Ez most nagyon bekakadt lemez lesz, mivel az utolsó rész után is az tűnik egyértelműnek, hogy a Killjoys több pénzből, kicsit jobb rendezővel kiemelkedően jó lehetne. Így meg csak buta szórakozás. Ezen lehet páran megsértődnek, de sajnos ez az igazság, viszont pont emiatt voltam még ott a finálénál is.

A Space és a Syfy sorozata űrfejvadászokról szólt, akik szépen lassan belekeverednek az osztályharcba. Nem minden harcos szívtelen? Főleg, ha a mentora tökéletes gyilkológépnek képezte ki. Igen, az előbbi azt jelenti, hogy a heti ügyek szépen átmentek a várt nagyobb, átívelő szálba.

A probléma, hogy süt az egészből, hogy erősen behatároltak a készítők lehetőségei. Kitaláltak valami epic űrnemzetes, osztályok közötti harcos, lázadásos történetet, jó helyszínekkel… Aztán a komoly konfliktusok közben lézeng 10 statiszta a képen, a már hússzor használt díszletek között.

Ez nem akkora gond amúgy, csak a készítés közben kell igazán kreatívnak lenni, plusz jó színészeket szerezni. Bár a BSG-nél valószínűleg kevesebbe került a Killjoys, de azért a Battlestar összes része sincs talán annyi, mint egy modern Star Trek-film, és mégis rengeteg hatalmas jelenetre tudunk visszaemlékezni. A Killjoys-nál nem lesz ilyen.

Akkor miért is néztem végig, miért érdemes? Mert az előbbiekre konkrétan elkezdtek rájátszani a vége felé. Míg a pilotból sütött az erőlködés, hogy cool legyen, addig a végén már humorizáltak a “cool” jeleneteken a szereplők. És elkezdett működni az egész. A finálén konkrétan többször felnevettem, hisze ez a 2. szintű lazaság már működött.

Szóval ponyva-sci-fi a Killjoys, sokszor felhasznált problémákra építve, de simán ez lett a nyártguily pleasue-je nálam. Fenébe a sokkal izzadósabb Falling Skies-szal. Az évad 6/10, de már most nézném a folytatást.

Van cliffhanger, és kicsit lassan indult be a fő szál, de az utolsó két-három résztől látszott a szórakozásunkra felhalmozott puskapor. Plusz a horroros, elhagyatott űrhajós 5. részt szerintem mindenképp érdemes bepróbálni.