login |

Pilot-mustra: Kim’s Convenience – 1×01

2016. 11. 23. 21:48 - Írta: winnie

2 hozzászólás | kategória: Kanada odavág, kritika, pilot-mustra,

– How many times do I have to tell you, Appa? Japanese people aren’t the only ones driving Japanese cars.
– Janet, 1910, Japan attack Korea. You buy Japanese, you is guilty by associationship.
– What about your Canon SLR camera?
– Appa get half price.
– Your money still went to Japan.
– Half price, I rip off Japan.

Már eleve kanadai sorozatokkal is keveset foglalkozunk, de azt kifejezetten sajnálom, hogy a kanadai komédiáknak minimális itthon a hype-ja, sőt, eleve az ismertsége is. Pedig amikor olyan darabokkal találkozunk az elmúlt években, mint a 18 To Life, a Seed vagy a Schitt’s Creek, akkor azért elgondolkodik az ember, hogy mi ennek az oka. A hazai nézők zöme úgysem tudná, hogy mi az adott sorozat nemzetisége.

KIM’S CONVENIENCE – 1×01 – 7/10

kims-convenience-1

A Kim’s Convenience is egy olyan sorozat, amit a sztorijával lehetetlen lenne eladni. Egy boltosról és családjáról szól. Ennyi. Szóval egyszerre munkahelyi (jönnek a vevők) és családi a felállás (jönnek a magánéletbeli, de nem szappanos konfliktusok). Ja, nyilván annyit még érdemes hozzátenni, hogy koreai származásúak a kiemelt karakterek.

Maradi és vaskalapos apu (zseniális), simulékony, behízelgő anyu (zseniális), a családtól elköltöző, dolgozó fiú (elsőre semmi extra) és némiképp lázadó, de még tanuló fiatal felnőtt lány (rém aranyos, álmodozó és pukkancs, aki remek ellenpólusa régi időkből itt ragadt szüleinek) – ebben sincs semmi extra, de a pilot első perceiben, egy vevő fogadása köré írt jelenet nagyjából felvázolja, hogy nem óvatos humorra kell számítanunk.

kims-convenience-4

A sorozat érdekessége, hogy egy elég nagy sikerű színdarab alapján készült, nyilván annak alaphelyzetét, karaktereit és egyes szituációt veszi át, a tipikusan epizodikus sztorik mellé még egy személyes vonalon jelen lévő átívelést is kapunk. És érződik a sorozaton, már eleve azon, hogy nem felületes, hanem mélyebb, hogy nemcsak a poénokra fog rámenni, megágyaznak későbbi, drámaibb pillanatoknak.

Ami meglepett (egyesek tuti, hogy offenzívnek tekintenék), hogy a koreai karakterek, főleg a szülők, de az idősebb vendégszereplők is, nagyon koreai akcentussal beszélnek, már-már eltúlzottan. Ez, amellett, hogy az érthetőséget olykor akadályozza, furcsa módon határtalanul viccessé is teszi az egészet, még akkor is, ha szörnyen sztereotíp az ábrázolás – erre szokás rásütni, hogy rasszista. (Nyilván ez is volt a cél, és a készítők részéről nincs benne semmi rosszindulat – rém fura volt a színészek normál beszédével hallgatni interjúkat.)

kims-convenience-2

Mondom, a komédia stílusa pár perc után belőhető, nekem kell 20 percet “pazarolni rá”, hamar kiderül róla, hogy mennyire jön be ez a nagyon karaktercentrikus humor a nézőnek. Nekem nagyon, az elején nyilván csak az apa karaktere tetszett feltétlen nélkül, de a többiek is elég hamar bevágódtak nálam, bár ahogy a kanadaiaknál szokás, egy mellékszereplő, a fiú neurotikus főnöke viszi a prímet, akinek minden momentuma zseniális.

2 hozzászólás Ne habozz!

Flanker - 2016. 11. 23. 22:04

Tessék bepróbálni a Little Mosque on the Prarie-t, 24 rajongóknak különösen, ha már kanadai vígjáték :)

lalakov - 2016. 11. 24. 07:10

Nézem, nagyon tetszik. :)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz