Pilot-mustra: Michael: Every Day – 2×01
1 hozzászólás | kategória: Kanada odavág, kritika, pilot-mustra, Michael: Every Day
Wow. Even after five years I feel like I’m the only patient.
Második évad és mégis pilot? Igen. Nem tudom, hogy van-e olyan olvasó, aki látta 2011-ben a Michael: Tuesdays and Thursdays című kanadai komédiát, de ha igen, akkor ő valamennyire vághatja, hogy miről van szó. Ugyanis a Michael: Every Day annak a folytatása – az eredeti kaszája után valamiért most fel lett élesztve ez a pszichiáteres/pácienses sorozat.
MICHAEL: EVERY DAY – 2×01-02 – 6/10
Rögtön két rész jött ki múlt héten, és erre szükség is volt, hiszen a 2×01 csak arra szolgált, hogy az egykoron egymással terapeuta/páciens-viszonyban lévő duót (akik a régi cím alapján keddenként és csütörtökönként találkoztak) egymás mellé tereljék, a valódi sorozat csak a második 20 percben kezdődött el, amikor is egymásra talált a két régi ismerős, hogy ezúttal minden nap beszélgessenek, mert szorítja Michael-t az idő.
A Michael: Every Day afféle vicces In Treatment-nek (azaz Terápiának) is felfogható, hiszen a részek egy jelentősebb részét a rendelőben töltjük beszélgetéssel, ráadásul a (nem túl jó) pszichiáter is jár egy pszichiáterhez, ugyanis elég durva depresszió gyötri, aminek épp egykor volt betege feltűnése vethet véget. (Szegény Michael kilábalni látszott a bajaiból, amikor egy utazás előtt pánikrohamot kapott a reptéren.)
Persze mivel nemcsak egy helyszínes és két szereplős a sorozat, ezért a fenti összehasonlítás csak részben állja meg a helyét, sőt, Michael terápiája hiszem, hogy nem is lenne elegendő ahhoz, hogy eladja a sorozatot, így (nyilván a régi sorozatból) visszatérő szereplőkkel beleleshetünk mindkét főkarakter magánéletébe is.
Összességében kellemesen awkward (ööö, fura, feszengős) a végeredmény, nem visszafogott, a durvább és harsányabb poénoktól sem riad vissza. Nyilván a 2×02 sokkal jobban tetszett, elég sok infót közölt a karakterekről nekem, mint új nézőnek, bár azt sajnálom, hogy Matt Watts (ő a páciens) karakterének személyisége egyelőre részben még mindig talány. Cserébe Bob Martin nagyon él annak ellenére, hogy az évad elején már megölt valakit, majd a lakását is sikeresen felgyújtotta.
Azt mondjuk egyelőre nem érzem, hogy mennyire lesz nézős, de korrekt volt a kezdés, és ha egy fokkal jobban bejöttek volna a mellékszereplők (talán csak a titkárnő volt, aki tetszett), akkor nem lenne gond a végső ítéletemmel.
1 hozzászólás Ne habozz!
Megnéztem az első két részt, de még nem sikerült döntenem, még nekem is kicsit szokni kell a szereplőket.
Ide írd
Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>
Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz