login |

Cseppben az élet – írta Critica007

2019. 04. 28. 15:50 - Írta: vendegblogger

1 hozzászólás | kategória: hazai termék, kritika, minisorozat,

Dr. Béres József élettörténete annyira izgalmas és érdekes, hogy valóban sorozatot érdemel. Gyöngyössy Bence és Kabay Barna nem kis fába vágták a fejszéjüket, amikor elfogadták a Duna Tv felkérését és nekiláttak a négyrészes sorozat előkészítésének.

Gyöngyössynek volt egy aduász a kezében, az édesanyja, Petényi Katalin, aki nemzetközileg is elismert művész, filmdramaturg, vágó, művészettörténész. Aki pont abban az időszakban alkotott, amikor a sorozat játszódik. Ráadásul Kabay Barnával közösen már készítettek egy dokumentumfilmet Béres életéről (Béres József életútja, 2015).

Szóval adott volt egy nagyszerű történet, egy jól összeszokott csapat. Mégis, amikor megtudtam, hogy elindul a sorozat, voltak félelmeim. A negatív prekoncepcióim oka pedig Gyöngyössy voltk, mivel az általam ismert filmjei (a Hyppolit, a Meseautó, Egy bolond százat csinál, Egy szoknya, egy nadrág, Papírkutyák) nem igazán nyerték el a tetszésemet.

Nyilvánosan is beismerhetem, hogy a rossz előérzeteim nem igazolódtak a rendezéssel kapcsolatban. Tisztességes iparosmunkát kaptunk, még annak ellenére is, hogy a gyerekszínészekkel nem tudott mit kezdeni az alkotó. Sajnos a forgatókönyvet kell hibáztatnom azért, hogy a Béres-sorozat nemhogy nem fog bekerülni az idei Top 10-be, de rossz szájízzel fogunk visszaemlékezni rá.

Az első résztől konkrétan kirázott a hideg. Kapkodó, széteső, mozaikszerűen építkező szerkezete miatt elég nehéz volt szeretni. Valószínűleg túl sok mindent szerettek volna elmesélni, illetve minden szereplőt igyekeztek felhelyezni a sakktáblára. Emiatt a görcsös igyekezet miatt az egésznek oktató jellege lett, illetve pont azt a stílust képviselte, ami ellen fel kívánt szólalni.

Szerencsére ezt az összevisszaságot már a második résztől elfelejtették, lineárissá vált a történetvezetés. A forgatókönyvek részről részre lettek jobbak. Az évad csúcsa mindenféleképpen a harmadik rész. A negyedik rész is a közelében van, sajnos ott a lezárásra nem tudtak kellő időt szánni. Az utolsó negyedórában olyan fokozatra kapcsoltak, hogy csak kapkodta az ember a fejét.

Másik komoly hibája a szkriptnek, hogy a szereplők vagy jók, vagy rosszak, átmenet nincs. A történet fő antagonistája – Mátyus elvtárs – annyira negatív figura volt, hogy inkább lett karikatúra, mint valódi fenyegetés. Biztos vagyok benne, hogyha a karakterét jobban árnyalták volna, egy feszültebb és átélhetőbb történetet kapunk.

A másik oldalon Béres karaktere pedig a tökéletes jóságot képviselte. Az embert, aki nem tudott hibázni. Egész lényéből áradt a jóság, a szeretet és az igazságosság (Gáspár Tibor nagyszerűen hozta ezt a figurát, pedig saját elmondása szerint gimnazista kora óta ismerte Béres Józsefet, akinek a hangja sokkal inkább volt keményen határozott, mint „selymes” és valószínűleg ő is hibázott nem egyszer). Ennek köszönhetően pedig nem értékelhettük azt a rengeteg munkát és lemondást (a családja részéről is), ami a valóságban megtörténhetett.

Hiányzik a szereplők realizmusa. Az a realizmus, ami a film díszleteiben, jelmezeiben, helyszíneiben megvan. Nem azt mondom, hogy az íróknak könnyű dolga volt, hiszen Béres rendkívül összetett ember volt. A kemény, hajthatatlan, háborúviselt, 40 évesen egyetemre kerülő ember zord külsője mögött egy igazán kedves emberbarát bújt meg. A forgatókönyvek sokkal inkább a jóság kivetülését jelenítettek meg és tették egydimenzióssá a karaktert.

A mellékszereplők sem jártak jobban. Jók és rosszak csoportjára oszthatjuk őket is. Bede-Fazekas Szabolcs Nógrádi elvtársa – szerintem a színészi játéknak köszönhetően – kissé árnyaltabb lett, de a figurával csúnyán elbánik a negyedik rész könyve – alig pár másodpercet kap a korábban fontos szereplő. Dr. Csikász karaktere (Barbinek Péter alakításában) szintén rejtély, hiszen egy rendkívül pozitív figurából egyik pillanatról a másikra lett Béres ellensége. Habár kapunk egy beszélgetést Béres beteg húga és közte, ami szolgálhat motivációval az ellenségeskedésre, de maga a jelenet nem készíti elő azt az utálatot, amivel nekiáll küzdeni Béres ellen.

Lehetséges, hogy több részesre kellett volna tervezni, hiszen Béres József élete több évadnyi kiváló történettel szolgál. A 18-49-es korcsoportban között nem nézték (legalábbis a nyolcezres mért adatot ne tekintsük annak), pedig pont nekik kellett volna, hogy szóljon, hiszen közülük kevesen tudják, hogy a Béres Csepp megalkotója nem egy gyár, hanem egy ember volt. Jómagam még sosem szerettem volna, hogy egy magyar sorozatot reboot-oljanak, mert sosem lett jó vége (a messzeségből felsejlenek a Zsaruvér és csigavér, illetve a Linda folytatásának rémképei), illetve Gyöngyössy Bence is bebizonyította, hogy felesleges „rimékelni”. De most mégis azt szeretném, hogy vegyék elő ezt a történetet megint (Köbli Norbert és Bergendy Péter párosra gondolok éppen), és készítsenek egy új szériát.

Természetesen a fentiek nem jelentik azt, hogy nézhetetlen a végeredmény, hanem csak azt, hogy a mai sorozatpiacon ez nem elég jó. Mégis arra bátorítok mindenkit, hogy nézze meg ezt a négy részt (a Mediaklikk-en fenn vannak az epizódok), mert gondolatindítónak tökéletesek, és a négyszer (nettó) 44 perc nem vesz el sokat az életünkből.

A színészek jók (Brasch Bencének egy hatalmas pacsi, azért a pillantásért a 3. részben), a képek szépek (túlságosan is esztétikusak), a zene megfelelő és ha túljutunk az első részen, még unatkozni sem fogunk. Csak kapcsoljuk ki helyenként a realitásérzékünket!

1 hozzászólás Ne habozz!

hunboy - 2019. 04. 28. 17:58

A realitásérzékkel tényleg óvatosan.
A szüleim Kisvárdán élnek,az egyik nagyszülőm a kísérleti telepen dolgozott.Elmondásuk szerint kb 20-30 százaléka igaz annak ami a sorozatban volt.
Én még csak az első két részt láttam és elvonatkozatatva attól amit írtam nekem eddig tetszett.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz