login |

Pilot-mustra: Chambers – 1×01

2019. 05. 10. 16:50 - Írta: winnie

4 hozzászólás | kategória: kritika, pilot-mustra,

A természetfölötti horroros Chambers két hete indult a Netflix-en (rögtön magyar felirattal), és simán első napos dara lett volna, de az élet közbeszólt, így két rész után kell nyilatkoznom, pedig tudom, hogy így csak töredékek alapján tudok írni, nem egyszerű a látottak alapján úgy ajánlani, hogy az olvasó rögtön belevágjon. Ez tipikusan olyan sorozat, amire az ember vagy ráérez a pilot alapján és kíváncsi lesz. Vagy nem.

Egy biztos: a Chambers jellemző példája annak, hogy miért szuper jó, hogy létezik a Netflix. Ha nem lenne Netflix, akkor egy Chambers soha, de soha nem készülhetett volna el. Ezt a sorozatot lineáris tévében esélytelen lett volna eladni. A végeredménytől függetlenül (mindegy, hogy zseniális vagy pocsék) ez a modern sorozatos világ legnagyobb vívmánya, hogy nem kereskedelmi ötletek és hangok is helyet kapnak – és talán ennek köszönhetően siker aratnak.

CHAMBERS – 1×01 – 6,5/10

Nem győzöm hangsúlyozni (és majd külön posztot is írok róla), hogy a sok feldolgozás vagy reboot nem a hollywoodi sorozatírók ötlethiányát jelzi. Az írók tele vannak ötletekkel. Az írók eleve saját, általában elég jó pilotszkriptek alapján kapnak meg minden stábállást. Az már más kérdés, hogy olyan pilotokról van szó, amik hiába átlag felettiek, nem sikerült eladni őket. Mert a csatornák csak olyat vesznek, amihez van esélyük reklám alapján nézőt szerezni. Szóval…, az már az írók tragédiája, hogy sokszor csak a fiókjuknak dolgoznak. De még abból is jól meg lehet élni, ha valakinek sosem rendelik be a sorozattervét és sosem kap stábállást. A fentit igazolandó mindenki gondoljon arra, hogy előzetes és/vagy leírás alapján elkezdte-e nézni a Chambers-t, és máris minden tisztává válik.

Miről is van szó? Vagyis hát…, kiről? Egy fiatal lányról, aki szívrohamot kap és szívátültetésre szorul. A gond csak az, hogy a procedúrát követően furcsa dolgokat kezd tapasztalni. Azonban az életét nem csak ez befolyásolja, illetve változtatja meg, hanem az is, hogy felveszik vele a kapcsolatot az új szíve (halott) gazdájának szülei is, akik elkezdik támogatni őt, aminek köszönhetően ösztöndíjjal egy új iskolában folytathatja tanulmányait.

A Chambers kezdésnek rengeteg mindenbe belekap (a gyász kérdése, osztálykülönbség, társadalmi helyzet, indián miszticizmus), időbe telik, míg fogalmunk lehet arról, hogy konkrétan miről is akar szólni, és az is, míg minden karakterét felhelyezi a térképre (ha egy Lili Taylor az 1×02-ben feltűnik a háttérben, akkor sejteni lehet, hogy ki fogják emelni). Csak remélni lehet, hogy a payoff nem csak a záró epizódra korlátozódik.

Addig pedig csak foszlányokat és emléktöredékeket kapunk, de cserébe a főhőssel együtt tapogatózunk a sötétben és fedezünk fel mindent, miközben nagyokat nézünk a sztorin való minden egyes csavarintáson.

A sorozat fő kérdése az első két rész alapján egyrészt az, hogy mi a franc van a szívvel, illetve korábbi gazdájával, pontosan ki is volt az a fiatal lány, aki így él tovább a főhősben? Másrészt pedig az, hogy a látszólag önzetlen, azonban helyenként elég különösen viselkedő családnak vannak-e hátsó szándékai, vagy tényleg csak azért keresték a kapcsolat Sasha-val, hogy segítsenek neki, ahol tudnak.

Kizárt, hogy a kérdésekre ne felkavaró választ kapjunk, hiszen akkor nem lenne sorozat a sorozat, de abban nem vagyok biztos, hogy nem fogunk-e a fenti kérdőjelektől teljesen más irányba kanyarodni, hogy az évad végére kikristályosodjon a kép és egy olyan alaphelyzet alakuljon ki, ami mindent más megvilágításba helyez, és tudatosítja a nézőben azt, hogy a 2. évadtól fog igazán elkezdődni a sorozat.

Mindezt pedig arra alapozom, hogy a Chambers stílusa nagyon furcsa és egyedi – ez lehet pozitív és negatív dolog is. Mindez persze nem meglepő, tekintve, hogy a pilotot az American Horror Story legjobb epizódjain is dolgozó Alfonso Gomez Rejon jegyzi rendezőként. És nem csak a beállítások vagy a képek nem mindennapiak, hanem maguk a jelenetek megkomponálása, a zeneválasztás, sőt, a színészek is, meg még a játékuk sem annyira megszokott.

És az ilyesmivel engem meg lehet venni. Mindig is szerettem az olyan sorozatokat, amik képesek így vagy úgy elkülöníteni magukat a masszától. Amik képesek önmaguk lenni, amiknek van saját identitásuk. Persze ez nem minőségjelző, és bár nyilván a Chambers nem lesz mindenkinek a kenyere (az első 2 rész alapján ugyan ijesztgetnek benne, és kérdőjeleket halmoznak, de nem popcorn a széria), de a stílus meglétét szerintem még azok is el fogják ismerni, akik szerint se füle, se farka nem volt annak, amit láttak. (Füle-farka pedig biztos van, hisz oly magabiztosan homályos a sorozat, hogy tuti, hogy minden snitt teljesen tudatos.)

A Chambers tipikusan olyan sorozat, ami darára termett. Teljesen összefüggőnek tűnik a sztorija, és a szerkezete is azt várja el a nézőtől, hogy amint van lehetősége rá, indítsa is a következő részt. Más kérdés, hogy nálam az 1×03 már jó ideje várja a maga sorát, de nem azért, mert ne érdekelne. Ha az eddigi szintet tartja, akkor biztos, hogy maradni fogok. Ezerszer inkább egy ilyen korrekt, idővel “beinduló” sorozat, mint mondjuk egy elfogadható országos komédia vagy nyomozós, amit pár rész után megszokunk.

4 hozzászólás Ne habozz!

Jazzer - 2019. 04. 27. 16:28

4 rèsz utàn èrdekes. Kèpi vilàga nagyon erõs, Uma Thurman kivàlló, a vèletlenszerū új színèszek, köztük a fõszereplõ kevèsbè. Kicsit twin peaks-es beteg hangulatú, èrdekes ötletekkel. Èn folytatom

Killjoy - 2019. 04. 28. 20:48

A 7. rész után sem tudom még eldönteni, hogy a Jazzer által is említett Twin Peaks-es vonalat követi-e a film, és Bobot keressük-e, vagy egy démoni megszállós alapokra építkező történetre futunk majd ki, vagy épp egy szektás sztori lesz végül belőle… Tetszik, vannak érdekes pillanatok és ez a bizonytalanság nekem nagyon bejött. Uma Thurman nem játszik sokat, de akkor abszolút uralja a képernyőt. Szépen pakolják egymásra a köveket és mindig húznak valami olyat, ami miatt mindenképpen tovább akarja nézni az ember. Azt hiszem, ma este be is fejezem a maradék három részt. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e lezárás (egyelőre elég messze vagyunk szerintem attól, de nagyon remélem, hogy korrekt befejezés lesz), vagy tovább akarják majd húzni egy második (harmadik?) évadra, ami viszont már nem biztos, hogy annyira szerencsés lenne egy ilyen típusú sorozat esetén…

Balogh József - 2019. 04. 30. 18:12

Nagyon jó kis sorozat.Érdekes misztikus csavaros.Jók a szereplök,jó a történet a fö száll.A mellék szereplök is jol játszák a karakterüket,de a föszereplö a legjobb,meg a halott csaj szülei testvére briliáns alakitást nyujtanak.Kellökép izgalmas és drámai is

kriol - 2019. 05. 21. 10:25

Az, hogy a Netflix sorozatok részei egyben érkeznek, egyszerre pozitív és negatív is. Pozitív, mert nem kell heteket várni, mehet a dara. Negatív, mert egy-egy rész után olyan szivesen olvasnék kibeszélőt, írnék én magam is a részről (ezzel is emésztve a látottakat), de így valahogy nem olyan.

Most például az 1×06 után érzem úgy, hogy le kell írnom, mennyire nagyon bejön ez a sorozat. Fenntartja a figyelmem, végig ott van benne a feszültség és kellően rejtélyes. Nehéz megmondani hogy ki a legfurább. Bár mindig vetődnek fel újabb és újabb kérdések, azért a cselekmény mégis halad előre. Egyre kiváncsibb vagyok, hogy hogyan kerekítik majd le ezt az évadot.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz