login |

Beat: az 1. évad

2019. 02. 23. 14:50 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kritika,

You live in the moment. Nothing else. That’s techno.

Az Amazon újabb német sorozattal rukkolt elő nemrég – a korábbiak közül a You Are Wanted-ről már írtunk (a 2. évadba még nem vágtam bele), míg a 4 Blocks-hoz csak előzetes került ki, de már régóta szemezgetek vele, főleg most, hogy a 2. évad is felkerült.

A fentiekhez hasonlóan a Beat is bűnközeli, oké, bűnügyi sorozat, azonban igencsak eltér tőlük. A helyszín ezúttal Berlin, és szerintem sokkal vonzóbb úgy eladni a sztorit, hogy az egy látlelet a helyi technós alvilágról, mintsem azzal, hogy az éjszakai buliélet egyik prominens figurája besegít a hatóságoknak egy bűnszövetkezet leleplezésébe.

A Beat Beat-ről szól, akit promóternek titulálnak, aminek ezúttal az a lényege, hogy a srác nagy éjszakai partiarc. Barátjával visznek is egy klubot, de emellett ismeri az összes DJ-t, kábszerkereskedőt, mindenkit, aki számít ebben a világban. A célja kimondottan is az, hogy emberek vágyait valóra váltsa – és ide sajátjai is beletartoznak. Az élete nonstop, reggelig tartó bulikból és nappali alvásból áll, no meg sok random szexből.

A másik szálon megismerünk egy európai titkosügynökséget (European Secret Intelligence), melynek egy főnöke valamiért azt akarja, hogy egy ügy felgöngyölítésébe Beat segítsen be nekik, ezért az egyik ügynökét ráereszti, hogy beszélje rá a kvázi spicliskedésre. Azért csak kvázi, mert nem a barátjait kéne befújnia, hanem csak tudósítani pár piszkos ügyről, ami bőven akad az éjszakába, főleg, hogy a sorozat elején valaki két fiatal nő holttestét lógatja fel a klubjának a mennyezetére.

Ahhoz képest, hogy nem túl hosszú a Beat első szezonja, a pilot nem sokat tett azért, hogy beindítsa a történetet. Igen, tudom, az “egyben a teljes évadot”-modell esetén ez elég gyakori, de aki nem ismeri az alapsztorit, az az első 60 percből nem fogja tudni, hogy miről fog szólni a sorozat, márpedig azért valamilyen szinten nem ártana irányt mutatni.

Nagyjából a második rész végére derül ki, hogy Beat együtt fog dolgozni Emilia-val, aminek végülis az az előnye, hogy addigra elég jól megalapozzák a karaktert és a szituációt, látni fogjuk, hogy nem csak a koncepció kielégítése miatt megy bele, hanem okkal teszi, más kérdés, hogy ez a felvezetés egyeseknek unalmas tengődésnek, ide-oda csapódásnak fog tűnni.

Mondanom sem kell, hogy mivel európai a sorozat, számítani kell arra, hogy elég komplex a sztori – manapság ez kezd az egyik legfőbb ismérve lenni a kontinensünkről származó daraboknak, talán azért, hogy a költségvetésbeli különbségeket az amerikai sorozatokkal szemben a szellemi tőkével kompenzálják.

Ugyancsak európai ismérv lehet mostanában az erősen korhatáros tartalom, és a Beat semmiképp sem fogja vissza magát, a téma, a körítés, a dialógok mind erősen 16+-osok, úgymond eléggé karcos sorozat – a devianciának tartott tevékenységek sok formája megtalálható benne, mint a való életben is, főleg drogozás és szexuális viselkedés terén.

Nagyon sötét tónusú thrillerről van szó, mi pedig mindvégig találgathatjuk, hogy mire is megy ki a játék (sorozatgyilkosság? kábszer- vagy fegyverdílerkedés? szervkereskedelem? terorrizmus?), mert a felvázolt ellenfél nem éppen egyszerű figura, számító, jéghideg és intelligens, mint ahogy a főhős is elég bonyolult jellem – nem az a típus, akire nyugodt szívvel ráaggathatnánk a jófiú címkét. Pedig nyilván az, de elég esendő, abszolút hedonista, carpe diem-figura és könnyen manipulálható, még szerencse, hogy idővel a sarkára áll.

A köztük felvázolt westernes párbaj már önmagában is működne, de ezt a duális felállást ötletesen bonyolítják meg a titkosrendőri szállal, amely kapcsán lehet agyalni, hogy mik a szándékaik, hogy “jók” vagy “rosszak”, hogy mit is akarnak valójában.

A Beat minden porcikáját áthatja a zenés tematika. Eleve a sorozat címe beszédes (ami egyben egyébként a főhős neve is), az epizódok címe is azok (BPM, LOOP, BACKSPIN, CODA, DROP), és akkor még a tartalomról, a külsőségekről (klubok, bulijelenetek) és a hangulatról, ami alatt főleg a zenei aláfestést értem, még nem is beszéltem. Nyilván a klubos közegen van a legnagyobb hangsúly, és ez bizony brutálisan autentikusra sikeredett. Na, nem azért mondom, mert minden hétvégén alámerülnék a berlin-i techno szcénában, hanem az Amazon által biztosított werkvideók elég sok mindent megmutatnak, és az itteni bulik helyszíne sem valami lenémított stúdió volt, hanem valós, föld alatti buliközpont.

Lehet, hogy lecsupaszítva a sztori nem túl egyedi (cserébe a részletei kifejezetten sokkolóak), azonban ez, a számunkra ismeretlen, de mindenképp ritkán látott világ, amiben játszódik nagyon jól eladja, már persze akkor, ha az ember valamennyire érdeklődik iránta. De miért ne érdeklődne? Aki nagy partiarc, az azért, akitől pedig abszolút távol áll, az azért. Nem?

Az biztos, hogy a Beat leginkább darálva működik, tele van apró részletekkel, amikre marha nehéz lenne heti nézés alatt visszaemlékezni, a főszállal párhuzamos futtatott melléksztorikat pedig végképp esélytelen lenne mindet követni, szerintem nem csak én fogom úgy érezni, hogy a készítők minden ötletüket belenyomták az első szezonba.

A Beat még annyiban is igazi streamer a sorozat, hogy totál random módon az első évad 7 részes, az epizódok hosszai 54 és 70 perc között változnak. Ennek köszönhetően viszont a részek történetei legalább tényleg azt sugallják, hogy sorozatról van szó, és nem valami hosszú filmről. Egy filmről, aminek a végignézését helyenkénti lassúsága ellenére egy pillanatig sem bántam meg.

4 hozzászólás Ne habozz!

Tyberius06 - 2019. 02. 23. 16:20

Totál elfelejtkeztem erről, de mindenképp bele nézek, mert a téma nagyon érdekel.
Így meg pláne hogy egész jókat írtál róla.
Köszi szépen!

spedway - 2019. 02. 23. 18:26

Hihetetlen hogy ilyen sorozat is van (mi nincs, persze…). Idevele.

Nicsi - 2019. 02. 23. 18:48

Nekem pont fordítva jött le a dolog. Maga a sorozat egyáltalán nem a zenéről szól, csak használják a történethez. Az első részben még úgy ahogy van benne több zene, de utána nagyon a háttérbe szorul, a leghosszabb rész talán amikor a gyerekeknek nyomja a zenét és azt is leállítják elég hamar.
Szóval ilyen téren én csalódtam benne.
A thiller, a bűnügyi rész nem volt rossz, a sorozat sötétsége is tetszett.
Ami még pozitívum, hogy tényleg techno zene van benne és a betétek is azok benne, de nagyon minimumon van szerintem.

winnie - 2019. 02. 23. 19:11

én úgy mondanám, hogy a világon van a hangsúly, a klubéleten, az abban mozgó emberre ês kapcsoataira épít.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz