login |

Parks and Recreation: vége a 7. évadnak. És a sorozatnak is.

2015. 03. 03. 19:53 - Írta: winnie

22 hozzászólás | kategória: 2014/15 finálék, kritika,

– Anytime your name comes up, I panic and change the subject to the Twin Peaks reboot ’til she gets bored.
– So you talk for one second?

Megtörtént, ennyi volt, minden idők egyik legjobb szitkomja elbúcsúzott. Most valami nagyon szívhezszólót kéne írnom a 7 évadról, természetesen könnybe lábadt szemekkel, de inkább meghagyom valaki másnak, hogy ajánlja a sorozatot (megérdemli, még mindig alulértékelt itthon), mert van egy olyan érzésem, hogy sokan esélyt sem adtak neki, mások pedig a kritikusok által valamiért utált 1. évad után az újra felfedezett második szezont hagyták ki.

Nem tudom, számomra már a Parks and Recreation 1. szezonja is zseniális volt – annak ellenére (vagy talán épp azért?), hogy The Office-spinoffnak hitte mindenki. A készítők, a formátum és a stílus egyezett is, a sorozat mégis más volt. És most már örökre alapsorozat marad annak ellenére, hogy a 6. és 7. évad sehol sem volt a szememben az első 3-4 szezon nagyszerűségétől. Nagyon jók voltak, de… (És akkor most elkezdhetem ismételni magamat pár héttel ezelőttről vagy tavalyról.)

Creativity is for people with glasses who like to lie.

Ez utóbbi szerintem csak a rutinnal magyarázható, az ember hozzászokik bizonyos dolgokhoz és ha felcseréltük volna a mondjuk a második és a hatodik évadot, akkor lehet, hogy ugyanúgy a megszokással magyaráznám, hogy a hatodiknak betett S2 nem jött be. De ekkorra már a sorozat rég átment a komédiából valami másba. Mármint nem váltott műfajt, de valahogy egy idő után nem a poénokat és az őrültségeket vártam, hanem a karaktereket és azt, hogy merre visz az útjuk.

A hetedik szezon, még ha számomra olyan 6-7/10-es szintet ütött csak meg, egy valamiben nagyon jól teljesített: volt története. Oké, ehhez kellett egy kvázi reboot, illetve azzal felérő 3 éves ugrás az időbe, de az új alaphelyzet is érdekes, eddig még ki nem játszott szituációkat teremtett. A készítők tehát mindent megtettek, hogy elkerüljék a “rutint”, így majd magamat elemzem ki, hogy mit hiányoltam.

Nyilván voltak remek pillanatai a szezonnak, Ron és Leslie szembenállása és kibékülése remek volt például, másik oldalról az Andy-féle Johnny Karate-idiótaságnak sosem voltam rajongója, pláne úgy nem, hogy egy teljes részt szenteltek neki. Viszont legalább rengeteg visszatérő szereplő volt, sikerült egy nagy nevet megszerezni polgármesternek – kár(?), hogy Mark Brendanawicz-ot nem láttuk viszont.

(Brendanawicz-ról jut eszembe, hogy milyen érdekesen alakultak a szereplők: az 1. évad után az Everwood után itt is mellékszereplőként kezdő Chris Pratt állandó lett (és a 6-7. évadra filmsztárrá nőtte ki magát), Paul Schneider ugye idővel távozott, az első évadokban érkezett Adam Scott és Rob Lowe, míg Jim O’Heir és Retta útközben lett állandó a háttérből. Sőt, ha jól láttam, akkor a 7. évadra Billy Eichner is kapott egy “starring” kreditet. És akkor a remek visszatérő arcokról nem is beszéltünk.)

Mike Schur-ék, mivel tudták, hogy utolsó szezonról van szó, szépen mindenkinek lezárták a sztoriját, az utolsó (dupla) részben még további évekre is előre pillantottak, hogy kik hova jutnak el – szem nem maradt szárazon.

És most megyek, elolvasom a régi posztokhoz tartozó kommenteket, kíváncsi vagyok, hogy anno hogy láttuk a sorozatot – meg egyébként is, pár kép és idézet heveny nosztalgiát szokott ébreszteni bennem: pilotkritika1×02-kritika1. évados finálé2. évados premier (évadközi pillanatok: egykettőhárom) – 2. évados finálé3. évados premier3. évados finálé, és a többi…)

Hmm, az írások alapján érdekes látni, hogy mennyire dinamikusan változtak a szememben egyes karakterek. April eleinte a legnagyobb kedvenc volt, később elfáradt, Andy eleinte kevésbé volt szimpatikus, de kinőtte magát, a két jövevényről (Chris és Ben) nem is beszélve. Ez is jó volt a sorozatban.

Pawnee Forever!

22 hozzászólás Ne habozz!

deku82 - 2015. 03. 03. 20:03

Szerintem Leslie karaktere nagyon megosztó.
Lehet szeretni, vagy a falramászni tőle. Én bírtam, és az évad értékelésével is kb. egyetértek, nálam 7/10 volt.
JK-és rész nekem vicces volt, 1x jó volt egy ilyen full kreténséget nézni.
Nagyon kevés sorozatnak adatik meg, hogy ilyen szépen elbúcsúzhasson, és itt ez tényleg maxra volt pörgetve.
Kérdés a végére: jól értettem, hogy L. President lesz?

sherlock20 - 2015. 03. 03. 20:19

Méltón búcsúzott, hiányozni fog. És ha belegondolok, hogy az 1. évad nézése közben majdnem kaszáltam, annyira nem tetszett…

Cared24 - 2015. 03. 03. 20:21

Nálam simán 8-as, de inkább 9-es volt az évad. A 7. évad kezdése előtt el voltam gondolkodva, hogy mégis miért szeretem ezt a sorozat, miért kéne ezt várnom? 7×01 után rájöttem: KARAKTEREK. Imádom az összes szereplőt, nálam végig mindenki érdekes tudott maradni.
A poénok még mindig ütősek voltak, bár nem annyira azért mint régen, de még mindig több eredetiség és igazi poén volt benne mint az aláröhögős sitcomok 90%-ban.

Nekem az évadzáró bejött, de végig volt benne ez a “valami nem stimmel” érzés. Nem tudom megmagyarázni mi nem jött be benne, de valahogy nem állt össze. Szerintem a Leslie and Ron-os rész az pl. olyan 10/10 volt mint a huzat, majdnem könnyeztem örömömben amikor kibékültek ami még sose fordult elő, utolsó évadhoz meg tökéletes volt. Terry meg amikor végre az igazi nevén hívták és lereagálta hogy “I’m blessed” akkor majdnem lefordultam a székről a röhögéstől
Szerintem Leslie és Ben váltották egymást elnökként, az illene a legjobban a sorozathoz, de ha választani kell, akkor inkább Leslie lett president. Mindekinek a jövőjét imádtam, az meg abszolút zseniális volt hogy mindenki lenézte Gery-t, és közben igazából a legtökéletesebb élete volt amit ember kaphatott. Bevallom, nálam Jerry volt a titkos favorit a sorozat kezdete óta, de még ódákat tudnék zengeni a többiekről meg úgy mindenről. Bekerült nálam a Scrubs és Chuck mellé mint legtöbb szívvel és szeretettel rendelkező sorozat. Terry for Major!

“That’s all I want. All of these people in the same place at the same time.”

glarion - 2015. 03. 03. 20:29

3-4 éve egyszer letöltöttem a pilot-ot, megnéztem, nem tetszett, nem folytattam. Most ősszel újra eszembe jutott, adtam neki egy újabb esélyt, és teljesen berántott, 2 hét alatt lement az első 6 évad. :) Úgyhogy a hetediket már én is “rajongóként” vártam. Egyetértek a cikkben írtakkal, kicsit talán megfáradt a sorozat a végére, de ügyesen zárták, pár év múlva szívesen veszem majd elő újra. :)

Lajosék a másodikról - 2015. 03. 03. 20:31

Ha már sorozatos blog: a Parks & Rec lett minden idők leghosszabb midseasonben indult sorozata (7 évad, 125 rész).

Az életpályája meg az Office-ra hajazott, egy idő után a karakterek meg a vicces félmondatok kerültek előtérbe, de azért végig nézhető maradt. Mondjuk ha visszagondolok az 1×02 cold openjére a húsvéti tojásokkal, vagy a Venezuelás részre a 2. évadból, marad egy kis hiányérzetem, de szépen felfűzték az utolsó évad összes részét a búcsúra, senki nem búcsúzott keserű szájízzel.

deku82 - 2015. 03. 03. 20:49

Szerintem az Office is midseason volt, és hosszabb.

napocskin - 2015. 03. 03. 20:52

Most kezdtem el nézni, de sajnos nincs rá annyi időm, amennyit szeretnék. Legszívesebben leülnék és egyfolytában csak darálnám, pedig mikor pár éve megnéztem az első epizódot, valahogy nem éreztem rá. De most…! Nagyon jó. (Remélem, nem történik az, ami a 30 Rockkal, hogy már csak rutinból nézem meg az utolsó két évadot, mert amúgy már egyáltalán nem szórakoztat.)

enbe - 2015. 03. 03. 21:27

Én is az Office-hoz tudom kötni, még azzal párhuzamosan kezdtem nézni, valahogy ez stílus berántott, pedig először furcsák voltak a közelítések, a direkt “meaningful” kamerába nézések (The Office-nál Jim, P&R-nél Ben csinálta szerintem a legjobban).
A végén igazából ez a “befejezetlenség”, amit sugalltak, jött be, szóval ilyen “ál-farewell” érzésem volt, ami sokkal jobb, mint mondjuk egy nagy-nagy búcsúzós, ahol szétbomlik az adott csoport és készvége (pl.: Friends), mert az ottliki mondat ugrik be, hogy “Ez a(z) X (értsd a sorozathoz) év nem eltelt, hanem van!”

LoGi - 2015. 03. 03. 22:47

Remek évad volt, tetszett a jövőben játszódó sztori, a lezárás pedig nagyon szép fan service volt, soha ennél rosszabb búcsút. Kedvenc karaktereim: Leslie, Ron, April, Andy (és Macklin over John Karate!).

LoGi - 2015. 03. 03. 22:48

*Johnny Karate

RaveAir - 2015. 03. 04. 09:38

Sajnos kicsit erőltetett lett ez az évad. A humor része sem volt túl erős, bár sokszor azt vettem észre, hogy egyfolytában vigyorgok.

Valahol jó döntésnek érzem, hogy véget ért a sorozat, mert ebből már többet nem lehetett kihozni.

andus - 2015. 03. 04. 15:33

Az egyik nagy kedvenc volt. Tipikusan az a sorozat nálam, aminél nem az a fontos, hogy mennyire jó egy évad vagy egy epizód, hanem úgy összességében szerettem.
A karakterek, a hangulat, az alapsztori volt jó, szerethető, és igen, vicces is.
Az utolsó évad nekem is simán egy 8-as, legyen inkább 8,5. Tudnék mondani sorozatot, ami tanulhatott volna az íróktól lezárás ügyileg.
Nagyon nagyon fog hiányozni. Azon kevés sorozatok közé tartozik, amit megsirattam, amikor vége lett. Már előttem is említették, nekem is ilyen volt a Scrubs és Chuck. Lehettek gyengébbek az évadok, ha összességében valami különlegeset hoztak össze.
Viszlát Pawnee! :’)

paranoid android - 2015. 03. 04. 16:04

Kellemes utolsó évad volt, és aranyos volt a lezárás is. Én is nagyon megszerettem a karaktereket mostanra, így jó volt csak nézni őket, de a humor-szint a nagy nevetésekből átment mosolygósba az utolsó két évaddal. Idén Andy és Ben volt a legviccesebb szerintem (+ Perd Hapley, aki spin-offot érdemelne, bár lehet tömény lenne), Leslie és Ron hozta a szokásosat, a többiek viszont kicsit haloványak voltak.

Egyébként a finálé közben, az utolsó közös munkájuk miatt rájöttem, hogy én sokkal jobban szerettem az ilyen apró problémákat. Ahogy komolyodott a megoldandó probléma és nőtt a felelősség, a történetek elvesztették a kezdeti bájukat. Persze addigra már a karakterek voltak a fontosabbak, és nem is kerülhető el a fejlődés/változás, de nekem az is hozzátett a hangulathoz.

Riggins - 2015. 03. 04. 19:52

Remek sorozat volt. Az öcsém semmilyen sitcomot sem néz, de ez még őt is megvette. Nem érződik, de ez nagy szó :D

Réka - 2015. 03. 05. 10:43

Office-szal párhuzamosan kezdtem nézni, igazából a Parks and Rec kellemes kikapcsolódás volt mindig, de az Office szintjét nálam nem érte el.

Szerettem a karaktereket, Leslie állhatatosságát és Ron fapofáját, Tom hülyeségeit, Andy hülyeségeit, a Treat yo’selfet… és a többi.

April kicsit sok volt a végén, és igen, a sorozat elfáradt egy idő után, nem tudták megújítani. De azért szerettem, jó volt nézni :)

Réka - 2015. 03. 05. 10:45

@paranoid android: teljesen igaz, amit írsz: “Ahogy komolyodott a megoldandó probléma és nőtt a felelősség, a történetek elvesztették a kezdeti bájukat”.

Tényleg az apró problémákból fakadt a humor forrása, a mosómedve probléma, a szemétszállítósdi, a beszorult gyerek kicucálása a csúszdából :)

Dhomasson - 2015. 03. 05. 14:33

A remek főszereplő karakterek mellett szerintem a sorozat egyik nagy erőssége a mellékkarakterek voltak. Jean Ralphio, Tammy, Brandi Maxxx, Joan, Perd, Jamm tanácsos, Little Sebastian és még hosszan lehet sorolni. Mindannyian rendere feltűntek és sokat hozzátettek Pawnee és így a sorozat hangulatához.

Utolsó 2 évadra kicsit elfáradt, valóban hiányzott belőle az a jó értelemben vett kreténség, ahogy komolyodtak a karakterek és a történet. Ennek ellenére nagyon fog hiányozni. Sitcomok terén elég kényes az ízlésem, de ezt oda-vissza imádtam.

wovbagger - 2015. 03. 15. 15:30

Az amerikai The Office szerintem csapnivalóan rossz önmagában is, az angolhoz képest meg inkább nem is hasonlítom.

A P&R-rel a Comedy Centralon találkoztam anno, és annyira megtetszett a weirn’n geek kicsavartsága, hog aztán elkezdtem angolul az elejéről. Hamar megszerettem, és nagyon sokáig imádnivaló is volt.

Onnantól viszont, hogy Anne és Chris elköltözött, egyre önismétlőbbnek és (negatív értelemben) fárasztónak, illetve unalmasnak éreztem, mert nem voltak jó sztorik, és az egész semerre sem tartott. A hatodik évad szerintem lapos és bűnrossz lett.

A hetedik viszont megint szeretnivaló lett, köszönhető ez valszeg több dolognak is: egyrészt most megint éreztem azt a “P&R heatet”, amit az első évadokban – szerintem mivel mindenki tudta, hogy itt a vége, az összes szereplő kipréselte magából, amit csak tudott.

Másrészt valszeg a készítők is összekapták magukat, és beleadtak apai-anyait, hogy minden rajongónak kellemes emlékekei legyenek a soriról.

I will miss you, moron people of Pawnee.

kw - 2015. 03. 19. 14:13

azért én nem mondanám annyira alapnak. első 2-3 évad nagyon jó, de utána következett a sitcomokban jól ismert nyáladzás és onnantól egy rakat szarként tudnám jellemezni.

dregnarr1 - 2015. 03. 24. 07:46

Hatalmas kedvenc volt!
Voltak gyengébb részei, de azért erős maradt és végig imádtam.

vorti - 2015. 05. 25. 22:52

“A f***ing library?!” :D

Kicsit lemaradtam, de ma a végére értem. Óriási volt, mint mindig.

milesteg - 2017. 03. 19. 22:53

Újranézem a sorozatot. A 6. évad közepénél járok és azt kell mondjam: ez a legjobb sitcom, amit valaha láttam. És itt most igen széles spektrumú mintavételezésről van szó.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz