login |

Pilot: Rise

2018. 03. 16. 14:44 - Írta: human

1 hozzászólás | kategória: 2017/18, kritika, pilot-mustra,

Bár winnie már írt tegnap az új NBC-sorozatról, de nagy Friday Night Lights-rajongóként csak hozzátennék pár gondolatot, meg bólintanék pár elhangzottra röviden.

A történet tényleg annyi, hogy egy viszonylag lepukkant kisváros, ahol eddig csak a foci volt a minden, és a kiugrási lehetőség a helyi fiatalok számára egy-egy ösztöndíjjal, sőt, pár felnőttnek is a boldogulást jelentette. Erre feltűnik egy a hivatásában kiégett tanár, hogy át akarja venni a színjátszókört, és nem mellesleg egy ellentmondásos musicalt előadatni a fiatalokkal.

Most jöhet valamennyire a “de” és a Friday Night Lights-os múlt. Mivel ez a pilot bár gyengébb volt azon sorozat legelső részénél, viszont hasonlóan egy filmes klisét daráltak le itt is villámgyorsan. Most jöhet ami utána van? Avagy a bizakodók közé kell állnom, mert egy Jason Katims-sorozatnál nem döntenék a legelső rész alapján.

Azt el kell ismernem, hogy ezúttal a karakterek mellé mentek. Nem látszik rögtön egy Coah Taylor, Tim Riggins vagy egy Matt Saracen. Persze az underdog felállás megvan, hiszen a helyiek többsége azt akarja, hogy minden a fociba menjen, ne a színjátszó körbe, és ez katarzist hozhat az évad végére, de…. a pilotba ebből semmi nem jutott.

Konkrétan úgy érzem, hogy az egészet teljesen a “mindenki ismeri ezeket az alapokat” felállásra húzták fel. Pont ezért fog az utolsó percekben ujjongani a néző szerintük. A gond, hogy ez nem így működik. Legalább valakit ki kellett volna jobban emelni. Vagyis inkább úgy mondom, hogy Josh Radnor karakterét kellett volna jobban kiemelni.

Radnor színészetét most nem is jellemezném, mert egyszerűen kimaradtak a küldetéstudatát megalapozó pillanatok. Tényleg nem érezni, miért nem elég neki a sima tanítás, miért akarja felrázni és inspirálni a helyieket, jelentsen az gyereket vagy felnőttet, egy előremutató musicallel.

Arról nem is beszélve, visszatérve az alapozásokra, hogy nem értettem a világításért felelős srác problémáját minek kellett már most behozni. Vagy a főszereplő lányét ennyire felületesen ellőni az első részben. Vagy… – és ez probléma, hogy még tudnám sorolni. Pluszban ott van, hogy a felnőttek számára a Friday Night Lights-ban az egyik legüdítőbb dolog Coach Taylor egészséges családi élete volt. A Rise-ben viszont már most ott a méreg, méghozzá egy gyengébb színész vállára helyezve.

Nyilván kap még esélyt bőven Katims miatt, de pontozásilag nem tudok én sem 6/10 fölé menni. Sőt, még ez is kicsit pozitív a részemről.

1 hozzászólás Ne habozz!

Sigismundus - 2018. 03. 16. 19:14

Jó a hasonlításod az FNL-el.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz