login |

Chasing Life: vége a 2. évadnak. És a sorozatnak is. – írta oriole

2015. 11. 11. 17:16 - Írta: vendegblogger

2 hozzászólás | kategória: kritika,

A 2. évaddal befejeződött az ABC Family rákbetegségről szóló drámája, ami számomra az utóbbi évek legjobb családi sorozata volt. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a tipikusságuk miatt nem nagyon nézek efféle szériákat, de a Chasing Life valahogy átjutott a szűrőmön, és ezt egy cseppet sem bántam meg. És éppen ezért tudom ajánlani nagyon azok számára, akik szeretik a műfajt.

Ugyanis Chasing Life egy igazán szívhez szóló, őszinte sorozat, tele megható, vicces momentummal, jó zenékkel, szerethető karakterekkel. Ha pontozni kell, akkor az évad, és a sorozat is olyan 7-8/10 körül mozog. Nyilván nem váltja meg a világot, és pár év múlva lehet, hogy már nem is fognak sokan emlékezni rá ennyi sorozat között, de számomra végig remek szórakozást nyújtott és esős hétvégéken bármikor előkapható.

cl2.1

A jól sikerült 1. évad után nem hittem, hogy tartani tudják a színvonalat, de a készítők erre rácáfoltak, és a felesleges szálak kigyomlálásával talán még az elsőnél is erősebb szezont tettek le az asztalra. Ebben az évadban a kór egy kicsit háttérbe szorult, így a sorozat elkerülte az önismétlést. Meglepő módon nem érződött a hiánya, pedig April harca a leukémiával egyértelműen a Chasing Life legkiemelkedőbb pontja.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

A szezon első felében April készül az esküvőjére, kísérleti kezeléseken vesz részt, és próbálja kitalálni, mit kezdjen az életével, és az apja titkaival. Láthatjuk egy friss pár összecsiszolódását, a családtól való elszakadás nehézségeit, a bizonytalan jövőtől való félelmet.

cl2.2

Tovább építették a már-már tündérmesékbe illő kapcsolatát Leo-val, aki konkrétan ellopta az egész sorozatot, mindezt egy igazán romantikus esküvővel betetőzve. Ezután a készítők ledobták a bombát, és felmerült a kérdés, hogy egy ennyire meghatározó, sokak által kedvelt karakter távozása után is élvezhető marad-e a Chasing Life, megéri-e kitartani mellette?

Is happiness is even worth experiencing, if it’s followed by such emormous pain? It’s the beauty and tragedy of being life.

Leo kiírása merész húzás volt, de abszolút nem váratlan. (Hogy ez a színész döntése volt, vagy a készítők eleve így tervezték nem lehet tudni, de nyilván meg volt az oka, hogy a színész nem kapta meg az állandó státuszt, annak ellenére, hogy Leo jóval több időt töltött képernyőn, mint néhány állandó szereplő.) Dramaturgiailag jó húzás volt, teljesen beleillett a sorozat világába, és elhozta a Chasing Life legmeghatóbb epizódját, amelyben Leo a karakterhez illő játékos módon intett búcsút April-nek, és nekünk.

cl2.3

Eközben Brenna életében is történtek változások. Különösen érdekes volt, amikor az elhanyagolt testvér szemszögéből nézhettük, hogy hogyan próbálja feldolgozni, hogy a figyelem központjában a nővére van, miközben gyakran rajta csattan az ostor.

Brenna az egyik kedvenc karakteremmé vált, messze ő fejlődött a legtöbbet, és üdítő volt nézni az összes jelenetét. A Finnel való kapcsolata nagyon szépen fel lett építve, Emma és Leo távozása után tulajdonképpen neki és Beth-nek köszönhető, hogy a sorozat nem ült le, és megmaradt a gyermeki bája.

cl2.4

Dominic is kapott egy kis színt, és el kezdett végre funkcionálni. Főleg az utolsó részekben volt elengedhetetlen a jelenléte, bár kibírtam volna a végig a levegőben lógó szerelmi szál nélkül.

Még Natalie is egyre szimpatikusabbá vált, teljesen beleillett a Carver családba. Sara (akinek a szerelmi kalandozásaiból szerencsére visszavettek) a támogató szerepet töltötte be, ő volt az írók szócsöve, aki a tanácsaival egyben tartotta a családot. Kimondta azokat a bölcsességeket, amik máshol talán klisésen hangzottak volna, de a Chasing Life szellemiségéhez tökéletesen passzoltak.

cl2.5

Negatívumként az évadnyitóban belengetett könyves csavart említeném meg, amit többször is elővettek, hogy a végén az egyik legrosszabb részben teljes egészében kibontakozhasson. Pedig általában az olyan epizódok, amikor a szereplőket egy helyre zárják be, jól szoktak elsülni. Egy eleve érdektelen szálat sikerült még tovább rontani, aminek persze további következményei lettek.

Ezután viszont helyre rázódott minden, hogy az utolsó két epizód felkészítsen a zárásra. April megkapta a könyvszerződését, miközben Beth az új szerelem és vállalkozás mellett egészen izgalmas kihívások elé néz. Ha a futós jelenettel ér véget a sorozat már az is igazán szép lett volna, de az évadzáró egyszerűen tökéletes volt.

cl2.6

Néhány szálat nyitva hagytak (George és a rendőrség, Greer visszatérése), de azt hiszem ennél jobban nem lehetett volna lezárni April Carver történetét. Az utolsó részek tele voltak apró visszautalásokkal, talán a készítők is érezték, hogy ez lehet a hattyúdal.

So, I press on, like we all do. Whether we’re sick or not, we’re all withstanding the lows to get a taste of the highs. They’re that good.

2 hozzászólás Ne habozz!

Eny - 2015. 11. 11. 20:58

az egyik kedvenc sorimma valt..
Leo, Brenna es Beth voltak a nagy kedvenceim.
nagy kar,hogy vege lett,de azt a ket dolgot kiveve,amit te is emlitettel, eleg jol sikerult lezarniuk.
koszonom szepen,hogy irtal rola,mar nagyon vartam :)

Willow - 2015. 11. 12. 10:36

Borzasztóan szerettem ezt a sorozatot. Furcsa, mert eleinte klisésnek gondoltam, utána viszont annyira autentikussá váltak a karakterek, hogy még azokat a csavarokat is el tudták hitetni velem, amiket más sorozatban talán túl “szappanosnak” éreztem volna. Egyszerűen fantasztikus volt a szereplőgárda, mindenki személyisége rengeteget fejlődött. Leo az egyik legjobb karakter volt, akit valaha összeraktak sorozatban, a halálán rengeteget sírtam, ugyanakkor a nagymama beszólásain továbbra is szakadtam, mint az első évadban. Ilyen volt ez a sorozat, egyszerre szomorú és vidám, pont, mint az élet. A második évadot darálva néztem, így még nagyobbat ütött. Bárkinek ajánlom, aki szereti a keserédes életszagú történeteket. Már most nagyon hiányzik.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz