Advertisement
login |

Stitchers: vége a 2. évadnak – írta Elithe

2016. 07. 04. 15:13 - Írta: vendegblogger

2 hozzászólás | kategória: kritika,

Valószínűleg olyan sorozatról írok, amelyet nem néznek annyira sokan kis hazánkban (azért van egy szűr rajongótábora), viszont odakinn sem szárnyal mostanság. A második évadra ugyanis folytatódott a Stitchers nézettségbeli visszaesése, és az első szezonhoz képest megint megfeleződött a rajongói létszám. Ennek természetesen okai vannak

Stittchers-3

Végignézve a Stitchers-ről írt kritikákat megállapítható, hogy általában mindenki oda-vissza lehúzza – 5 írás külön szerzőtől, ez lehet, hogy rekord. Én is beállhatnék a népes táborba, de ezt megpróbálom elkerülni, akármennyire is nehezemre fog esni, és inkább objektíven közelíteném meg a sorozatot, már amennyire ez lehetséges.

Sokan leírták már, de ismétlés a tudás anyja: egy halottak agyában turkálós nyomozós sorozatról van szó, melyben egy olyan technológiával van dolgunk, amely egy különleges személyen keresztül teszi lehetővé, hogy az illető, aki rákapcsolódik a halottak agyára, belelásson az emlékeibe, ezzel pedig „megkönnyíti” a gyilkossági nyomozást.

Stittchers-2

Természetesen nagy a titkolózás a technológia körül, még a programban közre működő csapat tagjai sem tudnak a folyamatról sokat. Ezzel viszont kifújt a sorozat fantasztikuma, így aki egy sci-fit akar látni, azt el kell szomorítanom. A második évaddal egyértelművé vált, hogy ez a sorozat egy romantikával nyakon öntött nyomozó sorozattá vált, fiatalokkal a középpontban.

A tovább után folytatom apró spoilerekkel.

A gondok ott kezdődnek, hogy sajnos a sorozatnak nincs egy komolyabb átívelő története. Bár próbálkoznak vele, de sajnos a második évad behozott szál nem fejtett ki nagy hatást. Az alaptörténet az évad során nem haladt semerre, pedig az első szezon erőssége az átívelő története volt, amelyben minden a kirakós fontos része volt, így egy-két rész kihagyása gondot jelenthetett. A második évadban ez elsilányult.

Stittchers-4

Arról volt szó, ugye, hogy az említett technológiát a főszereplő, Kirsten apja alkotta meg, így érhető volt az apja utáni kutatása. Bár az évad fő történeti szálát ez tette ki, sajnos semmi „feloldást” nem kaptunk. Amíg az első évadban azt éreztem, hogy halad valamerre a történet, sajnos a második évad az egy helyben toporgásról szólt. Az évad elején megkapott kérdéseket egészen a fináléig jegelték, mintha nem is akartak volna különösebben foglalkozni velük.

Simán ki lehetett hagyni az évad nagy részét, úgy hogy semmi különösről nem maradt le az ember. Kirsten nem nagyon jut A-ról B-re, jellemző, hogy édesapja megtalálását főszereplőnk egy matek képlet megoldásában akarja megtalálni. Nyilván itt mindenki nagyon okos, de egy ember élete akkor se írható le egy képletben, úgyhogy ez szimpla időhúzásnak tekinthető az írók részéről.

Stittchers-8

Az S2-re a történet maradéka a szerelmi sokszögek irányába tendált. Nincs olyan szereplő, vagy mellékszereplő, aki köré ne csoportosulna két vagy három ember. Ennek legjobb példája Camille karaktere, akinek egyszerre van, vagy volt kapcsolata Linus-szal, Kirsten volt barátjával, Liammel, és ráadásul nyomozó barátunkkal Fisherrel is. Bizonyos célközönség kiszolgálása érdekében erre az írók nagyon rámentek, de hiszem, hogy fölöslegesen, legalábbis túltolva ezt.

(Kirsten és Cameron is idesorolható, akik bár külön „utat” járnak, mégis „egymásnak” vannak teremtve. Kettejük kapcsolatánál az írók egyszerűen megismétlik az első évadot, csak míg akkor Kirstennek volt barátja, és Cameron volt féltékeny, addig idén ez pont fordítva történt meg.)

Stittchers-6

A második szezon során az írók egyértelműen próbáltak nyitni a drámai vonal felé, de sajnos ez nagyon klisésre sikerült. A heti ügyeket az évad második felére próbálták valami maradandóval kiegészíteni. Itt derültek ki olyan dolgok, mint hogy a főszereplőnk volt vőlegénye annak édesapjával dolgozik együtt.

A végkifejlet pedig… Engem speciel elöntött a düh, ahogy az évad végét olyan szappanos cliffhangerökkel töltötték fel, amelyeket már nem egy sorozat kapcsán láthattunk. Kiderült például, hogy hősünknek van egy testvére, és mellesleg él az édesanyja is. (Az egyik mellékszereplő apja pedig súlyos rákos beteg, a másik fia meg külföldi katonai szolgálat során megsebesült vagy meghalt? Meg sem számolom, hogy ilyeneket hányszor láttunk már.)

stitchers-s2-p8

Az évad végén ráadásul egyszerűen megfordították az első évados cliffet. Most nem Cameron vállalkozott életveszélyes akcióra, hanem Kirsten, most nem Cameron „életéért kell aggódnunk” az összekapcsolás során, hanem Kirsten-éért, és most nem Kirsten könyörög Cameron-nak, hogy térjen vissza az „élők” közé, hanem fordítva – íme az újra feltálalt, fantáziadús főfogás.

A karakterek?. Az írók nem bonyolították túl őket. Mindenkinek megvan a maga szerepe és pont. Kirsten továbbra is vezéregyéniség, aki elhatározásaival és tetteivel irányítja a történetet. Camille a barátnő szerepben a tipikus erős női karakter, aki meg nem hajol, nem törik meg, de azért „sebezhető”. Cameron a „szerethető” geek srác, Linus pedig a „szerencsétlen” geek gyerek.

Stittchers-1

A mellékszereplők sem lettek jobbak. Maggie és Fisher a fiatal csapatra vigyázó bébiszitter szerepében teljesedik ki, és sajnos az első évad egyik legnagyobb pozitívumát, az Oded Fehr által játszott Leslie Turnert is érthetetlenül lecserélték egy nála sokkal színtelenebb figurára.

A sok negatívum ellenére azért van pozitívum is a sorozatban. Volt pár nagyon érdekes, vagy szórakoztató rész – például az ügyvédes, a kínai popsztáros vagy a repülőgép-balesetes -, amelyek magukban megállták a helyüket.

Stittchers-10

Meg aztán a fiatal színészeken sem múlik a sorozat élvezhetősége, hisz ők a két év alatt összekovácsolódtak annyira, hogy természetesen hat a csapat kémiája. A szurkálódásaik különösen jól működnek, és hihetően hat az a helyzet is, melyben egymásnak segítenek, ha a másik bajban van. Korábbról mondjuk megmaradt az a rossz szokás, hogy egy nyomozást azzal oldanak fel, hogy saját erejükkel terítenek le egy bűnözőt, bár ez egyre ritkább, ld. Kirsten és a laptop.

A Stitchers a maga műfajában azért nézhető sorozat, de közel sem lenyűgöző. Lenne benne potenciál, ha a készítők feleannyi erőt és fantáziát fektetnének bele a sorozat mitológiájába, mint amennyit a klisés drámázással és egy szappanoperát megszégyenítő szerelmi sokszögezéssel töltenek el.

Stittchers-9

Amennyiben a kapunk egy harmadik évadot nagyon remélem, hogy a jelenlegi toporgást felváltja egy gördülékenyebb történetmesélés. Enélkül ugyanis jelenleg a Stitchers is csak egy a sok, romantikázással nyakon öntött krimisorozatból. A második évad nálam 5/10-es teljesítményt nyújtott.

2 hozzászólás Ne habozz!

Delilah - 2016. 07. 05. 00:54

Gondolkoztam én is, hogy még kellene írni róla mégegyszer, de most egy mondatban össze tudom foglalni: Halálra untam magam. Egyszerűen borzalmasan semmilyen volt az évad. Reménykedtem, hogy az ötletes első évad után jöhet a fejlődés, de ahelyett, hogy dobták volna az átívelést, folyamatosan azon ment a dráma Kristen részéről… plusz ahogy fenn is írtad, szappanoperát megszégyenítő mennyiségű drámázás/romantikázás ment végig. Szinte csak arról szólt az egész, h a kis tizenéves rajongókat kiszolgálják, minden más meg lényegtelen…

gmontana - 2016. 07. 06. 10:51

Belenéztem a második évad első részbe és kaszáltam is a sorit. Pedig anno nagyon bejött a téma, de a két főszereplőt nehéz elviselni. Úgy látom nem sokról maradtam le.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz