login |

Délelőtti videó 6.: Ancient Aliens

2019. 06. 04. 12:40 - Írta: winnie

16 hozzászólás | kategória: doku, video,

Oké, én nem nézek ilyesmit, de hogy a rákba’ élhet meg egy ilyen sorozat 14 évadot?

Mármint nem a minőségre célzok, hanem arra, hogy az Ancient Aliens ugye mindenféle földönkívüliekkel kapcsolatos ellentmondásos elméleteket rág meg. Nyilván olyanból ezer meg egy lehet, de egy idő után nem repetitív ez? Arról nem is beszélve, hogy a készítőknek mekkora meló lehet összeállítani a részeket. Le a kalappal, az S14 előzetese a tovább mögött.

16 hozzászólás Ne habozz!

kulup - 2019. 06. 04. 12:49

Pont úgy, ahogy a The Curse Of Oak Island is már a hatodik (?) évadban jár. És minden részben találnak valamit.

winnie - 2019. 06. 04. 12:59

de úgy értem, hogy abban vannak emberek, karakterek, itt nincsenek fix szereplők, nem?

troc - 2019. 06. 04. 13:11

De hiszen több millió éve látogatnak minket, van anyag bőven. :D

murder1 - 2019. 06. 04. 13:18

Vannak visszatérő “szakértők”.
Abból a szempontból repetitív, hogy bármi történik a világon, annak az idegenek állnak a hátterében.
Én abban, hogy ilyet sokat élt meg, azt a gondot látom, hogy egyes témáknál már önellentmondásba esnek régebben mondott kijelentéseikkel…

Energiavampir - 2019. 06. 04. 13:42

Tény hogy van egy két olyan építmény és dolog, amire egyelőre nincs érdemi magyarázat,
a többi csak fikció, néhány részt láttam..vannak azért elvont részek is, mesék meg legendás vámpíros lényekkel foglalkozók..de sok az ismétlés benne, és önreklám..30% ezzel megy el..

mrmackey - 2019. 06. 04. 20:45

Szerintem nem kisebb rejtély az élettartama, mint a NCIS meg hasonló kaliberű sorozatoké, műfajtól függetlenül.

winnie - 2019. 06. 04. 20:58

??? ilyen alapon minden sorozat élettartama megkérdőjelezhető lenne, hiazen, ha valami érthető, akkor egy epizodikus krimi élettartam mindenképp.

az ncis-ben semmi rejtély nincs. a krimi a kedvenc műfaja a nézőknek, a sikeres krimik évtizedek óta hosszú életűek, köszönhetően annak, hogy minden rész új sztorit (fontos, hogy a való élet is folyton hoz olyan sztorikat, amiket át lehet venni), karaktereket, rejtélyt hoz (szemben az egysztoris, ugyanazokkal a karakterekkel operáló, egyrejtélyes átívelős sorozatokkal), így jóval kisebb a lemorzsolódási ráta a nézőknél, és a színészek szemben mãs sorozatokkal elég jól cserélhetőek.

ez az epizodikus sorozatok előnye, hogy bármeddig mehetnek, mert változatosak részek szintjén.

a kérdés itt számomra azért érdekes, mert ahogy írom, ezer eset lehet az ancient aliensben, ez változatosságot ad, azonban a feldolgozásukat ês a kifutãsukat úgy fondoltam, sokkal nehezebb változatossá tenni, mert általában az ufók voltak, vagy ha nem, akkor…, nem tudom, valamit benéztek. a nyomozás, vizsgálat, elmélet megint lehet változatos, de a konklúzió biztos, hogy mindig elégedettséget okoz?

Lacus - 2019. 06. 04. 21:53

engem érdekel a téma, néztem is egy ideig, jó is volt, de pár évad alatt kifogyott az érdemi téma, önismétlő lett nagyon, rendszeresen bealudtam a részeken, így inkább hagytam a fenébe :)

mrmackey - 2019. 06. 05. 03:15

@winnie: ami az alienst illeti, nagyjából egyetértünk, ez a sorozat az ufómagazin szintjén mozog valószínűleg, főleg ha abból indulunk ki, hogy semmi hard evidence nincs, amit a mainstream tudomány annak tekint.

Ami viszont a vég nélkül burjánzó, ostobenkó nyomozós sorozatokat illeti, a létezésük számomra örök rejtély marad. Nem a krimi műfajával van a baj, hanem ezekkel az olcsó, történet és karakterek nélküli, félórás szkeccsekkel. Ha azokra gondolok, amiket élveztem nézni valaha – hogy ne a Lost/GoT kaliberűek vigyenek mindent, mondok mást: Homeland, Utopia, Fargo, Orphan Black, vagy a nemrég méltatlanul elkaszált Colony – sosem fogom megérteni, hogy mitől lehet éveken, évtizedeken át nézni egy NCIS-s félét, miért nem fordul le a székről a néző fél óra után. A rendes sorozatokban igazi, kreatív történetek vannak, többé-kevésbé hiteles párbeszédek, karakterek, akiknek a sorsa foglalkoztat mint nézőt, cliffhangerek, egyedi látvány, meg ezerféle motiváció a nézésre. Ezek a bugyuta kis epizódikus sorozatok nekem olyanok, mint saját maguk paródiái, amikben kirakati bábukat mozgatnak RC vezérléssel a díszlet mögül. Nem tudom hatékonyabban megfogalmazni.

winnie - 2019. 06. 05. 05:01

simán megérthető valaminek a sikere anélkül is, hogy az ember kedvelné a műfajt. és a kulcs sokszor ott van, hogy aki nem szeret egy műfajt, az nem is nézi, ergó nem is tudja, hogy mi a lényege. nyilván könnyen beszélek, mert nekem magasan a krimi, az epizodikus és átívelős krimi a kedvenc műfajom (közel sem minden krimi jön be), de ha valamit megértek, az az, hogy valaki nem szereti. azt viszont nem, hogy valaki nem érti, hogy miért szeretik sokan. szerintem pofonegyszerű.

pont azért, mert sokkal kreatívabb, mint sok más műfaj. ahogy írtam, van, ahol 22 sztorit, kvázi 22 filmet kell kitalálni egy év alatt (epizodikus krimi), máshol pedig csak egyet, és azt elhúzni jó sokáig. ezért sokkal, de sokkal nehezebb eleve írói szempontból egy krimi.

karakterek kapcsán, manapság sajnos túl sok karakterizálós krimi van, ami inkább szappan, és nem nyomozás, de a legjobbak mindig azok számomra, amiben nincsenek karakterek, csupán a rejtély, a logikai játék. én 8 éves korom óta olvasok agatha christie-e, erle stanley gardnert és a többi klasszikust, és ezekben a sorozatokban a csavaros eseteket keresem, nem a karaktereket. és vannak olyan krimik, amik zseniális agytornákat nyújtanak, ld. monk, cold case, without a trace – az, hogy ezek még érzelmileg gazdag sztorikat is nyújtanak, csak hab a tortán. (az ncis 3 rész után kasza volt nálam, azt nem tudtam sosem értékelni.)

nyilván a nézők zömének nem ez kell, ők azért nézik, mert a végén mindig elkapják a gyilkost, ami jó érzés, whatever.

sokan a fűrész-sorozatról is azt hiszik, hogy csak azért érdekes, mert kínzáspornó, pedig (és aki nem látta az első 4 részt, az most nagyot nézhet) zseniálisan átgondolt és többrétegű, igazi WTF-csavaros sztorija van. ahogy összeáll a kép a 2. és a 3. rész végén. csoda, hogy az egyik kedvencem krimirajongóként?:)

winnie - 2019. 06. 05. 05:03

“sosem fogom megérteni, hogy mitől lehet éveken, évtizedeken át nézni egy NCIS-s félét”

erre mondom, hogy ez alapvetés. ehhez nem kell kedvelni a műfajt, hogy megértse az ember. ha azt elhiszed, hogy benne van, hogy valaki 1 vagy 2 részen át el tudja nézni a sorozatot, akkor ugyanolyan színvonal mellett 20-30 évig is el tudná. mert nincs benne mit megunni, szemben az átívelős sorozatokkal. akinek harmadjára tetszik, annak háromszázadjára is jó eséllyel tetszeni fog – ismétlem, ha a színvonal nem változik. azért, mert mindig új sztorit hoz, új környezetbe helyezi a karaktereit (ami nem igaz egy jogi vagy kórházas epizodikus sorozatra), új vendégszereplők közé. mert változatos a fluff, a sallang, csak a szerkezet azonos.

winnie - 2019. 06. 05. 05:17

a kulcs ott van, hogy mindenki mást keres a sorozatokban. van, aki 40 perc mókát. más évadon vagy sok részen át tartót. van, akinek a sorozatepizódot csak 40 percet jelent. más a 40 percen túl is foglalkozni akar vele, gondolni rá a szabadidejébe, kombinálni várni a következő részt – utóbbi például egy kriminél SOSEM fog előfordulni (na jó, aki ma megnéz egy law & order: svu részt, az lehet, hogy nagyon sokáig a hatása alatt lesz), főleg egy nem karakterizálónál, mert azok nem élnek az emberben a 40 percen túl. (ejj, de kár, hogy alig maradt nem karakterizáló, csak a történetre koncentráló nyomozós.)

Elnar - 2019. 06. 05. 06:04

Winnie, az érdekes, hogy mindennel lehet a 40 perc móka után is foglalkozni. A Black Mirror pl tipikusan ilyen, de a skála másik végéről is fel tudnám hozni a Beverly Hills 90210-et. Vagy akár a Trónok harcát.
Az Ancient Aliensből egy két részt láttam csak, de fokozottan érvényes rá, hogy kalapáccsal a kézben mindenhol szeget látsz, ez pedig kimeríthetetlen témát ad neki.

winnie - 2019. 06. 05. 06:59

elnar: jaja, a kérdés az, hogy az ember akar-e foglalkozni vele – és sokan nem akarnak. ezért népszerű a műfaj, és ezért nehezebb befutni a komolyabb vagy átívelőbb daraboknak. mert _szerintem_ hacsak nem aktuális vagy felkavaró témáról szól a történet (ld. law & order: svu), akkor talán az epizodikus krimi az, amit az ember megnéz, majd teljesen elfelejt, egy könnyed esti olvasmányként. (mindig eszembe jut, hogy amíg nézhetőnek tartottam, például a helyszínelők milyen érdekes szubkultúrákat mutat be az epizodikus sztorijaiban, pl. a plüssfétissel rendelkezők össznépi kon-ját, amiről sokan addig például nem tudták, hogy létezik.)

Energiavampir - 2019. 06. 05. 08:19

Szerintem meg a karakterek miatt (az mindegy hogy mennyire felépítettek)
Pl az NICIS, abban minden korosztályos néző (már aki nézi) megtalálja a kedvencét, ugye Gibbs az 50-es sármos mogorva főhős, vagy McGee az olyan anyuci kisfia típus, vagy DiNozzo a vagány jóképű sármos, anyukák csajok álma..vagy Ziva a csinos de halálos fegyver, vagy az elvont Abby, maga furasága miatti kedvenc, vagy a doki a bölcs öreg.
Lehetne sorolni, de szerintem az hogy NCIS 10-en éve a legnézettebbek egyike, ennek köszönheti, és nem a történeteknek, hanem mert a szereplők elfogadhatóan lettek felépítve, kémia működik, és szerethető karakterek, minden néző talál magának benne.
Persze más sorozatokban is megvannak ezek a tipikus karakterek, de itt valahogy nagyon jól eltalálták őket.

Babylon - 2019. 07. 11. 08:24

Így igaz sok az ismétlődő story
De aki évek óta nézi az valahogy
Nem tudja megunni mert érdekli
A téma. E.Däniken Vagy Georgo T
mindig érdekes dolgokról -beszélnek.
Én nagyon szeretem és hozzáteszem még mindig úgy vadászom a neten hogy megtudjam nézni mert sok helyről letiltják szerzői jogok miatt… ;)

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz