login |

Mr. Robot: vége a 2. évadnak – írta BotondB

2016. 10. 05. 21:30 - Írta: vendegblogger

46 hozzászólás | kategória: kritika,

You can’t destroy a part of yourself.

Ha van valami a USA csatorna 2015-ös nagy dobásával kapcsolatban, amiben mindenki egyetért, az valószínűleg nem más mint, hogy rettentő nehéz darab, aminek már csak a nézése is komoly energiákat igényel a befogadóktól. Ugyanakkor az valószínű, hogy ez az egyetlen dolog, amiben ekkora az egyetértés a sorozat körül.

robot2

A Mr. Robot tavaly jött, látott és győzött. Nem tudom, hányan gondolták, hogy az első évadnak néhány hét alatt olyan híre meg, hogy mire a végére érünk már a junkie-k többsége megszállott rajongó lesz, de megtörtént. Ez ugyanakkor nemcsak előnyökkel jár, hanem felelősséggel is, hiszen ilyenkor az elvárások is komolyabbak, s talán ez az, ami alapján nagyjából el lehet helyezni majd egy sorozatot a palettán.

És bár a várakozás nagy volt, nagyon úgy fest, hogy ezt a szintet most a többség szerint nem sikerült megugrania Sam Esmailnek és csapatának. Ezt azért is fontos tisztázni, mert a “kudarc” itt inkább a várakozásokhoz képest volt jelentős, maga az évad nem hinném, hogy tényleg olyan rosszul sikerült volna.

robot1

A tovább mögött már a második évadról folytatom spoileresen.

Mielőtt végre rátérnénk a pozitívumokra meg kell állapítanom, hogy a szezon első 4-5 része elég nagy csalódás volt, ezúttal sokkal erőltetettebbnek tűntek azok a mélyebb tartalmak, amelyek tavaly a sorozat legnagyobb erősségét jelentették.

robot9

Elliot és Mr. Robot kapcsolatának természetesen idén is komoly jelentőséget szenteltek, de ez most néha nekem túl elvont, és önismétlő lett. Az Isten és prófétájának szerepe felcserélődött, és innentől valóban felborult a rend a gépezetben, amit jó néhány epizódon át szemlélhettünk váltakozó érdeklődéssel.

Eközben a második évadban határozottan a kulcsszereplők közé lépett elő Angela is, akinek jelentős, eddig nem ismert érzelmi rétegeit fedezhettük fel. Ezt így el is könyvelhetnénk jó döntésként, de itt kell megjegyeznem, hogy Portia Doubleday mélyen az elvárható szint alatt teljesített az egész szezon folyamán, ezzel pedig jelentősen csökkent a karakter által kiváltott drámai hatás, esetemben legalábbis mindenképp.

Pedig igyekeztek az írók, hiszen rengeteg izgalmas szituációt teremtettek köré, s emellett komoly érzelmi mélységekbe is lemerészkedtek, gondoljunk csak apjával való viszonyára, vagy épp önértékelési gondjaira.

robot3

Azért sikerült néhány erős mellékszereplőt behozniuk ezen a szálon, így például Philip Price-ot, aki a sorozat egyik legérdekesebb figurája volt idén, ami egy Mr. Robot esetében nem kis eredmény. Whiterose is mindenképp izgalmas és rejtélyes szerepkörben tűnik fel, de az ő tevékenységét oly gyakran fedi jótékony homály, hogy nehéz lenne sok érdembeli megállapítást tenni a karakter valódi jelentőségéről a történet ezen pontján.

Mindenesetre tény, hogy a gyenge első harmad után sikerült emelni a szintet, és valóban visszatalálni látszott a helyes útra a sorozat (a 2×06 és 2×07 szerintem az évad legjobb részei voltak, az előbbi első húsz percében látott „családi utazás” pedig egyszerűen zseniális volt).

Aztán jött az oly nagyon várt csavar a hetedik epizód végén, ami megint picit új irányba kezdte terelni az eseményeket. Személy szerint én ezt most egyáltalán nem éreztem akkora húzásnak, ugyanis míg tavaly Mr. Robot megismerése tulajdonképpen teljes mértékben átírta a sorozat DNS-ét, addig idén ez korántsem volt hasonló.

robot4

Kicsit olyan érzésem van, mintha az arcunkba toltak volna egy nagy meglepetést, hogy ne szidd az eddigieket, inkább dobd el az agyad ettől. Ez pedig a többség esetében vagy nem történt meg, vagy csak rövidebb ideig tartott. Azért Ray és Leon tagadhatatlanul el lettek találva, mindketten jól működtek főhősünk mellett, főleg előbbi, aki ahelyett, hogy Elliot megmentője lett volna, mindez fordítva történt, így képes volt szembenézni önmagával és tetteivel. De a Seinfeld megszállott rajongója is meglepően erős figurává lépett elő, már csak a Dark Army-hoz való feltételezhető kötődése, és Elliot impresszív megmentése révén is.

A hajrá azonban mégsem sikerült olyan jól, mint ahogy azt az erősen sikerült második harmad után joggal gondolhattuk. Elliot szála ugyanis hiába nem működött tökéletesen az első részek alatt, az ő parkoló pályára állítása két epizód erejéig nem igazán tett jót a sorozatnak. Legalább az ő játékidejét ezúttal nem Angela kapta, hanem inkább a húga körül zajló eseményekből kaptunk többet, és ez nem bizonyult rossz döntésnek.

Darlene soha nem lesz a legfontosabb szereplő, de azt gondolom hitelesen adták vissza azt az érzelmi hullámvasutat, amin keresztül ment kezdve a komolytalan akciók mögött megbújó paranoiájával, tovább árnyalva karakterét testvéréhez fűződő viszonyának kibontásával. Érdekes volt az a kettősség, ami Elliottal kapcsolatban jellemezte: szerette volna, ha bátyja pótolhatónak bizonyul, de mégis tudta, ő nem lehet az Elliot nélkül bomlásnak induló fsociety valódi vezetője.

robot5

Cisco elvesztése után pedig most megint az események sűrűjébe került az FBI-nak, pontosabban fogalmazva Dominique-nek köszönhetően. Utóbbi karakter nagyon ígéretesen indult, de aztán a tipikus FBI nyomozós klisékkel (forró nyomon van, de senki nem hisz neki, de ő akkor sem adja fel…) és magányának személyiségdefiniáló szerepét agresszíven hangsúlyozó jelenetekkel sikerült ezt is kicsit elszúrniuk.

Talán épp ezért lehetséges, hogy az idei legizgalmasabb női szereplő lehetett egy olyan karakter, akit alig tart még valami a történetben. Joanna Wellick, a Mr. Robot Lady Macbeth-je olyan erős atmoszférát és feszült hangulatot tudott teremteni minden képernyőn töltött jelenete alkalmával (tény, hogy ebből mondjuk nem volt sok), ami mindenképpen elismerésre méltó. Scott Knowles-szal való leszámolása pedig az évad egyik legütősebb jelenete volt, akárki akármit is mondjon.

Mi, sorozatnézők a finálénak gyakran hatalmas jelentőséget tulajdonítunk, nem is ok nélkül, hiszen a jövőben leginkább az utolsó rész történései határozzák majd meg a karakterek közötti kapcsolatokat, és az események folyását. A Mr. Robot-nak megvolt az esélye arra, hogy egy igazán ütős fináléval feledtesse az évad közben hozott gyengébb epizódokat, vagy épp rossz döntéseket és bár volt, aki szerint ez sikerült, sajnos én nem tudok velük egyetérteni.

robot6

Tyrell visszatérése az utolsó előtti részben mindenképp jó volt a publikum felcsigázására, de a fináléban mégsem érzem úgy, hogy kellően kibontották volna az ő esetét. Világos, hogy Mr. Robot hazudott a felette való irányítást visszaszerezni látszó Elliot-nak Tyrell haláláról, de ember legyen a talpán, aki tökéletesen átlátta az Evil Corp egykori feltörekvő tehetségével kapcsolatos eseményeket az idei évadban.

Mindenesetre az Elliot és általa fejlesztett Stage 2 nevű művelet, amellyel a teljes konglomerátummal történő végső leszámolást tervezik megvalósítani elég nagy dobásnak tűnik, még ha elsőre nem is sikerült elérniük, hogy valóban olyan hatalmas hatást váltson ki azonnal, mint ami egy emberek százainak életét fenyegető hackertámadás esetében várható lenne.

Ha egy szóval kéne válaszoljak arra a kérdésre, hogy mi jut eszembe először a Mr. Robot világáról, egész biztos, hogy az illúziót választanám. Az évad folyamán rengetegszer kellett elgondolkoznunk, hogy vajon amit éppen látunk az valóság vagy sem. És bár ez kétségtelenül jelentős izgalomforrás lehet, a szezon élő példa arra, hogy egyben komoly veszélyforrás is.

(Ebből a szempontból talán a The Leftovers-szel tudnám párba állítani a sorozatot, mert olyan koncentrációt igényel minden egyes jelenet megfigyelése, pláne azok helyes értelmezése, ami valóban csak Damon Lindelof sorozatáról mondható el jelenleg a képernyőn – ha tévedek, kérlek javítsatok ki.)

sam-esmail

Végezetül, ha van valaki, akit mindenképp meg kell még említeni ha a szériáról akarunk beszélni az Sam Esmail. Az idei évben minden epizódot ő maga rendezett, a többségüket írta is.

Kétségtelen, hogy egy zseniális elméről beszélünk. Esmail nem csak egy jó sorozatot akar készíteni, hanem a legjobbat, méghozzá úgy, hogy azzal szinte képes reformerként feltűnni a néző számára. És bár ez nem mindig sikerül, a Sorozatjunkie-n rendszeresen publikáló Ingorion tweetjét kell idéznem miszerint: „könnyebb valamit szeretni, ami abba bukik (kicsit) bele, hogy kockáztat”. Ez a mondat véleményem szerint tökéletesen foglalja össze az idei szezont.

Ezúttal lényegében ahelyett, hogy külső szemlélőként figyeltük volna az eseményeket, magunk is a sztori fontos részeivé váltunk. Úgy is mondhatjuk, hogy már nem Elliot van benne a mi történetünkben, hanem mi az övében.

robot8

És ez a húzás, valamint a főhős és a befogadók közti kölcsönös bizalom fontosságának hangsúlyozása, annak a történetben elfoglalt aktív szerepe az a dolog, ami miatt a Mr. Robot még egy gyengébb évad alkalmával is valami olyat tesz ki hétről hétre a képernyőkre, ami piszkosul kreatív és roppant eredeti, továbbá maradásra kényszeríti a többséget, még ha más területen csalódott is a látottakban.

Talán nem indokolatlan az a kijelentés sem, hogy a “hibakeresést” a színészi gárdánál érdemes kezdeni. Mint mondtam Portia Doubleday számomra hatalmas melléfogásnak bizonyult idén is, és bár Rami Malektől eszem ágában nincs sajnálni azt az Emmy-díjat, mégis úgy érzem itt a karakter megírása az, ami valóban bravúrosan sikerült, a színész inkább jó, mint kiemelkedő alakítást nyújt.

Ez a fontosabb szereplők esetében pedig sajnos gyakran így van, csak Christian Slater lehet számomra ez alól kivétel, aki ezúttal is zseniálisan játszik, illetve néhány fantasztikus mellék-, vagy inkább vendégszereplő hozza még ezt a szintet, de ez nem elegendő a gárda megítélésének szignifikáns megváltoztatására.

robot7

A sok kifogásolható pont ellenére úgy érzem egy 7,5/10-es értékelést még bőven megérdemel a sorozat, tényleg csak az elején tett megállapításomat tudom ismételni: mi, lelkes nézők ettől a sorozattól valami többet, valami jobbat várunk, mint a paletta többi szereplőjének többségétől.

És bár ezeket a megnövekedett elvárásokat nem mindig tudta teljesíteni a második évad, a Mr. Robot nem szűnt meg annak lenni, ami eddig is volt: színes, eredeti, ugyanakkor őrült darabnak, amely mindannyiunknak adhat valami újat és érdekeset, ebben az egyre inkább egységesedni látszó világban.

46 hozzászólás Ne habozz!

Edrick - 2016. 10. 05. 22:05

Az írás tartalmával csak néhol nem értek egyet, de a végső verdikt és a végső vélemény nekem is ugyanaz – én sem fogalmazhattam volna jobban. És itt bátorkodom gratulálni a kritika írójának, mert piszok jó ez a stílus.

Diapolo - 2016. 10. 05. 22:17

Az első 4-5 rész eléggé vontatott volt, utána jött egy váltás, de a 7. rész végén sem éreztem akkorának azt a csavart, benne volt a pakliban. Angelát jobbnak éreztem, mint az első évadban, Darlene az évad végére kicsit homályba merült azzal, hogy Tyrell visszatért, úgy érzem az ő jelenlétével akartak a következő évadnak megalapozni. Végül pedig marad Joanna, aki már a kezdetektől a kedvenc karakterem. Mit sem változott ez azóta, remekül játszik Stephanie Corneliussen, borzasztó rejtélyes karakter, az tuti. Az évad 7/10. Nem rossz, de a fentiekkel egyetértek: ennél jobbat várnék a Mr. Robottól.

BotondB - 2016. 10. 05. 22:33

Edrick: Köszi szépen! :)

Addam - 2016. 10. 05. 22:36

Jó elemzés, de pár dologban nem értek egyet. Portia Doubleday nem rossz, amikor hekkelnie kellett, az zseniális volt. Rami Malek is ahogy előadja Elliot monológjait, olyat csak Michael C. Hall tudott a Dexterben. FBI nyomozós klisék voltak, de nem zavaró szerintem. Az apró részletek, mint a zene, a hangulat, a beteg gondolatok, önmagában kiemeli a többi sorozat közül. Jó, hogy megemlítetted a Leftoverst, sok hasonlóság van, az is nagy kedvenc.

Pipacs - 2016. 10. 05. 22:39

Kiváló írás, köszi. A nagy részével egyetértek.

Angela éneklős jelenete azért nagyon ott volt, de tényleg nem valami nagy színész. Bár szerintem a szerepe sem volt annyira fantasztikusan összerakva…
A böris sztori ennyire hosszúra nyújtása nekem elég felesleges volt, legalábbis volt bennem egy olyan érzés, hogy többmindent meg kellett volna magyarázniuk, de lehet, hogy az ott történtekre még később fény fog derülni.
Az Elliot és Mr. Robot közti játszmából is lehetett volna kissé húzni, a kevesebb több lett volna.
Darlene-nak írtak pár ütős jelenetet, meg is ugrotta színészileg, csak az affektálásról kéne leszokni…
A vén szivar és a kínai pasi/nő közti sakkparti és a mögöttük álló erők, folyamatok, terveik voltak/lehetnek számomra érdekesek.
Tyrell túl későn jött, ezt is kár volt így spilázni.
Ami nekem még feltűnt, vagyis átfutott az agyamon, hogy az FBI csaj magánya párhuzamban állnak Elliotéval, és módszerei, hogy azt valahogy túlélje, hasonlóak az Elliot megoldásaival.
És hát a kedvenceim a flashback-ek voltak: Elliot kisfiúként, a horrorfilmes-ötletszületős rész, illetve az a bizonyos családi utazás! + A második részben a parkos jelenet SPOILER: a pénzégetős átb*szás, óriási! :)
Természetesen most sem csalódtam a zenében, ez kimaradt a kritikából, őrületes tehetséggel nyúlnak az aláfestő darabokhoz, számokhoz, überelik Tarantino-t is e téren.

Mindenképp várom a folytatást, nagyon összetett, bonyolult, zseniális történet, a 3. évad előtt nálam lesz egy nagy dara, hogy jobban összeálljon a kép. :)

icelander - 2016. 10. 05. 23:25

…..valahol már olvastam a párhuzamot, de így az évadértékelőnél mindenképpen meg kell említenem egy nevet aki nekem is kapásból eszembe jutott:
David Lynch

Gavroche - 2016. 10. 05. 23:50

Lehet, hogy én látom rosszul a dolgot, de a Comet című filmje után képtelen vagyok Sam Esmail-re zseniális elmeként gondolni. Akkor már inkább olyan filmkészítőként, aki magát zseniális elmének szeretné gondolni és mindenáron ezt is szeretné láttatni és elhitetni magáról.
Az is tény ugyanakkor, hogy a Mr. Robot óriási minőségi ugrás az említett filmhez képest, viszont a nyilvánvalóan és megkérdőjelezhetetlenül zseniális húzások mellett én valahogy nem tudom nem érezni benne ezt a furcsa Sam Esmail-egotrip-et, aminek nincs más célja csak, hogy minden pillanatban felhívja a figyelmet, hogy itt most éppen egy “zseniális elme” alkot. Ha ezt sikerülne levetkőzni, akkor lehet, hogy előbb-utóbb tényleg zseniális filmkészítővé válna és akkor egyébként lehet, hogy nem a Mr. Robot lesz majd a legjobb dolog Sam Esmail-től a jövőben.

BotondB - 2016. 10. 06. 00:04

Gavroche: Ebben is van valami, szerintem is túltoltak sok mindent de én inkább azt látom, hogy igenis van sok zseniális ötlet ami azért számomra zseniális elmére utal de a megvalósítás sokszor közelébe sem ér annak amit abból az ötletből ki lehetne hozni.
Picit egy Nobel-díjas matematikushoz tudnám hasonlítani aki a legnagyobb problémákat oldja meg, mégis néha alapvető, hétköznapi cselekvéseket sem tud jól elvégezni. Nem akarom leerőszakolni a torkodon persze a véleményem csak szerintem erről mindenképp nagyon érdekes beszélni mert nagyban befolyásolja azt is ahogy a sorozatra nézünk. :)

patrickburnsred - 2016. 10. 06. 00:30

nekem egy erős 8/10 volt ez a 2. évad. egyértelműen tetszett és várom a 3. évadot

bvr - 2016. 10. 06. 02:28

Hát az asszem sokmindent elmond hogy X hét után lett róla évadzáró-kritika… :)

Nekem a végére sem változott a véleményem: Elliot tudathasadásos részei baromi kreatívak – az egy másik kérdés hogy ez érdekelne-e elég embert mondjuk 5 évadon keresztül. Mert jelenleg sajnos olyan érzésem van hogy minden más csak alibiből van, hogy legyen egy érdekes(nek szánt) keret-történet (az első évaddal ez végülis meglett – bár nálam a záró epizódnál már kezdtek gyűlni a figyelmeztető jelek, ezt le is írtam anno), szóval hogy legyen egy keret-történet de csak azért hogy Elliot mégse egy légüres térben “tudathasadjon”. A hackerkedés továbbra is jó (ehhez jó szakértőket válogattak) viszont a jelentősége sokat csökkent az első évadhoz képest. Közben se a Nagy Háttérhatalomban, se abban hogy hogy is néz ki ez a világ az összeomlás után, nem mélyedt el a sorozat annyira hogy komolyan megítélhető legyen (amúgy ez két évad után önmagáról állít ki kritikát…)
Az FBI-szál meg, ezt év közben is többször írtam már, egyenesen siralmas… a nyomozás is, meg a nyomozócsajszi karaktere is (azt meg nem tudom eldönteni hogy Grace Gummer rendezői instrukciók alapján ennyire ütnivaló vagy saját magától… de mindegy is, mert nézni rettenet)
Az meg külön fájdalmas hogy az első évadban olyan okos dolgok voltak (kis apróság, de pl. hogy világvége partyt szerveznek hogy szétszennyezzék a helyszínt idegenek ujjlenyomataival – erre ebben az évadban meg kezdődik az egész a f..societyvel, a szórólapokkal, stb, stb, kár is folytatni)

Geza Kovacs - 2016. 10. 06. 03:25

Az első pár rész az újszerűsége miatt még elment, de aztán már teljesen erőt vett a dadaizmus a sorozaton, és utána már bosszantott, egyre jobban. A vége meg egyenesen használhatatlan lett.

Mivel a 2. évad nem függetleníthető a zseniálisan pörgős 1. évadtól, amire egyedisége miatt a 10/10 se volt igazán megfelelő jellemzés, erde itt most max 5/10 jár.

Mordekai - 2016. 10. 06. 09:11

Nem értem a 2. évadon fanyalgókat. Ez a sorozat úgy jó, ahogy van. Messze a Mr. Robot új epizódjait vártam a legjobban mostanában. Bár a finálé ismét csalódás volt, én végig jól szórakoztam. A stílus, a hangulat, a látvány nagyon adja még mindig, a zenék zseniálisak és a legnagyobb pozitívum, hogy a jeleneteket gyakran nem könnyű értelmezni. Tényleg “nehéz” a cucc, de a megfejtés mindig kárpótol.

Sam Esmail-t azért annyira nagy zseninek ne kiáltsuk ki, Ő egy ügyes osztó, de a kártyalapok már ismerősek régebbi játékokból. Fight CLub (tudathasadásos főhős), Dexter (a monológok, apuka “szelleme”), Breaking Bad (pl. most Darlene túszos szituciója nagyon ismerős volt), Született Gyilkosok (a családi sitcom)… stb.

Na mindegy, én imádom így is. Még Portia Doubleday elb*szott szempilláival is. :)

winnie - 2016. 10. 06. 09:18

Mordekai: de hát láthatóan sokak szerintem nem úgy jó, ahogy van, és itt igazából tényleg nem nagyon érteni azt, hogy mit nem értesz, és ezt nem kötözködésből írom. (egyszerűsítve a dolgot, lehet ember, hogy valaki épp azért nem szerette a szezont, amiért te imádtad. mások vagyunk.)

de tényleg, elég sokan nagyon tisztán kifejtették, hogy mi a bajuk a szezonnal, hogy miért lett kötelezően nézős sorozatból kasza vagy megszokásból nézett. csak a nehézség még nem tesz valamit jóvá.

és mindezt a sorozat minősítése nélkül mondom, de én nagyon jó pro és kontra érveket olvastam, és mindkét oldal meglátásai nagyon jók.

bëiz - 2016. 10. 06. 09:24

Az első 4-5 rész rettenetesen vacak volt. Rendkívül unalmas, sehová sem tartó dolgokkal volt tele. Többször megfordult a fejemben a kasza, de az első évadot nagyon szerettem, így már csak tiszteletből(?) sem akartam kaszálni. Aztán a 6-7-8 eszméletlen nagy csúcspontokat nyújtott, a sorozat legeresőbb epizódjai, fantasztikus 9 és 10/10-es részek egymás után. Ráadásul mázlista is voltam, mert annyira meguntam már az ötödik részre a sorozatot, hogy ez a három rész felhalmozódott, úgyhogy darálnom kellett. Óriási élmény volt! De ezek a szuper részek is kifulladtak: az évad végére megint éreztem a lejtőt, a finálé meg kb. semmitmondó volt végig.

Menjünk sorba a szereplőkön: Angelát nagyon-nagyon untam végig. Szerintem a színésznő sem jó, és a szerepe sem hálás. Akárhányszor képernyőn volt, számolni kezdtem a perceket. Az első évad legerősebb karaktere Tyrell volt, erre dugdosták végig. Nem tartom jó döntések, szívesebben néztem volna őt Angela helyett. Az FBI-os nőt nagyon megkedveltem, szerintem az egyik legerősebb mellékalakja ennek a sorozatnak. Elliot szerintem sem fergeteges a szerepben, egyszerűen csak érdekes a karaktere, ő meg csalódásmentesen hozza a kötelezőt. Mr. Slater ha nem is nagyon, de egy kissé kiemelkedik a gárdából szerintem (ami nem baj, és annyira nem is kirívó).Joanna Wellick valóban jó volt, de keveset kaptunk belőle, azt pedig sohasem sikerült eldöntenem, hogy Philip Price idegesít-e vagy sem. Már amikor éppen elkezdtem kedvelni tenyérbemászó stílusát, amikor mond egy olyat, hogy legszívesebben elkapcsolnám… meg az a slájm a torkán… néha üvöltöttem volna vele, hogy “KRÁKOGJ MÁR #&>#**/{#”

Tele van érdekes karakterekkel ez a sorozat (pl. Whiterose, Tyrell stb.) erre a legszürkébb Angelát tolják a képembe a játékidő több mint felében.

Hiába volt középen nagyon erős, összességében sajnos gyenge az évad. Én nem adok rá 5,5/10-nél többet, mert nagyon csalódott vagyok. :(

Wall-E - 2016. 10. 06. 10:15

“Hát az asszem sokmindent elmond hogy X hét után lett róla évadzáró-kritika… :)”

Ez igazság szerint nem olyan sokatmondó, a Veep-ről hosszú hónapok után lett kritika, pedig gyakorlatilag a legjobb komédiák egyike a tévében, egyszerűen annyi a műsor, hogy ez gyakran így alakul.

Az évad nagyon jó lett, néhol nem volt teljesen érthető, s ez ugye helyenként tudatosnak is tűnt, de épp ez az, amit le kell vetkőzni ilyen sorozatok esetében, nem az a fontos feltétlenül, hogy a történetben pontról pontra mi történik, hanem, hogy a szereplők, a jelenetek, a történések milyen hatást gyakorolnak a nézőre érzelmileg.

sepörd - 2016. 10. 06. 12:05

esős napokon jó nézegetni de igazából egy semmiről nem szóló katyvasz lett, alig emlékszem már valamire az évadból. idén csak a Banshee volt nagyobb csalódás.

szalámi - 2016. 10. 06. 12:33

Jó meglátások, szép kritika.

Mordekai - 2016. 10. 06. 13:48

Aztán megjelenik-e majd, amit írtam, vagy megint bekapcsolt a lvl2 Mordekai-szűrő? :)

eandre - 2016. 10. 06. 15:07

Jelenleg futó sorozatok között még mindig a kedvencen, még ha egy kicsit gyengébb is lett mint az elsö évad. A 7. rész végén lévö csavartól én eldobtam az agyam. Már az a jelenet miatt megérte volna végignézni az évadot. Színészek parádésak föleg Rami Malek. Emmy-nél konkrétan neki szurkoltam legjobban. Szerintem nem hogy jól játszik, de Breaking Bad óta nem láttam ennyire kiemelkedö alakítást. Nekem Portia Doubleday-el sincs semmi bajom nem éreztem hogy kilógna a sorból. SPOILER Az picit fájt hogy Tyrell-t ilyen sokáig hanyagolták, de legalább nagyobbat ütött igy az évadzáró. Második kedvenc karakterem így nagyon örültem hogy él. Meg ahogy a nézöknek is egyértelmüvé tették szintén okos megoldás volt. Az a monológ meg ami a vallásról szólt mehet is az idei legjobb sorozatos idézetei közé. Én természetesen maradok a 3. évadra is. Ha értékelnem kell 10/10 még mindig.

winnie - 2016. 10. 06. 16:05

Mordekai: bocs, ma napközben sajtóvetítésen voltam, nem tudtam nézni a szűrőt, teszem vissza azonnal.

Mordekai - 2016. 10. 06. 16:05

@winnie:

A negatív vélemények többnyire arról szólnak, hogy az évad eleje unalmas volt, vagy nem az ő kedvenc karakterük szerepelt többet, vagy arról, hogy a történet nem úgy alakult, ahogy kellett volna.

Szerintem az évad eleje is rendben volt, Elliot “underground”, Darlene szervez, Angela egyre mélyebben beépül stb. Ez így egy lassú alapozáshoz tökéletes. A szerepeltetés egyensúlya is rendben volt. Színészileg mindenki jó, még a darknet(?)-es feka sem lógott ki annyira, pedig nem egy színészóriás. Elliot eltűnt egy időre, de minél tovább ült a kispadon a főszereplő, annál jobban ütött a visszatérése.

A négy részen át felépített, remekül megkoreografált sakkozós jelenetet kétszer néztem meg. Egy kis érdekesség:

https://sakk.chess.com/forum/view/general/chess-games-in-tv-show-mr-robot

A történetről annyit, hogy ha Esmail úr nem blöfföl, akkor tényleg 4-5 évadra van muníció és akkor még tényleg sokáig tartogathatja azt a pillanatot, amikor a kör bezárul. Gondolom a csalódottak nagy része több akciót várt, de én kifejezetten szeretem az olyan sorozatévadokat, ahol már kész karakterek vannak, de még jobban mélyül minden.

Mondjuk van egy dolog, amiben kicsit vékony a Mr. Robot. Valahogy nem jön át, hogy milyen hatással is volt a világra a nagy akció első fázisa. Több ilyen híradós montázs, vagy utcai jelenet kellene. Ezért volt kicsit béna az 1. évad fináléja is.

peeeety - 2016. 10. 06. 19:45

Valóban jól szól a kritika. Nagyon kell figyelni mindenre és hangulatilag is tényleg maximum a Leftovers szintjéhez lehet hasonítani, de ennek ellenére nem szívott be sajnos.
Végignéztem és érdekel mire jut, merre megy a harmadik évad, de kicsit más a szájíz. Azt viszont a készítő javára írom, hogy szerintem tudja mit akar és ez azt jelenti, hogy nem fogja elszúrni a befejezést. Nekem úgy tűnik, hogy határozott koncepciója van és most játszik a nézővel, de a végén minden egyértelmű lesz majd.

Pipacs - 2016. 10. 06. 19:59

“ha Esmail úr nem blöfföl, akkor tényleg 4-5 évadra van muníció és akkor még tényleg sokáig tartogathatja azt a pillanatot, amikor a kör bezárul”

Ehhez az is kell, hogy erre lehetősége is legyen. Egyelőre csak a 3. évad tűnik biztosnak. Én az elégedett nézők körébe tartozom, ami ezt a 2. évadot illeti, de ajánlom neki, hogy a következő durranjon akkorát, mint az 1. szezon, különben nagy sz*rban leszünk, ő és mi is…

Pipacs - 2016. 10. 06. 20:00

Upsz, winnie, bedarált a szűrő…

Vitalea - 2016. 10. 06. 21:39

Hányszor volt a hét idézete a Mr. Robotból?
Rengeteg zseniális gondolat és szöveg volt ebben az évadban. Sokkal epikusabb volt, mint az előző és szerintem sokaknak ez a változás volt nagyon zavaró. Korábban Elliotot figyeltük kívülről, de most a fejében lévő hangokat követtük és azok meséltek. Sokat.
Én szerettem ezt az évadot is. Elgondolkodtatóbb lett és szerintem nem hagyott válasz nélkül, csak nem kapkodta el a válaszokat. Képes volt részeken át elengedni egy szálat, nem azt vitte tovább amit az ember legjobban tudni akart, így aki hajlamos rá, az tippmixelt a fejében és/vagy a kibeszélőben. Nincs hiányérzetem, mert vannak válaszok,a második évad puzzle-je is összeállt szerintem és most is érdekes a nagyobb kép.

Andris - 2016. 10. 06. 22:45

Nagyon régóta várom ezt a kritikát, de ha meg ilyeneket írsz akkor szívesen varok többet is. Nagyon tetszett. Nem azt mondom hogy mindenben egyetértek de mindenképp nagyom jo kritika volt.

Én eleve utalom hetiben nézni a sorozataimat mert ugy sosem jon at a teljes sorozat plusz a fele eseményt elfelejtem aztan meg nezek értetlenül hogy most mi es miért történik, de sajnos nem bírtam ki idén, mert tavaly nagyon megszerettem a sorozatot. Hat most is sokat elvett ez az elmenybol :/

Szerintem rengeteg hatásos mondat/jelenet/feljelenet/otlet stb. volt idén is, nekem az egyik kedvencem azok a jelenetek amikor az FBI-os nyomozono beszel azzal az Amazonos felmesterseges intelliganciaval. Kicsit a ‘Her’ című filmre emlékeztetett, es itt is sikerült jol átadni hogy magányában mennyire a technikával próbálja kitölteni az urt az ember. Illetve persze a vallásról szolo kirohanás is nagyon tetszett, meg sok mas, de nem sorolom fel.

Ami nagyon bant az az, hogy szerintem ebben az évadban most nagyon elrontottak mindent azzal, hogy túlságosan ragaszkodtak ahhoz, hogy nagyon hatásosakat “ussenek”. Ez teljesen elrontotta a zaro epizódot. Tehát ez, hogy egy evádon keresztül húzzák a nezo agyat hogy na itt lesz egy akkora esemény hogy lefordulsz a szekedrol (stage 2), aztan kiderül hogy “csak” annyi hogy felrobbantanak egy epuletet… Mármint félreértés ne essek nem az esemény mibenlete zavar, hanem az hogy ez igy kiderül, de csak ennyi aztan egyrészt meg sem történik (amit meg megertek mert kell valami a következő evadra is), másrészt pedig ez igy annyira sovány. Az első evádban az volt a jo, hogy sokkal kacifántosabb, kacskaringósabb utakon volt mindez kivitelezve, minden osszefugott mindennel, es minden egy pontban teljesedett ki a nezo fele es akkor volt a nagy bumm, hogy te jo eg tényleg. De itt meg csak annyit tettek meg hogy neha neha, a vege fele egyre gyakrabban elhintettek hogy stage 2, aztan az is kiderült hogy azt igazából Elliot alkotta. Es próbálták errol elterelni a figyelmet azzal, hogy na vajon Tyrell tényleg el e. Es igy maradt annyi izgalom faktorral biro cliffhanger, hogy na akkor most mi lett Eliottal, de ennyi. Az E corpos szál igy kb mehet a kukába szerintem mert semmi jelentősége nincsen, mivel a készítők maguk nem foglalkoztak vele (eleget).

A szereplokrol kar beszélni szerintem ilyen kommentkritikakban az egész ugy szubjektív ahogy van. Tehát en Angela jeleneteit végig aludtam (nehol szo szerint, kivéve a hackerkedest), mert eleve egy ellenszenves jelenség, de Elliotrol meg nem fogom meglátni hogy max jol játszott volna mivel ugy érzem, hogy kiválóan játszik. Persze nem azt mondom hogy vakon latom oket ezért nem vezem eszre a pozitivumot/negativumot egy egy karakterrel illetve színésszel kapcsolatban, de a kritika mufajaban szerintem ez a resz a legszubjektívebb (ez csak személyes velemeny).

Szerintem a csalodottsagomban az is benne van, hogy tavaly ez nagyon újat hozott, most meg mar ugy néztem hogy tudtam mit varjak, de teny, hogy sajnos kicsit elrontottak par dolgot. Hat remélem hogy a következő evad is lesz legalabb ilyen jo mint ez, az mar nyert ügy. En mindenképpen maradok, es szerintem sokan akik kaszaltak idén, nem azért kaszaltak mert rossz ez az evad, hanem azért mert a tavalyi évad sokkal inkább keltette egy akció sorozat (pl rögtön a nyitó jelenet, na engem ott vettek meg kilora) erzeset mint az idei, es most megmutatta idén a sorozat, hogy bizony ez elsősorban egy elvont, gondolkozós (karakter)drama mintsem egy porgos akcio, es igy sok első evadot kedvelo nezo jött ra hogy nem ezt keresi.

Egyébként simán lehetne hosszabb időt kihagyni ket évad között, szerintem jot tenne a sorozatnak, jobban átgondolt lenne, valahogy ugy ereztem iden hogy egy evaddal készültek (amit nagyon szépen ki is dolgoztak), aztan mar az az után jovo történet nem lett ennyire kidolgozva. Amennyiben van az előző sejtesemben/erzesemben nemi igazság, en azt mondom, hogy akkor neveznem Sam Esmailt zseninek, ha az egész tortenetet ugy kidolgozta volna mint az első evadot (lasd: G. R. R. Martin ~sort of).

Megegyszer gratulálok ehhez a kritikához, meg sok ilyet!

ui.: Elnézést, telefonról írtam mar, azért lett ilyen szép :”D

Ufó Pista - 2016. 10. 10. 22:29

Első évad végén kaszáltam örökre, mert szvsz totális hülyeséget húztak a készítők a fináléval.

KyloRen - 2016. 10. 12. 10:55

“azért nem tetszett nekik mert pörgős akciót vártak”

Nem.

bëiz - 2016. 10. 15. 11:54

Kylo: +1

m76 - 2016. 10. 16. 00:37

Én csak most fejeztem be az évad nézését. Nem azért mert nem ment, hanem el sem kedztem, csak néhány nappal ezelőtt.

Előre leszögezem, én ki nem állhatom ha az olyan történetvezetést amikor mindent egy csavarnak rendelnek alá. És sajnos itt is arról volt szó. Így az évad első fele, legalábbis ami Eliott-ra vonatkozó részeket illleti értékelhetetlenek számomra.

Néhány párhuzamot megmagyaráztak, majd a többit a levőgen lógva hagyták, értelmetlenül lógva.

Erről a videójátékok világából tudok hasonló példát mondani. A Bioshock Infinite története is hasonló módon volt felépítve, azzal a különbséggel, hogy ott az egész elejétől a végéig a csavarnak volt alárendelve, így ott az egész értelmetlenné vált számomra. Mondanom sem kell gyűlöltem az egészet amikor megtudtam a csavart.

Ez a helyzet a Mr. Robot-al is. Ami az évad második felét illeti ott is az elliot körüli jelenetek tetszettek a legkevésbé. Én úgy éreztem átestek a túl oldalra. Az első évad során tökéletesen lavíroztak az elmebetegség és a zsenialitás határán vele. Ebben az évadban már nyoma sem volt a zsenialitásnak. Mindössze egy skizofrén elmebeteg volt a képernyőn egész végig. Ez is levont az egésznek az értékéből.

Ami a mentsvára a sorozatnak, hogy az egyéb szálak elég jól sikerültek. Bár abban egyetértek, hogy DiPiero karakterét elbaltázták a klisékkel, de még így is messze jobban élveztem az ő történetét mint Eliott-ét.

Amivel nem értek egyet, az hogy Portia Doubleday nekem nem tűnt annyira gyengének. Sőt számomra kimondottan jónak tűnt, különösképpen a fekete szobás jelenetnél. Számomra az volt az egész évad legelgondolkodtatóbb része.

A Phillip Price-ot alakító színész remekül hozza azt a karaktert, de ezt már a Rubicon során is megmutatta, ahol nagyon hasonló karaktere volt.

Joanna Wellick szerintem is remek volt, nem is tudom hogy lehetne jellemezni. A T-X.

Még annyit fűznék hozzá, hogy a post kredits jelenet gondolom azt jelenti amit gondolok. Ez esetben annyit tennék hozzá, hogy mobley-ért nem kár, elfuserálták a karaktert a logikátlan nyávogással, és amatőr húzásokkal. Egyszerűen számomra lealacsonyították egy ütődött alufóliaviselővé.

Összegezve:

Volt 1-1 momentum ami tényleg zseniális volt az évadban, de ezek tényleg csak azok voltak, néhány jelenet, semmi több.

Így nagyon nehéz osztályozni is. Az Elliot-os részekre 3/10-nél többet nem adnék. A többi viszont 8/10 is lehetne akár.

holloway - 2016. 10. 16. 19:48

borzalmas kritika mint az egész junkie. fogalmatok sincs az írásról és semmi érzéketek sincs. ha nem megy tessék elvégezni egy esztétika szakot mielőtt írni kezdtek. semmi értelme elolvasni amit írtok, számtalanszor megfogadtam.
az egész blogban a legtalálóbb dolog a neve. sorozatjunkie. tényleg azok vagytok, junkiek. mindent betoltok magatokba, de tényleg minden szart és csak nem tudjátok feldolgozni, fogalmatok sincs arról amit láttok. de nem számít, nem is érdekel benneteket, csak az h minél több mindent megnézzetek.

King Kenny - 2016. 10. 16. 21:00

holloway: Ne csak fröcsögj, írj normális érveket (te mit láttál bele a Mr. Robotba?), hogy miért szar minden itt szerinted, vagy linkelj egy példát, hogy te milyen kritikákat írsz. Mert így nem hiszem hogy bárki komolyan fog venni.
Amúgy a junkie-ra hobbiból írnak. Sztem a többségnek van emellett más munkája, nem ebből élnek meg mint az amerikai, angol szaklapok írói. Eszerint is kéne viszonyulnod hozzájuk. Ergo annak is örülnöd kéne, hogy van egy ilyen felület, ahol a kedvenc sorozataidat kibeszélheted.

Pipacs - 2016. 10. 16. 22:07

holloway:

1. “tessék elvégezni egy esztétika szakot mielőtt írni kezdtek”

Tessék elvégezni az általános iskolás nyelvtant, mielőtt írsz valahová.

2. Ha most ezzel a kedves hozzászólással te magad is kritikát óhajtottál megfogalmazni, akkor eszerint számodra a kritika egyenlő a szardobálással? Mert akkor ezen az oldalon valóban rosszul végzik a “kritikusok” a dolgukat…:P

BotondB - 2016. 10. 16. 23:37

holloway: arra amit írok egész nyugodtan mondhatsz amit akarsz, egyrészt bírom a kritikát mivel tudom hogy nem értek hozzá igazán csak próbálok valami jó írást összedobni mint szerintem itt a vendégírók nagy része, aztán vagy sikerül vagy nem. Másrészt az ilyen stílusban megfogalmazott véleményt, pláne ha mindenféle konkrétumtól mentes, nehezebb komolyan venni, mint félvállról.
De amit az oldalról, és az itteni közösségről írtál az mondhatni felháborít. Ez a két ember a semmiből egy olyan oldalt, és ahhoz olyan közösséget hozott össze az évek, s már több mint egy évtized alatt, hogy ide még úgy is öröm tartozni, hogy 1-2 kivétellel senkit nem ismerek személyesen, az igazi nevüket se tudom. De szakértelem van (igenis van, ha nem is részemről, de az alapítók részéről mindenképp), érdekes beszélgetések vannak, rengeteg beleölt munkájuk, és hatalmas szeretet a sorozatok és az oldal olvasóinak irányába.
Úgyhogy ami az írást illeti várom a konkrét javaslatokat, kritikus pontokat, már ha született meg ilyesmi a fejedben, ami meg az oldalról mondottakat…azzal igazából csak magadat minősítetted.

m76 - 2016. 10. 17. 18:43

holloway: Szerintem tartsd magad a fogadalmadhoz. De méginkább fogadd meg hogy nem is szólsz hozzá semmihez.
Ha magadat akarod lejáratni akkor viszont csak így tovább, gratula. Jó úton haladsz a pöcegödör felé.

Snoopyzit30 - 2016. 10. 19. 14:52

Én köszönöm a kritikát, jó hogy van évadvégi kibeszélő. A trollokkal meg nem kell törődni.

Az évad bár kicsit hullámvasút volt, nekem bejött, én biztosan maradok a 3. évadra is. Sokan kiemelték, hogy az Angelát játszó színésznő alakítása gyenge volt, én itt pont az ellenvéleményt képviselem. Nagyon bírom a karakterét, talán még jobb is volt, mint az előző évadban volt. Az FBI-os nyomozónő volt számomra hiteltelen és irritáló, minden jelenetben meg tudtam volna ütni :-P Érdekes volt elolvasni a kommenteket itt is és az évadkibeszélőben is, ez is hozzáad valami pluszt az egészhez a sok féle vélemény a sok féle értelmezés.

8/10

NatoLocator - 2016. 10. 20. 23:50

Meglepődtem én is, h miért húzzák le többen Portia alakítását, nekem ő volt a leghitelesebb az egész gárdában, élvezetes volt minden jelenete…

Crystal - 2016. 10. 23. 00:03

Szerintem is, engem pont, hogy Rami Malek idegesít egyre jobban, de igazából Slater és Carly Chaikin sincsenek sokkal lemaradva :D

newline - 2016. 11. 01. 18:14

Jó kritika, köszönöm!
Szerintem Angela karaktere volt ami vitte a sorozatot a hátán. Amikor énekelte a Tears for Feras dalát, az volt a legjobb jelenet, rögtön Ellis regényei jutottak az eszembe. A nő aki alárendeli magát A cégnek, hogy több legyen mint a közeg amiből jön, de nem lesz több csak magányosabb, amire rímel DiPierro masztizós jelenete. Hiába a nagy és magasságos cél, egyedül vannak. Üresség.
Jó volt még Elliot Istent megkérdőjelező jelenete is.
Igen, azt szerettem volna, ha megmarad a társadalomkritika az első évadból, mert nem estek át vele az önparódia oldalára.
Öncélúnak éreztem a skizofréniának ennyi részen át való taglalását, az ambíciók elhalványultak, mintha túl sokat szeretett volna Esmail.
Nem volt súlytalanság érzésetek? Vagy legalábbis rétestészta? :)

Cooper - 2016. 11. 04. 23:02

Az első évad is több sorozatból és filmből nyúlt le, a másodikkal már a Twin Peaks-et is behozta a képbe. A Fight Club eddig is itt volt, de most már egy konkrét jelenetet is lenyúltak. Már csak az kellett volna, ha a végén az épület is összedől és ők az ablakból végignézik.
Amilyen jó volt az első évad, annyira rossz volt a második.
Nekem olyannak tűnik ez az egész, mint akik kitaláltak (és nyúltak) valamit, ami elég volt egy évadra (többé-kevésbé), majd mivel fogalmuk sem volt, hogy hogyan tovább, a sok agyalásból a legnagyobb baromságokat tették bele, amiről azt hitték, hogy “húú ez mekkora lesz!”
De nem lett.
Volt néhány pont, amikor azt hittem, hogy végre sínen vagyunk, de nagyon hamar el is múlt.
Sok karakter is inkább idegesítő lett, mint érdekes, és sajnos ez alól a főszereplő sem kivétel és ez sok mindent elmond erről az évadról.
Csalódás.

Reeka - 2016. 11. 25. 18:00

Nekem baromira tetszett ez az évad, sőt még jobban is mint az első… egyben néztem meg az évadot, szerintem emiatt is. Jó lett volna az első évadot előtte még egyszer megnézni…Más volt ez a második évad, igen, de semmiképp rosszabb mint az első.

Reeka - 2016. 11. 25. 18:03

*szóval semmiképpen nem rosszabb, ezt szerettem volna írni.

justy - 2016. 12. 27. 08:00

Ledaráltam az amazon prime-on, ha már ingyen volt. Eljutottam odáig, hogy már kaparom a falat, amikor valamelyik női karakter kerül a képernyőre. Ráadásul itt a második évadban Angela volt állandóan az arcunkba tolva, amikor egyáltalán nem érdekelt eddig sem a karaktere, s most sem. A második évad első pár része után annyira unatkoztam már, hogy kedvem támadt kimenni s hóembert gyúrni sárból…aztán a közepe jó volt, s amiatt kitartottam a végéig valahogy. Na de ezért a zárásért kár volt. Szóval részemről ennyi volt. Kiszálltam. Azért a Sense8-t még így is bucira veri.

Curacao86 - 2017. 02. 04. 19:39

Ez qrva unalmas és kib@szottul idegesítővé vált a srác. Nem tudom mi a szar “isteníti”, magasztalják ezt a fost!

Sokat akartak, de olyanba kezdtek bele, amit em tudtak elég jól becsomagolni és drámával fűszerezve eladni!!!

Az S02E01-02 dupla epizód alatt konkrétan halálra untam magam, és a “szó szerint semmi nem történik” is túl sok! Nem is folytatom tovább!

SPOILER!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Értem, hogy skizo a csávó, meg küzd ezzel és stb., de ne próbáljuk már meg ezt az egészet valami magasztos formába becsomagolva eladni, mikor egy nagy nulla!!!

Nem vagy informatikai zseni és tudom, hogy abban semmi izgalom, ha valaki ül a gép előtt és a monitoron látjuk a “program kódokat”, de ez már kb. az HBO-s Híradósok unalmával ér fel.

winnie - 2017. 02. 04. 21:02

“az HBO-s Híradósok unalmával ér fel.”

á, az de zseniális volt. hiányzik:(

Nanana - 2017. 03. 30. 20:08

Először kis javítás. Eliott nem skizofrén, multiplex személyiségzavaros. Szerintem is más volt az évad, viszont nekem tetszett, hogy Eliott jobban bevonta a közönséget, köteléket alakított ki. Tesója karaktere nekem annyira nem jött át, Angela gyenesen irritált, pedig a karaktere jól van megírva, de Portia D. elég gyenge színész számomra itt. Mr. Robot nagyon bejött ebben az évadban, viszont az elsőben zavart. Tyrell jó karakter, nekem kevés volt belőle. Az asszonya viszont nagyon kiszámítható, amilyen izgalmas karakternek láttam, akkora unalom volt. A misztikuma eltűnt. A pufi meg az iszlám csaj unalmas. Azt hittem jelentősebbek lesznek. (nevüket sem tudom megjegyezni, annyira érdektelenek maradtak) Az FBI-os csaj stílusosan kezdte, de ő is unalmassá vált. A történet folytatódott, de nem lett felépítve. White rose karaktere meg eleinte meglepett, érdekes volt, aztán ellaposodott számomra szintén. Eliott, Mr. Robot, Tyrell és Price karaktere, monológjai tetszettek, a többi erőltetett volt. Az első évad 10/10 a második évad pedig fele annyira tetszett összeségében, a sok unalmas percek miatt. 5/10 Remélem a 3. Évadban Eliott ugyanúgy bevonja a nézőt, de kevesebb vontatás lesz. A legjobban abban reménykedem, hogy Angelát játszó nőt lecserélik egy színésznőre. 22 rész alatt nem láttam tőle színészi játékot. Társadalom kritika is alap, ami már elvárássá vált nálam és sok tartalmas pillanatot várok. A cikk jól lett megírva, trollokkal ne foglakozzatok.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz