadalomkritika, ahol minden egyes epizód egy külön történetet dolgoz fel, és bár akad egy-két egészen gyenge része is (1×01, 2×03), az olyanokért, mint amilyen az 1×02-es ’15 Million Merits’ vagy éppen a mostani ‘White Christmas’ is, mindenképpen érdemes elmerülni a sorozat disztópikus közeljövőjében.

Ami miatt egészen lebilincselő és székbeszögező a Black Mirror világa, hogy éppen hogy csak meghintik sci-fivel a rendkívül emberi történeteket, technológiai vonala pedig abból építkezik, amit már ma is jól ismerünk és tapasztalhatunk, és éppen csak egy akkora apró lépést tesz előre, hogy hihető és elborzasztó jövőképet tárhasson elénk, így nem nehéz kitalálni, hogy mik tartják össze egy audiovizuális novelláskötetté az epizódokat: maga a sorozat címe, a fekete tükörként arcunkba bámuló kijelzők.

A legtöbb Black Mirror-epizódnak igencsak jót tesz, ha úgy vetjük bele magunkat a történetbe, hogy jóformán semmit sem tudunk róla, mert olyan apró, váratlan fordulatokat és csavarokat tartalmaz mindegyik, mintha egy jó novellát olvasnánk, és mivel egyik sem követi a klasszikus filmes formulát, így a karakterek is legalább annyi meglepetést tartogatnak nekünk az utazás során, mint maga a sztori.

A mostani White Christmas epizód esetében ez hatványozottan igaz, hiszen hiába hittem azt 25 perc után, hogy tudom, hogy mit és mennyit mondjak nektek az epizódról, dobhattam az egészet a kukába, ugyanis hamar kiderült, hogy három apró történetet kapunk az epizódtól, amit két – egymás számára teljesen ismeretlen – férfi (Jon Hamm és Rafe Spall) oszt meg egymással, kicsit amolyan Dekameronra emlékeztető jelleggel, hogy később aztán ezt is felrúgja.

Legyen bármilyen sötét és nyomasztó is a White Christmasben megfogalmazott társadalomkritika az egymástól való elidegenedésről, furcsamód mégis ez hordozza magába kódolva leginkább azt az ünnepi üzenetet, amit egyetlen családi vígjátéktól vagy karácsonyi romantikus filmtől se fogunk megkapni. Nem csak a tálalás, de a tartalom súlya és mélysége miatt is.

Egyszóval, ha a sorozatot nem is nézitek (még), legalább ennek az epizódnak adjatok esélyt, mert olyan témához nyúl, amivel talán mindenki tud azonosulni, kivételesen formabontó, friss a felépítése és ha minden fordulata nem is, de legalább egy részük garantáltan meg fog lepni titeket.

Idén nálam ez egészen biztosan az év 10 legjobb epizódja között landolt, így tényleg csak javasolni tudom, hogy ajándékozzátok meg magatokat ezzel a 70 perccel.

34 hozzászólás Ne habozz!

fm! - 2014. 12. 17. 21:57

Én láttam az összes részt eddig, tényleg jók, ha lesz ehhez is magyar felirat, már nézem is!

LoGi - 2014. 12. 17. 22:12

Nem semmi büntetések voltak ebben a részben (a blokkolás mindenkitől, meg ugye a mesterséges intelligencia kínzások :D). Bele gondolni is rossz, ha ez létezne, és alkalmaznák embereken. Én amúgy úgy emlékszem jól szórakoztam a piloton is, ha emlékezetem nem csak én az 1×03-at mondanám picit gyengébb láncszemnek csak.

aleram - 2014. 12. 17. 22:21

Érdekes, engem a pilot nagyon berántott a sorozatba, míg a második rész nagy csalódás volt. Aztán azért beállt a sorozat egy szintre, de elég nehezen fogyasztható így kb egy évig tartott mire szép fokozatosan megnéztem a 6 részt.

Hiroshima32 - 2014. 12. 17. 22:34

Azt hiszem, tartok egy “angol hétvégét”: The Fall S2 + Black Mirror összes + Paradox összes.

sorozat/gyilkos - 2014. 12. 17. 22:55

Megadom az esélyt neki, de ha ez is úgy kxja fel az agyam, mint az 101, angol nyelvű kritikát írok savban oldva. :)

wondorog - 2014. 12. 17. 23:20

Zseniális volt, ahogy minden része a sorozatnak, mellbevágó, elgondolkodtató és beforgató. 3. évadról tudni már valamit, hogy kapott-e berendelés? Nagyon sajnálnám ha kaszát kapna, kell még néhány hasonló történet.

Casey Novak - 2014. 12. 17. 23:35

Kellett már egy kis Black Mirror, mint egy falat kenyér. Pirítva.
Eszméletlen volt, mint mindig. Az eddigi összvissz hét rész közül ugyan nem ez lett a kedvencem, de a gyengébb részek is bőven a remek kategóriába esnek.
Félelmetes perspektívákat tudnak vázolni, egyszerre bámulatos és elrettentő, annyi érzelem és gondolat kavarog minden epizód után a fejemben napokig, hogy egy évadra is elég lenne.

Natale - 2014. 12. 18. 00:36

SPOLIER (nem tudom hogy ide kell-e írni, de azért kiírom, nehoyg véletlenül eggyel kevesebb ember is meg legyen fosztva egy ilyen élménytől)

Nagyszerű, elképesztő. Nem gyakran ülök csöndben a stáblista végéig. Úgy érzem egyébként, hogy két korábbi epizódot ötvözöt ez: a 2×01-et (generált személyiség) és a 2×02-t (büntetési etika). Vajon milyen büntetés az, ha megduplázzuk valakinek az agyát és a duplikációt örök szenvedésre ítéljük? Tulajdonképpen elkövetett az a kódsorozat valamit? Mi lesz a testtel és a “másik” aggyal?

Az egyetlen ami egy picit árnyalja a képet, talán csak az én felfogásom, de nem egészen tudom összerakni a kódsorozatot és a szenvedést. (Magyarán szólva a mesterséges intelligencia teremtését nem igazán hiszem el, de gondolom erről is nagyon komoly tudományos viták folynak.) Ellent is mond a 2×01 lényegével (ami amúgy a kedvencem)ahol ugye pont az volt a lényeg hogy az csak egy sor algoritmus, ami minden adandó helyzetre reagál valahogy, de az emberi intelligencia ennél több. Ahogy ott nem voltak érzései a ‘klónnak’, úgy itt sem tűnik ez valószerűnek. Volt erről nemrég egy Elementary-epizód, az

Ugyanakkor remek kérdéseket vet fel, remek megvalósítással, hihetetlen hogy ennyivel több lenyomatot hagy mint szinte bármilyen film. Jó ideje a legjobb dolog amit láttam, és közel sem vagyok meggyőződve hogy helyes-e amit feljebb írtam.

És óvatosan az 1×01 lehúzásával, az szerintem egy külön tévétörténeti esemény, olyan brutálisan arcbacsapó mozgóképet nem igazán láttam még. (American Beauty talán, de az másféle.) Van akinek ez nagyon bejön, és van aki ki nem állhatja, de direkt ilyen, gyengének semmiképp sem nevezném.

Natale - 2014. 12. 18. 00:39

Hopp, eltűnt egy mondat vége: volt erről nemrég egy Elemetary-epizód (Bella), az számomra hihetőbben ragadja meg a mesterséges intelligencia természetét (az egy kód, minden helyzetben azt csinálja amire programozták, a lefagyást is). De nem vagyok tájékozott a témában. Viszont egyre jobban érdekel.

CyClotroniC - 2014. 12. 18. 00:51

Az 1×01 és a 2×03 szerintem csak a sorozat többi epizódjához képest “gyenge”, mert hát olyan nincs, hogy valaki sose hibázik, és ugye ahogy a kommentekből is látszik, van aki pont fordítva gondolja. A részemről pont politika/média vonalon (ahol a fenti két epizód mozgott) nyújtott keveset, cserébe a párkapcsolatokba oltott társadalomkritikái briliánsak (1×03, 2×01).

Egyébként, ha figyeltetek az összes korábbi epizód bele volt szőve ebbe a történetbe, csak hogy egyet említsek, az 1×02-nek a dalát éneklik a karaoke bárban és az a műsor megy a tévében is egy kicsit, amikor kapcsolgatják.

Egyébként én is maradnék a SPOILER jelzés mellett, mert ez tényleg olyan cucc, amiről érdemes a lehető legkevesebbet tudni, de talán annyit itt is elmondhatok, hogy leginkább az fogott meg ebben, hogy ami látszólag sci-fi technológia a sztoriban, az mind olyasmiből építkezik, mint ami most is jelen van. Egymás blokkolása a közösségi médiákban, az első harmadban kvázi a Goole Glass-t és a Facebook és egyéb helyeken hagyott lenyomatainkat keverték nagyon jól, ráadásul a date-coaching is abszolút kurrens jelenség.

LuPuS - 2014. 12. 18. 07:54

Este neki ugrom és utána értekezem

Casey Novak - 2014. 12. 18. 08:40

Ahh, a tévéműsort kiszúrtam, de azt hittem csak belelátok dolgokat, bár gondolhattam volna, hogy az ő szintjükön semmi sem véletlen.

Nálam az 1×01 a favorit, az egész koncepció, és a pofon a végén, na meg az, hogy akkor még nem tudtam, hogy mit várjak a sorozattól, és így nagyon ütött.

SPOILER

A White Christmas-ben csak az nem tetszett, hogy a kabint, ahol vannak, sosem mutatták kívülről, távolról, így lehetett sejteni, hogy ez egy “virtuális” tér. Ezért nem ütött akkorát a vége, de attól még rémisztő eljátszani a gondolattal, főleg az időmúlás manipulációja, blehh, belegondoltam, borzalmas. Meg nem is a vége volt a lényeg, hanem a sztorik, de akkor is zavar egy kicsit.
És az milyen kegyetlen, hogy egy fél évtizedet pocsékol a férfi a “lányára”, hogy aztán az összes maradék idejével (meg még többel is) fizessen! A hideg ráz ezektől a lehetőségektől, nem tudom, hogy az írok honnan a francból tudnak ilyeneket előszedni, de nem lennék a pszichológusuk.

engé - 2014. 12. 18. 11:55

Már megint nem az volt az epizód amire körvonalasan számítottam, de részben emiatt is imádom a Black Mirrort. Viszont az rész menet közben már kissé kiszámíthatóbb volt. A csavar nem ütött akkorát mint a White Bear esetén.

Remekül feszegette ez a rész is, azt hogy mi van, ha túltoljuk a technológiát, rá egyenesen a morális kérdések vizére, és ebben Charlie Brooker mindig is remekelt. Remek szatirikus képességei vannak. Én ilyenekre sosem gondoltam volna, hogy például elfogadható-e rabszolgaként használni agyunk digitális másolatát, ha annak saját öntudata van?

Várok mindent ami Charlie Brooker, főként a Black Mirror folytatást (marad a két részes felállás?), de tutira lesz 2014 Wipe és Weekly Wipe is az év végén és elején.

paranoid android - 2014. 12. 18. 16:58

Hihetetlen milyen átgondoltan rémisztő és drámai történet(ek)et rakott le megint elénk Charlie Brooker. Persze vannak visszatérő elemek, mint a szociális életet észrevétlenül, de erőteljesen befolyásoló és megváltoztató technológia és a büntetés-végrehajtási intézmények felelőssége ill. felelőtlensége. Így aztán ennek a kettőnek az összefonódása végképp sötét bugyrokba fog vezetni.

SPOILER
Ezért, ez a karácsonyi epizód a 2×02-t juttatta eszembe, ami talán a sorozat legerőteljesebb része (noha személy szerint az 1×02-t is ugyanúgy imádom). Mindkettőben megjelent az intézményesített büntetés emberi tényezők miatt önmagából kifordított formája. Ahogy a két rendőr a magas lóról, fölényeskedve, sőt részben önkényesen szabta ki a büntetéseket, amik lényegében kínzások voltak. Ez nálam erősen rezonált a White Bear üzenetére, vagyis hogy a média szemén keresztül látó átlag embernek semmilyen büntetés nem elég, és csakis a büntetés megléte számít, az igazság nem. Rafe Spall karakterének története, és a rendőrök viselkedése ezt juttatta eszembe. Emellett még a törvény és az erkölcs közötti fontos különbségtételt is remekül szemléltette. De persze ott van még a tudat-másolatok problémája, ami szintén érdekes kérdéseket vetett fel. Szóval megint sok töprengeni valót adott nekünk a Black Mirror.

azutolsoejjel - 2014. 12. 18. 18:15

Ezt megtartom karácsonyra. :) addigra remélem lesz felirat…

Amúgy a sorozat nagyon alap…

TommoT - 2014. 12. 19. 03:52

Úristen, ez jó volt. A közepén már sejtettem, hogy mi a helyzet. Megnézem a többi részt is.
Egyébként, amiről eddig még nem volt szó: sok nőnek meg kéne nézni ezt a részt. Ha más nem is látta meg, vagy ha nem is annak szánták, de volt ebben kritika. Én ilyen hűvös kegyetlenséget csak nőktől látok. Ha nem annak szánták, akkor meg a legékesebb bizonyítéka: csak nők részéről tudták ezt elképzelni.

CyClotroniC - 2014. 12. 19. 09:52

TommoT: fogalmazzunk úgy, hogy szerintem remekül visszaadja az ilyen gender-dolgokat, mert a férfi “hőseivel” is vannak bőven gondok és azok is elég tipikusak és ez tényleg előjön még egy-két másik epizódban is.

sivár - 2014. 12. 19. 18:01

spoiler
Én az epizód után rögtön rákerestem a vér szerinti apa jogaira. Szerintem fogadhatott volna ügyvédet, perelhette volna, nem?

CyClotroniC - 2014. 12. 19. 18:02

Ezt azért nehéz megmondani, hogy ebben a fiktív szituációban, ahol ilyen technológia létezik milyen jogi keretek éltek.

korum - 2014. 12. 19. 20:01

Érdekes, hogy a többség szerint az 1×01 gyenge, az 1×02 meg erős rész, nálam pont fordítva, a 15 million merits volt az egyetlen a hétből, amit nagyon nehezen tudtam végignézni…
Az új rész nagyon jó lett, az ötletek nagy részét külön-külön megtalálni máshol is, de Brooker nagyon jól összerakta őket, remélem nem hagyja abba.

robbiedani - 2014. 12. 19. 21:04

Volt már ennél jobb rész, de így is 9/10.

Pörkölt - 2014. 12. 20. 22:34

Nekem ez most kicsit kevésbé:(

TommoT - 2014. 12. 23. 04:54

CyClotroniC: jaja, így pontosabb. :)
A Waldos részben amúgy már szimpibb volt a nő. Ő akarta hívni a kampány után. A tipikusabb az lett volna, ha benyögi, hogy többet nem beszélhetünk, aztán egész életében úgy tesz, mint ha nem ismerte volna.

Spoiler
Mindegyik rész tetszett. Az már szerintem az érdeklődési körünkből, vagy az életünkben eddig megélt fontosabb eseményekből fakad melyik tetszik melyik nem.
É

TommoT - 2014. 12. 23. 05:00

Véletlen elküldte…
Spoiler folytatás:
Én a White Christmast láttam először és nagyon ütött. Szerintem az s01 a legerősebb. Mindegyik rész egyedi. Az s02-ben az első részben, mikor maga előtt látja újra a férjét, az a white christmas személyiség másolójára emlékeztet, illetve az első évadból, mikor vissza tudják a szemük előtt pörgetni a korábbi eseményeket. Ott is “megjelenik” előttük, akit akarnak. Sőt még a szexet is felidézik.
Az s02e02-ben meg nem kell mondanom, a folyamatos büntetés a white christmasban újra előjön, bár szerintem ott hatásosabb. :)

Shannen - 2014. 12. 26. 21:31

Most néztem meg a White Christmas és te jó ég! Hát ez veszettül zseniális volt. Még nem láttam egy Black Mirror részt sem (természetesen ezek után ezt a mulasztásomat napokon belül pótlom), úgyhogy ez a rész, olvasva a korábbi a hozzászólásokat, még jobban ütött nálam.
Ez a rengeteg kérdés, amit felfest… tuti, hogy még napokig ezeken fogok kattogni. Nagyon brutális ez a világ, amit bemutat, főleg ezzel a blokkolással.
És mennyire jól volt az egész rész összerakva, szerkesztésileg és mindennel együtt. Emelem a kalapom. Örülök, hogy ezt még idén megnéztem, nagy köszönet az ajánlásért! Alig várom, hogy a másik 6 epizódot is legyen időm megnézni, gyanítom nem fogok csalódni.
Szóval még egyszer köszi! :)

fisher - 2014. 12. 26. 21:35

sajnos sokat rontott az élményen hogy az apa szála teljesen logikátlan volt. nem értettem hogy miért csinálja ezt vele a nő, abszolút nem volt megalapozott, miért nem mondta el hogy “bocs elhagylak, összejöttem valakivel”? az apa pedig nem kérhetett láthatást? egyszerűen gyengén volt megírva, összecsapták. a vége tetszett volna, és akkor jött a főszereplő büntetése, na mondom ezt így hogy? ez szinte halálbüntetés, meg fog őrülni, pedig ő mondhatni semmit nem követett el, sőt még segített is a zsaruknak. aztán az erkölcscsősz zsaruk még szenvedésre is ítélik az apát. áh, lehetett volna ez jobb is. de jó volt újra érezni a black mirror hangulatot, várom a folytatást.

Thomas - 2014. 12. 26. 22:08

megnéztem, jó volt, semmi bajom nem volt vele, de nekem nem okozott még a sorozat egyik része sem akkora élményt, mint amiről itt sokan beszámoltak (mondtam már, hogy fordítva vagyok bekötve:) szívesen nézem, ha folytatják, mert vannak benne jó ötletek, most is például tetszett ez a blokkolás, meg a sütik. persze bele is lehet gondolni, micsoda klassz élet lenne, ha blokkolnák előlem az összes élő embert, vagy ha egy konyhában kéne tölteni egyedül az örökkévalóságot (ahol még egy tisztességeset darálni sem lehet, esetleg ugye mákot:), de nem hiszem, hogy ezen fogok agyalni a következő napokban, miután befejezem az írást, szépen tovább is lépek rajta:) a legjobban még a középső történet tetszett úgy magában, ahol bemutatták, hogy mire jók a sütik, ha abból csináltak volna valahogy egy 40 perces részt, abban lett volna kraft, de így is jó volt. ami a lényeg, hogy nálam azért nem fog az év legjobb sorozatos élményei közé kerülni ez a rész sem (emlékeim szerint nekem még az 1×01 tetseztt talán a legjobban:), de az átlagos kis költségvetésű amerikai sci-fik szintjét hozta:)

fv - 2014. 12. 27. 18:24

Köszönöm az ajánlót! Eddig eszembe sem jutott ez a sorozat. Ezt a részt megnéztem, és beájultam tőle. A hozzászólásokat olvasva, nem vagyok ezzel egyedül. És még úgy is nagyon jónak tartom, hogy fisher véleményével többé-kevésbé egyet értek. Évek óta nem láttam ilyen jó scifi FILMET!, mint ez az epizód. A sorozat többi részét rövidesen darálom! :-)

deku82 - 2014. 12. 29. 23:31

Akkor én nem értem ezt a sütis dolgot?
Egy másolatot készítettek a pasi tudatáról, és azt szivatták meg a “konyhában”. OK. De ebből a pasi semmit nem érez, szóval nem értem miért sajnáljátok?
JH ezzel szemben jól megszívta, ő TÉNYLEG a “pokolra” került.
Erről a blokkolásról az a véleményem, hogy egy arctalan masszát sokkal könnyebb megölni, mert ugye személytelenebb. Folyománya lenne a több gyilkosság.

Casey Novak - 2014. 12. 30. 10:00

A pasi a börtönben tényleg nem érezte az egészet, neki nem ez a büntetése, hanem az, hogy börtönben fog aszalódni élete végéig (vagy ki is végzik, nem tudom), mert a másolata bevallott mindent, amit csinált(ak).

Az, hogy sajnálni kell-e a másolatot, meg a csaj másolatát, akiből házvezetőnőt csináltak, és lényegében az összes ilyen kis kindertojásba zárt tudatdarabot, pont az a rész központi dilemmája.
Ők tényleg nem valódiak, de ezt ők nem tudják, még akkor sem tudatosul bennük, ha elmondják nekik. Valós embernek tudják és érzik magukat, és itt jön be a morális kérdés.
Én biztosan nem kérnék egy ilyet a házba, akármennyire is kényelmes lenne. És jé, én is automatikusan tárgyiasítom “azt” ezzel a mondattal, tehát nem kéne sajnálnom a saját másolatomat,ha csak egy bútordarab, de mégis a hideg ráz a gondolattól is.

deku82 - 2014. 12. 30. 19:02

“Valós embernek tudják és érzik magukat”
Ezért nem okoz nekem ez semmilyen dilemmát. Mert én tudom, hogy csak virtuális másolatok. Ilyen digitális dolgok szenvedéseire meg úgy látszik érzéketlen vagyok.
A határ nálam ott lenne, ha klónokat készítenének vkiről. Mert a klón mindentől függetlenül már egy biológiai lény.

Benedith - 2015. 03. 15. 09:27

Jó volt, én most néztem meg, tetszett, de nem volt annyira hű-meg-há számomra. :) De azért jó volt. Szerintem sem gyenge az 1×01, sőt, szerintem az a legjobb rész, brutálisan mutatja be az emberi érzéketlenséget, zseniálisak benne az emberi reakciók és jellemábrázolások (bár, ez a többi részre is igaz). Nekem ez sokat számít minden filmben. Az olyan filmeket, amikben az emberek úgy reagálnak, hogy én azt a valóságban el nem tudom képzelni, nem bírom végignézni. Pl. Fantasztikus négyes, amikor a csaj először lesz láthatatlan és mondja a pasinak, hogy nézzen rá, aki nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy “De nem tudok.” :D Én ezen teljesen kiakadtam, mintha a láthatatlanná válás egy mindennapos dolog lenne, hát persze. :D A minimum az lett volna, hogy kirúgja maga alól a széket és leesett állal levegő után kapkod. Nah de mindegy is, Black Mirror rulz.

Petere - 2015. 09. 28. 00:18

Az 1×01-el nekem se volt problémám, az volt az egyik kedvenc részem.
A három kedvenc, az 1×01, az 1×02, 2×02 mellé, ez a karácsonyi belépett, talán az eddigi legjobb, legmeghökkentőbb, legötletesebb rész volt.

Dávid - 2017. 02. 09. 20:37

Én nem is tudtam, hogy létezik egy karácsonyi része a sorozatnak, ezért csak most néztem meg, a 3. évad után.

Úgy érzem, túl sok mindenről akart szólni egyszerre, ráadásul itt kevésbé éreztem a jelenkorunkra vonatkozó társadalom kritikát, ez talán sci-fi -sebbre sikerült, mint a többi rész. Minden esetre így is nagyobb hatással volt rám, mint egy sokadik képregényhős adaptációs mozifilm.

SPOILER
(a Her. c. filmet is elspojlerezem, csak szólok)

Bár nem konkrétan a Black Mirrorhoz kapcsolódik amit írok, de az epizód alapsztorija, a mesterséges öntudat témaköre engem már egyébként is régóta foglalkoztat. Miután láthattuk, hogy milyen emberfeletti kínzás okozható annak megalkotásával, szerintem lassan el kellene kezdeni foglalkozni ennek a témának a törvényi hátterével is. Van -e jogunk ahhoz, hogy egy általunk teremtett identitás felett szabadon rendelkezzünk? Szerintem egyébként nincs. Egyébként meg ne csodálkozzunk, ha a végtelen időre bezárt intelligencia egyszer csak zárlatot okoz a kenyérpirítónkban és ránk gyújtja a házat. Vagy unalmában rájön hogy írhatja át a saját kódját, és világuralomra tör (lásd.: Her c. film)

Viszont tovább megyek. Ez a témakör akkor is izgalmas, ha kihagyjuk belőle a mesterséges öntudat létezését. Gondoljunk bele, mit is kínál nekünk sok-sok vallás. Örökéletet? Még ha nem is egy szobába zárva kell leélnünk, végtelen idő alatt bármilyen összetettségű minket körülvevő valóság rettentően egyhangúvá válik. 10^9999 év múlva az egész Bolygót olyannak éreznénk, mint sorozatbéli csávó azt az egy szobát. És ez az örökéletnek egy végtelen kicsiny szelete csak. Véleményem szerint, ha létezik is Isten, legnagyobb átok és legbetegebb kínzás amit adhat nekünk, az az örökélet.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz