A második világháború idején a Bletchley Park híres-nevezetes épületegyüttesében működött az Egyesült Királyság kódfejtő központja. (Többek között Alan Turing és csapata is itt végezte az Enigma-kód feltörésével kapcsolatos kísérleteit – sikerrel-, de itt kapott helyet 1939-től az MI6 főhadiszállása is.)

Az ország legnagyobb elméi dolgoztak itt teljes titokban, az épületet még a térképeken sem tüntették fel. Noha nélkülözhetetlen munkájuk évekkel rövidítette le a háborút, sajnálatos módon a többségük mégis névtelenségben halt meg. Ez az épület és az ott folyó kódfejtő tevékenység adta a hátteret a két évadot megért, 2012-bn indult brit sorozathoz az ITV-n.

Az első évad elején 1952-t írunk. A háború után az élet (amennyire ez lehetséges) visszatért a normális kerékvágásba. Megismerünk négy egykori kódfejtő barátnőt, akik között a kapcsolat már szinte megszakadt. Mindannyian továbbléptek, de egyikük élete sem egészen úgy alakult, ahogyan tervezte.

Susan, a csoport matematikus esze, otthon kötögető háziasszony egy látszólag jól működő házasságban, két gyerekkel. A fotografikus memóriával megáldott, érzékeny Lucy egy bántalmazó kapcsolatban él. A vagány Millie, perfekt német nyelvtudással pincérnőként tartja el magát. Jean – az egykori csoportfőnök – pedig könyvtárosként pazarolja adatelemző tehetségét.

Egyikük életében sincs semmi izgalom, amíg egy sorozatgyilkos fel nem kavarja az állóvizet. Susan egy kódokhoz hasonlatos mintát vél felfedezni a gyilkosságok között és nyomozni kezd.

Leginkább az ragadott meg ebben a sorozatban, hogy a történet nem csak a gyilkosságok felderítéséről szól, hanem jóval többről. Például korrajz is egyben. Bemutatja, hogy a tehetséges, okos nők, akik a háború alatt fontos, bizalmas munkakörben dolgoztak, hogyan kezelik azt, hogy a háború végeztével (és a férfiak visszatérésével) visszakényszerülnek a hagyományos női szerepkörökbe. Titoktartás köti őket, az egykori munkájukról nem beszélhetnek még a családtagjaik, barátaik előtt sem. Így nehezen tudják bizonyítani, hogy a háztartás vezetésén kívül másra is alkalmasak.

A korszakra jellemző az is, ahogyan a saját karrierje miatt aggódó a férj igyekszik rövidre zárni Susan próbálkozásait („Ne butáskodj!” , „Majd veszek neked egy új rejtvényes könyvet.”), ahelyett, hogy egyenrangú partnerként igazán kiállna mellette. (Mert mit is gondolnak majd róla a hóbortos felesége miatt? Még a végén nem léptetik elő. – Bár ezen a téren idővel azért lesz némi fejlődés.)

Érthető hát, hogy eleinte a Scotland Yardon sem veszik egészen komolyan Susan változó elméleteit, aki ezért egykori Bletchley-beli barátnőihez fordul segítségért.

Összeülnek hát újra lányok. A barátságok lassan ismét megerősödnek, miközben az olvasókörnek álcázott nyomozás alatt – egymást fedezve – folyamatosan sodorják magukat veszélybe. Ki az állását, ki a kapcsolatait, ki a férje bizalmát, ki az életét – mindenki kockáztat valamit a közös kalandok során, mégsem akarják feladni, amíg le nem leplezik a pszichopata gyilkost.

A munka közben picit belelátunk abba is, hogyan dolgoztak a korabeli kódfejtők pusztán megfigyelésekre, következtetésekre támaszkodva, sémákat, mintákat keresve a rendelkezésre álló adatokban. Az egyéni erősségek csoportban gondolkodva érvényesülnek igazán. Az események előrehaladtával pedig egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a tettest saját (egykori) köreikben kell keresni…

A szereplők közül Anna Maxwell Martin (Susan) alakítását emelném ki, aki köré a történet fő szála szövődik, de jó volt viszontlátni Sophie Rundle-t is (Lucy), akit a Peaky Blinders Ada-jaként ismertem meg.

Összességében ajánlom mindenkinek a Bletchley Circle-t, aki szereti az olyan kosztümös krimiket, ahol puzzle módjára kerül végül minden a helyére, és akit nem rettent el az enyhe feminista felhang – manapság sokan érzékenyek az effélére.

Akinek pedig bejön ez a stílus, annak rendelkezésére áll a második évad is, ahol a kör kiegészül még egy lánnyal. A cselekménye egy évvel később játszódik, és azzal indít, hogy Alice-t szeretője meggyilkolásával vádolják meg. A lány valamiért semmit sem tesz, hogy védje magát, pedig a várható büntetés akasztás…