The Bletchley Circle – írta speranza
9 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, The Bletchley Circle
A második világháború idején a Bletchley Park híres-nevezetes épületegyüttesében működött az Egyesült Királyság kódfejtő központja. (Többek között Alan Turing és csapata is itt végezte az Enigma-kód feltörésével kapcsolatos kísérleteit – sikerrel-, de itt kapott helyet 1939-től az MI6 főhadiszállása is.)
Az ország legnagyobb elméi dolgoztak itt teljes titokban, az épületet még a térképeken sem tüntették fel. Noha nélkülözhetetlen munkájuk évekkel rövidítette le a háborút, sajnálatos módon a többségük mégis névtelenségben halt meg. Ez az épület és az ott folyó kódfejtő tevékenység adta a hátteret a két évadot megért, 2012-bn indult brit sorozathoz az ITV-n.
Az első évad elején 1952-t írunk. A háború után az élet (amennyire ez lehetséges) visszatért a normális kerékvágásba. Megismerünk négy egykori kódfejtő barátnőt, akik között a kapcsolat már szinte megszakadt. Mindannyian továbbléptek, de egyikük élete sem egészen úgy alakult, ahogyan tervezte.
Susan, a csoport matematikus esze, otthon kötögető háziasszony egy látszólag jól működő házasságban, két gyerekkel. A fotografikus memóriával megáldott, érzékeny Lucy egy bántalmazó kapcsolatban él. A vagány Millie, perfekt német nyelvtudással pincérnőként tartja el magát. Jean – az egykori csoportfőnök – pedig könyvtárosként pazarolja adatelemző tehetségét.
Egyikük életében sincs semmi izgalom, amíg egy sorozatgyilkos fel nem kavarja az állóvizet. Susan egy kódokhoz hasonlatos mintát vél felfedezni a gyilkosságok között és nyomozni kezd.
Leginkább az ragadott meg ebben a sorozatban, hogy a történet nem csak a gyilkosságok felderítéséről szól, hanem jóval többről. Például korrajz is egyben. Bemutatja, hogy a tehetséges, okos nők, akik a háború alatt fontos, bizalmas munkakörben dolgoztak, hogyan kezelik azt, hogy a háború végeztével (és a férfiak visszatérésével) visszakényszerülnek a hagyományos női szerepkörökbe. Titoktartás köti őket, az egykori munkájukról nem beszélhetnek még a családtagjaik, barátaik előtt sem. Így nehezen tudják bizonyítani, hogy a háztartás vezetésén kívül másra is alkalmasak.
A korszakra jellemző az is, ahogyan a saját karrierje miatt aggódó a férj igyekszik rövidre zárni Susan próbálkozásait („Ne butáskodj!” , „Majd veszek neked egy új rejtvényes könyvet.”), ahelyett, hogy egyenrangú partnerként igazán kiállna mellette. (Mert mit is gondolnak majd róla a hóbortos felesége miatt? Még a végén nem léptetik elő. – Bár ezen a téren idővel azért lesz némi fejlődés.)
Érthető hát, hogy eleinte a Scotland Yardon sem veszik egészen komolyan Susan változó elméleteit, aki ezért egykori Bletchley-beli barátnőihez fordul segítségért.
Összeülnek hát újra lányok. A barátságok lassan ismét megerősödnek, miközben az olvasókörnek álcázott nyomozás alatt – egymást fedezve – folyamatosan sodorják magukat veszélybe. Ki az állását, ki a kapcsolatait, ki a férje bizalmát, ki az életét – mindenki kockáztat valamit a közös kalandok során, mégsem akarják feladni, amíg le nem leplezik a pszichopata gyilkost.
A munka közben picit belelátunk abba is, hogyan dolgoztak a korabeli kódfejtők pusztán megfigyelésekre, következtetésekre támaszkodva, sémákat, mintákat keresve a rendelkezésre álló adatokban. Az egyéni erősségek csoportban gondolkodva érvényesülnek igazán. Az események előrehaladtával pedig egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a tettest saját (egykori) köreikben kell keresni…
A szereplők közül Anna Maxwell Martin (Susan) alakítását emelném ki, aki köré a történet fő szála szövődik, de jó volt viszontlátni Sophie Rundle-t is (Lucy), akit a Peaky Blinders Ada-jaként ismertem meg.
Összességében ajánlom mindenkinek a Bletchley Circle-t, aki szereti az olyan kosztümös krimiket, ahol puzzle módjára kerül végül minden a helyére, és akit nem rettent el az enyhe feminista felhang – manapság sokan érzékenyek az effélére.
Akinek pedig bejön ez a stílus, annak rendelkezésére áll a második évad is, ahol a kör kiegészül még egy lánnyal. A cselekménye egy évvel később játszódik, és azzal indít, hogy Alice-t szeretője meggyilkolásával vádolják meg. A lány valamiért semmit sem tesz, hogy védje magát, pedig a várható büntetés akasztás…
9 hozzászólás Ne habozz!
Köszönöm szépen az ajánlót, már jön is lefelé!
Aranyos, izgalmnas, remekül hozza a korhangulatot, tényleg mindenkinek ajánlom.
Főleg az első évadot, mert azért a másodiktól már szétesőbb az anyag.
Nagyon jó ajánló lett, köszönöm, hogy, felhívtad rá a figyelmemet. Mindig vadászom az ilyen stílusú filmeket.
Nem tudom, mi az oka annak, hogy olyan kevesen látták eddig ezt a sorozatot, de örülök neki, ha sikerült felkeltenem az érdeklődést iránta. :)
Netflixen is fent van (sajnos magyar felirat nélkül – pedig simán jó lenne nálunk családi mozizáshoz), úgyhogy az első évadot már meg is néztem. Meglepően rövid, talán csak 3 rész, de legalább nincs benne időhúzás. Izgalmas időszak, szóval én is köszi az ajánlást!
Sajnos tényleg rövid az a két évad, de idén nyáron jön a sorozat spinoffja, a “The Bletchley Circle: San Francisco”, amelyben Millie és Jean karaktere amerikai kódfejtőkkel nyomoznak tovább. 8 részen át 4 ügyet oldanak majd meg. Kíváncsi vagyok, mi újat tudunk majd meg az amerikai kódfejtő módszerekről. :)
Ezt de szerettem! Jó kis hangulata volt. :)
Ha akad olyan, akit esetleg bővebben is érdekel a történelmi háttér, annak tudok még ajánlani két dokumentumfilmet a témában:
” A kódfejtő, aki meghekkelte Hitlert” és a “Kódfejtők: a Bletchley Park elveszett hősei” címűt.
Ezekben korabeli és jelenkori felvételeken is láthatjuk a Bletchley Parkot és az egykor ott folyó munkát, valamint a megalkotott kódfejtő gépeket működés közben.
Alan Turing történetét pedig a “Kódjátszma” c. film dolgozza fel, Benedict Cumberbatch főszereplésével. :)
az Enigma c. filmet viszont nem ajánlom, nekem csalódás volt. Hiába jegyzi Tom Stoppard a forgatókönyvet, kínszenvedés volt végignézni.
És ha valaki nem bánja a képsáv hiányát: Hut 33 – BBC rádiós szitkom. Mondjuk ez se nagyon hiteles, de itt speciel nem zavart, merugye szitkom :)
(az állandó szereplők közül Tom Goodman-Hill (Mr Selfridge, Humans) meg Olivia Colman ismerős lehet)
Ide írd
Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>
Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz