login |

Pilot-mustra: Coroner – 1×01

2019. 01. 17. 14:50 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: Kanada odavág, kritika, pilot-mustra,

– Where were you last night?
– At home. Watching TV.
– Now I know you’re lying. Millennials don’t watch TV.

Furcsa, de azt vettem észre magamon, hogy bár futó sorozatok esetében az epizodikus krimik mindig hátrébb kerülnek a nézési rangsoromban, ha pilotról van szó, és egy napon 4-5 új sorozat is elindul, akkor mindig a nyomozósat veszem előre, általában már hajnalban megnézem. A január elején Kanadában elstartoló halottkémes sorozatra utaló címmel rendelkező Coroner esetében is így tettem. És elég nagyot koppantam.

CORONER – 1×01 – 2,5/10

Az a nagy helyzet, hogy nyomozós sorozatok kapcsán kezd egyre hullámzóbbá válni a kanadai epizodikus felhozatal (ld. Carter, Frankie Drake Mysteriesa Cardinal átívelős, nem tartozik ide!), kezdem visszasírni a Motive első szezonjait, bár való igaz, hogy tavalyról a The Detail nagyon kellemes meglepetés volt. Mégis reménykedtem abban, hogy Serinda Swan holttesteken való vizsgálódása elég érdekfeszítő lesz. Nem lett az, köszönhetően annak, hogy a Coroner már a kezdetek kezdetén sokat akart markolni, miközben a műfaji sajátosságokkal nem törődött.

A főhős egy egykori sürgősségis orvos, aki férje halála után (egy tinifiú maradt rá) vezető halottkémként kezd el dolgozni, kijár helyszínekre, belső késztetésről fűtve hajszolja az igazságot, és meglehetősen ambiciózus, így elég hamar összeütközik a veterán orvosszakértőkkel. Nyilván a pilotban történik egy (sőt, kettő) haláleset, ami kapcsán egy nyomozó mellett vizsgálódni kezd, de erről nem is írnék többet, mert rohadtul nincs középpontban az ügy.

Annál inkább van a dráma. Egy erősen megalapozott főhős mindig jó, főleg, ha az ügyek, illetve a nyomozás folyamata is kihatással van rá (vagy ő van hatással ezekre, ld. a már említett The Detail), de ezúttal nem ez volt a helyzet, a legtöbb jelenetből a túldramatizáltság áradt. Elhiszem, hogy ennyire dúlnak az érzelmek benne, de a kitörései, legyenek akár pozitívak, akár negatívak, nekem túlzásnak tűntek, nehezen viseltem.

Mindez a magánéletéből fakadt, hiszen amellett, hogy a férje halála még mindig igencsak benne motoszkál, a párjának korábbi cselekedetei is erősen kihatnak rá, arról nem is beszélve, hogy a saját életét is élnie kell, és ez sem megy mindig zökkenőmentesen. (Legalább a gyereke normális, az ő lázadásait nem kell kezelni, bár látva anyát és fiát egymás nyakába borulva, nem biztos, hogy mindenkinek egy szülő-gyerek dinamika jönne le…)

Nyilván a folytatásban mélyebben elénk tárul Jenny Cooper lélektana (és kiderül, hogy mire fel azok a kutyás látomások…), de nem tűnt annyira érdekesnek, sem pedig intuitívnak a karakter, hogy pont neki kellene nyomozónak lennie, igazából csak azzal segített az ügyben, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy vizsgálják meg a halott sarkán lévő sebet, ami kapcsán tök érthetetlen volt az ellenállás, amibe ütközött – ld. még a dráma a dráma kedvéért.

A nyomozás nem elég, hogy nem volt annyira középpontban (de komolyan, akkor miért van, akkor miért nem sima karakterdráma a Coroner?), de még a megoldás és a körülmények is teljesen randomra jöttek ki, az efféle silány ügyfelépítéssel egyszerűen nem tudok mit kezdeni.

Lehet, hogy igényes és mélyre ásó sorozat a Coroner, abban is biztos vagyok, hogy Serinda Swan nem hazudik, amikor azt nyilatkozta, hogy ez az egyik kedvenc sorozatos karaktere eddig, hogy szeret a lelke mélyére hatolni, azonban én most nem erre fizettem be, ez így nagyon unalmas volt. Nincs bajom a karakterizálós krimikkel, de azért jó lenne, ha a nyomozás, kikérdezés, vizsgálódás, logikázás nem B-szállá silányulna. Akinek nem a krimi számít, az viszont lehet, hogy rákap majd.

Az ígéretek szerint a folytatásban sem nagyon fognak változni az arányok, és bár szakmai átívelés nem lesz a sok magánéleti dráma mellett (előre félek, hogy még a mellékkaraktereket is ki akarják fejteni – legalábbis a nyomozó távcsövezése erre utalt), de azért lesz arra példa, hogy egy-egy ügy két részen át is megmarad.

(Azóta az 1×02 is lement, és valami döbbenetesen lapos lett – vagy csak alacsonyra van tekerve. Érdemes megnézni az elejét, az ügy indítását, semmi feszültség, izgalom, érdekesség, dinamizmus, csak lomhaság. És amikor a 15. percben kijelentik, hogy “ez nem baleset volt”, akkor kész voltam. Hát mi más lenne egy krimiben?)

1 hozzászólás Ne habozz!

winnie - 2019. 01. 23. 13:09

1×02: már 10 perc után szétuntam magam, ez nagyon, nagyon, nagyon gyenge így. 2/10

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz