login |

Pilot-mustra: Astronaut Wives Club – 1×01

2015. 07. 03. 20:54 - Írta: winnie

25 hozzászólás | kategória: kritika, minisorozat, pilot-mustra, ,

Hiába hasonlít a címe, de sem a First Wives Club-ra, sem a Desperate Housewives-ra nem érdemes asszociálni az űrhajós feleségek történetét elmesélő Astronaut Wives Club-ról, sőt, még az ABC miatt többek által felhozott Pan Am-párhuzamot is elhessintem, mert bár a 60-as évek és a Life magazin jelenléte stimmel, ez a sorozat híján van (eddig) minden rejtélynek és izgalomnak, de még intrikának is.

ASTRONAUT WIVES CLUB – 1×01 – 5,5/10

Rendben volt a pilot, de egy percig sem kapott el, nem érzem biztatónak. Talán, mert nem feltétlenül ilyen sorozatra számítottam, illetve azt nyilván tudtam, hogy egy, a hatvanas években játszódó drámát kapunk az akkor hipermegagigasztárnak számító űrhajósok feleségeinek életéről, csak az lepett meg, hogy a pilot elég sok időt lefedett expozícióként, hiszen a Mercury-hetek kiválasztásától és a feleségek megismerkedésétől eljutottunk addig, hogy az egyik űrhajóst fel is lőtték.

– Besides, it’s not like you ladies have a lot of bad habits or big secrets.
– Of course not. We’re just a bunch of housewives.

Persze még nem az űrbe, és a cél is változatlan, megnyerni az űrversenyt és egy embert a szovjetek előtt feljuttatni a Holdra. A verseny pedig nem csak a két nagyhatalom között zajlik, hanem egészséges rivalizálás az űrhajósok révén az egyébként nagyrészt barátnővé váló feleségek között is van, akiknek a történetét egy melléjük rendelt Life-os újságíró révén ismerhetjük meg. De a fő aspektus természetesen az, hogy mekkora az eltérés a tökéletesnek tűnő kirakatélet és a valódi között.

Az Astronaut Wives Club a kor hangulatát, az űrverseny-parát, annak jelentőségét remekül átadja, ez valóban meghatározó dolog lehetett anno Amerikában, és nagyon érdekes látni, hogy a legnagyobb celebek, az űrhajósok feleségeit kvázi valóságshow-sztárként vagy királyi előkelőségként kezelik, amikor valaki feljut az űrbe, az asszonykák mehetnek az elnökhöz, illetve felvonuláson kabrióban parádéztatják őket a tömeg előtt.

Szóval nagy jelentőséggel bírnak, de annyi mindent akarnak markolni az elején, felvázolni a korszakot, a sajtóérdeklődést, az űrverseny alapjait, a férfiakat, hogy a nőkre nem jut sok idő, és biztos vagyok benne, hogy ha 3 rész után újranézném a pilotot, akkor sokkal nagyobb élményt jelentene, hiszen jóval kevésbé lenne szétesett.

Az az igazság, hogy az Astronaut Wives Club tisztességes munka, de csak csordogált, számomra mérsékelten volt mindössze érdekes. Hiszem, hogy idővel ráérzek a karakterekre (a 7 nőre – a férfiak jelenléte felejtős…), a 2. rész vége felé talán el is kezdtek páran érdekelni, de nem fogom kivárni, míg mindenkire rávetül valamiért a fókusz. (A legtöbb színészt érdekes látni ebben a szerepben, vannak egészen jó alakítások, Yvonne Strahovski ilyen karakterként különösen mókás, de két rész után sem sokat tudni róla…)

Annie drives the boat while John water-skis. It’s adorable. And Gordo and Trudy, young and sexy with each other. Oh, and then there’s Rene. Down-home Betty. Jo, the admiral’s daughter. And you… perfect, poised lady Louise. How do I compete with that?

Ha valamiért folytatnám tovább a sorozatot, akkor az max a krónika lenne (olykor játszanak benne a fekete-fehérítéssel és archív felvételekkel), hiszen nem nagyon ismerem az akkori történéseket és a feleségek élete révén ebbe valamennyire betekintést lehet nyerni. Ha valakit ez érdekel és elég neki az, hogy az egyedüli tétet az űrhajózás kockázata jelenti, minden más gond csak aprócseprőnek tűnik, akkor annak be is jöhet az AWC.

Egyébként engem folyton lenyűgöz, hogy hajakkal és ruházattal való babrálással mennyire korhű kinézetet lehet varázsolni a színészeknek, volt, akire csak nagy-nagy késéssel ismertem rá.

ui: Ezen interjú szerint a sorozatot mininek tervezik, szóval elvileg nem folytathatónak. Érdemes tudni. És lehet, hogy ezért inkább annak érdemes belevágni, aki tervezi, hogy végig is nézi, mert csavarokat vagy WTF-kat nem ebből fog kapni.

25 hozzászólás Ne habozz!

LoGi - 2015. 07. 03. 21:07

Yvonne Strahovski karaktere a harmadik részben kapott bőven szereplést, 3 rész közül a legjobb volt talán a harmadik. Pilot után még vártam pár napot a kritikára, de aztán nem bírtam tovább és néztem, és nem bántam meg, ahogy gondoltam, én nekem a színészek miatt már nézős volt, én nálam inkább 6.5/10.

LoGi - 2015. 07. 03. 21:10

*szereplés helyett inkább karakterizációt kellett volna írnom

Dr. Agy - 2015. 07. 03. 21:17

Belenyomtak néhány eyecandy hölgyet és pár viszonylag befutott színészt/színésznőt, de ettől a dolog még nem lesz jó. A kor miliője az egy dolog, de azon túl szerintem sok mindent nem tudtak kezdeni a sorozattal: egyszerűen unalmas volt, néhol pedig bántóan sablonos.

Részemről 2 rész után kaszáltam, és inkább megnéztem újra az Igazak című filmet – az se tökéletes, de (nyilván az alapjául szolgáló könyvvel egyetemben) sokkal igényesebben nyúl a témához. Az űrhajósfeleségekhez is.

pody - 2015. 07. 03. 21:32

Igazak tokeletes :) nagy kedvenc filmem (tudom a konyv jobb). Majd belelesek ebbe a sorozatba, de nem hoztatok meg jobban a kedvemet

Flanker - 2015. 07. 03. 21:40

“egyik űrhajóst ki is lőtték”
Nem inkabb fellottek?

isaz - 2015. 07. 03. 21:47

Én inkább a férfi stáb miatt próbáltam be (Desmond Harrington örökre a kedvencem marad és jó látni Wilsont is), de már a pilot is nagyon lelombozó volt. Tényleg alig lehet eligazodni a sok szereplőn, normális játékidőt pedig még a feleségek sem kapnak, nemhogy a férjek. Ráadásul az egész ilyen szappanosnak hat, ami nagyon nem oké egy ilyen alapanyagnál. Mondjuk Stephanie Savage-től nem vártam többet.

zolkó - 2015. 07. 03. 22:16

Olyan kellemesen semmilyen volt a pilot, nem volt rossz, de nagyon jó sem, viszont az is igaz, hogy túl sok karaktert mutattak be ahhoz, hogy ne csak egy kérdőjel maradjon utána. Egyelőre nem folytattam, kivárom a véleményeket az évadról. Viszont az vicces volt, hogy a Breaking In után itt is együtt szerepel Bret Harrison és Odette Annable, de itt már mint férj és feleség. :)

ldavid - 2015. 07. 03. 22:40

még csak az első részt láttam, de valahogy mintha a zene nem igazán illett volna oda. másnak ez nem tűnt fel?

Deny - 2015. 07. 03. 23:59

Nekem nagyon tetszik, eddig mindegyik rész jobb volt az előzőnél. A tegnapi volt a legjobb eddig, és winnie, ha érdekel Rene/Yvonne története, akkor a 3. részt még nézd meg, ebben ő volt a főszereplő.

A pilotban én is kapkodtam a fejem, hogy most ki kicsoda, de ez nem rontott az összhatáson. Most már megjegyeztem a csajokat, néha még a férjeiket keverem, de ugyebár nem ők a címszereplők.

Alig várom, hogy a könyvet is olvashassam, részemről jár neki egy 8-as, márcsak a hangulata miatt is.

Zizi - 2015. 07. 04. 00:50

Nekem is kimondottan tetszik. Amúgy is a szívem csücske a 60-as évek (a 80-as évek mellett), és ezek a fekete-fehér részletek, igazi(nak tűnő) felvételek pedig még jobban bejöttek.
Egyedül az a gondom, hogy eddig egyik férjet játszó színész sem szimpatikus, bár ez elvileg a feleségekről szól…

Akit komolyabban érdekel a téma, annak ajánlom a LIFE magazin online elérhető archívumát, ott megtalálhatóak a fenti képen lévő eredeti címlapok, illetve a hölgyek által írt/nyilatkozott cikkek, mert hogy ugye valós személyekről beszélünk…

Deny - 2015. 07. 04. 01:57

Itt van például a mostani :)
http://www.zap2it.com/blogs/astronaut_wives_club_read_rene_carpenters_actual_life_article-2015-07

Amúgy nagyon tetszik, hogy minden részben kicsit más az intro.

isaz - 2015. 07. 04. 07:05

ldavid
Nem csak te vetted észre. Szerintem is gáz és nincs az az indok, amivel meggyőznének arról, hogy ez így helyes. A málypont a második rész, amiben ezredforduló utáni partizene szólt a bevonulási jelenet alatt. Nővéremmel konkrétan fuldokoltunk a röhögéstől. Tisztára, mintha az OC lett volna.

LoGi - 2015. 07. 04. 07:24

Akit érdekel, 29 oldalon lehet olvasni az eredeti cikket Rene Carpentertől:
http://bit.ly/1UkoHU5

winnie - 2015. 07. 04. 07:40

“nincs az az indok, amivel meggyőznének arról, hogy ez így helyes. ”

ez nem helyesség kérdése, és nem indoknak kell lennie. ez készítői koncepció. ne már, hogy eddig nem találkoztál hasonlóval. nem egy sorozat és jó pár film akad, ahol nem korabeli zenéket használnak, hanem moderneket. plusz egyébként is, ha ma csinálnak egy filmet mezopotámiáról, akkor az alá is egy zeneszerző ma szerzett zenéjét teszik – ez csak aláfestés.

a lényeg, hogy ez jelenthet egy érdekes csavart, nem kell mindig korabeli zenékkel aláfesteni, mint általában.

isaz - 2015. 07. 04. 08:12

Winnie: Igen láttam már ilyen filmet (Marie Antoinette), de az félig-meddig művészfilm volt, nem pedig egy szappan. A Sofia Coppola film esetében valódi értelemben vett szerzői koncepcióról beszélhetünk, itt viszont tök egyértelmű, hogy csak azért használják ezeket a trendi zenéket, mert 18-49-ben is el akarják adni a terméküket. Lássuk be, ez a téma aligha mozgatja meg a mai fiatalokat.
A Mezopotámiás hasonlat pedig azért nem működik, mert annak a korszaknak a zenei világáról nincsenek komoly ismereteink, az ötvenes évekéről viszont igenis vannak – elég csak bekapcsolni a rádiót.

winnie - 2015. 07. 04. 08:45

persze, a példa csak kötözködés volt, a lényeg pedig végülis az, hogy mennyire illik vagy lóg ki.

isaz - 2015. 07. 04. 09:38

winnie: Nekem az első részben még csak egy kicsit lógott ki. A második részben látható parádés jelenet viszont már hatalmas túlzás volt. Nem értem, hogy mi értelme van ekkora hangsúlyt fektetni a korhűségre (kosztümök, helyszínek, frizurák, korabeli híradórészletek), hogyha utána alá vágnak valami kortárs partizenét. A két dolog üti egymást.

Deny - 2015. 07. 04. 10:46

Most komoly ennyire ki kell akadni a zene miatt? :D Az tényleg csak aláfestés, és szokott korhű zene is szólni. A történeten nem ront, ugyebár. Azért ez nem olyan, mintha pl. a régi tévék helyett a legújabb Samsung Smart tévék virítanának a nappaliban, vagy tárcsázós telefonok helyett iPhone-okat használnának :D

Lehet, hogy viccesnek vicces, de szerintem ez nem ront a minőségen, mert nincs hatással a történetre.

Thomas - 2015. 07. 04. 13:06

Nekem nem igazán tetszett, nem is rossz ugyan, el lehetne nézegetni, de a mai felhozatalban ez kevés. A feleségek drámái elég érdektelenek voltak számomra, egyedül az űrprogram eseményeire lettem volna kíváncsi én is, de úgy döntöttem, hogy azt meg inkább elolvasom a wikipedián:) Így a 2. rész után hiányérzet nélkül tudtam kiszállni.

ldavid - 2015. 07. 04. 17:03

azt elfelejtettem hogy (még mindig a pilot alapján) a Hell on wheelses csaj nagyon jó benne, először percekig gondolkoztam, hogy honnan ismerem, aztán imdb segített :)

Zizi - 2015. 07. 05. 00:54

itt pedig a winnie által bevágott képen látható címlap az eredeti feleségekkel:

https://books.google.hu/books?id=u0gEAAAAMBAJ&lpg=PA146&dq=rene%20carpenter&pg=PP1#v=onepage&q=rene%20carpenter&f=false

el lehet dönteni, hogy mennyire hasonlítanak/ nem hasonlítanak a színésznők :)

ldavid - 2015. 07. 13. 21:20

1×04-ben elég vicces ahogy “YES”-ből “VES” lett a főcímhez

Deny - 2015. 07. 14. 11:21

Igen :D de tök jó ez a “minden részben más főcím” :) több sorozat csinálhatná

Zizi - 2015. 08. 03. 05:38

hát, nem tudom, hogy maradnak-e a 10 részes minisorozat elképzelésnél, de az, hogy a 7. részre már közel 8 év telt el a pilot óta engem eléggé arra enged következtetni… Hiszen tulajdonképpen 2 évre vagyunk a Holdra szállástól.

winnie - 2015. 08. 03. 05:54

ez volt a terv.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz