login |

WPC 56 – Írta matruska

2015. 06. 01. 15:00 - Írta: vendegblogger

4 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika,

Réges-régen, egy messzi-messzi szigetország fiktív városkájának rendőrei között megjelent az első női pandúr. Egészen pontosan 1956-ban egy Brinford névre hallgató angliai helységben és a hölgyet Gina Dawsonnak hívták. Legalábbis sorozatunkban, ami 2013-ban kezdte pályafutását és idén már 3. évadját tapossa.

A WPC 56 központjában az a nagybetűs rendőrnő van, aki az 1950-es évek férfi uralta rendszerében próbálja megállni helyét választott munkahelyén, miközben meg kell küzdenie a folyton jelenlévő előítéletekkel is. Nem kell megijedni, hogy csak a rendőri munkáról szól a sorozat, a karakterek magánéletébe is kellő bepillantást nyerhetünk.

Az első két szezonban Gina Dawson (Jennie Jacques) rendőri pályafutását kísérhetjük figyelemmel, akit a mostani 3. évadra Annie Taylor (Claudia Jessie) váltott, felfrissítve és megújítva a rendőrnői karaktert, amelynek én személy szerint nagyon is örülök. Éppen ezért annak, aki kedveli a műfajt, annak nyugodt szívvel ajánlom bepróbálásra az előző 2 szezon ismerete nélkül is. Aki pedig azt követően hiányérzete maradna, arra még várhat 10 hasonlóan élvezetes epizód..

A 3. évad az előzők mintájára ugyancsak 5 részes, de azért itt sem panaszkodhatunk arra, hogy semmi sem történik az epizódok alatt. Nyomozhatunk fiatal lányok hiszékenységét kihasználó és ledér képeiket árusító szélhámos után, leleplezhetjük egy katonai ellátmányraktár dézsmálóit, valamint egy fiatal vállalkozást is megmenthetünk egy rafinált nőszemélytől. Emellett a rendfenntartók magánéleti frontján tanúi lehetünk két rendőr párra találásának is, miközben egyikük házassága tragikus véget ér.

A szezonnak pedig keretet ad egy gyilkossági ügyben való nyomozás, amelyről kiderül, hogy jóval bonyolultabb a megoldása és sokkal messzebb vezet, mint azt előzetesen bárki gondolta volna.

A WPC 56 idei főszereplője Annie Taylor rendőrnő, aki derűsen és lelkesen kezdi meg munkáját a Brinfordi Rendőrségnél. Nagyszájú, ugyanakkor érzékeny lány, akinek két bátyja és apja is a rendőri hivatást választotta, ezért nem csoda, hogy nem ijed meg a saját árnyékától.

A rendőrőrsöt mellette még olyan karakterek színesítik, mint a kőkemény, poszttraumás stresszel küzdődő veterán Sidney Fenton őrmester, a cserfes titkárnő, Susie Nightingale vagy éppen a jóképű, nőcsábász gyilkossági nyomozó, Harry Sawyer. A mókáért és a szerelmi szálakért John Swift őrmester és Tommy Perkins rendőrtiszt felelnek. A feszültséget pedig Walter Briggs főfelügyelő és felettese, Arthur Coulson konfliktusa szolgáltatja.

A sorozatot körüllengi az az idilli egyszerűség, amely talán tényleg jellemző lehetett az 50-es évek Angliájára, de ugyanakkor jól ellensúlyozza a rendőri munka esetenkénti felkavaró voltát és a tényt, hogy mindössze egy évtizeddel járunk a II. világháború után, a hidegháború korszakában. A kellemes kikapcsolódást pedig még a szezon nagyszerű humora is segíti.

A 3. évadban sem hanyagolták az írók a rizikósabb kérdéseket az 1950-es évek kontextusában. Elég csak megemlítenem a rasszizmust, a 2. világháború borzalmait és elítélendő tetteit vagy éppen a homoszexualitást, amely akkoriban büntetendő volt. Többek között ezek a problémák is a szezon szerves részét képezik és nincsenek elbagatellizálva

A WPC 56 3. évadja véleményem szerint verte az előzőket. Ezt többek között azzal érhette el, hogy egyszerre tudott rendkívül komoly és mókás is lenni, és itt a ‘rendkívül’ szón van a hangsúly.

Emellett nálam az új rendőrnő is nagyon betalált, szerethetőbb lett a karakter. Egy roppantul igényes sorozattal és egy remekül eltalált évaddal van dolgunk, szóval kétségkívül jár neki a 9/10. Végül röviden a szezonon átívelő ügy kibontásáról és az évadzáróról – a tovább mögött. Az egész egy köztiszteletben álló, nyugdíjas tábornok brutális meggyilkolásával kezdődik. A részek során Harry Sawyer gyilkossági nyomozó és alkalmi partnere, Annie Taylor rádöbben, hogy nem csak egy egyszerű emberölési ügyről van szó, és a szálak az évadzáróra egy, a II. világháborúban ikreken kísérletező orvoshoz és asszisztenséhez vezetnek.

Az ügy kiváltója az egyik ilyen vizsgált ikerpár, akik igazságot szolgáltatni jönnek Brinfordba. Az utolsó, izgalmas epizódban minden részlet a helyére kerül, az orvos és segítője elnyeri méltó büntetését, így az ikrek számára megadatik az elégtétel, valamint rendőreink is bezsebelhetik az elismerést az ügy megoldásáért.

4 hozzászólás Ne habozz!

kplesz - 2015. 06. 01. 17:04

nem igazán szeretem általában a krimiket de adok ennek egy esélyt, köszi az írást!

Edit - 2015. 06. 01. 22:33

Köszi a kritikát, kiváló írás.
Igényes sorozat, igazi angol gyöngyszem. Remek korrajz, minden apró részlet a helyén.

El-ahrairah - 2015. 06. 01. 23:58

Megnéztem az első két részt (az első évadból).
Tényleg nagyon hangulatos, tetszik az egész természetessége és a lassú tempó ahogy halad.
Viszont néhány karakter egy kicsit frusztrálóan egysíkúra sikeredett.
Értem én, hogy a sorozat egyik alapmotívuma, hogy hej de nehéz volt nőirendőrnek lenni ekkoriban, de azért kicsit fárasztó már, mikor hetvennegyedszerre is véletlenül éppen valami olyan dolog kerül elő, amiből kiderül, hogy mennyire nem polkorrekt még senki, és ez mennyire rossz.

Ettől függetlenül hangulatos darab, egyenlőre folytatom.

Pipacs - 2015. 06. 05. 16:15

Köszi az ajánlást, már fel is írtam! :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz