login |

Pilot: Jonathan Strange & Mr Norrell – írta Ingorion

2015. 05. 25. 17:40 - Írta: vendegblogger

38 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, minisorozat, pilot-mustra,

– You don’t expect an astronomer to create stars, eh?
– Or a botanist to invent new flowers, eh?
– Classical magic, sir, is not a thing for the gentlemen of this society.

Anglia megint lecsapott? A pilot alapján a válasz egyértelműen igen. Mikor néhány éve felröppent a hír, hogy 7 részes minisorozatot készítenek Susanna Clarke kritikusok által méltatott, olvasók közt mérsékelt sikernek örvendő, nyolcszáz oldalas magnum opusából, A hollókirályból, egyszerre lettem izgatott és nyeltem egy hatalmasat. Ugyanis a 2005-ben Hugo-díjat bezsebelő monstrum minden, csak nem adaptáció-barát.

Lassan kibontakozó történet, modoros karakterek, gyakran az oldalak 90%-át kitöltő lábjegyzetek, csak hogy néhány olyan elemet említsek, melyek ellehetetlenítik a mű szériává való transzformálásának folyamatát. Éppen ezért, a könyv meglehetősen egyedi és sajátságos stílusát lehetetlennek véltem átültetni a kisképernyőre (hát még mozivászonra).

Az aggodalmam úgy tűnik, alaptalannak bizonyult. 60 perc alapján azért nem merek végső következtetést levonni, de megkockáztatom, Peter Harness (a Doctor Who-fanoknak ismerősen csenghet a neve), aki nem kisebb feladatot, mint az összes epizód megírását vállalta magára, sikeresen vette az akadályt.

Szükségesnek éreztem a kritika megírását, hogy felhívjam a figyelmeteket erre a gyöngyszemre, amiben, pusztán a mai trendeket szemlélve, ott van a potenciál, hogy sokatok kedvencévé váljon, ha tudja tartani az első epizód színvonalát.

Hogy demonstráljam, ezt mennyire komolyan gondolom, egy néző-csalogatónak szánt, bár elismerem, elég hatásvadász kijelentést fogok tenni: a Jonathan Strange & Mr Norrell-re nyugodtan tekinthetünk a True Detective fantasy verziójaként is. Hogy miért? A történet, Nic Pizzolatto agymenésének első évadához hasonlóan, két erős – legalábbis hangsúlyos – férfi karakter köré épül, akiknek nagyon is különböző szűrőjén keresztül csodálkozhatunk rá az őket körülvevő világra.

Míg Rusték halott prostituáltak gyilkosát próbálják levadászni, addig a két XIX. századi úriember, az évszázadok óta rejtélyes módon eltűnt angol mágia megtalálását tűzte ki céljául. Ahogy a louisiana-i események hátterében egy bizonyos Sárga Király áll, addig a napóleoni háborúk által sújtott fiktív történelmi kor szálait egy bizonyos Hollókirály mozgatja.

Megjegyzem, a „Király” szerepe ugyan esszenciális a történetben, a magyar címadás némiképpen szerencsétlenre sikeredett, hisz a legfőbb szerepet itt is a két főhős kapcsolata kapta. Ennek ellenére, a narratíva közel sem ilyen lineáris, és ez alatt nem feltétlenül az időben való ugrálásokat értem; az eseményláncolat minden gond nélkül ível át a szigetország egyik pontjáról a másikra, egyik konfliktusból gond nélkül kígyózik át a következőbe.

Harness pedig mesterien fogta össze a szálakat, kötötte össze a könyvből átvett szerteágazó történéseket: hol narrációt használ, hol pedig egy tematikára épít szegmenseket, a’la Game of Thrones. Ezeknek az írásbeli bravúroknak köszönhetően, a cselekmény nem esik szét, annak ellenére, hogy jó pilothoz méltóan sok mindenbe belekóstol – s valójában nem több egy gyönyörűen rendezett expozíciónál -, sikerült megtartania azt a hangulatot és komótos hömpölygést, ami a forrásműnek is védjegyévé vált.

A Jonathan Strange & Mr Norrell hiába fantasy, nem éri meg a Trónok harcához hasonlítani – már csak azért sem, mert így megspórolunk magunknak egy kiadós csalódást. A tempó a brit nemzet temperamentumához illő, inkább sejtetésekkel, mintsem teljes értékű misztikummal szolgálnak ki minket egyelőre, és áll-leejtős csavarokra sem kell számítani – bár a könyv ismeretében kijelenthetem, azért lesznek meglepetések az út során.

A készítőt már dicsértem, mielőtt a (számomra) legellentmondásosabb pontra térnék, megemelem azt a bizonyos kalapot Toby Haynes – akinek nevéhez többek között a Sherlock, mára már legendássá vált, második évados fináléjának rendezése köthető -, és minden, technikai szegmentummal foglalkozó szakember előtt is. Remek munkát végeztek, a valószínűleg nem HBO-szintű költségvetésből kihozták a maximumot.

A sorozat megvalósítása elsőosztályú, a kor hangulata árad minden képkockából és kamera beállításból, a díszletek és kosztümök igényesek, a mágia – egyelőre patikamérlegen kimért – használatát pedig úgy sikerült ábrázolni, hogy nem tűnik egyik manapság felkapott fantasztikus univerzum majmolásának sem.

Amivel nem voltam maradéktalanul elégedett, azok a színészi teljesítmények. Na, nem kell megijedni, a két főhőst megszemélyesítő Eddie Marsan és Bertie Carvel remekelnek, mindketten – különösen Marsan – nagyon gyorsan ráéreztek arra, miben is rejlik karaktereik lényege.

A probléma inkább némely mellékszereplőnél érződik, és ezt sem feltétlen a színészi kvalitások hiányának, hanem rendezői utasítások hibájának tudom be. Némelyikük – példának okáért a Vinculust megszemélyesítő Paul Kaye – gyakran már a „ripacs” kategóriát súrolta alulról, ami csalódást keltett bennem, lévén, hogy színésztársai képesek voltak megtalálni azt a határvonalat, amelynek a megfelelő oldalán táncolva, nem léptek át a karikatúra tartományba.

Ami még mindenképpen jót fog tenni véleményem szerint a szériának, hogy – ismét TD-s párhuzam következik – a hét epizóddal egy kerek, lezárt történetet kapunk. Ennek megfelelően már az első epizódban érezni lehetett egy fajta tudatosságot, biztos kezű építkezést a későbbi események és a majdani végjáték felé.

Mint említettem, több fronton zajlanak majd az események, a Napóleon elleni háború és a politika nem csak historikus díszletként szolgálnak, mágiával megspékelve további érdekes rétegeket adnak majd a történet alakulásának. Ahogy az epizód végén feltűnő tündér is későbbi problémaforrás, konfliktus-katalizátorrá válhat majd, mind amellett, hogy ad egy meglehetősen népmesei hangulatot, az amúgy inkább gyakorlatias szempontból bemutatott clarke-i varázslatrendszernek.

A kezdésre én ki mernék osztani egy 8/10-et. Akit érdekel, egy, a valóság talajától cseppet sem elrugaszkodott, ugyanakkor a mostanában divatba jött hagyományoktól elszakadni képes fantasy, vagy aki csak ki van éhezve egy félig-meddig történelmi sorozatra, annak mindenképpen ajánlom bepróbálásra.

Ha valaki ezen információk tudatában úgy dönt, hogy beleveti magát a két évszázaddal ezelőtti Anglia ködös, rideg, ugyanakkor elbűvölő alternatív valóságába, az szinte bizonyos lehet abban, hogy nem fog csalódni.

38 hozzászólás Ne habozz!

Lemoni - 2015. 05. 25. 18:36

Egyik pillanatban még kemény karakterdrámának tűnt, a másikban meg felnőtt Harry Potternek, néha felsejlett a tipikus angol száraz humor is benne, amellett meg még szórakoztató is, bár kissé lassú folyású. Mindenesetre nagyon különleges élmény, a két címszereplő karakter (és színész) messze kiemelkedik a többi szereplő közül. Nálam 7/10, de a jobbik fajtából :)

Amariah - 2015. 05. 25. 19:58

Nagyon bamba lehettem, hogy erről nem tudtam, pedig a könyv nagy kedvenc. Most nagyon-nagyon örülök.

DarylD - 2015. 05. 25. 20:02

Nem vártam túlzottan ezt a sorozatot, de hétvégén úgy döntöttem bepróbálom a pilotot. Nem bántam meg, de annyira nem győzött meg. Aztán most megnéztem a 2. részt is, és most már sokkal jobban szórakoztam. Nem tudom, talán kellett egy kis idő, hogy beleszokjak a sorozat stílusába, légkörébe, amiről még mindig nem tudom eldönteni, hogy imádom, vagy untat. Egészen különös sorozat, nem tűkön ülve, de várom a következő részt. Pilot 7/10 nálam, 2. rész már 8 felé hajlik.

sorozat/gyilkos - 2015. 05. 25. 22:37

Ó, ezt köszönöm!

werewere - 2015. 05. 25. 22:59

Na, jó tudni, hogy leadják végre… majd egyben ledarálom. A könyv elképesztően nehéz olvasmány, de érdekes lenne a történet, így “megnézem filmen” a jó választás.

bikkbakk - 2015. 05. 26. 02:17

erős meh, pedig a színészeket imádom benne.

Kisvesza - 2015. 05. 26. 02:20

A könyvet nem olvasó véleménye.
Két megjegyzést fűzök hozzá: a TD-hez hasonlítani tényleg hatásvadász, aki a TD-hez hasonló valamit vár, az ne tegye, mert az csalódni fog (attól mert két férfi főhős van, és valamilyen királyt emlegetnek, még nem fog hasonítani a két sorozat). Nem bántásból írom, csak azért, hogy senki ne üljön le TD-s magasságokat várva megnézni. Másik: az első 40 perc (kb.) nagyon vontatott, több részben néztem végig, nem egyszerre. Az utolsó 20 perc (kb.) viszont nagyon jó volt, és úgy ért véget, hogy fel sem tűnt, hogy megnéztem húsz percet. Szóval aki ugyanígy érez a nézéssel, az mindenképpen nézze végig, ha úgy gondolja, mert a rész végén indul be igazán az egész, és lehet, hogy úgy fog érezni, mint én, hogy az utolsó harmada miatt simán maradós lesz neki a sorozat.

winnie - 2015. 05. 26. 04:24

Kisvesza: a hasonlítás és az asszociáció mindig a kijelentő sajátja. mást másra fog emlékeztetni nyilván. én is mindig leírom, hogy mi jut eszembe egy sorozatról, de azt egyenként nem tudom, hogy másnak mi fog eszébe jutni:)

“senki ne üljön le TD-s magasságokat várva megnézni”

viszont – minden sorozatot úgy illene nézni vagy várni, nem? aztán lesz, akinek sokkal jobban fog ez tetszeni (például aki szerint ez zseniális, vagy a TD pocsék), másoknak meg nem, de rég rossz úgy leülni valami elé, hogy az nem lesz nagyon jó.

energy - 2015. 05. 26. 05:31

Rosszabbra számítottam a promók után, de egész jól megvalósították. A regény ismerete nélkül is érthető, sok más könyvadaptációval ellentétben. Hűek maradtak a regényhez, bár bővebben is kifejthették volna a két főszereplő kapcsolatát, túl sok időt vesz el Lady Pole.

Vorti - 2015. 05. 26. 08:20

Paul Kaye, Vinculus? Csak nem a Mongrels-es karakterét hozta? :D

Kisvesza - 2015. 05. 26. 18:21

winnie: Nem arra gondoltam, hogy úgy kell leülni elé, hogy ez most biztos rossz lesz, csak nem szabad túl nagy elvárásokkal leülni. (Számomra a túlzott hype legtöbbször romboló hatású, nem sok olyan sorozat van, ami nagy hype után megállta a helyét.) A True Detective a tavalyi év egyik legnagyobb durranása volt, nem csak nálam, így természetes is, hogy sokszor fognak rá hivatkozni, azonban szerintem nem állja meg a helyét itt, minőségét tekintve.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesz olyan, akinél pont fordítva fog tetszeni. Sőt, elképzelhető, hogy a végére el leszek ájulva az egésztől, de alapból nem ezt fogom elvárni tőle ez után a pilot után, mert onnan csak lefelé visz az út legtöbbször. Minden relatív, ez mindössze csak az én véleményem, de talán segíthet másnak, aki hasonló elvek alapján ül le sorozatot nézni.

Ingorion - 2015. 05. 26. 18:45

@Kisvesza

Fordítottam + háromszor láttam a True Detective-t, A hollókirály pedig az egyik kedvenc fantasym, kétszer is átrágtam magam rajta, szóval ismerem mindkettőt annyira, hogy – számomra -, helyénvalónak tűnjön az állítás.

Amellett, hogy két férfi karakter köré épül a cselekmény, a nők itt is inkább másodhegedűsök. Persze, valamivel reaktívabbak, cselekvésre készebbek, mint a TD-ben, de ugyanúgy inkább katalizátorként funkcionálnak. Ezen felül a Sárga KIRÁLY és HollóKIRÁLY közti párhuzam sem csak a rangjukban merül ki, hanem a köréjük épülő, percről percre egyre jobban dagadó mitológiában és misztikumban, aminek a hőseink mindkét esetben rabjaivá válnak. Illetve ebből fakadóan, egy fajta filozofikus vonal itt is feltűnik, aminek mentén Strange és Norrell konfrontálódik, pont mint Rust és Marty.

Szóval minden összevetve, a két sorozat közel sem egymás karbonkópiája, mint ahogy azt te értelmezted, de rengeteg közös vonáson osztoznak, stílusbeli különbségeiktől függetlenül.

Kisvesza - 2015. 05. 27. 01:14

Ingorion: te, mint könyvolvasó, miért szeretted a könyvet? A fantasy számomra is kedves műfaj, így érdekelne a véleményed. (Persze spoilermentesen.)
A TD-ben a kedvencem volt az állandó filozofálás, olyannyira, hogy beszereztem Ligotti: Conspiracy against the Human Race c. könyvét, és kicsit mélyebben beleástam magam Nietschébe. Itt eddig nem láttam mélyebb filozófiai vonalat (a második rész felénél tartok), de ha lesz, az nekem csak óriási plusz.

wovbagger - 2015. 05. 28. 07:48

“a True Detective fantasy verziója”
A könyv rajongójaként mondom: ez nettó ostobaság.

wovbagger - 2015. 05. 28. 07:55

Kisvesza, a Hollókirály maga egy óriási filozófiai értekezés, fantasy köntösben. És attól annyira jó(l megírt), hogy még négy-öt másik témát fel lehet sorolni, amiről szól – ezért is tartom zseniálisnak Clarke könyvét.
De nem akarok spoilerezni, a soriból ki fog derülni.

Kisaaame - 2015. 05. 28. 13:43

Most láttam a 2. részt is és jelentem, hogy van magyar jelenlét:

-Apponyi-mintás Herendi készletből eszik a reggelit Pole-ék( illetve egy gyanúsan hasonló formájú teáskészletet láttam az epizód kb közepénél). Erről a készletről van szó, a teáskanna nagyon jellegzetes:

http://herend.com/hu/termekek/webshop/jump46539/

clegane - 2015. 05. 28. 15:27

engem is meglepett hogy az első rész utáni vonakodásomat felváltotta az érdeklődő szimpátia a második epizódra.

de a TDhez semmi köze, ennyi erővel a Jóbarátokra is asszociálhatnánk róla.

Ingorion - 2015. 05. 28. 18:03

A TD-s analógiámon úgy látom, sokan nem tudták túl tenni magukat.

“(…)ennyi erővel a Jóbarátokra is asszociálhatnánk róla.”

Igen? Én hoztam fel érveket, miért tartom helytállónak a True Detective-vel való hasonlítgatást, de érdekelne a te véleményed, milyen hasonló jegyekben osztozik Jóbarátokkal.

@Kisvesza

Azért imádtam, mert nagyon eredetinek hatott/hat még ma is. Nem csak hangvételében mutatott újat – mint pl. a GoT, ami megnyitotta a “grimdark-korszakot” a fantasyban -, hanem kivitelezésében is. Az alternatív történelem persze nem újdonság, de hogy a mágiát nem bazári módon szövi bele az eseményekbe, hanem a világ szerves részének érződik, több száz oldal (ál)tudományos, történelmi háttérrel (amik lábjegyzetek formájában vannak jelen a könyvben), az zseniális. És amíg manapság mindenki a Trónok Harcát próbálja másolni, ehhez hasonló próbálkozással azóta sem találkoztam. Összességében borzasztó eredeti a maga nemében.

A filozofikus vonal kevésbé szembeötlő, mint a True Detective-ben, de a mágia, mágusok létjogát folyamatosan feszegetik, s ez lesz hangsúlyosabb, ahogy Strange és Norrell kapcsolata folyamatosan változik a történet haladtával. Ezen kívül úgy boncolgatja olyan komolyabb kérdéseket – példának okáért rabszolgaság -, hogy az kicsit sem érződik erőltettnek.

energy - 2015. 06. 01. 07:43

SPOILER!

Olvastam a könyvet, ezért meglepő volt számomra, mikor meghalt egy olyan karakter, aki a könyvben életben maradt. Először azt hittem, talán rosszul emlékszem, utána is néztem.

Miért nem maradnak hűek a könyvhöz. Egy rakás díjat nyert, nincs szükség a történet átírására, hosszú könyv, de annyira nem. Részletesebben is bemutathatták volna mit csinált a fronton, ez adja meg a hírnevét, a kapcsolta Wellington hercegével meg még kap szerepet. Talán.

Balumedve - 2015. 06. 08. 19:41

Na, ma megnéztem a 4. részt. Kezd végre izgalmas lenni, de elég sok mindent nem értek belőle. Azt hiszem, kénytelen leszek elolvasni a könyvet, ha végére akarok járni a dolgoknak. A tükör-világ, meg a Holló király, Norrell talpnyalóinak az indokai, különbség a régi és újkori angol mágia között, egyik sem világos. Talán majd azok a sokat emlegetett lábjegyzetek válasszal szolgálnak. Plusz, az is érdekelne, hogy Norrell a könyvben is ennyire idegesítő figura-e, vagy az a színész érdeme.

Asami - 2015. 06. 11. 11:55

Eddig nagyon tetszik, kész feldülés a Trónok harca meredeken zuhanó színvonala és OOC katyvasza után. Eleve szeretem a kosztümös BBC-sorozatokat, tudják, hogy kell őket hangulatosra csinálni.

A könyvet beszereztem e-könyvben. Maradjak az angol verziónál, vagy elég jó a fordítás? Azért 800 oldalnál nem mindegy, hogy az ember az anyanyelvén olvassa-e vagy angolul.

Eddig Childermass és Stephen a legnagyobb kedvenceim. Én mondjuk bírom Vinculust, teljesen őrült a faszi, de haláli figura.

Tündércsávó creepy.

Lemoni - 2015. 06. 11. 21:43

Szeretem ezt a történetet, de azt hiszem, 10 perccel rövidebb részekkel sokkal jobban működne. Semmi bajom általában a lassabb cselekményvezetéssel, sőt, kimondottam kedvelem, de itt szerintem egy kicsivel tempósabb dinamika jobban át tudná adni a sorozat értékét.

Brynden Rivers - 2015. 06. 14. 18:44

@Asami:

A magyar fordítás nagyon jó! :)

A tündér nagyon nem emberi és ez jó :)

Marc Warren remek alakítás nyújt ahogy Enzo Cilenti (Childermass) és Ronan Vibert (Wellington)

@Balumedve

“Norrell a könyvben is ennyire idegesítő figura-e”

Igen, az. Emellett baromi szánni való.

Szerintem a sorozat végére sok minden tisztább lesz, illetve eddig le lehetett szűrni jó pár választ (történelmi ismeretekkel). Bár nyilván a teljes alternatív történelemnek és mitológiának csak egy kis részét lehet bemutatni.

Norrell talpnyalóinak az indokai viszont kár hogy nem jött át, mivel sima hatalomvágy és irigység a motivációjuk (meg mellétehetsz még egy rakás rossz tulajdonságot)

mizchris - 2015. 06. 17. 22:35

Igen, Norrell sleppjében Drawlight és Lascelles bemutatkozása és motivációjának elemzése több oldalon keresztül, illetve az egész könyvön át folyamatosan történik, pedig érdemes figyelni az ő karakterüket is. Ez a kettő kifejezetten dickens-i magasságokba (vagy inkább mélységekbe) kalauzol.
Norrellt itt roppant idegesítőre vették, de a könyvben sokkal jobban kijönnek az árnyalatok, Norrell életének kisebb-nagyobb történései, mozgatórugói és a sorozatban úgy érzem, Strange-ből szeretnivaló, hebehurgya figurát csináltak, holott neki sem kell a szomszédba menni arroganciáért, nemtörődömségért (Arabella, szegény Arabella). Ők ketten igazából kiegészítik egymást, én mindkettőt kedvelem, a maga módján mindkettő idealista és a saját ideáját keresi a saját módszereivel.

winnie - 2015. 06. 17. 22:45

“Miért nem maradnak hűek a könyvhöz”

máskor az a baj, hogy másolnak.

clegane - 2015. 06. 18. 13:38

na most nem akarom elolvasni a kommenteket ha itten könyves spoilerek vannak, csak azt akartam említeni hogy az eddigi 5 rész alapján nekem NAGYON tetszik a sorozat, az eltéréseket meg a könyv nem ismeretében nyilván leszarom.

joppi - 2015. 06. 22. 18:31

Én a héten kezdtem el, 5 részt megnéztem, a 6-ost pár nap múlva tervezem, és majd livestream-en a 7-est. A könyvet eddig nem olvastam, most elkezdtem, szerintem a sorozat tempósabb, emiatt nehéz is érdeklődni így utólag a könyv iránt, hiszen ameddig a könyvben eljutottam, annak alapján úgy tűnik, hogy a sorozat karbonkopi. Talán Norrell a könyvben kevésbé ellenszenves figura…eddig. Illetve, a sorozatban Childermass lett Strange mellett a legérdekesebb karakter számomra, ez a könyvben nincsen így.

Mindenesetre örülök, hogy rátaláltam, azért biztosan a regényt is végigolvasom, csak sajnálom, hogy előbb látom.

roni - 2015. 06. 23. 09:47

Sziasztok! Mindjárt vége (meg a vizsgaidőszsknak is), megnézném egyben. (A könyvet nem olvastam.) Jó ötlet?

clegane - 2015. 06. 24. 12:32

jaj ez csak 7 részes? aszittem 8. kár :( szerintem egy elég eredeti történet ez annak ellenére hogy nyilván sok hagyományos elemre támaszkodik. jó látni hogy ilyen is van még.

énnemtom szerintem a Norrell egyáltalán nem ellenszenves figura a soriban. de lehet ebben az is közrejátszik hogy Eddie Marsant nagyon birom.

Childermass tényleg nagy arc.

roni: meg hát!

Thrasher - 2015. 06. 24. 22:34

No, sűrű heteim voltak, most értem utol a sorozatot.
A könyvet nem olvastam, elvárásaim tehát nem voltak, de egészen megvett a cucc, főleg, mert a színészi teljesítmények nekem nagyon bejönnek, túlzásba forduló stílusukkal együtt.
Warrent eddig csak Jonathan Teatime szerepében láttam, ezután akármit játsszon, mindig a bizarr fantasy-karaktert fogom látni benne.

A 6. rész meg szerintem a legjobb volt eddig, DE:

@Lemoni:
“azt hiszem, 10 perccel rövidebb részekkel sokkal jobban működne”

Igen. Ennél az egyébként remek résznél is azt éreztem a végén, hogy már legalább kétszer be lehetett/kellett volna fejezni.

joppi - 2015. 06. 28. 23:35

Na, hát ez nagggyon jó volt! Mondjuk én a magam részéről nem bántam volna, ha a befejező rész jobban eltér a könyvtől, de Istenem.

Bertie Carvel a 6. és a 7. részben egészen félelmetesen jó volt, különösen a 6-ban öröm volt nézni; és ezért szeretem a brit sorozatokat: mindig felbukkan valami hihetetlenül jó, általam nem ismert színész.

Lascelles sorsa: jobbat ki sem tudtam volna találni neki.
Norrell: hogy is csinálták ezt, hogy a végére megkedveltem? ;)

Most azon gondolkozom, hogy vajon a bbc tervez-e egy újabb évadot csinálni. Tudom, hogy a könyvnek nincsen folytatása, de talán a szerzőt meg lehet győzni, hogy a karaktereit használhassák. Különösen Childermassban (Enzo Clienti remek volt végig, eddig azt sem tudtam, hogy a világon van, de most már figyelek majd) és Vinculusban, illetve talán Segundusban lenne még potenciál.

Akárhogy is, örülök, hogy megcsinálták és hogy láttam! :)

gromit - 2015. 06. 29. 22:27

Tartok tőle, hogy ha a könyvnek lenne is folytatása, akkor se biztos, hogy a BBC akarná-e folytatni. Hiába a közszolgálatiság és a minőség, ők is elég sokat foglalkoznak manapság nézettséggel – és itt sajnos erősen megzuhant.

Azt kell mondanom, a könyv ismerete nélkül nem volt egy könnyed, értsd: könnyen befogadható darab. Nekem igazából volt “telefonos” segítségem hozzá, vagyis egy a könyvért rajongó barátom, akit meg tudtam kérdezni, ha valami nem volt világos :) (nélküle még az is lehet, hogy feladtam volna)

Thrasher - 2015. 06. 29. 23:39

Lehet, hogy feldolgozásnál hülyeség ilyesmiről beszélni, pláne, hogy nem is tudom, milyen volt az alapanyag, de ha olyan badass lett volna az első 5 rész is, mint az utsó 2, akkor ez simán az elmúlt évek legjobb minije.

Szinte minden színészt felsorolhatnék, annyian elérték azt röpke 7 rész alatt, hogy még sokáig emlékezzek rájuk.

energy - 2015. 06. 30. 02:36

Jobb lett volna, ha 8 részes. 6/10-re értékelném az egész évadot.

emese - 2015. 06. 30. 12:02

“ha a könyvnek lenne is folytatása”: hírekből és interjúkból úgy tűnik lesz, épp Childermass-szal és Vinculus-szal. De a nézettség miatt sajnos egyetértek, hogy a bbc nem akarja majd folytatni.

“ha olyan badass lett volna az első 5 rész is, mint az utsó 2, akkor ez simán az elmúlt évek legjobb minije”: ezzel abszolút egyetértek, nekem így is az év egyik nagy felfedezése

energy - 2015. 06. 30. 12:22

Engem a Hollókirály érdekelne, a Búcsúbáj hölgyei és más történetek-ben az ő története volt a legszórakoztatóbb.

clegane - 2015. 06. 30. 16:44

nekem nagyon tetszett az egész évad.

ugye végig megmondtam hogy a Norrell valójában jófej legfeljebb csak misunderstood!!

Andro - 2015. 07. 27. 18:33

Nekem nem tetszett. Az első rész után kaszáltam. Nem azt mondom, hogy rossez, de én szörnyen vontatottnak éreztem a kezdést.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz