login |

Pilot-mustra: Diablo Guardian – 1×01

2019. 02. 21. 14:50 - Írta: winnie

1 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

Tyű, ennél felemásabb sorozatba rég botlottam már. Pedig lett volna benne potenciál, de a féloldalassága miatt nálam esélytelen.

És most, hogy lelőttem a poént (mármint a végső értékelést), jelezném, hogy a hazai Amazon Prime-on is elérhető Diablo Guardian-t csak véletlenül kezdtem el nézni, ugyanis valójában a démonvadászos (ráadásul Netflix-es), de ugyancsak mexikói Diablero-t akartam csekkolni, azonban a címek kicsit összekevertek. Nem is csoda, hogy meglepetten konstatáltam azt, hogy ebben a sorozatban egy fia természetfölötti sincsen.

DIABLO GUARDIAN – 1×01 – 6/10
DIABLO GUARDIAN – 1×02 – 3/10

Muszáj ideírnom a második részes értékelésemet, is, mert annak fényében az első is annyit kaphatna, csak a pilot közben még nem esett le, hogy mennyire nem érdekel a sorozat egyik fele.

De nem akarok előreszaladni: a Diablo Guardian egy mexikói tini lányról szól, akit szülei amerikainak nevelnek (még a haját is szőkére festik), és akinek elege lesz anyu és apu képmutatásából, inkább lenyúl egy hatalmas mennyiségű pénzt, valamint a családi járgányt és célba veszi New York-ot, ahol úgy képzeli, hogy álomélet vár rá. (Mindezt pedig egy keretbe foglalják, miszerint egy író megtalálja ennek a lánynak a visszaemlékezéseit az életére – a lány sírjában.)

Érdekes felütés, a gond csak az, hogy míg Violetta (aki elég hamar ráébred saját vonzerejére, és arra, hogy testével szinte bármit képes elérni) története kifejezetten érdekes, az író szárnypróbálgatásai, drogok irányába való tendálása és élete a nagymamájával rettenetesen unalmas. És az, hogy a két fő szál nagyjából hasonló hangsúlyt kap a sorozatban,

A kezdés kapcsán az sem volt annyira felvillanyozó, hogy bár eleinte úgy tűnt, mintha akadályok tornyosulnának Violetta előtt, valójában túl könnyen megteremtette magának az édes életet New York-ban. Nyilván csak ideiglenesen, mert a pénze is elfogy valamikor, de koszt, kvártély, pasi, luxus, minden adott volt, lehetett szórni a pénzt, igazából semmi drámai nem sejlett fel. Konfliktus nélkül pedig mire megyünk?

Persze ez csak a kezdet, a folytatásban, nyakamat rá, ki fog derülni, hogy közel sem annyira megy könnyen minden, és aki kísérti a sorsot, az idővel koppanni fog, itt is jön majd a durvulás, gondolom, hogy a testi aspektust is komolyabban fogják kezelni (prostituálódás?), ha pedig a bűn közelébe kerül a Paulina Gaitán által elég meggyőzően alakított főhős, akkor nem biztos, hogy onnan tisztán ki lehet mászni.

Annak ellenére, hogy mennyire felszínesnek tartottam Violetta-t, az ő története biztos, hogy érdekelt volna, és még az is megfordult a fejemben, hogy a Pig-es jeleneteket átugrom, így maximalizálva az élvezeti fokomat, azonban beleolvastam a soron következő epizódok szinopszisaiba, és láttam, hogy a szezon 2/3-ánál összeér a sztorijuk, aminek a fényében a maradék érdeklődésemet is elvesztettem. (Pedig ennek fel kellett volna villanyoznia, hiszen mire erre sor kerül, Pig karaktere abszolút megalapozott és tényleg a lány lesz a középpontban.)

Egy korrekt és biztató sztori, valamint egy értékelhetetlenül unalmas – ezért a fenti értékelést, valamint a biztos kaszát hozta el részemről, nincs az az isten, hogy egy fél sorozatot nézzek

(Bár minket nem érint, de hasznos tudni, hogy a Diablo Guardian alapja egy ismert és kedvelt könyv, Xavier Velasco regénye, amit eléggé megfilmesíthetetlennek tartottak, és a végeredmény alapján talán nem is jogtalanul.)

1 hozzászólás Ne habozz!

- 2019. 02. 21. 18:13

Hát, nagy kár érte. Pedro Alonso-t nagyon csipázom pedig.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz