login |

Game of Thrones: Tyrion Lannister – írta ayren

2015. 01. 06. 17:11 - Írta: vendegblogger

51 hozzászólás | kategória: elmélkedés,

Csapjunk mindjárt a lecsóba: annyira felbosszantott a minap a Peter Dinklage sikerei miatti helyenkénti fanyalgás a JAws 2014: Legjobb férfi mellékszereplő-poszt kommentjei közt, hogy úgy döntöttem, miután könnyed invokációval a Múzsák segítségét kérem, írok is rögvest egy ódát, amiben antik metrumokban elzengem mind a karakter, mind az őt játszó színész erényeit…, de aztán rájöttem, hogy az antik verseléshez botfülem van, maradtam tehát ennél a kis prózai írásnál.

George R. R. Martin Game of Thrones-os regényfolyamának már az első kötetében Tyrion Lannister lett a kedvenc szereplőm, de tény, hogy mivel törpenövésű színészekből a létszámukból adódóan elég szűkös a felhozatal, nem gondoltam volna, hogy a megfilmesítés során sikerül olyan karizmatikus figurát keríteni a szerepre, aki annyira feledtetni tudja velem szembeötlő genetikai betegségét, hogy egyszerűen csak egy éles eszű, sziporkázó szellemű, a maga módján kifejezetten vonzó férfiként tekintsek rá.

Peter Dinklage-nek sikerült abszolút hátrányos helyzetből indítva kivívnia a teljes győzelmet, és ez olyan teljesítmény, ami előtt meglengetem a kalapomat. Egyszerűen olyan belső kisugárzása és ereje van a személyiségének, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tovább mögött a karakterével foglalkoznék röviden.

A negyedik évadban számos alkalommal tudtunk Tyrion szívébe, érzéseibe belepillantani, elég csak a tárgyalás jeleneteire gondolni. Valószínűnek tartom, hogy mint az emlékezetesebb színészi alakításoknál mindig, Dinklage is rengeteget beletett a saját személyiségéből a karakterébe. Leginkább Tyrion sebzettségére tippelek, valamint arra a tulajdonságára, ahogyan képes előnyt kovácsolni a hátrányaiból.

Nem akarok a botcsinálta pszichológus szerepében tetszelegni, de a művészet alkotáslélektani szempontból szerintem főként arról szól, hogyan tudjuk a sebeinket, fájdalmainkat felhasználva létrehozni valami nálunk jobbat, a szellemünk egyfajta kivetülését, esszenciáját, aminek segítségével sikerül egyben esendő életünk fölé is emelkednünk.

Ezen a folyamaton Dinklage sikeresen átment, bár kétségkívül szükség volt hozzá szerep és színész tökéletes egymásra találására is. (A castingot csak azért nem dicsérem, mert nem hiszem, hogy olyan sok nagy tehetségű, törpenövésű színész szaladgálna a világban, hogy sziszifuszi munka lett volna Dinklage kiválasztása.)

Nem von le számomra az alakítás értékeiből az sem, hogy sorozatkarakterek terén Tyrion abszolút a zsánerem: bevallottan elfogult vagyok az intelligens, sérültségüket és keserűségüket  mély iróniával palástoló férfiemberek iránt. Mellesleg maga Martin is őt nevezte meg kedvenc szereplőjének, és ez meglátszik a karakter formálásában; rendszerint Tyrion kapja a legszellemesebb replikákat, és ugyan mire lehetne hiúbb egy író, ha nem a saját szellemességére?

Tyrion tragédiája legfőképpen a korból, és a családjához fűződő viszonyából fakad. Manapság egy elfogadó és támogató famíliában ha nem is könnyű, de nyilván könnyebb dolga lenne egy hasonló deformitással született gyereknek. A Lannisterek és Starkok kora, amit Martin deklaráltan a középkori angol történelem Rózsák háborúja néven elhíresült vérzivataros időszakáról mintázott, erőszakos, veszélyes és egyértelműen a férfiak dominanciájára épül. Ez akkor is igaz, ha számos erős női karaktert láthatunk a fontosabb szereplők közt, hiszen valamilyen módon mindannyian a hagyományos női sors elleni lázadással, a női szerepek kijátszásával jutottak a  pozíciójukba.

Ebben a korban minden a hatalom körül forog, a Lannister család tagjainak többségét pedig simán be lehet sorolni a pszichopata és szociopata kategóriákba. Egyedül a szintén nem makulátlan jellemű Jamie mutat emberi érzelmeket az öccse iránt: az ő részvéttel elegyes, oltalmazó barátsága, és Tyrion emberi mivolta iránt érzett tisztelete segített neki életben maradni abban az ellenséges világban, amibe beleszületett.

Tyrion születésekor anyja meghalt, és emiatt mind az apja, mind a nővére gyűlöli őt. Tywin Lannister nagy hatalmú férfi, elvakultan büszke a családja múltjára. Életcélja egy hosszú életű uralkodói dinasztia létrehozása, és ennek érdekében bárkin hajlandó átgázolni. A sors fintoraként, saját arcul csapásaként éli meg kisebbik fia születését, akit mélyen megvet, szörnyszülöttként gondol rá.  A nővére, Cersei még felnőtt fejjel is gyűlöli az öccsét anyjuk halála miatt. Tyrion  valószínűleg csak Jamie fellépésének köszönheti, hogy egyáltalán túlélte a csecsemőkort, hogy a nővére nem tette el láb alól.

A fiatalabb Lannister fiúban mindamellett egészséges túlélési ösztön dolgozik, és tisztában van az erősségeivel. Mivel testi adottságai miatt a fegyverforgatásban nem jeleskedik (ami által egy férfi leginkább kiemelkedhet azokban az időkben), gyermekként az olvasásba menekül, és kimagasló műveltségre tesz szert. Tudja, hogy a tudás is egyfajta hatalom. Egyik szellemes aforizmája: „Az észnek úgy kell a könyv, ahogy a kardnak a fenőkő.”

Műveltsége, valamint eredendő intelligenciája párosul az apjától örökölt politikai képességekkel, így könnyen átlátja a királyi udvar intrikáit. Törpesége és állandó szarkasztikus megjegyzései miatt mások rendszerint nem veszik komolyan, maximum szórakoztató figurának látják, egyfajta udvari bolondnak, és az ilyesféle láthatatlanságnak is megvannak az előnyei a hatalmi játszmákban.

Gyors észjárása mellett, ha nagyon muszáj, Tyrion nincs híján a bátorságnak és felelősségtudatnak sem. Királyvár valójában neki köszönheti, hogy a Feketevízi csatában sikerült ellenállniuk Stannis Baratheon hadseregének, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy – Varis szavaival – a történelem soha nem fog emlékezni erre a tényre.

Minden oka megvan tehát a cinizmusra és az ivásra, ezenkívül nem veti meg a nőket sem. Vágyik az igazi szerelemre, de nyilvánvaló okokból mindkét addigi választottja a prostituáltak köréből került ki, hiszen a saját osztályához tartozó nők nagy ívben elkerülik, és többnyire csak szörnyetegként tekintenek rá.

Mivel átélte a kirekesztés és megalázás számos formáját, képes részvéttel tekinteni más kirekesztettekre és megalázottakra, mint például a hozzá erőszakkal hozzáadott Sansa Starkra. Szeretné, ha a lány megkedvelné, és valódi, szoros házastársi kapcsolat alakulna ki közöttük, de bármennyire is megváltozott Sansa gondolkodása a szadista Joffrey és Cercei mellett, bármennyivel is érettebbé vált, mint a történet kezdetekor, még mindig csak egy tinédzser lány, aki nem lát a törpeség számára visszataszító maszkja mögé, hogy felismerje a férje értékeit.

Tyrion képes lojalitást kiváltani másokból, ami a valódi vezetők egyik fontos tulajdonsága: az apródját, Podrickot például egyértelműen a hűség és a szeretet szálai kötik hozzá. Ugyanakkor megvan benne a Lannisterek gyilkos ösztöne is. Ha az érzelmei miatt elveszti a kontrollt, tud embert ölni. Felindulásból fojtja meg a szeretett nőt, aki elárulta, és ereszt nyilat Tywinba, aki annyira gyűlöli a saját fiát, hogy képes volt ártatlanul halálra ítélni, csak hogy eltakarítsa végre az életéből.

Tyrion bármennyi reflexivitással tekint is önmagára, nem tudja függetleníteni magát az apja iránta érzett megvetésétől, és a szíve mélyén ő is megveti önmagát. Talán ezt tartom a legszívszorítóbb és legemberibb vonásának, az egyik leginkább azonosulásra késztető pontnak a karakterében, hiszen melyik gyerek ne vágyna az apja elismerésére, és melyiket nem törné meg egy életre annak tökéletes hiánya?

Az alkotáslélektan tanúsága szerint a legtöbb zseniális, nagy életművet létrehozó ember életének hátterében az apa elvesztése vagy hiánya áll. Ha ez igaz, Tyrionnak egyelőre jó esélye van megnyerni a trónért folytatott maratoni versenyfutást, és csöppet se gondolom, hogy ő lenne a legrosszabb választás a jelenlegi felhozatalból.

Az én –  és a szavazatok száma alapján a legtöbb néző – szimpátiáját már mindenképpen elnyerte, ami a kiválóan megírt, ellentmondásos és bonyolult karakter mellett nem csekély mértékben az őt igen árnyaltan és hitelesen alakító színész érdeme is, ezért, ha a készítők hűek maradnak a karakterhez, én a magam részéről hangyányit se érezném túlzásnak, ha Peter Dinklage 2015-ben ismét megkapná az Emmyt vagy a Golden Globe-ot.

51 hozzászólás Ne habozz!

lynx - 2015. 01. 06. 17:46

szuper írás, öröm volt olvasni. Ilyenek jöhetnek még

benzz - 2015. 01. 06. 17:49

Nagyon jó írás.

A fanyalgást, azért, hogy meegnyeri a Jaws-on a legjobb mellékszereplő kategóriát, én sem értettem, hogy miért volt, hiszen a tárgyalásos jelenetben nagyon nagyot alakított Dinklage.

Sajnálom, hog Golden Globe-ra nem jelölték, hiszen megérdemelné.

Azt meg nem értem, hogy Bill Murray-t miért jelölték, ez nem a színész ellen van, hiszen nagyon jó színész, csak hát az Olive Kitteridge-ben alig kapott szereplési lehetőséget,és semmi extrát nem nyújtott.

jiliac - 2015. 01. 06. 18:32

Ellenzők mindig voltak, lesznek is, ezen kár kiakadni. Az írás Minden sorával egyet értek, és gratulálok hozzá.

Marcello - 2015. 01. 06. 18:46

Nagyon igényes írás, szívesen olvasnék még ehhez hasonlókat. Egyetértek minden szavával.

Neoprimitiv - 2015. 01. 06. 18:54

Köszi, ezt jó volt olvasni. Nem tudtam, hogy Martinnak is ő a kedvenc karaktere, de valóban érződik az íráson is. (Vagy csak nekem is a cyrano-i alakok a kedvenceim.)

ayren - 2015. 01. 06. 19:08

Neoprimitív
Gondolom, minél bonyolultabb és ellentmondásosabb egy karakter, annál élvezetesebb foglalkoznia vele az írónak, annál nagyobb kihívás kibontani a személyisége újabb és újabb rétegeit, így cseppet se csodálkoztam, amikor olvastam valahol, hogy Martinnak is ő a kedvence, akárcsak a JAws szavazás szerint az itteni kommentelők többségének is.

Azt mondjuk nem tudom, hogy dettó ez-e a helyzet az USA-ban is? Van valami statisztika arról, mi a népszerűségi sorrend a GoT karakterei között? Ha tud valaki ilyet, én megköszönném, ha megosztaná velünk az infót, engem speciel a többiek népszerűsége is érdekelne.

Kaysi - 2015. 01. 06. 19:12

“elzengem mind a karakter, mind az őt játszó színész erényeit…”

Hát ez szerintem most nem igazán sikerült. A bejegyzés 80%-ában Tyrion-ról írtál. És azon rövid rész végén, ami Dinklage-ről szól, leírod, “mert nem hiszem, hogy olyan sok nagy tehetségű, törpenövésű színész szaladgálna a világban, hogy sziszifuszi munka lett volna Dinklage kiválasztása”. Ez nekem kicsit úgy hat mintha azt mondanád: Hát, nincs jobb, szóval jó lesz ő is.

A Tyrion-ról szóló rész jól sikerült, tetszett, de Dinklage erényeinek elzengése nem jött össze.

Mellesleg szerintem is kiváló színész Dinklage. Megérdemli az elsőséget. Bár szerintem idén Robin Lord Taylor jobb volt.

dzsokole - 2015. 01. 06. 19:20

Minőségi, nagyon érdekes írás. A következőt Cerseiről kérem. :)

ayren - 2015. 01. 06. 19:39

Kaysi
Rendben, igazad van, nyilván a nagyobb része az írásnak a karakterre ment el.
Viszont az, hogy Tyrion jelleme ilyen tisztán és árnyaltan jön át a képernyőn, hogy relatíve hosszasan lehet elemezgetni a karakterét, az már felerészben Dinklage érdeme (a másik fele nyilván Martiné), ergo az írás a színészi alakítás dicsérete is, hiszen D. arcjátéka, gesztusai stb. teszik lehetővé, hogy annyira azonosulni tudjunk a karakterrel, hogy mintegy belülről lássuk, olvasni tudjunk a fejében, az érzéseiben.

ayren - 2015. 01. 06. 19:44

Á, hülye vagyok, egy kis Google és itt a válasz a saját kérdésemre:
http://www.imdb.com/poll/3IN8hqimhJY/

Stiel - 2015. 01. 06. 19:45

Köszi az írást, túlnyomórészt egyetértek.

Egy apróságban nem: szerintem nem azért ítélte halálra Tywin, hogy eltakarítsa az életéből, mert arra eddig is lett volna módja, hanem most adódott olyan alkalom, ahol valami hasznos cél érdekében ‘el lehetett használni’ Tyriont (Joffrey megmérgezéséért gyorsan kellett prezentálni felelőst).

seven - 2015. 01. 06. 19:46

annyira felbosszantott hogy egyesek más véleményen vannak hogy gyorsan írtál egy cikket róla? :D

DarylD - 2015. 01. 06. 20:00

seven: És miért ne írhatna? :)

m76 - 2015. 01. 06. 20:03

Pont nemrég említettem, hogy összemosódik a határ a jól megírt karakter és a jó alakítás között. Erre tessék. Íme a bejegyzés ami ékes példája ennek, Dinklage fölényes győzelmének igazolására született az írás, ami 90%-ban a karaktert magasztalja.

Én nem tagadom, hogy hitelesen játsza a szerepét, de ne mondja nekem senki, hogy 7x jobb mint Jon Voight játéka Ray Donovan-ben. Ezt nem fogod tudni velem elfogadtatni. És ne is próbálj arról megygőzni, hogy a fölényes győzelem oka nem a GOT kimagasló népszerűsége az olvasók között.

Cave - 2015. 01. 06. 20:03

Tyrion karaktere zseniális a könyvben, Dinklage ezt tökéletesen adja vissza a sorozatban. Az 5. könyv végén, amikor szembesítik a lehetetlen helyzetükkel, és egy laza ” tudok róla, és már dolgozok a megoldáson” -nal reagál, az egészen zseniális. Remélem Martin szereti annyira, hogy túléli :)

Binky - 2015. 01. 06. 20:09

Nem bánnám, ha ebből sorozat indulna, és minden szereplőről írna valaki egy cikket. Jó volt olvasni ezt is, nekem is egyik kedvencem Tyrion illetve Dinkagle.

winnie - 2015. 01. 06. 20:12

a lehetőség adott, én is erre gondoltam szerkesztés közben. meg arra, hogy én akkor is képtelen lennék hasonlót írni, ha nem lennék lemradva a gottal.

winnie - 2015. 01. 06. 20:15

m76: szerintem azt senki sem vitatja, hogy a got,a tbbt és a himym azért nyer, mert sokan nézik. de nem csak és kizárólag azért nyer. ld. maisie williams és lenq headey nem nyert, a fő kategóriában, ahol meg tavaly nem nyert, idén sem annyival nyer amennyivel nézettebb.

ayren - 2015. 01. 06. 20:16

m76
“ne mondja nekem senki, hogy 7x jobb mint Jon Voight játéka Ray Donovan-ben. Ezt nem fogod tudni velem elfogadtatni.”

Én nem akarok veled semmit elfogadtatni. Kinek az alma, kinek a körte.

Az említett JAws-os fanyalgó kommnenteket mindössze azért nem értettem, mert Dinklage olyan irgalmatlan hátrányból indulva vert rá olyan mérföldeket a többi jelöltre, amit én nem magyaráznék mondjuk egyfajta pszichológiai pozitív diszkriminációval. Ez esetben pedig nem gondolnám, hogy a jól megírt karakter és a jó alakítás közti határ összemosódásáról lenne szó. Inkább arról, hogy esetünkben a két dolog összeadódik, ergo az érték megduplázódik, magasabb szintre emelődik.

Poghy - 2015. 01. 06. 20:25

Remek írás, gratula!

Ugyanakkor meg kell, hogy ismételjem magamat, amikor azt írtam, hogy a GoT túlértékelt. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, nekem is az egyik kedvenc sorozatom, főleg mivel fantasy rajongó vagyok és kevés a felhozatal a kategóriában, főleg ami az igényes műveket illeti. Ettől függetlenül vannak a GoT-os színészeknél jobb teljesítmények (pl. Robin Lord Taylor), jobb írások (pl. Wilfred) és jobb karakterek (pl. a Kai Proctor a Banshee-ből) is. Szóval csak annyit akarok mondani, hogy az elvakult GoT-fanok szavazatinak száma szerintem nem tükrözi azt, hogy hol áll a sorozat, a karakterei és a színészei a sorozatok világában a többiekhez képest.

idioty - 2015. 01. 06. 20:25

Az írással totál egyetértek! Viszont tény, hogy szinte csak a karakterről kaptunk infót. Ami persze nem baj, csak ne ezzel kezdődött volna az egész cikk.
Szóval ettől függetlenül nekem tetszett, és szívesen olvasnék én is ilyen karakterekről szóló posztokat.
A szereplőről meg annyit, hogy szerintem az első évadban volt kiemelkedő. De ott toronymagasan az összes többi színészhez képest. És ez valószínűleg a karakternek köszönhető, mivel akkor még sokkal vidámabb, életrevalóbb volt, mint a többi évadban. A második évadban szinte eltűnt számomra. Pedig nekem is ő volt a kedvencem az első évadban.
Őszintén, jelenleg most sok kedvencem van (köztük még mindig ő is).
Jut eszembe, a legjobb férfi főszereplőre Joffrey-t is kellett volna jelölnöm :D Mert az a gyerek vagy nagyon jól játszik (amikor megláttam a képernyőn, mint az anyját szidtam a hányások közepette), vagy tényleg ilyen a valóságban is :D

idioty - 2015. 01. 06. 20:28

@Poghy: szerintem meg tükrözi. Nem nézheti az összes ember ugyanazokat a sorozatokat. Pl én sem vagyok annyira oda a GoT-ért, de ettől függetlenül én is szeretem és még ettől függetlenebbül egyetlen egy szavazatot sem adtam le semmilyen kategóriában sem rá! :D

ayren - 2015. 01. 06. 20:40

Poghy
“Ettől függetlenül vannak a GoT-os színészeknél jobb teljesítmények (pl. Robin Lord Taylor), jobb írások (pl. Wilfred) és jobb karakterek (pl. a Kai Proctor a Banshee-ből) is.”

Minden relatív. Te ezt gondolod, más meg másokat emelne ki, ahogy én Dinklage-et. Nyilván az is számít, ki hány jelölt sorozatát nézi, mert gondolom, a többség nem mindegyiket, tehát olyasvalakire nyilván nem fog voksolni, akit nem néz.:) Szóval, sosincs igazságos döntés, valakinek mindig fájni fog, de hát a szavazásoknak épp az a lényege, hogy a többségi vélemény tükröződjön, és sose értettem, hogy attól, hogy valamit vagy valakit többen szeretnek, mint ahányan nem, miért lesz egyesek szemében kevésbé értékes? Nincsenek kőbe vésett szabályok, a népszerűség nem mindig egyenlő a gyengébb minőséggel.

kplesz - 2015. 01. 06. 20:41

nagyon jó mégtöbb ilyet!

Poghy - 2015. 01. 06. 20:45

ayren

Nyilván ez mind relatív, de direkt 3 különböző sorozatot írtam, amiknek a nézettsége -legalábbis junkie-körökben- összesen nincs annyi, mint a GoT-é. És mint említettem, nekem a GoT nem lesz attól kevésbé értékes, hogy népszerű, de tartom a véleményemet, hogy túlértékelt.

Poghy - 2015. 01. 06. 20:51

Még annyit tennék hozzá, hogy a fanyalgók többsége szerintem (legalábbis a kommenteket olvasva) nem Dinklage színészi képességeit vonta kétségbe, hanem azt, hogy mások nem kapnak elég elismerést.

ayren - 2015. 01. 06. 20:55

Poghy
Oké, akceptálom.:)

Egyébként visszatérve winnie fentebbi ajánlatára: én se bánnék egy GoT karakterelemzős sorozatot, és akkor azok is szót kaphatnának, akiknek nem Tyrion a kedvenc karakterük.
Tovább megyek, bármelyik sorozat erős karaktereiről, erős alakításairól szívesen olvasnék elemzést mások tollából: így is lehetne fórumot adni azoknak, akik nem értenek egyet bármelyik sorozat vagy színész (szerintük) túlhype-olásával – villantsák fel az ő kedvenceik értékeit, hogy megpróbáljanak kedvet csinálni hozzájuk másoknak.

BenJoe - 2015. 01. 06. 21:14

nagyszerű írás, köszi :)

Apró SPOILER könyveket nem olvasóknak
bár szerintem hozzá lehetett volna tenni (vagy csak megemliteni) Thysa történetét mert szerintem ő adta majdnem hogy a legtöbb elemet (na jó nem annyit de jelentős részét) Tyrion jellemfejlődésének

Poghy - 2015. 01. 06. 21:21

ayren +1

Ezt is jó volt olvasni, és szerintem is lehetne több írás a karakterekről, akár a JaWs-on is kaphatnának külön kategóriát.

Miss Keamy - 2015. 01. 06. 21:29

imádom Tyriont, de miért kell még jobban népszerűsíteni őt. Inkább kevésbé ismerteket pls. egyébként király lett grat :)

Aszusz - 2015. 01. 06. 21:36

Dinklage nagyon jó színész, nem sajnálok tőle semmilyen díjat, amit esetleg megnyer. Tyriont is nagyon jól alakítja, a játéka árnyalt, és tényleg átjön minden apró rezdülés.

Viszont vannak dolgok, amelyekkel nem értek egyet/nekem nem tetszettek annyira.

Dinklage játékával kapcsolatban: a tárgyalásos jelenet, amit mindenki az egekig magasztal, számomra színészileg pont nem jött be. Szerintem túljátszotta. Ugyanez volt a véleményem tavaly (?) NCW fürdős jeleneténél is. Volt egy nagyon jól, hatásosan megírt monológ, amit elő kellett adni, és ott is mindenki el volt ájulva, és nekem akkor is az volt a bajom, hogy túljátszotta. A rész újranézésénél ezen a ponton mindig kínosan érzem magam egy kicsit.
A másik megjegyzésem: Tyrion karaktere érthetően kedvenc sokak számára, pont a cikkben leírt dolgok miatt. Viszont pont ezért nagyon könnyű őt színészileg is jól eljátszani. Szerintem sokkal nehezebb dolga van pl Sophie Turnernek Sansaként, nem is beszélve Kit Haringtonról, aki lehet, hogy nem a színészek gyöngye, viszont a feladat, amit kapott, kb 100szor nehezebb, mint Dinklage-é, hiszen az első három évadot azzal töltötte, hogy mindenki csak beolvasott neki, és neki bután kellett néznie. Sokkal könnyebb eljátszani egy frappáns egysorosakkal megírt cinikus karaktert, mint egy ártatlan szüzet, akit mindenki csak kihasznál, vagy egy introvertált emós hülyegyereket, merthogy Jonból a sorozatban valami rejtélyes okból ezt csináltak (nem arról van szó, hogy a színész játssza így – az összes szituáció, amibe keverték, az összes mondat, amit mondania kell… ehh.)

Tyrion karakteréről: Állandó problémám vele, hogy a sorozatban valamiért sokkal “jobb” lett, mint a könyvben, ahol azért vannak enyhén szólva is kétes húzásai. A sorozatból ezeket teljesen kihagyták, hogy jobban “szerethető” legyen. Az első könyvben egyértelműen az egyik kedvencem volt, de a harmadik könyv vége felé olyan szinten veszítettem el az érdeklődésemet iránta, hogy komoly önuralomba került, hogy ne lapozzam át a fejezeteit. (az ötödik könyvről nem is beszélve). Furcsán irónikus, hogy az első könyvben ő oktatja ki Jont arról, hogy jobban jár, ha elfogadja, hogy fattyú, ahelyett, hogy ezen rugózik állandóan, (és Jon ezt meg is fogadja), majd a következő könyvekben végig azon sír, hogy a világ (és az apja) nem hajlandó őt elfogadni, mert törpe, és ez milyen unfair.

Egy karakter két okból lehet kedvenc valaki számára: az egyik, ha kedvelhető (emberileg), vagyis egyetértesz vele, “drukkolsz” neki, barátkoznál vele IRL. A másik, ha érdekes: érdekes helyzetekben érdekes dolgok történnek vele, amelyeket érdekesen reagál le.
Számomra viszont csak az utóbbi sose lesz kedvenc karakter, nem tudok neki “drukkolni”, mert nem kedvelem, és épp ezért nem is érdekel annyira a sorsa. Tyrion a könyvek során pont ezt veszítette el nálam.

És tudom, hogy saját egyéni szoc.problem, de sajnos nem tudok teljesen elvonatkoztatni ettől a sorozat nézése közben: valahányszor Tyrion kap egy olyan szálat, amely nem is szerepel a könyvben, csak azért van ott, hogy újra mondhasson valami frappánsat, nem tudok nem arra gondolni, hogy miért is nem használják a játékidőt inkább azokra a karakterekre, akikkel a sorozat eddig mostohán bánt. Főleg olyanokra, akiket jobban kedvelek, mint Tyriont :)

Totya85 - 2015. 01. 06. 22:30

Az írás tökéletes…és 100%-ban egyet értek vele !
Nagyon jó személyiség jellemzést kaptunk Tyrion karakteréről.

Egy apró észrevételem van, ami akár szőrszálhasogatásnak is tűnhet:

“Vágyik az igazi szerelemre, de nyilvánvaló okokból mindkét addigi választottja a prostituáltak köréből került ki”

/SPOILER ALERT/
Nekem úgy rémlik hogy az első szerelme (a neve nem rémlik) az nem volt prostituált. Egy parasztlány volt tudtommal, és Tywin csinált belőle prostituáltat, úgy hogy megerőszakoltatta a katonáival. Ez később derül ki a könyvbe egy beszélgetésből Jamie és Tyrion között.
/SPOILER ALERT/

winnie - 2015. 01. 06. 22:47

azonban, ha a sorozatos tyrionról van szó, ilyesmi nem történt vele:)

Valar Morghulis - 2015. 01. 06. 22:50

Nagyon jó írás, egyetértek minden szavával.
Egy apró megjegyzés, és bocsánat ha elhangzott már a kommentekben: az első szerelme nem volt prostituált, csak Tyrionnal hitették ezt el :)

Regnak - 2015. 01. 06. 23:11

Kiváló írás, köszönet! Jó volt Tyrion karakterét lélektani szempontból is kicsit megközelíteni.
Már csak azért is, mert kissé enyhítette “GOT elvonási tünetemet”. :)

Ennn - 2015. 01. 06. 23:12

Jó az írás, de ez egy karakterelmzés inkább, a sorozat alapján… :)

Peter Dinklage szerintem is zseniális színész!
Én szeretek úgy gondolni a Got-os kasztingra, hogy remek csillagzat alatt született. :)
Különben meg Peter Dinklage-t én már a Kés alattban is nagyon szerettem. Ott figyeltem fel rá, mert kiemelkedően jó volt.

Igen, mivel kevés törpenövésű színész van, így ja, lehet nem volt egy akkora gigantikus dolog leakasztani őt a szegről, és ja, lehet vannak színészek, akik ha nem normál növésűek lennének szintén zseniálisak lennének a szerepben, de könyörgöm! Ez fordítva is igaz! Ő is tuti sok szerepben tudna sokkal kimagaslóbbat alakítani, ha megkapná, de nem, mert törpenövésű…
Egy szó mint száz, ez egy remekül megírt karakter egy remek színész által eljásszva.

Yooha - 2015. 01. 07. 07:02

Egyetértek Aszusz szavaival, ti. hogy Dinklage-nek “könnyű” egy így megírt karaktert élvezetesen eljátszani. Próbálja meg valaki Jon-ból vagy Danny-ből egy ilyen népszerű karaktert kihozni, ha nem mondanak frappánsakat, vagy semmi érdekes nem történik velük (ez Danny a sztori felében).
Persze egy jó alapot is el lehet rontani és Dinklage érdeme, hogy a sorozatos Tyrion is jó és érdekes, csak neki erre meg is volt az esélye.

ayren - 2015. 01. 07. 07:35

Emm
“Igen, mivel kevés törpenövésű színész van, így ja, lehet nem volt egy akkora gigantikus dolog leakasztani őt a szegről, és ja, lehet vannak színészek, akik ha nem normál növésűek lennének szintén zseniálisak lennének a szerepben, de könyörgöm! Ez fordítva is igaz! Ő is tuti sok szerepben tudna sokkal kimagaslóbbat alakítani, ha megkapná, de nem, mert törpenövésű…”

De hát én is pont erre akartam kilyukadni, amikor arról írtam, hogy iszonyú hátránnyal indul a színészi pályán másokkal szemben. Szóval egyetértünk.:)

ayren - 2015. 01. 07. 07:37

Emm
“Jó az írás, de ez egy karakterelmzés inkább, a sorozat alapján…”

Persze hogy az. Szerepel a szövegben is.:)

ayren - 2015. 01. 07. 07:40

Yooha
A helyzet az, hogy mindenki szimpátia alapján dönt, kit kedvel. Nekem a könyvben se volt a kedvencem pl Sansa, vagy Daenerys, mit tegyek. Tehát alapvető karakterszimpátiámra erősített rá Dinklage alakítása, amit én speciel kiugrónak gondolok.

ayren - 2015. 01. 07. 07:44

Csak ismételni tudom magam, mindenki aki azon rugózik, hogy dehát, mennyivel nehezebb egy másik karaktert eljátszani ezért vagy azért, netán más az ő személyes kedvence, nosza, nyúljon a klaviatúrához, és alátámasztandó a véleményét, írjon egy elemzést róla ide.
Ahogy nézem, sokakat érdekelnek a karakter- és alakításelemzős írások, különösen, ha nézettebb sorozatról van szó.

ayren - 2015. 01. 07. 07:48

Totya85, Valar Morghulis

Biztos igazatok van, és megcsalt az emlékezetem. Bár nekem valami olyasmi is rémlik, hogy a lányt először lefizették, hogy legyen Tyrionnal, vagy erre is rosszul emlékszem?

Aszusz - 2015. 01. 07. 08:23

“Biztos igazatok van, és megcsalt az emlékezetem. Bár nekem valami olyasmi is rémlik, hogy a lányt először lefizették, hogy legyen Tyrionnal, vagy erre is rosszul emlékszem?”
Legalábbis ezt mondta Tywin Tyrionnak, aki el is hitte, mert Jaime is alátámasztotta, hogy így történt. Csak aztán a börtönből való szökés közben Jaime elmondja Tyrionnak, hogy nem úgy volt az, a lány tényleg parasztlány volt, és szerette Tyriont, csak Tywin kényszerítette Jaime-t, hogy ő is valljon ellene. Tyrion ettől pöccen be nem is kicsit, és megy fel meglátogatni a fatert.
Hogy aztán ki hazudott, és mikor, az persze még mindig kérdéses lehet.

David R. Blake - 2015. 01. 07. 08:51

@Aszusz: Más kérdés hogy az utóbbi részét a dolognak szépen kihagyták a sorozatból…

ayren - 2015. 01. 07. 08:56

Na ja, ez van, amikor az ember nem emlékszik már, hogy mi volt csak a könyvben, és mit mutattak ebből a sorozatban.

ayren - 2015. 01. 07. 09:10

Emm
“Különben meg Peter Dinklage-t én már a Kés alattban is nagyon szerettem. Ott figyeltem fel rá, mert kiemelkedően jó volt.”

Igen, én is emlékszem rá. De ami csak a cikkírás után jutott eszembe, hogy egyszer nagyon régen láttam már őt a tévében Az állomásfőnök c. filmbe, és bár a sztori leírása után nem tűnt az esetemnek a film, de belepillantottam, és valószínűleg miatta ragadtam ott, mert dettó nagyon jó volt.

Andro - 2015. 01. 07. 20:13

Fantasztikus írás, le a kalappal! Nekem is Tyrion a kedvencem, szerintem a legzseniálisabban megírt és eljátszott karakter az egész sorozatban. Komolyan, sokszor már csak miatta nézem a sorozatot. :)

El Diablo - 2015. 01. 08. 00:19

Nagyon jó írás. Köszi!

borsozoo - 2015. 01. 08. 22:18

Fantasztikus írás lett! Hatalmas gratuláció a cikk írónak. Eddig is kedveltem Tyriont, de ez után még jobban kedvelem. A kedvenc karaktereim páholyában egyaránt bérelt helye van.
Ha van rá mód akkor az elkövetkező hónapokban én is írnék hasonlót. Nem konkrétan egy szereplőről, hanem mondjuk egy nagyobb GoT-os témáról.

Lupapup - 2015. 01. 08. 22:32

Az elején én is kedveltem Tyriont, de sajnos ahogy a könyvekben haladtam előre, egyre inkább elvesztette a szimpátiámat. Deanerys dettó. Annyi, hogy őt konkrétan már utálom :D Egyébként Dinklage tényleg jó színész, bár túlhypeolni sem kell (tudom céltábla leszek ezzel a kijelentéssel :D).

btw a kedvenc karaktereim Stannis, Jaime, Cersei, Davos és Victarion (ő még csak a könyvben volt).

ayren - 2015. 01. 09. 10:29

borsozoo
winnie-ék mindig szívesen fogadják a vendégblogger írásokat, ha megütnek egy szintet, úgyhogy, hajrÁ!:) Én is szívesen olvasnék mondjuk Jamie-ről vagy Aryáról, akik szintén nagyon árnyalt karakterek.

És örülök, hogy sokan élvezték a posztot, köszönöm a figyelmeteket.

Lupapup

Ez az írás a sorozatot követi, tehát azt a Tyriont ábrázolja, akit a képernyőn láttunk, sztoriban ha jól emlékszem, a 3. kötetig. Később valóban változik a karaktere, de ez már a könyves blogra tartozik…

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz