login |

Deadly Class – 1×02: Noise, noise, noise

2019. 01. 30. 14:50 - Írta: winnie

5 hozzászólás | kategória: kritika,

You know, alcohol fuels our discontentment. You never hear about a stoned dad murdering all his kids or a bunch of baked D&D players rioting after their wizard dies.

Megosztotta a Junkie szerkesztőségét as Deadly Class pilotja (pro és kontra), ami révén én a sorozatot abba az edgy vonulatba illesztenék bele, amit a Titans, a The End of The F***ing World vagy a Wayne is képvisel. Nem terveztem a második részről írni, de gondoltam úgy fair, hogy az engem nagyon megfogó pilot után a némiképp csalódást okozó folytatásról is írjak – hátha human majd arról számol be, hogy neki meg bejött az 1×02.

Tudom, hogy a Deadly Class alapvetően egy tinisorozat…, vagyis egy tinikről, de nem feltétlenül tiniknek szóló sorozat, sőt, konkrétan egy középiskolás széria, mint mondjuk a Legacies, csak épp itt a titkos iskola veszélyes diákjai nem természetfölötti lények, hanem gyilkosok. És épp az adja a báját, hogy ezen a nagyon görbe és vértől maszatos tükrön át nézhetjük a sztorit, amibe természetesen belecsempészik a klasszikus, gimis panelek kifacsarását.

És azt is tudom, hogy ahhoz, hogy működjön egy ilyen sztori, minél hamarabb meg kell alapozni a kiemelt szereplőket, amit egy-két részben csak ordas klisékkel és szappanozással lehet megoldani, viszont azért elvártam volna, hogy az 1×02-esben prezentáltaknál egy fokkal érdekesebben valósítsák meg mindezt, ne csak egy random házibulival, meg egy romantikus vacsorával két főbb szereplő között.

Nyilván mindkét szálon akadtak jól elsülő momentumok, cool megoldások, de összességében a kifutásukig egyik sem volt túl érdekes – viszont legalább tényleg közelebb hozta hozzánk a kiemelt figurákat (Billy eddig a sorozat legkellemesebb meglepetése, előre aggódom, hogy mi vár rá), és még az a félelmem sem vált valóra, miszerint nem fogják tartani a részenkénti legalább egy, tanuló által lekövetett gyilkosságot.

A morálisan izgalmas alaphelyzet (meg a 80-as évek által sugárzott hangulat) továbbra is átsegített a döcögősebb jeleneteken, általában nem túl érdekfeszítő valaki belső vívódását bámulni, de Marcus-nak tényleg olyan a helyzete, hogy muszáj valamilyen szinten együtt gondolkodni vele.

Szerencsére a fentiek ellenére már korábban, az első rész alapján beneveztem a sorozatra, ami azt jelenti, hogy 4-5 részig biztosan maradok, szóval kap időt, hogy megfelelővé váljanak az arányok,,és így visszanyerje a tetszésemet. Főleg, hogy még mindig túlsúlyban vannak azok a szálak, amik pozitívan csapódtak le bennem, csak tényleg az kéne, hogy a megcsavart tipikus felállás kibontása kevésbé tipikus legyen.

ui: Maradt az animált flashback.

5 hozzászólás Ne habozz!

Cucuminator - 2019. 01. 31. 03:25

kínos pózerkedés az egész, elcsépelt semmitmondó álfilozofálással teletűzdelve, a nyolcvanas évek ábrázolása is low effort, és legalább az akciók is teljesen unalmasan vannak rendezve/koreografálva, hogy még véletlenül se feledtessék el a lyukaktól tátongó rosszul megírt cselekményt és a kétdimenziós karaktereket

human - 2019. 01. 31. 03:48

kíváncsi lennék az pilotnál 8/10-eket dobálók véleményére itt is (winnieét már tudjuk ugye) :)

winnie - 2019. 01. 31. 05:17

ezt a szót kerestem, amikor menőzésről írtam a pilotnál, a pozőrt! nekem pozőrködhetnek, csak legyen egy fokkal érdekesebb. az 1×04 előzetese például biztatóan néz ki a DETENTION-nel!:)

Eowynri - 2019. 02. 05. 10:20

Nektek is feltűntek a Donnie Darkos “utalások”? :) Vagy ez az egész csak véletlen?

Eixcream - 2019. 02. 18. 07:08

kíváncsi lennék a kritikádra az ötödik részt illetően :) szerintem messzmmenően a legjobb volt eddig!

Ide írd


kötelező

(kötelező, de nem adjuk ki senkinek)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz