Na, végre visszatért a kedvenc nyári nem-sorozatos időtöltésem, a Fool Us.

Az első és a második évad kezdéséről is írtam már, alapozásnak azokat érdemes elolvasni, nem nagyon akarom ismételni magam, a lényeg, hogy arról szól a (nem tudom, mi a műfaja…, vetélkedő?) műsor, hogy adásonként 4 bűvész bemutat egy trükköt, amivel át kell verniük a Penn & Teller ősprofi bűvészduót. Ha nem tudják megfejteni a trükk nyitját, módját, akkor nyert az illető, ha megfejtik, akkor ők “nyertek”. Ennyi.

A 3. évadra új műsorvezető érkezett, Jonathan Ross helyett Alyson Hannigan, aki aranyos, de nyilván más a funkciója, nem úgy poénkodik, ahogy Ross tette. Korrekt volt, nem zavart sok vizet, ő is segített némelyik trükkben, az meg hogy Penn és Teller produkció utáni tanakodása közben muszájból bent hagyják a nem túl érdekes random csevegést ahelyett, hogy kivágnák, nem az ő hibája.

A 3×01-re érdekes négyes jött össze, hiszen az első Shawn Farquhar volt, aki elég profi – és az első évadban már sikerült egyszer átvernie Penn & Teller-t. A mostani trükkje a csavarig semmi extra nem volt, azt viszont sajnáltam, hogy nem az történt, amit később Penn leírt.

Még egy érdekesség volt a részben: Nathan Burton neve ismerősen csengett, s a Junkie-n rákeresve találtam is róla posztot, mint kiderült, 7 éve azon csodálkoztam, hogy az America’s Got Talent 4. évadjában szerepelt – azt követően, hogy az S1-ben is benne volt. De nem ez a poén, hanem, hogy az imént linkelt poszthoz mellékeltem videókat is, és ebben a Fool Us-részben azt a trükköt mutatta be, amit anno a Got Talent első szezonjában is. Szóval, izé.

Az összkép, nem tudom, miért, de kicsit mesterkéltnek hatott (nem Hannigan miatt), de persze a Fool Us lényege nem változott, még mindig marha élvezetes, kötelező heti néznivaló, és a Masters of Illusion-nel szemben ennek a sorozatnak még mindig az az előnye, hogy nem csak elcsépelt trükköket mutatnak, legalábbis, ha abból indulok ki, hogy a cél Penn és Teller átverése. Oké, nyilván kivétel mindig akad.

A “játsszunk együtt a közönséggel”-kunsztoknak sosem voltam híve (főleg, ha minden reklámszünet arról szól, hogy “maradjanak a végéig!”), de látszik, hogy továbbra is szeretik előadóként használni Penn & Teller-t, ők pedig remekül eladják még a kevésbé érdekes trükköket is, mint ezt, a premierben látott, sokat beszélőset.