login |

Pilot-mustra: Secrets & Lies – 1×01-02

2015. 03. 01. 20:20 - Írta: winnie

12 hozzászólás | kategória: 2014/15, kritika, pilot-mustra,

(Az ausztrál változatról itt írtunk.) Jelentem, nincs csömöröm az átívelős krimiktől, még mindig izgalommal várom az újabb premiereket. A FOX az évadban már bebukott a Broadchurch feldolgozásával, a Gracepoint-tal, most az ABC próbálkozik meg egy kisgyerek megölésére építő, átívelős kisvárosi krimi feldolgozásával – a különbség annyi, hogy a 10 részben átvett alapanyag most nem 8 részes, hanem csak 6, és az alap nem angol, hanem ausztrál. 

De egyébként nyugodtan el is lehet felejteni a Broadchurch-párhuzamot, mert a gyerekhaláltól eltekintve eddig nem sok közös van a két sorozatban, egész más a fókusz. Míg a Broadchurch-ben a nyomozáson, a városon és a gyászoló családon van a hangsúly, addig a Secrets & Lies-ban a családapán, aki megtalálja a holttestet és első számú gyanúsítottá válik, no meg a gyilkosság következményein, a kialakuló médiacirkuszon, a szomszédok és ismerősök reakcióin, és persze az eset miatt felszínre kerülő titkokon és hazugságokon. Nyomozást az első két részben alig látunk.

SECRETS & LIES – 1×01-02 – 7/10

Persze az ügy a középpontjában a haláleset áll, azonban a rendőri munkának csak a főhőst érintő részét látjuk – egész pontosan azt, ahogy az agresszív, már-már érzéketlen és bunkónak ható nyomozónő rá száll. Juliette Lewis eredetiben még nem is annyira nyomulós és robotikus, de a szinkronban Für Anikó igencsak ráerősít erre a hatásra. (A látszat ellenére egyébként ő a főhős, ha lesz 2. évad, ő maradna, kíváncsi vagyok, hogy ő kap-e majd karakterizálást vagy megpróbálják-e szimpatikusabbá tenni.)

Az az igazság, hogy nálam épp az a felhajtás áll gyenge lábakon, ami az egész sorozatnak a katalizátora lenne – úgy vagyok vele, hogy elfogadom az íróktól, hogy ez egy ilyen mikroközösség és a sorozat arról szól, hogy tegyük mikroszkóp alá a reakciókat, de valahogy fura számomra, hogy ennyire hamar eszkalálódik a helyzet. Elég a (nem túl konkrét) gyanú és nem csak média nem hagyja nyugodni a főhőst, de mindenki rögtön meg is bélyegzi őt?

Még akkor is, ha nagyon súlyos az eset, nem várnék ilyen reakciókat. Persze ez lehet kritika is az ember környezetéről, de valahogy az egész mesterkéltnek hat, eltúlzottnak, olyannak, aminél az az érzésem, hogy némi párbeszéddel feloldható lenne. Azonban ez nem történik meg és elindult a lavina, nem csak a környezetben, hanem családon belül is, és egy idő után már nincs is megállás.

Ki tudja, lehet, hogy ezért is tetszett a kezdés. Annak ellenére a nyomozás vagy a rejtély nem került középpontban, a szereplőket szinte kivétel nélkül szimpatikusnak tartottam – talán azért, mert a központi család ilyen megpróbáltatásoknak lett kitéve. A Ryan Phillippe által alakított apuka, a vele hamar konfliktusba kerülő feleség (KaDee Strickland) és a két lányuk egyik sem irritált. Juliette Lewis pedig régi kedvenc, neki sok mindent hajlandó vagyok elnézni.

A Gracepoint elég hasonló lett, mint a Broadchurch, de nem igazán tudtam élvezni az eredeti ismerete miatt, ezért itt az ausztrál Secrets & Lies bepróbálásával kivártam, így elfogulatlan maradtam ilyen szempontból. (Majd arról is jön a kritika human-től, ne spoilerezzünk belőle – nem tudjuk, hogy mennyiben fog különbözni a kettő.) De hiszem, hogy akkor is bejött volna az amerikai verzió kezdése, ha látom az eredetit.

És ismét csak hangsúlyoznám, még véletlenül sem azért tetszett a kezdés, amiért a The Killing vagy a Broadchurch; a Secrets & Lies-ban nincs erős zene vagy borongós hangulat, a körítés nem különösebben megkapó, hanem talán szándékosan is, teljesen átlagos – még a kisváros sem kisváros, hanem nagyváros, mindössze a történések korlátozódnak le annak egy kertvárosi részére (ha jól értelmeztem.)

Ezúttal bőven elég volt az, hogy nem nagyon volt üresjárat, jó volt nézni, lehetett szimpatizálni a főhőssel (még akkor is, ha potenciális gyilkos), és ami a legfontosabb, azonnal néztem volna a pilot után a folytatást. Nem a kötelező cliffhanger vagy a semmi extra csavarok miatt, hanem mert a két rész egymás utáni megnézésének köszönhetően bekerültem a Secrets & Lies világába.

A kérdés már csak az, hogy működni fog-e úgy a központi nyomozás, hogy a készítők fő célja nem az, hogy a gyilkos kilétén agyaljunk, hanem azon, hogy a főhős családapa ártatlan-e vagy sem?

Az első két részt az AXN jóvoltából láthattuk premier előtt.

12 hozzászólás Ne habozz!

m76 - 2015. 03. 01. 21:42

Na most ezt rohadtul nem értem. Leírsz egy bazi nagy negatívumot a kezdéssel és alapfelállással kapcsolatban, majd közlöd, hogy lehet hogy emiatt tetszett a pilot – WTF?

winnie - 2015. 03. 01. 21:49

írtam, hogy elfogadom a szituációt, de néhol annyira erős volt a presszió (nemcsak a sajtó, hanem a rendőrség részéről is, lazán átverik őket), hogy együtt ereztem a családdal, sajnáltam őket, kialakult közöttünk egy érzelmi kapocs – elkezdett érdekelni a sorsuk, ami az efféle sorozatoknál szerintem elengedhetetlen. nem tudom, hogy ez-e az ok, meg nem olvashattam a véleményeiteket, így nem tudom, hogy a többség szimpatikusnak találja-e őket, de nálam szerintem ez közrejátszott.

az más kérdés, hogy lehet, hogy tok valós ez az egész, hogy így reagálnának az emberek és én reagálom túl a negativitást.

(egyébként nem kell szerintem ok-okozati viszony. ha van kifogásom valami ellen, akkor még ugyanúgy vélekedhetek pozitívan. persze, ha nem nyom túl sokat a latban.)

castro - 2015. 03. 02. 08:12

Nekem az eredeti ausztrál jobban bejött, a feszültség jobban megfogott. Szerencsére folyamatosan adják azt is a FilmMánián és/vagy az AMC-n.

Lemoni - 2015. 03. 02. 22:26

Pont ezek a kulcsszavak (felhajtás, közösség reakciója, átlagosság) jöttek elő bennem a pilot nézése közben, amiket a kritika is kiemel és nálam mind negatív előjellel. Eleve irritál a hisztéria minden megjelenési formája, itt ráadásul – főleg a szomszédok, ismerősök hirtelen elfordulása az apától – nagyon gyorsan megtörténik, érdekesebb lett volna, ha apránként és lassan következik be. A gyerekgyilkossági témát meg annyira kimaxolták az elmúlt 1-2 évben, hogy csak valami nagyon nagy különlegességgel tudnák nekem eladni, az átlag család átlag környezettel már nem éri el az ingerküszöbömet. A pilot végi nagy wtf-nak szánt felfedezést pedig már kb. a 10. percben ki lehetett találni. A szereplőkkel semmi gondom, viszont nem érzem, hogy folytatnom kéne a sorozatot, mivel egyáltalán nem érdekel, hogy ki ölte meg a kisfiút, hogy bűnös vagy sem az apa, meg milyen mocskos kis titkok jönnének elő minden részben.

Cyrax - 2015. 03. 03. 19:35

Örülök, hogy egyszerre két rész ment le, mert a pilot végén a cliff nevetséges volt. Ezen kívül eddig tetszik, Ryan Phillippe a Damages-ből ismerős nekem és itt is szimpi.

hakapecimakikaki - 2015. 03. 03. 20:11

Na megnéztem mindkettő vverziót, nekem az amcsi jobban tetszett. Nagyon szépek a képek az US verzióban, eyecandyk a színészek, közhelyekkel van tele a sorozat… de tetszik :)

Azmo - 2015. 03. 18. 19:49

Együtt élsz emberekkel egy közösségben, megismered a másikat, nyílván nem derül ki a sorozatból, hogy mióta élnek ott, de könyörgöm, max akkor válhat valaki ilyen célponttá egy közösség által, ha épp akkor érkezett, mert mondjuk úgy gyanus persze, de nem éreztem, hogy ez a családo újonc lenne azon a környéken. Nekem nagyon erőltetett ez a fél nap alatt közellenség lesz egy családapából vonal.

Cyrax - 2015. 03. 30. 21:48

1×06 az eddigi mélypont, szerencsére az epizód végi cliff helyre tette. Az eddigi nézettség alapján van esélye a 2. évadnak, talán megtöri a “limitált” átkot? :)

Balazs - 2015. 03. 31. 22:46

de ebbe az evadba lezarul ez az ugy nem? ugyan az lesz a gyilkos mint a ausztral verzioba?

mivanmar - 2015. 04. 14. 10:54

Én nem éreztem a pilotban (és a második részben) annyira túlzónak a hisztériát, mert a nyomozónő meg van győződve Ben bűnösségéről, és mintha direkt szemétkedne vele – naponta többször beviteti rendőrökkel az őrsre, miközben a ház előtt dokkol a média, elcsalja, mikor házkutatást tartanak nála stb. Ha az én szomszédomat vinnék el pár nap alatt ötször rendőrök, az én bizalmam is megrendülne benne (ami emberi dolog szerintem, pedig nyilván nem jelenti azt, hogy bűnös lenne).

Az ausztrál verziót láttam, így két rész után gyakorlatilag ugyanaz az amerikai, úgyhogy nagy meglepetésre nem számítok a végén :)

ayren - 2015. 04. 29. 07:40

Rettentően zavar, hogy Ryan Phillippe csak egyféleképp tudd nézni, az a nézés meg olyan, mintha éppen lócitromba lépett volna.
A dramaturgia pedig kifejezetten egyhangú azzal, hogy az előremenetelt(?) mindig az újabb szomszéd meggyanúsítása teszi ki.

Mortanius - 2015. 05. 02. 12:08

Jó kis kertvárosi környék ez, ahogy kilépsz a ház ajtaján mindig történik valami. :)

Egyébként Indiana Evans aki a nagyobbik leányzót(Natalie-t) játssza, most nyáron lesz 25 éves! :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz