login |

Slasher: vége a 3. évadnak (Slasher: Solstice)

2019. 06. 12. 21:11 - Írta: winnie

6 hozzászólás | kategória: antológia, Kanada odavág, kritika,

Nemrég mutatta be (magyar felirattal) a Netflix a Slasher című kaszabolós, évados horrorantológiájának a 3. évadját, a Solstice-t, aminek kezdéséről írtam már, és most itt vagyok az évados írással. Maga a szezon nálam gyors dara volt, de azért akartam kettőt írni róla, mert tudtam, hogy muszáj lesz spoilerezni és 18+-os képeket kirakni a szezonról, így az első írást kicsit általánosabbra vettem.

A fentiekből kiderül, hogy a Slasher: Solstice-t végignéztem. És rendben volt. Tetszett. Ugyan a remek 2. évadot nem közelítette meg (ott a nyári táboros és elszigetelt téli kunyhós helyszín túl erős volt), az S1 szintje azért megvolt. A korábbi szellemiséget természetesen hozta magával, és ennek köszönhetően még mindig az egyetlen értékelhető slasher horrorsorozatnak számít, példát mutatva a Scream-nek vagy a Dead of Summer-nek.

Bár erősen rétegzsáner, biztos, hogy sokan sokféle okból szeretik a slashert, mint műfajt (ld. még a hét kérdése a válogatott borzalmak nézéséről), de amikor szóba kerül, hogy én is oda vagyok érte, akkor mindig sietek megjegyezni, hogy közel sem azért, mert fejlevágások vagy belezések vannak benne. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de engem mindig is a rejtélyfaktor fogott meg benne.

Oké, az első slasherem még 8-9 évesen nekem is a Nightmare on Elm Street volt, ahol nincs nagy rejtély (max annyi, hogy milyen halálnemek lesznek, és hogy ki marad élve a végén – bár talán még az sem), de a maszkos gyilkos-toposz azonnal megfogott, hiszen általános iskolában (órák közben, pad alatt, az utolsó sorba ültetve, hogy ne zavarjak senkit) szinte csak klasszikus, whodunit krimiket olvastam a retró Agatha Christie-től, Ellery Queen-től és Erle Stanley Gardner-től kezdve a modern Leslie L. Lawrence-ig. És ezekben mindben megvolt a végén a csúcspont, a gyilkos leleplezése.

A legtöbb slasher ezért számomra a csavarok miatt működik, mert lehet találgatni, hogy ki kaszabolja a szereplőgárdát. És hogy miért. Arról már többször írtam, hogy az indítékok kapcsán szoktam aggódni, hiszen túlságosan véges a tömeggyilkosságot racionalizáló okok száma, viszont a “Ki a tettes?” aspektus már jóval több fantáziával bír. Habár még mindig nem tudtam eldönteni, hogy minek örülök jobban: ha a gyilkos személye totál meglepő (és random), vagy annak, ha a készítő nem csak félrevezet, hanem ad is lehetőséget a nézőnek, hogy rájöjjön a megoldásra, ha apró jeleket szór el az úton. Vajon a néző örül, hogy kikövetkeztetett mindent, vagy csalódik, hogy “erre rá lehetett jönni”?

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. (Ha már címeket említettem, akkor azt is jelzem, hogy a Saw-franchise sem a kínzáspornó miatt all time kedvenc, hanem ott is a rejtély és az áll-leesős csavarok fogtak meg, az átívelő szál, ahogy az első 3 részt zseniálisan összekapcsolják annak ellenére, hogy némelyik szkript teljesen különálló filmnek íródott.)

A Slasher: Solstice-ban nyilván én is végigvettem a szereplőket, de végül a gyilkos személye csalódást okozott.

Egyrészt azért, mert elég hamar felmerült bennem, hiszen a srác az első jelenését követően egy jó időre szinte teljesen eltűnt, míg a többiek útját viszonylag jól lehetett követni. Éppen ezért, féltávnál mondtam is magamban, hogy nem fogok kombinálni, mert bár sokszor adja magát a több tettes, itt úgy éreztem, hogy nagyon sok mindenkit ki lehetne zárni az alapján, hogy máshol tartózkodott, amikor a gyilkos akcióba lendült. És ez azért némi csalódás volt.

Az is csalódás volt, hogy azt a fickót szánták csalinak a készítők (gondolom), akit elkaptak a rendőrök. Csalódás, mert bár szerintem teljesen egyértelműnek tűnt, hogy nem ő a druida, hogy aki az évfordulón gyilkol, az más, mint aki az első gyilkosságot elkövette, elég sokáig ezt gondolta a rendőrség (ez az, amit nem értettem), és ezt hitték el a lakók is.

És végül, az okozott még csalódást, hogy alapvetően az egész gyilkolászás, az áldozatok kiválasztása arra volt felfűzve, hogy “mert rosszak voltak”. Ez a lehető legbénább indok. És nem csak arról volt szó, hogy rászolgáltak, de valahogy lustának tűnt, ahogy a negatívnak beállított karaktereket érte utol a halál. (Igen, végül az egyiküknek hősszerep jutott, de ettől még valid a dolog.)

Csalódások ide vagy oda, a szezont egészében azért pozitívan értékelném, hiszen az indítékok kapcsán azért mégiscsak félrevezettek minket. És mert az ölések kreatívak és igen brutálisak voltak, bár nem mindig voltak indokolt, hogy így tegyenek a gyilkosok. (A gyilkosságoknál is akadt egy-két arckaparós pillanat, amit komolyabban hatottak rám, de az nagyon bejött, hogy a készítők nem érték be a gyilokkal, hanem olykor még rá is tettek arra egy lapáttal például a holttestek megtalálásával, például a “kávéivással” és más finomságokkal – bár nyilván ezek sem voltak realisztikusak.)

Annak ellenére, hogy azt írtam, hogy az évadnyitós kritikában, hogy tetszett a Solstice-ban, hogy nincs főszereplő, féltávnál némiképp húztam a számat, hogy a három diák együtt sérthetetlennek tűnik, hogy bár mindenki lehet áldozat, róluk ezt nem feltételezném – utóbb kiderült, hogy mivel ketten gyilkosok voltak, ez mégsem akkora kardinális bűn.

A múltban eredező okok, az évfordulós bekattanás természetesen klasszikus indokok (a “nem tett semmit” jobban tetszett), sosem vagyok ellenük, azonban a szezon végét elég követhetetlennek éreztem, és nem csak azt, hogy az egészet túlbonyolították az “itt töltöm az éjszakát” meg “ott alszok”-dologgal, illetve a teával, ezeknél már nem biztos, hogy nem csak mondvacsináltak voltak a motívumok. (A valódi csavar inkább az volt, hogy mégiscsak Saadia volt közvetve az oka annak, hogy meghalt a gyilkosok anyja.)

Amin a sorozat szerintem elcsúszhat(ott) sokaknál, azok a karakterek voltak. Nem azért, mert ne akadtak volna jól sikerültek (az S2-ből visszatérő Paula Brancati, mint Violet rém szórakoztató volt, még ha rémes figura is), de közülük elég sok szörnyen idegesítő volt ilyen vagy olyan okok miatt. Egy kaszabolós horrorban persze az nem hátrány, ha az ember kéjes vigyorral nézi végig ezen figurák elmúlását, de amikor a történet pörgetésére kerül a sor, akkor bizony olykor fájdalmas ilyen alakokat bámulni.

Közülük nálam az egyik legnagyobb mínuszt egyébként Amber kapta (ugyancsak egy visszatérő színész), akit egyszerűen nem tudtam hova tenni. Mármint értem a sztoriját és azt, hogy mi volt vele a helyzet, de ettől még elég nagy szenvedés volt a folyosón való agóniáját nézni, és azért olyan sokat nem tett az összképhez.

Bármennyire is klasszikus alapokra építkezett a Slasher: Solstice, a korral is haladt, tele volt aktuális társadalmi kommentárral, illetve ezem belül is a közösségi, mobilos komponens igen erős volt benne, és bár ez lehet, hogy többeket taszít, de hiszem, hogy ezen a vonalon még bőven van felfedezni való a horrorban, mint azt pár film is bizonyította már a közelmúltban.

Mondanom sem kell, hogy a 4. évad, ha berendelik, azonnal nézős lesz.

6 hozzászólás Ne habozz!

Alexis - 2019. 06. 12. 21:57

Nekem az nem volt tiszta, hogy az első gyilkosság után miért vártak 1 évet a többiekkel?

Bertollnok - 2019. 06. 12. 22:06

Örülök, hogy írtál még egyet róla, mert ez az évad is egy kikerülhetetlen darab az igazi hentelős horror kedvelőinek. Sajnos ritkaság ebben a műfajban a minőségi sorozat.

Fasza sztori, helyenként eltúlzott, de korrektül kivitelezett gore, jó szereplőgárda. A második évadot nem übereli, de az elsőt nálam simán kenterbe veri.

winnie - 2019. 06. 12. 22:15

alexis: az első gyilkosság elszigetelt cucc volt, az nem a gyilkosok műve, akkor még talán élt is az anyjuk (már nem emlékszem, hogy előtte halt-e meg vagy utãna), de gondolom az évfordulóra akartãk időzíteni a dolgot, hogy mindenki azt higgye, hogy az eredeti druida öl, s így senki nem jött volna rã a valódi indítékra.

Paz1414 - 2019. 06. 12. 22:55

Szerintem éppen az indította el az egészet, hogy a gyilkoló testvérpár anyja kiposztolta hogy a halott pasi megérdemelte és aztán elindult a lavina. Legalábbis én így értelmeztem.

cherockee - 2019. 06. 12. 23:24

Az előző évadok is ilyen nyiltan daraboltak, szó szerint? A gore faktorra nem emlékeztem előzőekből, ezért meg is lepődtem.

Most visszagondolva nem is tudom ki volt az eredeti gyilkos, mintha az rémlene hogy az elsőnek elkapott pasas ölte volna meg az egy évvel ezelőtti áldozatot, és a mostani írtás csak annak jegyében volt druidás, hogy ne gyanakodjanak külön gyilkosra.

winnie - 2019. 06. 13. 05:03

cherockee: a másodikban láncfűrész és társai, de az elsőben is voltak tunkolások.

az első gyilkosság sima féltékenységi dolog volt, őt elkapták a zsaruk.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz