login |

Hard Knocks: kezdett a 13. évad

2018. 08. 16. 19:50 - Írta: winnie

Szólj hozzá | kategória: doku, kritika, ,

Jarvis is fucking good.

A zsinórban másodjára tök utolsóként végző és ezért elsőként draftoló Celeveland Browns lett az idei Hard Knocks alanya – aki nem tudná, az HBO 5 részes dokusorozata mindig egy-egy NFL-es csapat augusztusi edzőtáborát követi, kvázi valós időben forgatva és vágva, amit a múlt heti premier majdnem igazolt is, hiszen pont adáskezdés előtt nem sokkal történt valami érdekes fejlemény a klubnál.

A Browns-rajongókon kívül nem hiszem, hogy olyan sokan izgalomba jöttek volna az idei választástól, pedig bőven lehetne rá okuk a játékosok és az érdekes posztcsaták, meg talán az edzők miatt is, akik közül Hue Jackson-t már láthattuk pár éve a Bengals-szezonban. Nem mondom, hogy kiemelkedő lett volna a nyitány, de bőven hangulatba hozott így, az idénykezdés előtt 4 héttel.

Mondjuk a hangulathoz nem kellett a rész, elég volt a szokás szerint zseniálisan összerakott intró zenéjét meghallanom. A tovább mögött folytatom.

Emlékszem, hogy a Bengals-évadban a két koordinátor Hue Jackson és Jay Gruden nagy kedvencem volt, legalábbis akkor nagyon jól működtek (nem is véletlen, hogy azóta vezetőedzők), most viszont Jackson, bár továbbra is abszolút szimpatikus, egyszerűen nem árasztja magából azt a hatást, hogy hozzáértő, a játékosaira hatni képes edző lenne. Elhiszem, hogy jó pedagógus, és nem is kellene ordibálnia, de ettől még csalódás, amit mutat.

Persze magánéleti oldalról láthattuk, hogy eléggé rájárt a rúd, de szakmairól akkor sem volt annyira meggyőző, amikor Todd Haley-vel “egymásnak mentek” – azért persze jár a piros pont, hogy hagyták az HBO-nak, hogy ilyen, némiképp ellentmondásos anyag benne maradjon a részben. Ezek a belső dolgok jól működnek, más kérdés, hogy nem feltétlenül festenek kedvező képet a Browns-ról.

A játékosok kapcsán az első két részben főleg a fiatalokra (Baker Mayfield, Myles Garrett, no meg a balhéja miatt Calloway-re) és az újonnan érkezőkre (Tyrod Taylor, Jarvis Landry) koncentráltak, egyelőre nemdrafolt fiatal nem rémlik, bár Cajuste-ot ide is lehetne sorolni, de ő már járt pár csapatnál, mint annak idején Eric Kush a Rams-szezonban.

A régi játékosok közül Nassib, a közgazdász nagyon jó arc – rá még nagyon jól emlékszem, mert újoncként pont az Eagles ellen debütált két éve, és elég jól játszott, hogy aztán rögtön meg is sérüljön…, a többiek közül talán még nem nagyon találtak olyan sztorit, amit ki lehetett volna fejteni. Ami még tetszett, bár nem kapott túl sok műsoridőt, az a szurkolókról szóló rész, mert a Browns-nak szurkolni mostanság valóban elkötelezettséget jelent.

Azt hiszem, hogy az mindent elmond, hogy a premier után a második rész is azonnal nézős volt nálam, ahogy elérhetővé vált (shame, hogy az NFL Game Pass még mindig csak két napos késéssel hozza…), és szokás szerint a történetmesélés mellett az edzés képei, a csaták, valamint a meccsfelvételek is nagyon élvezetesek, és most a zeneválasztásokba sem sikerült belekötnöm.

Most sajnálom csak, hogy követem annyira az NFL-t, hogy elspoilerezzek bizonyos dolgokat, legyen szó sérülésekről, vagy Corey Coleman elcseréléséről bagóért (a Coleman-féle panaszkodásért is jár a pacsi, hogy bekerült, kár, hogy nem több), a héten az is ki fog derülni, hogy lesz-e valami a Dez Bryant-féle látogatásból.

A nagy kérdés, hogy miképp fog szerepelni a Cleveland a szezonban? Nincs az az isten, hogy megint 0-16-osak legyenek, sőt, ha jó az irányító, akár rájátszás is lehet belőle, mert a nevek továbbra is megvannak a csapatba, csak egy jó stratégia kell az élükre.

This is gonna be the start of something great.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz