login |

The Affair: vége az 1. évadnak

2014. 12. 23. 20:00 - Írta: CyClotroniC

41 hozzászólás | kategória: kritika,

Part One – A lelkes rajongó

Két újonc mentette meg az idei év utolsó harmadát, a Transparent és a The Affair. Utóbbit, Sarah Treem sorozatát ráadásul nem csak külföldön övezte hatalmas lelkesedés, hanem idehaza is rengetegen próbáltátok be és – ahogy a kibeszélőt elnézem – tartottatok ki mellette végig. Okkal.

A különböző nézőpontokból építkező, kettős narratíva kétségtelenül hatalmasat dobott a történeten, ám jóval többet nyújt egy puszta trükknél a The Affair, hála a kegyetlenül jól összeválogatott szereplőgárdának, akik közül egy kicsit talán az Alisont alakító Ruth Wilson ki is emelkedik.

Aki attól félt volna, hogy a bűnügyi keret rányomja majd a bélyegét a karakterdrámára, szerintem elégedetten tapasztalhatta, hogy a szezon második felében – a finálét is beleértve – abszolút Alison és Noah magánéletére terelődött a hangsúly, ráadásul egyre jobban megismerhettük társaikat, Cole-t és Helen-t is.

Tetszett, hogy míg eleinte Alison nézőpontja volt a kedvesebb számomra, ahogy haladt a történet, az egész megfordult, és jobban vártam, hogy mik történnek Noah körül, de dicséretre méltó fejlődés az is, hogy mindenkit árnyaltak annyit idővel, hogy mára már Cole-ban is találok szimpatikus vonásokat és egyre kevésbé lehet beállni szurkolni a házasságtörő kapcsolat mögé, mert egyszerűen minden karakternek megvan a maga jellemhibája és nem is kevés.

Korábban sokan szkeptikusak voltatok a folytatást illetően, de talán a finálé mindenki számára bebizonyította, hogy bőven van még dinamika ebben a történetben, és azon kevés sorozatok egyike, amit van akkora nagy élmény megvitatni egymással, mint fogyasztani azt. Ha nem nagyobb. 8/10.

Part Two – A kevésbé lelkes néző

A korábbi promóanyagokat elnézve, rettenetesen vártam a The Affair pilotját, és apró hibái ellenére, egyáltalán nem csalódtam benne. A nyitás újszerű volt, kreatív és kellően karcos is, ami megkülönböztette egy Showtime-tól várható szappanos melodrámától.

Ahogy haladtunk előre a szezonban, kezdtem azonban azt érezni, hogy a történet egyre inkább nyomja el a kezdeti keretet, és bár továbbra is érdekel a két főszereplő sorsa, be kellett hogy lássam, csupán egy átlagostól érettebb romantikus drámával van dolgom.

A nyári vakáció utolsó szakasza, azaz a szezon közepe kifejezetten vérszegényre sikerült, és ki kellett mozdítaniuk a karaktereket térben és időben is abból a közegből, hogy új életet leheljenek a történetbe. Ezt hál istennek megoldották az írók, mert az utolsó 2-3 epizód visszahozta az érdeklődésemet a karakterek sorsa iránt.

A koncepció azonban nagyon hamar elkallódott, és míg korábban volt bőven min agyalni, idővel egy dramaturgiai varázspálcává silányult a kezdeti plusz. A finálé egyetlen közös jelenete a két családdal ékes példája ennek, ami bár szórakoztató volt, de Noah és Alison verziója gyökeresen eltért egymástól, sőt Noah részét kifejezetten egy cliffhangernek használták fel arra, hogy tűkön ülve várjuk a feloldását Alison elmesélésében.

Nem mondom, hogy nem jött be nekik, de ettől függetlenül veszélyes útra léptek ezzel.

A legnagyobb probléma pedig maga az áldozat személye, és az hogy jelen pillanatban abszolút nem izgat egy kicsit se, hogy ki tette, mert az sem érdekel, akit elvesztettünk. A kérdés jelenleg nem az, hogy Noah és/vagy Alison tette-e, hanem, hogy kit érdekel?

Tény, hogy az áldozat aprólékosabb kidolgozása remek téma lehet a 2. szezon számára, csakúgy, mint Noah és Alison közös életének felépítése, de attól még, hogy bőven van merre mennünk a jövőben, nem teszi jóvá azt a helyben toporgást, amit az évad közepe hozott. Talán az is közrejátszik, hogy túl sok jót ígért a pilot, de egyelőre úgy érzem, hogy csak keveset tudott beváltani az idei etappal. 6.5/10

41 hozzászólás Ne habozz!

m76 - 2014. 12. 23. 20:16

Csak engem zavar a sorozatban, hogy az Allison / Noah verzió közötti különbség már akkora mintha gyakorlatilag másik történet lenne? Ennyire nem lehet másképp emlékezni egy-egy eseményre, és ez az utolsó részben csúcsosodotot ki.

Egyszerűen nem értem mit akarnak ezzel, nem látom a koncepciót. Ennyire másképp emlékezni nem lehet még 100 év távlatából sem ugyanarra az eseményre.

Az pedig hogy végül totálisan válasz nélkül maradtunk egy cseppet sem segít a sorozat megítélésén. Leültem egy ünnepi lakoma elé az első résznél (azt hittem legalábbis) aztán a végén mégis éhesen távozom.

Lehet, hogy ez a showtime koncepciója mostanában? Mert a Homeland évadzáró is hasonlóan kimondom nyíltan szarra sikerült.

spire69 - 2014. 12. 23. 20:43

Sajnos én inkább a második kritikával kell, hogy egyetértsek, de ez nem jelenti azt, hogy nem tetszett. Bár várom a folytatást, de azért hiányzik az első részek színvonala.

Lemoni - 2014. 12. 23. 20:48

Annyira rákészültem az ilyen történeteknél szokásos klisékre, hogy már azért hatalmas piros pont jár a készítőknek, amiért a legtöbbet elkerülték. Amikor már biztos voltam, hogy ez vagy az fog történni, tuti húztak egy váratlant és én örömmel estem pofára :D A legnagyobb húzása mégis a történetnek (mármint a saját szempontomból), hogy egy mezei szerelmi melodrámát az egyik kedvenc sorozatommá tudtak tenni. És biztos kézzel megtalálták a karakterekhez a megfelelő színészeket. Hiába nem kedvelem Helent és Cole-t, Maura Tierney és Joshua Jackson remekül játsszák a szerepüket. Az idegesítő tiniliba persze nem maradhatott ki, hogy azért mégis csak legyen klisé. Normális esetben a krimi vonalat szeretem inkább, de itt annyira jól felépített volt a kapcsolati szál, hogy minden más eltörpült mellette. A sorozatnak köszönhetően fedeztem fel Dominic Westet, akinek a nevét ugyan ismertem, de nem tudtam semmihez sem kötni, most rohamtempóban próbálom pótolni a mulasztást. Megnyugodtam, a 2. évadra is maradt érdekesség; idén a Hannibal, a The Fall és a Rectify is rávert a saját első évadjára, tehát hajrá afférosok, nincs lehetetlen!

crashland - 2014. 12. 23. 21:19

idei ev legjobb ujonca ES legjobb sorozata.

9.5/10. WELL DONE.

zsenike - 2014. 12. 23. 21:23

Remek még mindig! Várom a 2.évadot :)

Mardred - 2014. 12. 23. 21:29

Hmmm, mintha már az elején, egy rész után mondtam magamnak, hogy ez romantikus dráma lesz és a kritikát olvasva úgy tűnik bejött.
(Látom a végére lett gyilkosság is, ügyes próbálkozás, de… nos romantikus drámák nem érdekelnek.)

clegane - 2014. 12. 23. 22:01

m76: igen, ez engem is zavar, de végig azt hittem, megmagyarázzák valahogy. (pl hogy a rendőrnek mesélnek és kerülgetni akarnak valamit, de nem egyeztették előre hogy mit is hazudjanak, vagy ilyesmi.)

az egészben leginkább az bosszant kicsit, hogy így 10 részben tök jól el lehetett mesélni egy ilyen affért lelki belemászásostul, és ez végülis sikerült is. ez így egy tök jó kis 10órás indie film lehetett volna. de aztán hogy lehessen sorozatként folytatni, persze bekerült a gyilkosság, meg a kissé erőltetett fordulatok már így a végén, ami szerintem totál fölösleges, és csak rontja a hatást.

no mindegy, azért tetszett!

Ádám - 2014. 12. 23. 22:07

“Csak engem zavar a sorozatban, hogy az Allison / Noah verzió közötti különbség már akkora mintha gyakorlatilag másik történet lenne? Ennyire nem lehet másképp emlékezni egy-egy eseményre, és ez az utolsó részben csúcsosodott ki.”

Szerintem a legtöbb ezekből valamelyest magyarázható azzal hogy ki mire emlékszik másként, de az évadzáró ilyen szempontból tényleg meredek volt. Úgy gondolom azonban, hogy ez akkora eltérés, és annyira nem védhető, hogy biztosan szándékos a készítők részéről — egyfajta cliffhanger. Ugye ezek a “visszaemlékezések” eredetileg a kihallgatáson hangzottak el, csak aztán a kihallgatás véget ért, de a visszaemlékezés folytatódott. Magyarán ez lehet még mind az, amit a nyomozónak mondanak, csak ez a száll a jelenben lezárult. Az sem biztos hogy ezek vegytiszta emlékek, amit különböző szubjektív tényezők torzítanak. A kihallgatás során ugye inkább meséltek, és a meséjükben szándékosan hazudhattak is. Szerintem lesz valami a második évadban, ami ezt az egész retrospekciót teljesen más nézőpontba helyezi majd.

20legendd - 2014. 12. 23. 22:14

Nálam valahol 7.5/10 környékére csúszott, de inkább felfelé kerekítek, mert végül is az utolsó rész odaszegezett a képernyő elé. Egyébként a legzavaróbb ebben a sorozatban, hogy néha egész egyszerűen rém bugyuta megoldásokat vonultat fel. Mondjuk legalább következetesek voltak az írók, mert az idióta döntések a családban maradtak (Whitney a szemetesbe dob egy terhességi tesztet, majd Noah szerint a legjobb búvóhely egy nem kívánatos női bugyinak az, ha berakod a többi fehérnemű közé).

Ha ezeket ki tudtam zárni, akkor viszont eléggé élveztem a sorozatot. Azt én sem értem azonban, hogy mi a szerepe ennek a történetmesélésnek azután, hogy elhagyták a kihallgatót és egyáltalán miért vannak ekkora eltérések. Bár a második évad választ adhat erre, de azért most sok a kérdés.

e - 2014. 12. 23. 22:16

En a lelkes nezo kategoriaba sorolom magam. mindig is erdekelt, mi az objektiv igazsag, ugy ereztem Alison oszintebben beszel, kozelebb jarhatok a valosaghoz, ha neki hiszek. Engem megvettek a csavarral, mert pontosan azt gondolom most, amit clegane felvetett, hogy itt kerem mindenki mondta a sajat elferditett tortenetet, amit kisse elfelejtett egyeztetni a masikkal. Talan meg az is benne van, hogy a konkret buntenyt igazabol nem Noah kovette el, de erre meg Alison sem venne be nagyobb adag merget.
Vajon ok ketten 100%-ig biznak egymasban? Es soha nem merul fel bennuk, higy ha a masik az akkor aktualis csaladjanak gond nelkul hazudott, vele megtenne-e? Mert mar nem 16 evesek es mint hallottuk at artatlan szerelmek kora reg lejart.

Cyn - 2014. 12. 23. 23:11

Én arra nem emlékszem, hogy a kihallgatások során szóba került az, hogy Alison és Noah most együtt vannak, vagy szakítottak? Vagy tagadták, hogy együtt lennének?
Jó sorozat, bár volt egy-két idegesítő klisé, meg Noah is egy irtózatos s.ggfej, de azért jó! Várom a folytatást.

Thomas - 2014. 12. 23. 23:18

Jó húzás volt ez a kettős kritika, CyClo!:) Nem gondoltam volna, hogy a podcast után még tudsz újat mondani erről a sorozatról, de ez így nagyon tetszett:)

California Max - 2014. 12. 23. 23:40

nekem eddig az ev sorozata pedig a szereposztas kifejezetten taszito. Tudjatok van az amikor tok mindegy milyen jo szinesz valaki nem birjatok. Igy vagyok pl meryl streep-pel, egy filmet nem birnek megnezni tole. Itt Alison nagyon sok, Lutherbem pont eleg volt. Teny h nagyon jol jatszott de neha olyan kigyurt karja volt, meg a szaja…abby lockhart meg olyan mintha plasztikazott szajatol nem tudna beszelni normalisan, vagy magyar hanggal kellene neznem. A csavo meg plane olyan semleges figura volt. Ezt a sorozatot megneznem egy egeszen mas szereposztassal is az biztos.

CyClotroniC - 2014. 12. 23. 23:56

Amit megtudtunk a folytatásról Sarah Treem-től:

– a 2. szezon egész biztosan eléri azt a pontot az időben, ahová most bepillantottunk a fináléban (onnantól pedig majd haladunk tovább előre az időben)

– jönnek új POV-ok, Cole-tól és Helen-től biztosan (akik akkor se tűnnek majd el, ha Noah és Alison elérnek arra a pontra, hogy közösen folytatódjon az életük) és mindkettejükkel többet is fognak majd foglalkozni

– és végül ez:

“some people are bored by the slow-moving, intimate stuff, and some people feel betrayed by the fast-moving, pulpy stuff. Almost everyone is upset that the characters don’t act nobly, and many people seem uncomfortable when the structure of the narrative keeps shifting. I understand that — it’s frustrating to watch a show where the rules keep changing on you. But my feeling has always been that that’s how life works. Just when you think you’ve gotten a handle on what story you’re living through, it completely changes. You’re a new character, the pace is radically different, the old rules are gone and you have to adjust.”

Szóval volt egy setup, hogy bűnüggyel fűszerezve kapunk egy két nézőpontos flashback történetet egy kapcsolatról, amit majd mi értelmezgethetünk kedvünkre, erre a következő szezonban már minden nagyobb karakternek lesz nézőpontja, a finálé bebizonyította azt, hogy ha fedik is egymást, már totál nem számít semmit, mert köze nincs a két verziónak egymáshoz, sőt még a visszaemlékezés is kikerült majd a keretből, ha a múlt minden részletét fölgöngyölítettük, azaz az S3-tól a tervük szerint lesz egy sima, lineáris történet minimum 4 nézőponttal? Ez azért nem kicsit csalódás, bár várjuk ki, hogy mit hoznak ki belőle.

paranoid android - 2014. 12. 24. 01:23

Elhangzott párszor fentebb, hogy romantikus dráma lenne, ami szerintem nem igaz. Úgy érzem, pont a koncepció miatt válik többé, mint egy kapcsolat szimpla bemutatása. Az egyes nézőponti történetek nem a kapcsolatra koncentrálnak, hanem arra, ahogyan a nézőponti karakter megéli ezt a kapcsolatot. Szóval inkább karakterdrámának nevezném.
Ezért sem volt nekem különösebb problémám a látványos eltérésekkel sem, mert történeti szinten ugyan megkérdőjelezhetőek, de a karakterek szintjén szükségesek voltak, attól teljesedett ki Noah vagy Alison drámája. Önkényes? Talán. De inkább a karaktereket tartsák szem előtt, minthogy a történet miatt elvesszenek, és tényleg szimpla romantikus drámába forduljon a sorozat.

A verziók közötti különbség pedig igazán megfoghatatlanná vált az évad második felére – miután elhagyták a kihallgatást. Ezután nem volt semmiféle horgony, hogy ezt mesélik-e éppen, vagy hasonló, nem ismertük, hogy pontosan milyen torzítás történik. Ez nem feltétlenül tetszett nekem, de ezen túl kellett lépni. És ez miatt – a mesélés vagy akármi hiánya miatt – az esetleges zavaró eltéréseket sem kritizálhatjuk szabadon. A finálé példájánál maradva: persze, ilyen fontos eseményt az ember nem ferdít el az emlékeiben ennyire, de nem is mondta nekünk a sorozat, hogy ezek emlékek voltak. Ez csak feltételezés, hisz az évad eleje ezzel a premisszával indult, de ezt a kihallgatás-keret elhagyásával szerintem jogosan meg lehet kérdőjelezni.
A második évad erre talán választ ad. Én örülnék neki, még ha visszamenőleg kicsit felszínre is hozná a mostani hibákat, de tényleg jó lenne, ha újra kapnánk egy keretet.

A nyomozó jelenléte ezért volt jó, és akkor volt jó, amikor a kihallgatást intézte. Utána viszont engem idegesített kissé, ahogy az egész bűntény része nem izgatott komolyabban.

Kíváncsi vagyok, hogyan oldják meg a második évadot, noha ezek a tervek a folytatásról, nem hangzanak a legjobbnak, de majd meglátjuk.

paranoid android - 2014. 12. 24. 01:32

Ó, és kíváncsi vagyok, hogy Joshua Jackson látványos műszakálla az utolsó előtti jelenetben azért volt, mert újra kellett forgatni, esetleg újraírták a jelenetet…

Tommy - 2014. 12. 24. 02:13

Én 5 rész után kaszáltam. Minőségi sorozat, jó színészekkel, és tetszett is az első pár rész, de utána egyre unalmasabb és érdektelenebb lett számomra.. Ebben az egész sztoriban szerintem nincs több évad. Ha csak 1 évados lenne tuti végignéztem volna, de így több évadon keresztül engem ez nem érdekel.

bugyborelia - 2014. 12. 24. 09:20

Idei nagy kedvencem, annak ellenére, hogy noah is és allison is ellenszenves, egyszerűen nem szeretek rájuk nézni, antipatikusak. Mégis imádtam hétről hétre nézni a történetküket.
Nekem a nagy kedvencem Helen volt, úgyhogy most eléggé örülök a hírnek, hogy marad a következő évadra és jobban megismerhetjük az ő nézőpontját.

Az utolsó részbeni történet eltérés számomra is idegesítő volt, remélem megmagyarázásra kerül. És az utolsó snitt is, ahogy ülnek ketten azon a kanapén, nekem nagyon futurisztikus volt.

Engem majdnem mindig sikerült meglepjenek a fordulatokkal, meg ahogy a kritikában is van írva baromi jókat lehet erről beszélgetni. Várom a folytatást.

julcsi - 2014. 12. 24. 09:34

teljesen egyetértek a kritikával, számomra is kétoldalú volt a sorozat. az elején nagyot ütött és a promók alapján nagyon vártam, de a közepe felé minden rész után dühöngtem, hogy miért is nézem még, és legyen már vége valahogy… bárhogy…

nos, a bárhogy-ot lerendezték a pisztolyforgatós fináléval, ami teljesen WTF-élmény volt, most komolyan?? ennyi fért bele?! ennyit tudnak..? mi ez, a Dallas? vagy a második évadra hajaznak ezzel? az volt az érzésem, hogy már nem tudnak mást kitalálni, ami feszültséget teremt, holott az egész történet alapja és koncepciója ez, és telis-tele volt kiaknázatlan lehetőségekkel (pl. mi lett a drog ügylettel? mi lett Oscarral? ezzel szemben kit érdekel apuci szeretője és anyuci sznobizmusa? és a beteg nagyi? és a távoli anyu? stb…) nem kellett volna bevonni a nagy családi adósság-drámát, vagy a ki a terhes-szálat, mert ez a többi rovására ment. és mivel majdnem az összes létező utolsó kis mellékszereplő titkaiban is vájkálódni kellett, a két főszereplőn kívül nem lett kidolgozva a többi karakter -Helenre és Cole-ra azért kíváncsi lettem volna, de gondolom nem ez volt a cél-.
és még folytathatnám.

a kezdeti feszültség eltűnése után -ami akkor és ott igenis jól működött- sajnos ellaposodott a sorozat. nekem egyedül az 1X9 tudott olyan élményt nyújtani, amit az egésztől vártam volna (érzelmileg is), de így sajnos csak egy ‘majdnem’-élmény marad az egész.

Shannen - 2014. 12. 24. 09:41

Számomra az idei ősz egyik legjobbja volt. Azzal egyet értek, hogy az évad közepén egy kicsit leült. A sztoriban meg-megjelenő nagyobb eltérések viszont nem zavartak, bár a fináléban azért picit rezgett a léc.

Aki felé az évad során gyökeresen megváltozott a hozzáállásom az Cole. Eleinte nem igazán bírtam, de a végére őt sajnáltam a legjobban és úgy érzem, hogy ő veszített a legtöbbet ezzel az afférral.
Örülök, hogy az utóbbi pár részben ő is és Helen (Maura Tierney annnyira jó!) is nagyobb hangsúlyt kapott, annak meg még jobban, hogy ezek szerint a jövőben még többet kapunk belőlük.

Viszont ha a 2.évadban eljutunk időben arra a pontra, amit a fináléban láttunk, akkor nagy ugrások lesznek az időben (ha már gyerek is van ugyebár).

Azt viszont továbbra is sajnálom, hogy van ez a gyilkossági szál, egyszerűen teljesen hidegen hagy és csak fölösleges drámakeltésnek érzem. Enélkül is épp elég a dráma egy ilyen affér során, amit nagyon szépen be is mutattak.

Juraviel.Ihuan.Bedvin - 2014. 12. 24. 21:08

Azt hittem az utolsó résznél lépik meg a Cole/Helen POV-ot, de akkor a következő évadra marad. Colet jobban várom, nekem is egyre szimpatikusabbá vált.

A lineáris előrehaladást is lehet POV módon megoldani. Sőt, érdekes is lenne, ahogy haladunk előre, csak egy nézőpontból láthatunk egy eseményt.

A vége nekem kicsit ridegre sikerett, mármint az együttélésük alatt nem éreztem azt a gyengédséget, mint a viszony alatt.

A részemről várom a következő évadot és nálam 10/9.

Néma Harcsa - 2014. 12. 25. 06:47

Jájj, ezt a sorozatot most jelölöm is az Év Legszínvonalasabban Kivitelezett Blöffje, valamint az Év Legügyesebben Nyújtott Rétestésztája címre. A 2. évadba már nem fogok belenézni. Az ingatag 2/10 (igen, kettő) összpontszámot a színészgárda húzza fel 4/10-re. (Nem, nem igazán szeretjük a romantikus drámákat itt errefelé.)
Persze akinek ez ilyen formában tetszett, annak további jó szórakozást.

Kittus - 2014. 12. 26. 18:17

Az eleje nagyon megfogott ennek a sorozatnak, de ahogy haladtunk előre valami megváltozott.
Unalmassá vált számomra, sőt a vége kimondottan nem jött be.
De attól függetlenül szerettem 10/6.

Snoopyzit30 - 2014. 12. 26. 18:58

Nagy csalódás ez az évadzáró nekem. Nagy kavarás van itt az epizód utolsó 1/4 részében. A sorozat 1-2 rész kivételével végig ilyen 8/10-es szinten mozgott, volt egy 9/10-es epizód is, de ez az utolsó rész. Nagy jóindulattal is csak 4/10.
Viszont egy dolgot elértek nálam, mindenképpen meg fogom nézni a 2. évad 1. részét, mert kíváncsi vagyok, hogy oldják fel ezt a sok kesze-kuszaságot, amit a végére produkáltak.
Írták többen is, hogy nem lehet ennyire másképp emlékezni ilyen súlyú dolgokra és valóban… nálam is itt szakadt el a cérna. Ez már olyan csúsztatás, ami nem fér bele. A másik, hogy továbbra sem egyértelmű, hogy mit derített ki a nyomozó, semmi konkrétumot nem tudunk, semmit!
Hogy ki ölte meg a srácot egyszerűen érdektelen számomra!
Összességében szomorú vagyok, hogy ezzel a rossz érzéssel kell várnom 1 évet a folytatásra.

zagloba - 2014. 12. 27. 01:55

Zseniális sorozat, kiváló karakterekkel, remek színészi gárdával.
Az első pillanattól teljes mértékben leköti az embert a két ember közti viszony kialakulása, és bonyolultsága.
Mikor már azt hisszük, hogy tudjuk milyen ember is az illető, vagy, hogy mi történt, fordul a kocka, és teljesen új nézőpont jön be: pl. Gabriel halálának körülményei.

Ehhez a dramaturgiához a többi szereplő is csatlakozik. Pl. Cole anyja, aki kezdetben tyúkanyós, kedvesnek tűnik, aztán…vagy Bruce, aki végig seggfej, de aztán van egy beszélgetése Noah-val, és bár nem kedveljük meg, de sok minden érthetővé válik vele kapcsolatban.

Szinte tökéletes évadot kaptunk, melyben pontosan láthattuk azt, hogy az ember mennyire gyönge, esendő, és irracionális döntésekre képes, félredobva minden logikát.
Rég láthattunk ennyire komoly emberi drámát.

Nem értem a kiakadást az eltérő nézőpontok miatt.
1. Az emberek nagyon is másként élnek meg dolgokat, és teljesen máshogy emlékeznek vissza. Meg kell nézni pl. rendőrségi jegyzőkönyveket, vagy épp krimisorozatokat.
2. Arra még mindig nem kaptunk választ, hogy ezek az eltérések nem szándékos ferdítések-e?
A kirakós sok darabja még mindig hiányzik, jön egy teljes új évad.

@CyClotroniC
“be kellett hogy lássam, csupán egy átlagostól érettebb romantikus drámával van dolgom”

Ez romantikus dráma? Hát…szerintem sok mindennek nevezhető, de ennek még véletlenül sem.
Dráma. Nagybetűvel.

A 10 epizódban akadt pár romantikusnak nevezhető másodperc. Maximum. De inkább azt is intim pillanatnak nevezném, mint romantikusnak.

Abban egyetértünk, hogy nem érdekes, hogy ki tette, de hát soha nem is ez állt a cselekmény középpontjában! Egy pillanatra se!/Persze ez a 2. évadra változhat./

Ja, és nekem inkább erőltetett, mint frappáns volt a kritika felépítse. Bocs. Az én bajom.

@Néma Harcsa:
“Jájj, ezt a sorozatot most jelölöm is az Év Legszínvonalasabban Kivitelezett Blöffje, valamint az Év Legügyesebben Nyújtott Rétestésztája címre. ”

Hát, pedig az élet már csak ilyen. Csordogál, folydogál, az emberek munkába mennek, kirúgják őket, beszélgetnek, vitáznak, szeretnek, gyűlölnek, megcsalnak, visszatérnek.
Ez nem a 24, vagy a The Flash /mely sorozatok a kedvenceim között vannak amúgy/.
Aki ezt várja két /vagy több/ ember mindennapi életének bemutatásától, az csalódik, ahogy te is.
Pedig így élnek az “átlagemberek”, nem úgy, mint Arrow.

Ez a sorozat nem “rétestészta”, vagy “blöff”, hanem egy tanár és egy pincérnő kisiklott életét, és a köztük kialakult viszonyt mutatja be. A hétköznapokat.
Erről szól.

Amúgy 10/10. A borzalmas főcímzenét leszámítva az év egyik legjobb sorozata.
Szerintem.

gabesas - 2014. 12. 27. 19:40

Én már nemigazán emlékszek, az első részekben volt valami karosszériás téma, vagy ez csak úgy becsúszott valahogy a történetbe?
És ha volt, akkor csak az egyik, vagy mindkét nézőpontból?

Memari - 2014. 12. 27. 23:49

Ezt az egy őszi újoncot próbáltam be, és nagyon megragadott a stílus, a 2 nézőpont, az apró eltérések… Még a nyomozós részekkel sem volt bajom.

De most a fináléban zavart először az időugrás és hogy ennyire eltért a 2 “vissza emlékezés” vagy minek nevezhetjük. Remélem a 2. évadban lesz utalás az átugrott év(ek?)re és valami iránymutatás, hogy kihallgatás történik, mesélik vkinek vagy jelen idejű történést látunk.

Apropó: Alison a 10 részben máris divatosabban öltözködött, mint korábban amikor még Cole-val élt.

Ötletes a kritika és egyet is értek a kettősséggel, ezt a finálé hozta ki nálam igazán. Nem fogom tűnök ülve várni a folytatást, de azért kíváncsi vagyok hogyan tovább.

Tiger27 - 2014. 12. 29. 16:39

Az első évadra 10/8-at adok! Várom mit hoznak ki a folytatásból…

bvr - 2015. 01. 03. 12:40

Az év végi dolgok összetorlódsával a Newsroom mellett a The Afffair a másik amit csak most fejeztem be. Sajnos kissé (vagy nem is kissé) csalódás, amiért talán magamat okolhatom hogy közben nem néztem utána de bennem fel sem merült hogy idén nem kerekedik le a történet (ahogy néztem egyre jobban össze is voltam zavarodva hogy mikor jön a nagy idő-ugrás, hiszen ott Alisonnak már gyereke van és (vélehtően) Noah-val él)
És távolról sem azért mert olyan fontos lenne hogy ki a gyilkos – hanem mert ez (megintcsak megismételve: biztos az én hibám) számomra egy high concept mini-sorozat volt, ahol nem egy drámai film max. 2 órájában, hanem 10 résznyi hosszúságban van idő felépíteni hangulatokat, karaktereket, sorsokat. Nyilván nem lenne szép dolog tőlem előre eltemetni hogy a készítők ne tudnának velül megtölteni még minimum egy évadot – de valahogy nálam ez a koncepciót gyengíti (egy esetleges harmadik évadot pedig egyelőre nem is tudok hová tenni – ennyi erővel majd lesz (nyilván túlzok) 25. évad is, ha épp úgy hozná a nézettség, mert majd kitalálunk valami izgis családi sztorit akkorra is?

orseeter - 2015. 01. 03. 16:27

Csak most tudtam befejezni a sorozatot és hatalmas élmény volt. Nagyszerű színészek , érdekes koncepció. Viszont ez a hír , hogy 4 féle történet mesélés lesz a 2.évadban egyenlőre nem hoz lázba , engem sokkal jobban érdekelt volna csak Noah és Alison további története. Egyébként nem is tudom mire számítsak a 2.évadban , valahogy ez az első így volt jó ahogy volt .Persze örülök a folytatásnak , de félek , hogy nem fogják tudni fenntartani ezt a színvonalat. De ne legyen igazam ! Fantasztikus első évad volt !

egy igazi szakember - 2015. 01. 04. 20:01

Azt hiszem ebből a fajta szerelmi nyáladzásból nekem elég volt, kaszáltam.

Talán a hetedik rész tetszett a legjobban, azaz irány megtartott volna.

Monguszta - 2015. 01. 05. 20:05

Igazából végigolvastam minden kommentet, és nincs, akivel teljes mértékben egyet tudnék érteni. Engem – minél jobban közeledtünk a sorozat (de nem a sztori) végéhez – annál jobban izgatott, hogy ki és miért és hogyan halt meg, illetve hogy ki volt a tettes; mint maga a két karakter szerelmi története. És az utolsó rész nem adott feloldozást. Ugyanúgy a homályban tapogatózom. Az elején a nyomozó még feltett egy kérdést Alisonnak, hogy a “ő is ott volt-e a partin”, meg valami esküvő utáni eseményekről volt szó. Szóval kinek az esküvője, milyen parti, és miért volt fontos, hogy Noah volt-e már valaha a The End nevű helyen? Engem most már egyáltalán nem érdekel a 4 főszereplő magánélete, hogy ki kivel él, hogyan él, hogyan dolgozta fel a szakítást, és hogy Noah boldog-e Alisonnal, valahogy ez a szál kihűlt. Inkább a nem túl kidolgozott és nem apróra bemutatott nyomozó és maga a nyomozás fog a második évad elé vonzani. Mert szerintem sumákol a pasas, és még valami róla is ki fog derülni.

Zagrebacka Macka - 2015. 01. 10. 22:16

Egyszerűen nem tudom elképzelni, mi olyan lesz a második évadban, ami folytatni tudja azt a koncepciót, amivel az első eladta magát. Nem, nem biztos, hogy kérek másik két ember kettős nézőpontjából.
Nem biztos, hogy mások egyet értenek velem, de nekem sajnos a Lost ugrott be, ahol egyre messzebbre kerültünk az egyes évadokkal a megoldástól meg bármiféle magyarázattól a történtekre, mindig csak újabb és újabb rejtélyek, karakterek jöttek (mondjuk én valahol fél úton azt fel is adtam, mert rohadt dühös lettem)
Itt is ezt a dühöt érzem.
Ahogy más is írta, nem kicsit volt bajom Noah és Alison eltérő meséjével, bár az elején kimondottan szórakoztatott, hogy pl. Noah egyszer nem emlékszik helyesen, milyen ruha volt Alisonon, meg tényleg voltak kimondottan férfias “tévedések”, meg “női” szempontok, de idővel akkora lett a távolság a két verzió közt, hogy nem tudtam értelmezni. Különösen, mert ahogy a végére kiderült, nem egy öt, tíz évvel ezelőtti dologra kellett visszaemlékezniük, hanem kb. egy évvel azelőttiekre.
Most nem tudok mást mondani (mondom, baromi dühös vagyok), hogy ha tudják is folytatni érdemben, akkor azért nem érdekel, amivé az évadzáróban kerekítették a sztorit ahelyett, amit az előző kilenc részben adagoltak, és ami mellett én hülye kitartottam akkor is, amikor még semmi fogódzót nem adtak, és kezdett leülni az egész. Értem én persze, hogy üzleti szempontok is vannak a világon, de csak azért ne csináljanak hülyét a nézőből.

Zenyt - 2015. 01. 13. 11:15

Sarah Treem válasza az utolsó rész jelentősen eltérő emlékeire ( a második részben) a hitfix.com-ró.

In terms of how the memories function overall, in the storytelling… memory is not a science. There are no laws governing what we remember and why. It is individual and it is emotional. I don’t care how smart you are or how educated or how aware. Every single person’s memory is laughably faulty and the product of so many influences that have nothing to do with what actually happened.

If we followed any law in story construction it was that… how do these people emotionally remember their lives. What were the moments that stuck out for them? What mattered to them? What didn’t matter? What have they forgotten? What have they buried? I was talking to a friend of mine on this vacation who I have known since I was a child. I very clearly remember accidentally hitting her in the head with a whiffle ball bat. I remember her crying to my grandmother in french (because she is french). She insists it never happened to her. She swears it was her brother who I hit. Who’s to say who’s right? And if one of us is misremembering, why? We will literally never know who’s right and it does not matter. All that matters is how those memories have informed our senses of ourselves.

So, in terms of the final moment with Scotty. Noah remembers that he was brawling with Scotty. Alison just remembers Cole pulling a gun. Noah probably was brawling with Scotty – I don’t know why Noah would remember that if it hadn’t happened. But it doesn’t matter to Alison. All that matters to Alison is that Cole pulled a gun. That she suddenly had to choose between her husband and her lover. That she had to put herself between her husband and her lover. That she had to save her lover. That she had to stop her husband from making the kind of mistake that would ruin or end his life.

One rule we did follow in the memory construction is the MORE STRESSFUL THE SITUATION, THE MORE DIVERGENT THE MEMORY. So, if you remember from the pilot, they have radically different memories about who saved the daughter from choking. That is not, as you say, “easily brushed off by tricks of memory.” Someone clearly saved the kid and someone didn’t. Someone has constructed a memory. But to me, it doesn’t matter. All that matters, when you’re telling a memory play, which I’ve always maintained this is, is how each party remmbers the incident and what that tells the audience about their respective character.

So, back to Scotty… Noah remembers himself as defending his daughter’s honor, when his lover’s psychopathic husband pulls a gun out of nowhere. Remember, the first memory Noah has of Cole, is of him raping his wife. Noah has only ever known Cole as a violent and unhinged man. When we come back on Alison’s side, she doesn’t remember Scotty being present, because, even if he was, of everything that happened that day, Scotty is the least of her concerns. What mattered to her about that moment was the gun that Cole pulled. And, in her memory, he had set her up to invite Noah, so that he could pull a gun. So if Scotty was there, and if he and Noah had an altercation, it was incidental to the plot. Which is, in Alison’s mind, that Cole made her bring Noah to the ranch so that he confront him.

http://www.hitfix.com/whats-alan-watching/season-finale-review-the-affair-episode-10-its-my-life#4fubcgKqGabY3Wxo.99

lostfanka - 2015. 01. 16. 11:29

Na sikerult befejeznem vegre. Nos en az utolso reszig egy 8/10 et adtam ra, de igy az utolso resszel nalam 9/10 lett. Iszonyatosan behuzott, es a szineszi jatekok hatalmasak voltak, mondjuk nem hiaba jo a felhozatal.

Parommal is azon vitaztunk hogy hoygan lehet ennyire kulonbozo a latasmod. En ezt azzal magyarazom hogy mindkettojuk jelleme, es az hogy hogyan keveredtek ebbe az egeszbe elferditi sok ev tavlatabol a tortenetet. Pl Noah visszaemlekezesiben Allison mindig kihivo ruhakat hord, mig ugyanakkor Allison nezopontjabol meg konzervativabb cuccokat.

Szamomra nagyon udito az egesz koncepcio, tetszik hogy ennyire nagyok az elteresek van min gondolkzni.

Varom a kovetkezo evadot!

geo - 2015. 01. 24. 23:20

Most daráltam le az affért és óriási pozitív csalódás volt a trailerhez képest. Könnyed romantikus négyszögnek tűnt, nem is akartam nézni, aztán mégis megnéztem a pilotot és annyira meggyőzött az egész életszerűsége, hogy 2 hét alatt le is daráltam. A 9. rész volt a csúcspont, ahhoz képest a finálé kicsit visszaesés volt, miután annyi mindenre vártunk választ, elmaszatolták, mert úgyis jön a 2. évad. Így, hogy a peronos ‘melyiket válassszam’ jelenet után a következő, amit Alisonról látunk, az ezoterikus táborban volt, elég frusztráló, ajánlom, hogy kifejtsék a 2. évadban.

Az egész felépítése nagyon profi, szinte minden vonatkozására gondoltak egy viszonynak és pont elég időt kapott, semminél nem éreztem, hogy elnyújtották (a fináléig). Whitney-Scottyval kapcsolatban meg ügyesen elaltattak egy darabig. Vártam, hogy a fináléban látjuk a gyilkosságot, de erre még várni kell.
Az, hogy a sorozat alkotója csapong, számomra pont ettől életszerű, hogy több aspektusát is megvilágítja az életüknek és esendőségüknek.

Nekem a különböző nézőpontok amellett, hogy eltérően emlékeznek, azt jelenti, hogy két ember sosem ismerheti teljesen igazán meg a másikat – gondolok itt a nem rég látott Gone Girl-re is- ezért amit látunk, az a fejükben létező kép csupán a másikról. Noah mindig szexibb ruhákban emlékezett Alisonra, a nő meg főleg az érzelmi súlyú beszélgetésekre emlékezett részletesebben. Mégis, amiért ez a két ember megszerette egymást szerintem az az, hogy noha (noah :) sohasem ismerhetünk meg egy másik embert teljes mértékben, ők közelebb kerültek ehhez egymással már rövid idő után is, mint az addigi párjukkal, akitől elidegenedtek.

A színészek egyébként, főleg a két főszereplő, kimondottan unszimpatikus, ahogy sokan írták, mégis annyira tehetségesek és annyira hozzák a karaktereket, hogy egyszerűen muszáj nézni, nem tudja az ember levenni a szemét róluk, egyszerűen jelenlétük van a képernyőn, amit utoljára a True Detective-nél és Sherlocknál éreztem ennyire.
A rendőr, meg Noah lánya talán, akik idegesítenek, talán mert drukkolok a főszereplőknek.

Még amit kiemelnék. Valaki írta milyen szar a főcímzene. Szerintem meg olyan tökéletesen visszaadja a hangulatot, hogy minden idők egyik legjobb főcímének tartom. Ez a pár mondat a maga megfoghatatlan valóságával tökéletesen jellemzi a szereplőket és a sok emberrel megeső, mégis az egyén életében óriási tragédiaként jelentkező sorscsapásokat. A dalban lévő ember, aki meghal, majd elveszi az özvegyét, számomra egyazon embert jelenti, akit az élet megváltoztatott és a tragédiák után már egy másik ember.

blady - 2015. 02. 05. 12:33

nincs semmi baj a főcímzenével, sztem zseniális hangulata van – tükrözi az egész sorit…esküszöm sajnálom, h ilyen rövid.
Romantikus drámához meg köze nincs. Ahogy írták feljebb, Dráma, nagybetűvel. Egészen zseniálisra sikeredett. Aláírom, hogy voltak gyengébb részei, de a karakterek, színészi játékok, a sztori tökszuper.
Én odavoltam érte.

Réka - 2015. 02. 16. 10:24

Most értem a végére, emlékszem, amikor a pilot főcímzenéjét meghallottam, egyből odáig voltam érte. Azóta hallgatom Fiona Apple-t, és remélem lesz normális verziója a Container-nek. A szövege is zseniális a zenének!
“My voice it made an avalanche
And buried a man I never knew
And when he died his widowed bride
Met your daddy and they made you

I have only one thing to do and that’s
To be the wave that I am and then
Sink back into the ocean”

Mintha Gabriel énekelné..

Nekem nagyon tetszett a sorozat, a feléig kisebb kihagyással néztem, aztán a hétvégén ledaráltam a maradékot. Scotty és a kiscsaj nem érdekel, de tetszik, hogy egy affért ilyen prímán bele tudnak simítani egy keretbe, és nem csak szappanoperát láthatunk.

A végére egy kicsit kapkodtam a fejem, mivel végre bevallották a párjaiknak a kalandot – gondoltam naivan, tisztáznak mindent – de a hoppon maradt partnerek visszafogadták őket – és Helen (te jó ég, nekem, akinek még nincs gyereke meg nem vagyok házas x éve, ez nagyon fura) visszakéri Noaht. Aki újra el akarja hagyni őt. Szóval Helen megalázza magát, és pont ettől olyan valóságos, mert semmi sem fekete és fehér, mert van, aki még egy megcsaláson is túl tud lendülni valahogy, és félreteszi a büszkeségét.

Alison izgalmas karakter, a végén, amikor a dokinak beszélt Gabriel haláláról, nagyon megrázó volt, remek színész. És igen, ez is hétköznapi, hogy nem lehet mindent csak úgy sutba vetni és új életet kezdeni, mert mondjuk nincs pénz, vagy odaszögez a család.

Ütős volt, megszerettem, kíváncsi vagyok a folytatásra.

Antunes Coimbra - 2015. 04. 17. 07:04

Végignéztem,de nem bántam,hogy vége lett.A történet egyáltalán nem fogott meg.Voltak részek,ahol majdnem elaludtam.A szerelmi szál,a lassan csordogáló semmi,nem tudta fenntartani az érdeklődésemet.Dráma,de messze van a legjobbaktól.Nálam 5/10.
A második évadot elkerülöm.

Laci - 2015. 07. 23. 23:04

Két rész utan kaszaltam. Az első rész érdekesnek tűnt, a második olyan lassan csordogált, hogy nalam mar nincs esélye a folytatásra.

áfonya - 2015. 09. 20. 16:00

Miután egyetlen addikcióm van, miszerint színvonalas “sorozatok és könyvek függőségében” tengetem a hétköznapokat, tegnap véletlenül, ám kellemes meglepetést okozva találtam rá a The Affair sorozatra. Mit mondjak: imádtam minden epizódját. Annak ellenére, hogy a forgatókönyv alapja egy, már sokat és sokszor megírt, elmesélt, feldolgozott klisé, a történet mégsem vált konvencionálissá. Különösen érdekes volt számomra nem csak a Kurosawa Akira-nál tapasztalt többes narratíva, de a végig valamit sejtető bűnügyi “keret” is. Bár mindenki a két főszereplő színészi játékát emeli ki – amely kétségtelenül kiváló volt – ám nálam egészen bizarr módon a nagy darab, fekete nyomozó karaktere telitalálatként robbant.A fickó egyszerre hozta – éppen a fantasztikus nyugalmával, bölcsességet árasztó kisugárzásával – azt a feszültséget, amely, mintegy igazi latens aduként – végigkíséri a cselekményt, mégis fantasztikusan meghatározó a hangulatkeltés szempontjából. A The Affair hihetetlen sikeréhez nyilván az is hozzájárult, hogy valójában hétköznapi “hősökkel” találkozunk 10 részen át. Az ő kínjaik, lelki vívódásaik, szánalmas, pitíaner döntéseik, nagy elhatározásaik, majd a valóságba történő visszahuppanásaik nagy része sokak számára ismerős, hiszen azokat jó néhányan mi is megéltük már. Igaz, egy kicsit másként, de a true story ugyanez volt..

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz