login |

Chicago PD: vége az 5. évadnak – írta Sue

2018. 05. 17. 13:03 - Írta: vendegblogger

2 hozzászólás | kategória: 2017/18 finálék, kritika,

Ez a nap is elérkezett: már az ötödik évadot zárjuk a chicagói rendőröknél. Összességében azt kell mondanom, hogy a szezon jobban tetszett, mint amire számítottam ősszel. Az más kérdés, hogy akkor éppen nem voltam a legesleglelkesebb állapotomban, vagyis elérni, hogy pozitívabb legyen a mérleg, mint egy éve, nem volt akkora kihívás.

Ami alapvetően ehhez vezetett az nem volt más, mint hogy karakterek hangsúlyossá válása az évad egyes részeiben kiegyensúlyozottabb volt, mint tavaly. Viszont nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy a szereplők számának növelése ilyen értelemben éreztette hatását, mert sokkal kevesebb figyelem jutott egyesével a karaktereknek. Ugye, milyen fura ez a kettősség?

A tovább mögött folytatom spoilerekkel.

Zanzásítva: Halsteadnek meggyűlik a baja munka-magánélet kérdéssel, Atwater eltűnt egy rész erejéig, aggódhattunk egy kicsit Trudy-ért a márciusi, tűzoltókkal közös crossoveres történetben, picit többet megtudtunk Upton múltjával kapcsolatosan, Antoniót elcsábította és kihasználta egy Chicagóban vendégeskedő nyomozónő, Voight tisztaságának kérdése pedig állandóan lebegtetve átszőtte az évadot.

Ez utóbbi kapcsán érdekes volt látni, hogy Wood szépen a maga oldalára állítja Ruzeket, aki egy darabig működik is, mint a besúgója, de Voight rájön erre, s olyan fejmosást rendez, hogy Ruzek végül a csapat oldalára áll, mintegy cserbenhagyva Woodot. Aki ezután Olinskyre száll rá. Wood célja ugyanis egyértelműen Voight börtönbe juttatása, amiért a 3. évad végén megölte fia gyilkosát, s ehhez Al-en keresztül látja a megfelelő utat.

Az idei évad zárása nem 100%-ban illett az egy éve megállapított sormintába, amely szerint Voightnak kellett volna a középpontban lennie. Azért mondom, hogy nem volt 100%, mert bár egyértelműen az ő korábbi „rosszasága” okozta a bajokat, attól még az Elias Koteas által alakított Olinsky is erősen ott volt ebben a fókuszban – még ha nem is teljes fizikai valójában.

Miután Wood mesterkedésének köszönhetően Olinskyt letartóztatták, majd bűnösnek mondták ki Bingham, azaz Voight fiának gyilkosának megölésében, s börtönbe kerül, már sejthető volt, hogy egy karaktertől búcsút kell vennünk a végén. Voight mindent megtett, még azt is bevállalta, hogy vallomást tegyen Woodnak, amikor érkezett a telefon: a régi barátot és kollégát megkéselték a börtönben.

Nem volt kérdés, hogy itt el fog szakadni a cérna többek esetében, és a csapatot nagyon meg fogja viselni Al halála, de a „végeredmény” nem lepett meg: Antonio számára ismételten problémát okoznak Voight sajátos módszerei, nem ért egyet főnöke minden tettével, s ezzel a lojalitása is megkérdőjeleződik. Mindez tulajdonképpen nyitva is marad a következő évad számára. Voight gondoskodik arról, hogy Wood egy tanú megvesztegetése miatt a belső ellenőrzés látóterébe kerüljön, elintézi azt, aki megölette a barátját.

Fontos alapgondolatokat mondatnak ki a rész végén Voighttal az írók: „I’m not dirty. I don’t hurt innocent people. I never did. I never will.” és „The difference between dirty and necessary.” Ezzel a gondolatsorral Voight gyakorlatilag legalizálja a komplett tevékenységét, amit eddig bemutatott. És gyaníthatjuk, hogy ezután is ezek mentén fog cselekedni, hogy megvédje az ártatlanokat. (És akiket szeret.)

Ugyanakkor egyértelművé vált számára, hogy ez a fajta értelmezése a törvényességnek hatással van a vele dolgozók életére is, hiszen elvesztett egy barátot, aki messzemenőkig hű volt hozzá – olyannyira, hogy bevállalta a börtönt is helyette, s az életével fizetett ezért a barátságért.

Kíváncsian várom, hogy hosszú távon a csapat hogyan fogja feldolgozni a történteket, s Voight hogyan fog megküzdeni azzal, hogy a legjobb barátja gyakorlatilag meghalt helyette-érte. Ráadásul mivel szemtanúk is voltak, akik látták, amint megöli a fegyvertelen felbujtót, ezzel egy lehetséges érdekes szálat lengetnek be a következő évadot illetően.

Részemről R.I.P. Olinsky. Az évek során egyre inkább megkedveltem a zárkózott, sokat látott-tapasztalt rutinos rókát. Elias Koteas alakítása teljesen rendben volt. Bátor lépés volt az írók részéről egy alapkarakter kiírása, az biztos, hogy „vérfrissítésként” fog hatni, de hogy mennyire növeli vagy csökkenti a kedvem a folytatást illetően, még nem tudom.

Egyértelműen adok esélyt ősszel csapatnak, hogy megmutassák: van-e kiút ebből az érzelmileg nem egyszerű helyzetből. Remélem, az írók jól megoldják, amit kifőztek maguknak.

2 hozzászólás Ne habozz!

z - 2018. 05. 17. 13:10

Olinsky-t nem ítélték el, csak nem szabtak ki óvadékot, így a tárgyalást a börtönben kellett volna kivárnia, de ugye előbb megölték…

Deny - 2018. 05. 17. 13:27

Szerintem szuper évad volt. Lindsay távozása csodákat tett a sorozattal. Viszont Trudy gyakorlatilag teljesen eltűnt. A crossoveren kívül nem is emlékszem komolyabb szerepre tőle. Ezt nagyon sajnálom, mert ő az egyik legnagyobb kedvencem.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz