login |

Hap és Leonard könyv formájában

2016. 06. 01. 18:10 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: könyv,

Az az igazság, hogy nem néztem utána annak, hogy a Hap and Leonard, mint tévésorozat, konkrét adaptációja-e valamelyik Joe R. Lansdale-könyvnek, vagy csak motívumok kerülnek az írott anyagból a sorozatba, de elvileg az első évad a Savage Season alapján készült valamilyen szinte, a pilot címe is ez – a berendeléshez nagyon közel álló második szezon pedig a Mucho Mojo-ra fog épülni.

Veszett-a-világ-könyv1-kisKétmedvés-mambó-kis

De a poszt lényege most nem a sorozat, hanem az, hogy Hap és Leonard karaktere Joe R. Lansdale könyveiből lehet ismerhető – még nekünk is, hiszen némelyik könyve megjelent magyarul is. Elvileg a szerzőnek 12 Hap and Leonard-könyve jelent meg, itthon ezek közül minimum négyet kapni is lehet: 1990 – Veszett világ (Savage Season), 1994 – Fekete rontás (Mucho Mojo), 1995 – Kétmedvés mambó (The Two-Bear Mambo), 1998 – Forró pite (Rumble Tumble) – az első öt regényből négy.

Fekete-Rontás-kisForró-pite2-kis

Szóval, ha valakinek bejönnek a karakterek, és a sorozat nem lenne neki elég (csak 6 rész a szezon, szóval), akkor még bőven van lehetőség arra, hogy velük maradjon. A tovább mögött elolvasható a könyvek hivatalos tartalma is.

(Kondor Könyvek, Kalandor kiadó, antikvár)

Veszett világ

Egy néprajztudós alaposságával és ugyanakkor egy elsőrangú mesélő stílusérzékével írja le a részleteket. Semmi megszokott trükk, semmi unalom, semmi alvajáróknak való lila köd, semmi céltalan vadság: egészen ritka tehetség.

Ha egy kicsivel több filozofálgatás lenne ezekben a Hap-Leonard-regényekben, unalmassá válnának. De nincs több, csak annyi, amennyi elgondolkodtat, amennyi talán segít abban, hogy másként lássuk a dolgokat. Ha több bunyó lenne, esetleg elcsúsznának az arányok a szokvány kalandregény felé, ha kevesebb, nemcsak kevésbé izgalmas lenne a regény, hanem hazug is. Ebben a kemény világban, amelyet Lansdale leír, kellő keménység nélkül csak álmodozni lehet. Vagány szövegek, keserű igazságok, iszonyú poénok között fájdalmasan költői mondatok bújnak meg, és mind ott és akkor, ahol és amikor lennie kell. Hát, talán ettől olyan jó író ez a texasi, és ezért csapunk le a regényeire.

Fekete rontás

Texas keleti fertálya, kánikula. Hap Collins és Leonard Pine az utóbbi elhunyt nagybátyja házát takarítják, mikor egyik nap a korhadó padlódeszkák alatt rábukkannak valamire. Valami förtelmesre. Nem lehet fölötte átsiklani, nem lehet visszatemetni. Muszáj lépni. Hap a rendőröket akarja hívni. Leonard a fekete bőrűek lakta környék íratlan szabályaihoz tartva magát, lebeszéli. Majd ők…
A csóró, fehér napszámos Hap, és a csóró, fekete Leonard belevág. Mind mélyebb bugyrokban és mind sötétebb és sötétebb titkokban vájkálnak, hogy aztán a végén valami olyasmi derüljön ki, amire senki sem számít.
A Fekete rontás úgy indul, mint egy gőzmozdony: kicsit lassan talán, de már az első pillanattól érezni, hogy hatalmas erő munkál benne, s bármelyik pillanatban észvesztő sebességre kapcsolhat. Így is történik.
Szóval ez egy nem akármilyen könyv. Ezt mondja róla a Booklovers, a Los Angeles Times, a New York Times, amely az év egyik legérdekesebb kötetének minősítette, és mondja az angol- és amerikai írótársadalom, amely legmagasabb szakmai kitüntetésekre érdemesítette a szerzőt. Joe R. Lansdale megkapta már a British Fantazy Awardot, az American Mystery Awardot, és a Bram Stoker Awardot – ez utóbbit négyszer is.
Egészen eredeti stílus
Akasztófahumor
Körömlerágató izgalom

Kétmedvés mambó

Két csóró texasi pali, az alkalmi munkákból élő Hap és a fekete bőrű Leonard különös kérést kap egy rendőrhadnagy ismerősüktől: kutassák fel a hadnagy eltűnt barátnőjét, Floridát, a gyönyörű, fekete bőrű ügyvédnőt, aki egy gyanús öngyilkosság kivizsgálása céljából Grovetownba ment. Abba a városba, ahol nagyon nem szerencsés dolog feketének lenni. Sőt veszélyes.

Hap és Leonard vállalja a feladatot, és ez többször is kis híján az életükbe kerül. Az ellenséges környezetben lépten-nyomon szembe kerülnek a faji előítéletekkel, az irigységgel, a mohósággal és a bosszúvággyal, de nem adják fel…

Az előző Lansdale-könyvben megismert figurák folytatják különös, küzdelmes életüket.

Forró pite

Hap Collins, a helyi lokál kidobóembere a középkorúság minden átkával küzd. Napközben legjobb barátja , Leonard Pine és jó asszonya Brett Sawyer kegyelemkenyerén tengeti életét. Gödörben van, de ott még nem tart, hogy az eget bedeszkázták volna fölötte. Brett lánya, Tillie, a drogos rosszlány gyors segítséget kér és remél. A menet nem ígérkezik könnyűnek….
A Forró pite hamisítatlan texasi kalandregény. Valódi üdülés. Szorítsák ökölbe a gyomrukat, a lövöldözést nyugodtan hagyják Hapre. Minden mást meg Leonardra.

4 hozzászólás Ne habozz!

tibi - 2016. 06. 01. 18:43

A könyveket nem ismerem. A GRR Martin bácsi által szerkesztett Zsiványok című könyvben is van egy Hap&Leonard kisregény, az szerintem a kötet jobb történetei közé tartozott.

Eddy21 - 2016. 06. 01. 20:11

Veszett jó ponyva krimik! Egyedi karakterek, felejthetetlen dumák. (Felirat a kórház klozetjának falán: Kétszer húzd le, mert messze van a konyha.)

vaskutya - 2016. 06. 02. 18:44

olvastam őket vagány könyvek .jó lenne ha valamelyik kiadó bevállalná az újra kiadást ,és vagy folytatnák.

Eltiron - 2016. 06. 03. 13:25

Olvastam & szerettem mind a négyet, különösen a Veszett világ fogott meg, rögtön az első pár oldalon már gurultam a röhögéstől.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz