login |

The Leftovers: még egyszer a 2. évadról – írta PTOBI

2016. 04. 01. 21:14 - Írta: vendegblogger

51 hozzászólás | kategória: kritika,

I don’t understand what’s happening.

Ha fél éve kérdezi meg valaki, hogy láttam-e 10/10-es sorozatévadot, valószínűleg nemet mondtam volna rá. Hiába a rengeteg remek régiség, kultikussá vált sorozatok, és a tény, miszerint egy epizódra közel sem lehetetlen megadni a maximum pontszámot, még ha egy kritikus sorozatfüggőről is van szó, de egy teljes évadot ilyen magas szinten lehozni, nemcsak dicsérendő, hanem már-már monumentális momentuma a sorozattörténelemnek.

Mindenkinek csak javasolni tudom a The Leftovers-t. Nem szükséges az első évadtól kezdeni, de a második szezon megtekintését az elejétől ajánlom. Nem azért hangsúlyozom a megtekintés fontosságát, mert ez egy relatívan jó évad volt, hanem mert számomra, és sok más sorozatkedvelő néző számára, ez volt a 2015-ös év szezonja, és sajnálnám, ha egyesek az előítéleteknek engedve, lemaradnának arról, amit látni kell.

3.

Biztos vagyok benne, hogy nem mindenkinél aratott osztatlan sikert az évad, és ez így lesz azok körében is, akik ezután fogják bepótolni, de a ti érdeketekben kérlek, gondolkodjatok, ne csak figyeljetek, sőt elmélkedjetek, és még inkább érezzetek, és addig ássatok, amíg megtaláljátok azt az értéket, ami mindvégig ott volt, csak nem tudtátok milyen mélyre kell érte ásni.

human tavaly tökéletesen kifejtette, hogy miért is érdemli meg a The Leftovers 2. évadja a 10/10-es értékelést. Az alkotóelemek koherens egységéből kikristályosodó „ősszerkezet” szemet és lelket gyönyörködtetően emel ki elfeledett, elhanyagolt vagy szégyellt témákat, olyan motívumok kecsességébe kapaszkodva, mely messze túlmutat az audiovizuális művészet kellékkollekcióján.

1.

Az S2 oly sok témát boncolgat az események hátterében, melyek mellett nem mehetünk el anélkül, hogy ne hatna ránk a megfogalmazott, de általában ki nem mondott létigazság.

Egy-egy jelenet, epizód kapcsán megválaszolhatatlanul sok elemeznivaló részlet, és ezekből fakadó jelentés kerül a felszínre, így az évad végére a témaválasztás dilemmája teljesen beborított, hiszen az élettől a halálig, a miérttől a hogyanig, eszméletlenül sok kérdéskört megvitathatnánk, de még az időtlenség segítségével se jutnánk a végére.

Fantasztikus hatással bíró évad, hiszen ahány néző, annyi különböző gondolat, eltérő elképzelés, változó esemény- és lételemzés. Hát nem ez kell legyen egy sorozat legnemesebb törekvése, hogy a beszűkült látókör kiszélesítésével, és az egyetemes gondolkodás korlátozásának feloldásával konstruktivitást, és az elme, sőt akár a tudatalatti rejtett kincseinek gazdag kiaknázását, ezáltal pedig az ismeretek gyarapodását tegye lehetővé?

A The Leftovers célja és eredményessége nem a szórakoztatás vagy kikapcsolás, hanem a formálás és elmélyítés, hatást gyakorolva a nézők gondolat-, érzelem- és lélekvilágára, katartikus eufóriában kicsapódva akár a legváratlanabb pillanatokban; tömör gyönyör.

2.

A vizuális perfekcionizmus megmutatkozása vitathatatlanul lenyűgöző eleme a sorozatnak, de – mint zene nélkül nehezen működő embernek – számomra a zenei eszköztár értékorientált harmonizálása a kavargó érzelmek, indulatok és ki nem mondott gondolatok fellegeivel egyedi és falkavaró.

Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora remekmű és telitalálat volt a zenei kínálat ebben az évadban, részről-részre. Ha egyszer megragad az ember fülében, sokáig nem lehet onnan kiűzni, hiszen látványvilág nélkül is olyan hatással van a zene szerelmeseire, melyet nehéz szavakkal kifejezni, hol találhatunk ugyanis egy szót ezernyi gondolat leírására?

A kezdetben természetfölötti szálaknak tűnő eseményeknek nem lett akkora szerepük a végére, de tény, Kevin kissé elütött a természetes embertípustól az életei számát tekintve, és a kalandozásait ismerve, de valljuk be, megérdemelte a többszörös visszatérést, és a reményteljesebb létminőséget.

4.

Gyakran csak a szemmel látható, és kézzel fogható dolgokat tekintjük valósaknak, de a valóság ennél több. Az élet szellemi dimenziójának tisztázása és elfogadása nélkül nem nyerhet teljes értelmet a valóság fogalma, mint egy olyan kombináció, mely lefedi a szellemi és fizikai síkot egyaránt, ezáltal egzisztenciális teljességet képezve a képzelet és álom világait magába foglalva.

A tovább mögött spoileresebben folytatom.

Képzeletben menjünk vissza a 8. epizódra, és gondoljunk Kevin útjára. Más helyen járt; a cselekvőkészség és képesség a feladat elvégzésére, és a morális „reflex” legyőzése a valóság meggyőződéses elutasításából fakadt. A valóság kérdése nem az idő és tér aktualitásában bizonytalanította el a végső pillanatokban Kevint, sokkal inkább a tapasztalat és a múlt valóságának megmutatkozásában, vagyis a földi tudatából származó információhalmaz kétségek közé terelte, de ugyanakkor ez a tudat segített is neki, vagy…

7

Ki tudja, talán a jelenben, a földi élet keretein belül, a legszilárdabb valóságban is képes lett volna megtenni a szükségest Noráért, letépve lelkiismerete és ellenösztöne láncait. De mégis, ha nem lett volna meggyőződve arról, hogy semmi sem valós abból, amit átél, akár el is hihette volna a férfi szavait, és leugrik.

Nem tudhatjuk, mit érzett, hogyan érzékelte azt az állomást, ahova a halál vezette, de a kádból való felbukkanás mesteri húzás volt az írók részéről; fuldoklás, majd semmi, de semmiképp sem az, amire számítottunk. A ruhatára, a virágok és az a sok apró részlet hatalmas jelentéstartalommal lett felruházva, szürreálisan bizarr részletek, zseniálisan alátámasztva Verdi Nabucco című operájának egy részletével, és mégis minden rémisztően valóságosan hatott.

– None of this is real.
– Friend, this is more real than it’s ever been.

Jelentéktelennek tűnő parányi pillanatok emlékeztettek az epizód kifogásolhatatlan kivitelezésére. Felejthetetlen emlékké válik az a képsor, amikor Kevin a vállán viszi a kislányt, miközben a kórus az izráeliták fogságbeli vágyakozását visszhangozza az országukba való visszatérésre, mintha csak Kevin hazatérésének vágyakozásáról énekelnének, miközben haláltusát vív önmagával arról, hogyan ölje meg a lányt („Ó, az emlék – hogy kínoz, hogy fáj!”).

Majd odaérnek a kúthoz, és a kislány fellépked a kút peremére, miközben a kórus a múlt szépségéről énekel, és e szépség hirdetéséről, öt másodperces állókép, elbizonytalanodás, miközben hangzik a szó, miszerint az ének új lángot gyújt a szívben. Végül megteszi Kevin, anélkül, hogy odanézne, a zeneszó elnémul, a puffanás nem hallatszik, Kevin lenéz, és hányingere támad.

6.

Az epizód során végig bennem volt a bizonytalanság, hiszen még arra az alapvető kérdésre sem kaptunk választ, amely Kevin szájából hangzott el: „And where is here?”. Ott lehetett bennünk a sejtés, hogy Kevin nem fog meghalni, sőt elég biztosak lehettünk ebben, de mégis lélegzetvisszafojtva hallgattuk Patti monológjait, mintha az élet legnagyobb titkáról venné le a fátylat. Mindenkiben ott van egy Patti, akit nem látunk, és így nem is akarjuk elengedni, de nem könnyíti meg az élet nehéz döntéseiben történő helyes döntéshozatalt.

A valóság alapjának felfedezése, önmagunk felfedezése, identitásunk elnyerése, amikor sírva, könnyek között, de képesekké válunk lenyomni a víz alá azt a valamit, ami mindvégig gátolta a megtisztulás, a tisztánlátás, a megbékélésben és változni akarásban leledző életfilozófia elérését. Lenyomni, és ott tartani.

5.

Kíváncsian várom az ötleteket – ha van bárkinek ilyen – a 8. epizódban és a fináléban látott jelenségek kapcsán. A karakterek közötti kapcsolatról, és sok minden másról nem is ejtettem szót, így ha bármiről beszélgetni szeretnétek az évaddal kapcsolatban, akár tematikusabb szempontból is, vessétek fel, itt a lehetőség.

51 hozzászólás Ne habozz!

kékosztriga - 2016. 04. 01. 21:22

Minden szavaddal egyetértek! De akkor is fel kell tennem a kérdést: Mi a jó büdös franc volt ez az egész??? Tegnap néztük meg és azóta nem tértünk magunkhoz, azóta kattog a fejünkben: Mi a pi@sa van???? MIIIIIIIIII???

Bármit bármibe bele lehet magyarázni egyenes válasz semmire nincs. Csak a miért?-ek, és a mi van?-ok…

Wall-E - 2016. 04. 01. 21:31

Ez olyan évad volt, ahol a túlzónak tűnő dicsőítés pontosan fedi a valóságot. Minden egyes rész egy külön “kaland” volt, ezt nem lehetett úgy nézni, hogy na ledobom magam elé, ezt is megnézzük… minden epizód feszült figyelmet vált ki és kíván meg. Az első évad is remek volt, de nagyon magabiztosan sikerült túlszárnyalni.

Benjy - 2016. 04. 01. 21:40

/ Szubjektív Ömlengés On

Elgondolkodtam hogy a 10/10 nem is fedi a valóságot, mert ez nem egy tökéletes sorozat. Ez egy remekmű, minden perce egy kincs. Sokkal több érzelmet, élményt adott és kérdést vetett fel, mint bármilyen más széria. Túlzás nélkül a 2. évad a sorozatkészítés csúcsa volt

/ Szubjektív Ömlengés OFF

egy igazi szakember - 2016. 04. 01. 22:18

Ez a sorozat egy nézhetetlen baromság, a nagy dicsőítés miatt, kétszer is hozzákezdtem, de ennyi zagyvaságot rég nem láttam. A kifent kasza lesújtott!

LSL1337 - 2016. 04. 01. 22:29

első naptól fogva követem a junkie-t, ami már több mint 10 éve pörög, de ennyire még sosem volt eltérő véleményem semmmiről.

végigszenvedtem az első évadot, ami ugyan úgy unalmas faszság volt, elég kevés plottal, karakterdráma is elég 1D, a pilot óta elég vékonyan vastagodott.

erre a 2. évad more of the same, sőt…

pedig imádtam a Lostot, ráadásul a lassú sorozatok sokkal inkább bejönnek (Wire, House of Cards), de itt én csak pislogok, fel sem fogom hogy mi az az 1%, amit itt isteníteni lehetne bármilyen okból kifolyólag.
Lost-ot imádtam, de a finálé hatalmas csalódás volt, mert ott inkább a karakterekre helyezték a hangsort, és nem a sztorira, de ettől még megértem hogy valakinek miért jött be a vége.
de itt, továbbra is csak pislogok, hogy mi a faszom volt ez az egész. Kb annyira csalódás mint az American Crime az elmúlt 2 évadból, de ott mindjuk 0% elvont faszság van benne, egyszerűen lapos.

Jah, és szinte az összes HBO sorozatot imádom (nem a tucat GoT-nál kezdődik…)
na mind1, kinek ez, kinek az, nade 10/10…, pleeeeeeease….

Toma - 2016. 04. 01. 22:50

10/10 minden mozzanata minden dicsőitést megérdemel.
Pont ezért félek a 3. évadtól mert kaptunk egy remek lezárást. Persze örülök hogy jönnek még részek de nagyon remélem hogy megtartják a szinvonalat.

Belinkelem ide is. csináltam egy elég jó videót erről az évadról ha valaki felakarja elveniteni a legjobb pillanatokat: https://vimeo.com/156131226

RoyStampler - 2016. 04. 01. 23:47

Engem az első évadban a szektás történeti szál kiakasztott, mert nemcsak meg se próbálták szimpatikussá tenni őket, de az sem derült ki, mit miért csinálnak, mi motiválja őket, és mi vonz hozzájuk bárkit, viszont sok irritáló, a többi hátrahagyottal szemeben tiszteletlen és nettó bunkó dolgot tettek. Kaszáltam is féltávnál.

Később is maradt ez a domináns vonal, vagy mondjuk a 2. évadban már nincsenek, és érdemes adni még egy esélyt a sorozatnak? Mert amúgy az alapkoncepció (az értelmetlen szekta nelkül) érdekelt volna…

clegane - 2016. 04. 02. 00:22

hát, ha a szekta nem tetszett, akkor az egész sorozat nem fog.
amúgy szeritem közel sem hibátlan cucc, bár nekem is nagyon tetszett. viszont tapasztalatom alapján teljesen lutri hogy valakinek bejön-e vagy sem, általában akinek ránézésre szimpi annak tetszeni fog, aki nem tud mit kezdeni egyes részleteivel (pl zavarják a szektások), annak nem. nagyon végletesen embere válogatja. épp ezért nem tudom osztani azt a hozzáállást, hogy “10/10es sorozat, mindenkinek meg kell néznie”, mert simán lehet hogy sokaknak nem jön be és akkor egyáltalán nem arról van szó hogy ők a hülyék.

Adam - 2016. 04. 02. 01:03

BÁRKI, akinek nem tetszett, szekta így/úgy: ne folytassátok, nem fog bejönni a folytatás – ha eddig nem tetszett, ezután se fog. Semmi gond, ne gondoljátok, hogy húúú ömlengik erről a valamiről pár ember (mi, akik szerint 10/10 a sorozat), és akkor ez a világ legjobb sorozata és ha nem tetszik, akkor kimaradtok valami egyszeriből, valami megismételhetetlenből – mert tényleg nem jöhet be mindenkinek a sorozat.

DE ez a sorozat “más”, mint a többi. Túlon túl nehéz témákkal foglalkozik, amikkel nem merünk vagy nem akarunk foglalkozni. Igen, lassú. Igen, nagyon sok kérdésre nem kaptunk választ és nem fogunk. DE nagyon jól meséli el azt, amit el szeretne mesélni.
Őrjöngeni tudtam volna, amikor a Golden Globe (NEM) jelölések kihirdetése után “kaszát” kapott a harmadik – elkövetkező – évad után. Viszont, ha a készítő szerint ennyi van a sztoriban, és le tudja zárni a következő 10 részben (összesen 30 részben) a történetet, akkor én megbízom benne. Zseniális karakterekkel vezet végig minket egy zseniális történeten. Én – akinek bejön ez a történet – csak hálát tudok megfogalmazni, hogy láthatom ezt a CSODÁT.

tobias88 - 2016. 04. 02. 01:26

Én nagyon nehezen vettem magam rá, hogy belenézzek aztán nagyon nehezen vettem rá magam, hogy letegyem. 10/10 eddig

Pietro - 2016. 04. 02. 02:59

Nagyon jó sorozat, nálam 9/10 mindkét évad. Én úgy vagyok vele, hogy a készítők azt akarták elérni, hogy magunk válaszolgassuk meg a felmerülő kérdéseket. Innentől mehet a filozofálgatás, meg a teóriák gyártása, mint a lostnál, de igazából fölöslegesnek tartom. Nem leszünk előrébb. Én megpróbálom magamnak megválaszolgatni a kérdéseimet, eddig elég szépen haladok. Egy nagyon fontos dolog, úgy érzem, mindkét írásból kimaradt. Az első rész kezdő jelenete. Az mi volt? Erre nem találok magyarázatot, de ami jobban zavar, hogy meg sem említettétek. Ezek szerint ennyire egyértelmű és én vagyok a hülye? Hogyan kapcsolódik az a sorozat cselekményéhez, hogyan kapcsolódhat, ha esetleg később kerül erre sor? Igazság szerint arra gondoltam, hogy be akartak kezdeni a lehető legerősebb jelenettel, és ezt találták. Igazuk volt, mert tényleg ott volt, és ha nem is jönne be a sorozat, amiatt a jelenet miatt már eleve végig néztem volna az évadot – mármint azért, hogy választ kapjak a kérdésemre. na, ehhez képest csalódtam, és még nagyobbat fogok, ha ezt a szálat érintetlenül hagyják nekem a 3. évad után is. Akkor már inkább be sem hozták volna. Valaki?

bowl - 2016. 04. 02. 05:47

Nálam asszem tökéletesen összeért.Az első évadban utáltam a szektásokat.MI értelme? fogyatékos az összes legszívesebben bevernél nekik.Ugyanazt a haragot, éreztem amit a sorozatbéli emberek, majd a másodikban jutottam el oda h teljesen megértettem őket és felnéztem rájuk.Önzőségeden átlépve megtagadod az élet minden élvezetét, tiltakozva az ellen a “valami” ellen aki vagy ami úgy döntött valakiket elvesz valakiket meghagy, valakiket bánt valakiket nem.Játékot űz, de Te nem kérsz ebből és képes vagy a halálba sanyargatni magad.Viszont amíg nem léptél át ezen a “határon” addig a legfélelmetesebb dolog amivel szembesülhetsz.Volt egy pontja a sorozatnak ( a jelenet a hídon) amikor ráeszméltem, van rosszabb annál mint ha meghal egy szeretted.Ha immunis leszel számára, ha teljesen átnéz rajtad, ha összes erőddel sem vagy képes semmit elérni nála.

Szerintem sokan megrekednek az első fázisban, és nem tudnak átbillenni ezen.ÉS mivel talán ebben a tükörben meglátják magukat, haragszanak az egész sorozatra, ami ráébresztette őket hogy tudat alatt hogy ők bizony soha nem lennének képesek ilyenre.Ha téged és szeretett testvéredet elfogna egy beteg elme aki különböző játékokat játszana pl bezár 2 szomszédos zárkába titeket ahol nem látjátok egymást, és bejelenti hogy egyikőtök dupla adag kaját és desszertet fog kapni minden nap míg a másik nem, megennéd-e tudva h testvéred éhezik vagy lehúznád a wc-n a többlet adagot?Vagy közétek dobna egy pisztolyt küzdjetek meg és egyikőtök élhet vagy mindkettőtöket lelövöm.Bennem ilyen kérdéseket vetett fel a szektás szál.
Érdekes módon a való életben is küzdök ezzel, nem mennek jól a dolgaim viszont amint nagy nehezen jóra fordul anyagi vagy más értelemben megkapom amit szerettem volna, abban a pillanatban úgy érzem nem érdemlem meg és nem tudom kiélvezni igazán.

Tapsifüles - 2016. 04. 02. 07:01

Amikor ilyen jókat írtok a 2. évadról, akkor jövök rá mindig, hogy biztos rosszul vagyok összekötve, mer nekem sokkal jobban bejött az első évad…na azután csak napokig bámultam ki fejemből, nagyon elkapott az a évad. Nem volt rossz ez a 2. évad se, de nekem nem ütött akkorát vhogy, lehet, hogy nekem már nagyon szürreális volt az egész vagy csak egyszerűen nem volt hangulatom hozzá, na mind1, az írás nagyon jó!

Freddie - 2016. 04. 02. 08:52

Tudom, hogy a sorozat szándékosan nem foglalkozik az eltűnések okával, de mégis: Szerintetek mi lehet a háttérben? Isteni vagy alien tevékenység? Esetleg emberi összeesküvés, kísérletek?
Ki fog ez derülni valaha?

Snoopyzit30 - 2016. 04. 02. 09:03

Életem legrosszabb sorozatélménye és mondom ezt úgy hogy végignéztem mind a 2 évadot. Jól meg is bántam, egyszerűen szörnyű. Nálam 2/10, úgy hogy tényleg láttam már én is vagy 200 sorozatot elejétől a végéig.

repa - 2016. 04. 02. 09:16

Meg is indokolnád a negatív élményt, légyszi?

Running - 2016. 04. 02. 09:49

Remek sorozat ez. Vegyél egy se füle se farka cselekményszálat, egy teljesen hiányzó alapgondolatot, drámáztasd a karaktereket, kutyulj hozzá némi álokoskodást és álfilizofálgatást, öntsd ki az egészet, majd forrón megzabálja a közönség. Hát egye akinek két anyja van.

kuktin - 2016. 04. 02. 10:11

egyeduli gondom hogy mi a szart jelent a 10/1ö??!!??
mi az a tiz pont (kritérium) amit egy sorozatnak produkalni kell hogy megkapja a 10/10???
mondjuk a Better Call Saul nem 10/10? vagy a Fargo? vagy….
szerintem nem lehet igy sorozatokat osztályozni.
a kritika nagyon tetszett emigy ahogy a sorozat is.

JKJ - 2016. 04. 02. 11:03

Teljesen megértem azokat akiknek nem jött be, mert más ez a sorozat. Kell hozzá egy alkalmas lelkiállapot. Sőt, idegállapot. Nekem bejött, de szerencsém volt, mert jókor láttam :-)

winnie - 2016. 04. 02. 11:58

kuktin: szerintem, ha van osztalyzat, amit nem kell indokolni, az a 10/10. az, ami az adott embernek kvazi tokeletes elmeny, nem? de te is tudod, hogy az osztalyzat az csak esszencia, manko, ami nem lenyeges resze az ertekelesnek. minden mas az, ami fontos.

Miss Keamy - 2016. 04. 02. 12:05

Szerintem ez a sorozat csak egy bizonyos rétegnek tetszik. Az ember alapvetően kíváncsi, és tudni akarja mindenre a választ, magyarázatot, okfejtést stb. Itt ez nincs meg, és bizony sok ember zagyvaságnak tartja, de ezt el kell fogadni. Vagy nagyon bejön v. nagyon nem.

Én dicsőítem, nálam 10/20 :D Lost ami még ennyire komplex volt csak az fogyaszthatóbb, jóvan mainstream-ebb. És a Six feet under-hez hasonlítanám még, érzelemkifejtés miatt. Ahogy az élet durva dolgait boncolgatja.
Az, hogy miért kapott csak 3 évadot, szerintem pontosan az elvontsága miatt, utóbbi 2 sorozat jóval befogadóbb volt az emberek számára.
Nekem egyetlenegy problémám van csak, nem igazán bírom Justin Theroux-t :D de zseninális és elismerem hogy jól játszik.

Aredhel - 2016. 04. 02. 12:14

Annyira jó, hogy van olyan rajtam kívül, aki szintén érthetetlenül áll a Leftovers túlhypeolása előtt. Végigküzdöttem magam rajta, nem is tudom, pontosan miért. Talán mert végig reménykedtem, hogy csak jobb lesz. Így utólag kijelenthetem, hogy ennél rosszabb sorozatot én végig nem néztem. Egy önmagát mélynek hazudó, értelmetlen, sekélyes, filozofálgató zagyvaság az egész, de főleg a 2. évad. Az elsőnek még volt valami bája, kerek volt legalább, mégha néhol idegesítő és egyenetlen is. A 2. évad tömény szenvedés. Asszem Lindelof nem nekem való.

Smarci - 2016. 04. 02. 12:42

Nekem nagyon tetszett az első évad és a második is, de az utolsó 3 rész túl elvont lett. Konkrétan végig szenvedtem. Emiatt nem is tudott olyan maradandó élményt hagyni bennem. Érdekes mindenki mennyire másként látja.

Horace - 2016. 04. 02. 13:17

@RoyStampler
Én sosem értettem azokat, akik karakterek miatt tartanak nézhetetlennek egy filmet/sorozatot. Miért ne lehetne negatív karakterekről jó filmet csinálni?
Amúgy a sorozat alapkoncepciója az, hogy ki hogyan dolgozza fel a történteket. Ennek a szekta ugyanannyira a része, mint bármelyik más karakter.
A szekta motivációját Kevin feleségén keresztül mutatják be. Ha megtaláljuk az ő motivációját, akkor az egész szektáé is meglesz + Patti is elmondja. Csakhogy a valós élettel vonjak párhuzamot: a vallásukért robbantó terroristáknak mi a motivációja?
A 2. évadban össz-vissz 2 részt szentelnek nekik, de én amondó vagyok, hogy akinek az első évad szenvedés volt, az bele se kezdjen a másodikba. Személy szerint nekem az első egy hajszálnyival jobban tetszett.

turosz - 2016. 04. 02. 13:26

Csatlakozom azokhoz akik szerint az első szezon volt a jobb. Az antológia szerű szerkezet, a jól kidolgozott karakterek és az egészet összefogó főszál sokkal jobban működött, aminek talán a könyves alap is az oka.
A második szezon sokat nem adott hozzá, kicsit mindenből többet akart – még szélsőségesebb karakterek, nagyobb rejtélyek, drámák stb., de tudjuk, hogy néha a kevesebb a több… Voltak emlékezetes jelenetek, de üresjáratok, felesleges körök is, ráadásul szerintem azt sem mindig sikerült eltalálni, hogy melyik karakter kapjon több ill. kevesebb szerepet. De azért csak az első szinte tökéletes szezonhoz képest volt gyengébb, 8/10-et még így is bőven megérdemel nálam.

Degausser - 2016. 04. 02. 13:36

A különbség az azok között akik imádták és akik egy kalap szarnak tartják, hogy akik imádták meg tudják érteni azt is, hogy miért nem tetszett másnak. Látják ezt. Míg a szarozók csak ennyit tudnak szajkózni, hogy szar, bugyuta, álművészieskedő stb, holott ennek köze nincs az igazsághoz, valamint normális okfejtés sincs mögöttük.

nagylord - 2016. 04. 02. 13:48

Én nagyon örülök neki, hogy ez a sorozat elkészülhetett és annak még inkább, hogy kapott 3 évadot is.
A két évadot nem szeretném összehasonlítani, mert mindkettő elég közel volt számomra a tökéletességhez.
Értem, hogy a téma, a bemutatás és sok, a sorozatra jellemző dolog nem tetszik sokaknak, de nem is lehet olyat csinálni, ami mindenkinek egyaránt tetszik. Sőt, miért kéne? Én is tudnék olyan sorozatokat listázni, amiknek a nagy sikere előtt jómagam értetlenül állok, de inkább nem teszem és inkább nem nézem meg.
A jó kritikák és 10/10-es értékelések pedig annak szólnak, hogy ha valakinek a sorozat története és a stílusa tetszik, akkor tökéletesen tudja élvezni, mert olyan jól van írva, rendezve és a színészi és egyéb munka (zene pl.) mind olyan magas szinten van.

bélabá - 2016. 04. 02. 13:59

Én végignéztem, és klassz volt, de a 10/10-et túlzásnak tartom (mondjuk nekem a Fargo s2 jobban tetszett).

Néha túl sok volt a szenvedés, emiatt heteket húztam hogy tovább nézzem.

Malachi - 2016. 04. 02. 14:18

én csak azért sajnálok mindenkit aki kihagyja, mert az tény, hogy roppant elszállt az egész ezért nyilván csak a témája miatt nem fog mindenkinek tetszeni, de amit a második évadra összeraktak öhm… (ne értsétek félre, nem írok sorozatokat, de hirtelen nem jut jobb eszembe) “szakmailag”, az tényleg nagyon közel van a tökéleteshez. annyira egyben van az egész, annyira nem alibizik, szóval határozottan és nyílegyenesen halad, hogy nem emlékszem mikor láttam ilyet utoljára. nincsenek elkapkodott, odakent részek mint a Lostban, nincs semmi bedobva csak azért, hogy egy-egy részben legyen egy jó cliffhanger vagy álleejtős kamumeglepi, olyan szépen összeáll a végére – és közben humoros is, komoly is, mély is, elgondolkodtató, szívfacsaró – egy érzelmi hullámvasút.

írtam korábban a “csodarész” után, hogy ez egy Lost 2.0, minden benne van, ami abban jó volt, de mindent kidobtak, amitől az elromlott a végére.

hát remélem, ez marad a harmadik évadra is.

Zeero - 2016. 04. 02. 14:30

Próbálom megérteni,hogy ebben a végtelenül unalmas és vontatott sorozatban mi tetszik is valakinek..Kb.250-300 sorozatot láttam eddig,de ez az egyetlen,amibe többször belevágtam az itt olvasottak hatására és egyszerűen nem..Teljes mértékben megértem a fanyalgókat!Senkitől sem olvastam azt,hogy miért is tetszik neki ez a sorozat??

winnie - 2016. 04. 02. 14:51

zeero: szerintem nagyon sokan leirtak, hogy miert tetszik, mi is. nem is ertem, hogy ezt miert ide irod, de…, ez nem az a mufajt, amit tul kene magyarazni. ha valaki leirja a mierteket, akkor azzal nem leszel elorebb, neked nem fog jobban tetszeni. sot, sokszor eleve az ember nem is tudja megfogni, hogy valami miert tetszik neki. mert jo nezni. sorozattol fuggoen hol szorakoztato, hol megkapo, hol sokkolo, stb, idekepzelheto sok minosegjelzo.

Quantumleap - 2016. 04. 02. 15:34

Az ugyebár jó előre közölve lett, hogy nem fogunk választ kapni arra, hogy hova tűntek az eltávozottak. De legalább a miértet megválaszolhatnák, hogy mi volt bennük a közös. Ha ezt sem teszik meg, nem tudom, hova fog kifutni a vége, hogy lezárás érzetünk legyen.
Ettől függetlenül le tudott kötni engem, a zenék is varászlatosan magukkal ragadóak, akár az adaptált, akár ez eredeti (sorozathoz készült) részét nézzük. Akkor a harmadik szezon az utolsó lesz?

ensa - 2016. 04. 02. 16:29

A sorozatról annyit, hogy én is untam. Mivel bármit el tudtam képzelni, ezért igazán semmi nem lepett meg, új gondolat vagy kérdés nem fogalmazódott meg bennem, nem éreztem egyáltalán a mélységét, a történet és a karakterek kb. semlegesek. Nem tartom rossznak, de nekem ez kevés ahhoz, hogy szívesen nézzem. Igen, azt hiszem, ez volt vele a bajom; nem a pontszáma, ami nálam mondjuk 6-7, hanem egyszerűen nem néztem szívesen, és nem azért, mert túl tömény. Abszolút fogyaszthatónak tartom a sorozatot, ha valaki nem utálja.

CyClotroniC - 2016. 04. 02. 17:46

Ami azt illeti évek óta a legjobb sorozatszezon volt szerintem, szóval ha ennek nem jár a 10/10, akkor másnak sem.

Nyilván nem fogja mindenki így érezni, de nem is kell, meg nem is lehet.

tessa - 2016. 04. 02. 18:30

csatlakozom azokhoz akik éltetik, és azokhoz is akiknek az első éved a szívük csücske. Hihetetlen élmény volt, amikor először láttam, tényleg napokig a hatása alatt voltam. Kerekebb egész sztorit ad, míg a második évadot tördeltebbnek éreztem, ahogy előttem is írták, nem mindig találták el az alkotók, hogy kinek mennyi képernyőidő jusson.
Az első évad a kevesebb több stratégiájával vett meg kilóra, van egy megmagyarázhatatlan esemény, és ennek az utóhatásait taglalja, mindezt tök szerethető karakterekkel(számomra legalábbis). Mintha egy traumatizát, vagy depressziós ember lelkiállapotának lehetséges megnyilvánulásait mutatná be az egész első évad. És igen, ezért lesz depresszív, és ezért lassú, hogy a hangulatot kellőképpen át lehessen élni. És ezért nem is fontos a magyarázat, mert az esemény megmagyarázhatatlan. Camus idézet: (bocsi, de nem szeretem a magyar fordítását, angolul jobban kijön a lényeg)“Man stands face to face with the irrational. He feels within him his longing for happiness and for reason. The absurd is born of this confrontation between the human need and the unreasonable silence of the world.” Hát kb. valami ilyesmiről is szól a Leftovers. És eddig is voltak megmagyarázhatatlan események, eddig is ugyanazokkal a problémákkal küszködtek a szereplők, csak történt valami, ami annyira univerzális, és meghatározó mindenki életében, hogy már nem lehet az addigi problémáktól elfordulni. Így az elragadtatás, vagy nevezzük bárminek, nem maga a probléma, ez a katalizátor, ami a már meglévő problémákra tereli a figyelmet. És mint egy traumatikus eseménynél, ezt sem lehet integrálni az ember saját történetébe, így lesz az esemény előtti, és az esemény utáni élet. És így jutunk el oda, hogy a világ bár ugyanolyan marad, mégis a biztonság illúziója eltűnik. És ahogy ez az illúzió elvész, úgy lesznek egyre szélsőségesebbek a reakciók, mint ahogy a Camus idézetben, az emberek értelmet keresnek az életüknek, ha máshogy nem, hát úgy, mint a GR. Talán pont Laurie mondja, hogy mennyire fontos, hogy ad a szekta egy célt az ember életének, és ha ezt elveszik, akkor semmi sem marad. Kevin is próbálja megtalálni az értelmet az életében, ugye az első évados visszatekintő részben az apjával beszélget is erről, aki mondja neki, hogy nézz körül, ennél több dolgod nem lesz az életben. De Kevinnek ez nem elég. Most már két évadja harcol a családjáért, de ezek mindig szimbolikus küldetések, mint pl. visszajönni a halálból, vagy férfias, akciósztárhoz illő hőstettek, pl. kimenteni a lányát egy égő házból. De nekem mindig az az érzésem, hogy ha „csak” családapának kell lennie, a hősies rész nélkül, az még mindig nehezen megy neki. Az csak engem zavart, hogy Jillel egy kezemen meg tudom számolni hány mondatot váltott a 2. évadban? (Nagy bánatomra a 2. évadban Jill se sok vizet zavart, pedig az 1. évadban a tinik tök jól kiegészítették a többi történetszálat. ) Mondjuk itt a kommunikáció hiány amúgy is feltűnő. Az hogy nem beszél a feleségével arról, hogy cigizik a jégehegy csúcsa a köztük lévő konfliktusnak. De szépen végigvitték a cigis szimbolikát, Nora ugye már külön veszi neki a cigit, így az ő kapcsolatuk már őszintébb. (Nagyjából :D) És a GR dohányzási szokásairól még nem is beszéltem. A kommunikációról még annyit, hogy nagyon sok a visszatérő mondat, az I’m okay. No one is okay, és hasonlók. Ahogy a szimbolika is sokszor ismétli magát, ha csak az előbbi cigis részre gondolunk. El tudom képzelni, hogy valakinek pont ezért lesz unalmas. (Nekem mondjuk ez a mantraszerű , már-már vallásos ismétlés tetszett.)Max Richter zenéje gyönyörű, de zavaró is lehet, ha úgy gondolod ’’be akarnak csapni” hogy ezzel emeljék az érzelmi töltetét az amúgy magukban talán annyira nem érzelmes jeleneteknek. Engem ez se zavart. A második évadban amúgy már kevesebbszer használják az ő zenéjét, sokkal több a sima dal, és ez a két faktor már önmagában hozzájárul, hogy kevésbé depis az évad. Plussz, ugye a történet is afelé tart, hogy mindenki próbál kimászni a gödörből. Ezzel párhuzamosan egyre több a misztikus, megmagyarázhatatlan elem, ami alapjában más hangulatot is eredményez. Ami nem hiba, sőt, egy több évados sorozatnál szerintem elengedhetetlen, hogy fejlődjön, és az új irány még tetszett is. Nekem főleg azzal volt bajom, hogy Murphyék szerintem sokat szerepeltek, sokszor feleslegesen. Meg hiába értem az első részben a barlangbeomlásos szülő nős dolgot, de azt nem értem, hogy erre mi szükség volt. És vannak még apróbb gondjaim, de még így is csak egy hajszállal marad el az első évadtól a második. Ez csak az én gondolatmenetem volt, még rengeteg mindent lehet írni a sorozatról, én pont ezért imádom, de megértem ha valakinek abszolút nem jön be. Na jó ez kibaszott hosszú lett, de már olyan rég ki akartam ezeket írni magamból, muszáj volt. Köszi annak a két embernek aki a végére ért. :D

k.dave - 2016. 04. 02. 18:33

Nekem is a fő gondom az első évaddal a szekta volt. Voltak jó pillanatok, de összességében nyögvenyelősen haladtam át rajta. A 2. évadnak nem is terveztem, hogy egy résznél több esélyt adok, de ez valami hihetetlen jól sikerült. Köszönhetően, hogy nem kaptunk belőlük túl sokat. Mi tetszett? A maximális átgondoltság, az egész cast lenyűgöző színészi játéka (rendkívül jó új karakterek), a képi megvalósítások, a zeneválasztások, a párbeszédek, a rendezés, a feszültség ami az egész évadban jelen volt.

Hunemperor - 2016. 04. 02. 19:09

Egyenesen katasztrofális volt. Volt ugyan egy-két jó rész, amiben Ecclestone vitte a hátán az epizódot, oké ezek kiemelkedőek voltak, de a többinél olyan érzésem volt, mintha kamu forgatókönyv lett volna…

human - 2016. 04. 02. 19:21

“Annyira jó, hogy van olyan rajtam kívül, aki szintén érthetetlenül áll a Leftovers túlhypeolása előtt.”

ezt a kijelentést nem is értem, hiszen még a legelismertebb mesterműveknek (festmény, film, zene, akármi kreatív) is rengeteg negatív kritikusa van, mindig. Sose hidd, hogy egyedül vagy akár negatív akár pozitív véleménnyel, akkor sem ha az ellentétes oldal hangos. Senki sem egyedi hópihe.

_Peter - 2016. 04. 02. 19:58

Ez az a sorozat amiről először nem tudtam miért nem tetszik, aztán ahogy fogytak a részek nem tudtam miért tetszik.

Az első évadot pár rész után félretettem. Talán a szektások miatt? Nekem a Breaking Bad is hasonló volt, 4-5 részen nem jutottam túl és hanyagoltam, majd a dicséretek miatt évekkel később ledaráltam. Akkor is is kb. a 2. évad felénél fordult át nálam, addig csak erőltettem a részeket.
Ősszel ledaráltam mindkét Leftovers évadot. Még mindig nem tudom hova tegyem, semmiképp nem bántam meg, de nem is 10/10 hiába érezni rajta a minőséget. Sose tudtam részek közben se, egyszer tetszett a zene, fényképezés, motívumok, alakítások, máskor irritált mi is van, pár karakter is a szektás nő, a pap.

bëiz - 2016. 04. 02. 20:43

Teljesen megértem, ha valakinek nem tetszik, nem egy habkönnyű történet, amit egy esős szombat délután röhögve lenyelsz a családod társaságában. Elvont, kissé spirituális. Akitől tökéletesen távol állnak ezek a dolgok, nehezen tudja befogadni. (Mondjuk furcsa, mert tőlem is távol áll a spiritualitás, mégis tetszik.)

Én ott tudom megfogni a nagyszerűségét, amit human is írt az évadkritikában: “ez a sorozatkészítés csúcsa”. Gyönyörűen fényképezett, tökéletes zenei aláfestéssel rendelkező darab. A történetvezetése kicsit bátrabb az álagnál (időugrások, karakterizáló részek, részről részre ugrálás a történetszálak között), de mégis teljesen koherens marad. A színészek nagyszerűek, a forgatókönyv zseniális.

Akit nem fog meg a téma, akit zavar az alig jelenlévő misztikum, az soha nem fogja megkedvelni. Nincs ezzel semmi baj. Ízlések és pofonok. Ettől függetlenül ez tényleg a sorozatkészítés csúcsa. Az első évad nálam “csak” 8/10, de a második felvonás valóban megérdemli a 9/10-et. Tíz pontot nem akarok adni semminek. :)

weh.. - 2016. 04. 03. 17:14

az első évadot szerettem.. de ez a második.. semmiről nem szólt.. Az egyetlen élmény az volt amikor Justin Theroux seggét bámultam és az első évados futós farokhimbálása után azt vártam hogy itt majd láthatóvá válik.. de nem.. :D
viccet félre téve az utolsó rész egy nagy baromság volt a történet sehova nem futott ki.. olyan mint egy éveken át tartó sakk játszma.. játszod, aztán abbamarad, majd évek múlva még mindig megy de már nem érted hogy minek.. zagyvaság az egész.

Gunsmoke - 2016. 04. 03. 19:18

Üzenem azoknak akik szerint zagyvaság, baromság, stb.. a sorozat, hogy előbb magukba nézzenek mielőtt ítélkeznek, mert előfordulhat, hogy nem a sorozat a rossz, hanem a nézője nem képes felfogni a látottakat (az első évaddal én is így voltam, aztán rájöttem, hogy rossz szemszögből közelítettem meg az egészet). Ahogy a vendégblogger és korábban mások is megírták ez a második évad, de különösen az évadzáró olyan katartikus élményt nyújt, hogy azt manapság még moziban is hiába keresi az ember.

Nem akarom túlmagyarázni, de egy távoli hasonlattal élve itt nem a nyílvánvaló a lényeg, vagyis, hogy Superman-ről miért pattan le a golyó, hanem az, hogyan képes mindezt, illetve a saját halhatatlanságát feldolgozni.

lostfanka - 2016. 04. 04. 10:00

Kicsit reg volt mar mikor neztem de nalam is 10/10. Megpedig azert mert minden resze mestermunka, minden resz tokeletes. Ezek olyan reszek amiket az ember lelegzet visszafolytva nez es neha ranez lejatszora hogy ugye meg nincs vege.

En azt gondolom hogy ez a sorozat azoknak nem jott be akiknek nem jonnek be a karakterkozpontu, tovabb gondolos, elmelkedos, erzelmes soroazatok.

Aki azt latja hogy adott egy misztikum az mar eleve rosszul all hozza. A misztikum csak azert kellett hogy kibillentse az embereket abbol hogy minden megmagyzarazhato ezt osszekeverte a elet legnagyobb traumajaval amikor elvesztjuk a szeretteinket. Ez a sztori azt mutatja be hogy ki hogyan probal megbirkozni ezzel. Kozben feszegetjuk a hit kerdeset, a vallast, az emberi es szocialis kapcsolatokat.

Ennek a sorozatnak annyi es olyan mely mondanivaloja van mint keves sorozatnak. Filmekben van egy ketto (Boyhood, Gran Torino, Into the wild) de tobbnyire ezeket sem sem szereti az atlag. Sokan hasonlitjak a Losthoz, nos aki a Lostot szerette es ezt nem az azert van mert ott a misztikummal es a veget nem ero kerdesekkel probaltak eladni a sorozatot pedig ott is inkabb a vallasrol, a hitrol, az emberi kapcsoaltokrol szolt a sorozat.

En azt hittem hogy a 2 evaddal vege, de most olvasom hogy lesz 3.

Zora - 2016. 05. 21. 18:25

2×05

(Mikor a tiszteletes bent jár a városban, a kómás feleségét kivizsgáltatni.)

Én nem tudom, de a 34. percnél tartok, és már kaparom a falat a nyűglődéstől.
Én ilyen vontatott és idegesítő részt még nem láttam.
Most pihentetem kicsit, aztán később folytatom.
Szörnyű….

(John-tól meghűl bennem a vér. Ijesztő a pasi. Sajnos, a tiszteletes is tudni akarta, mitől lett ilyen.)

Zora - 2016. 05. 21. 20:42

2×05

Na, végignéztem, azért jó lett a végére.
Nora számomra a legtalpraesettebb karakter.

2×06 is jó volt, Erika és Nora beszélgetése.

Zora - 2016. 05. 22. 15:39

2×10

Na, végignéztem. A mondanivalójára még nem jöttem rá, de egy idő után talán sikerül.

Zora - 2016. 05. 22. 17:38

Valamennyire rájöttem egy mondanivalóra.
Mindenkinek másmilyen gyorsaságúak a gyászolás fázisai.
A szektásoknak még 4 év után is a mélygyász van, és nem tudják elviselni, hogy más már szeretne túllépni rajta.

csernakakos - 2016. 05. 30. 19:16

Tegnap epp az elso evad otodik reszet neztem meg. Ebben a reszben keresi a feher ingjeit Kevin. Amikor osszefut a mosodaban Nora-val, elhangzik egy ilyen mondat, hogy “majd elokerulnek, amikor mar nem kutatod oket”.
Lindelof nyilatkozataibol ugy vettem ki, hogy egy szep, kerek zarast talaltak ki a tortenethez, de a fenti mondat azt juttatta eszembe, hogy mi lenne, ha a harmadik evad vegen hirtelen elokerulnenek az eltuntek… Amikor a hoseink mar nem gyaszolnak, hanem uj eletet kezdtek Ausztraliaban.
Nem hiszem, hogy ide futna ki a sorozat, de ez a Stephen King Ködjere hajazo csavar (a filmvaltozatbol) elegge utne…

nade - 2016. 08. 03. 14:59

2×06 után továbbra is azt mondom hogy faszság az egész. nézeti magát (egyéb tevékenység mellett mondjuk), de millió+1 random esemény még nem teszi jó meg élvezhetővé a történetet. melodráma mindenhol, amiken főleg a 2. évadban a zene segít/hangsúlyoz igazán. remakelt egykor is progresszív számok. isteni csodák, minden ember gonosz, végzet… ész megáll menny faszságot gyúrtak össze. hülye HBO-nál erre van lé, a Rómát persze kaszálták. 10/10? ne verjétek már át az embereket

manosajt - 2017. 09. 03. 13:00

Eddig nem ismertem a sorozatot, most pár nap alatt ledaráltam az első két évadot. Az első évad után hatalmas csalódás volt a második, a problémáim (SPOILER!):
Nekem sokszor hiteltelen volt, ahogy egyes karakterek cselekedtek, pl.
– amikor Kevin bevallja Norának, hogy lát valakit, erre másnap Nora lelép, s mikor Kevin hívja, akkor: “Ne hívj többet”. Ez valami kurva nevetséges. Ha valaki együtt van valakivel, s szereti az illetőt (s Nora korábbi megnyilvánulásai szerint ez úgy tűnt), akkor nem lép le csak így, ha valaki éppen bevallott egy komoly mentális problémát. Ráadásul úgy, hogy “Ne hívj többet”?? Ez totálisan hiteltelen.
– A másik, amikor Nora felteszi a kérdőív kérdéseket Erikának, s Erika visszakérdez, hogy mik az utolsó szavak, amire emlékszel, erre Nora elsírja magát. Itt a sírás is teljesen hiteltelen volt nekem, a vágás is el lett szúrva, először még kemény szakember fejet vág, aztán következő pillanatban már könnyek jönnek. Aztán feláll, s elmegy?! WTF, kedves írók.
– az milyen nevetséges már, hogy Laurie és a fia Tom kitalálják, hogy oké, mostantól öleléssel fogjuk átbaszni az embereket?! Laurie, mint pszichológus szakember, tényleg nem tudott mást kiötölni, mit adhatnának az embereknek?
– az, hogy a három csajt beszervezték fehér ruhásnak úgy, hogy ebből a családjuk semmit nem vett észre, az szintén hatalmas vicc. Illetve minek kellett az eltűnésüket így megrendezni, ennek mi értelme volt? Korábbi fehér ruhások (ld. Laurie, Meg,..) simán felvették a fehér ruhát, s elmentek. Itt a három csajnál mi szükség volt erre a lépésre? Azon túl, hogy minket nézőket faszán megvezettek vele, gyakorlatilag ezzel a mi szopatásunkra lett felhúzva az egész második évad.
– amikor Kevin a hotelben úgy tud csak kommunikálni az apjával a TV-n keresztül, hogy az apja szobájában egy tűzrakást kell táplálni a többieknek, mert különben szétmegy a kapcsolat, akkor már megvolt az érzés bennem, hogy na jó, kedves írók, elmentek ti a büdös picsába :))) Oké, hogy mese, de ez egy szar mese, hát ennél még egy Harry Potter is sokkal élvezetesebb.
– a zene, amit annyira piedesztálra emel a cikk szerintem is sok helyen kifejezetten zavaró és erőltett volt, nem hogy segített volna egyes jeleneteken, de inkább rontott azokon.

Ad' - 2017. 11. 16. 15:36

manosajt
bajuszkáit még sokáig lehetne sorolni az “elmentek ti a büdös picsába” érzése mellett!

Akik olyan véleményen vannak, hogy akinek nem tetszik, az nem képes felfogni, vagy katartikus élményt nyújt, azt nagyon kérem, írjon pár dolgot, hogy mi váltja ki ezt az élményt és miért? Mit kellett volna felfogni, amire sokan nem képesek?
Például a túlvilági szál a feltámadással mi akart lenni, hogyan kapcsolódik az eredeti rejtélyhez és mi a mondanivalója? Mások is rákérdeztek erre, de választ a sorozathoz tartozó egyetlen bejegyzésbe sem látok.

Ha van itt olyan, aki képes volt felfogni, igazán bizonyíthatná is :-)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz