login |

Pilot: Flack

2019. 07. 08. 14:50 - Írta: human

5 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, kritika, pilot-mustra,

Kicsit elmaradva írok erről a pilotról, de a megoldóemberek története valahogy mindig érdekel, így semmiképp sem akartam hátrahagyni az angol UKTV-s W és az amerikai Pop csatorna közös sorozatát (kikét?).

Mondjuk már a főszereplővel is veszélyes vizekre eveztek, hiszen a True Blood közben elég sokan fordultak el Anna Paquintől, de nyilván ismertebb név, így meglepő ilyen “kis” sorozatban látni. És a kicsi jelzőt nem is negatívan használom, csak a Ray Donovannél kevesebb díszlet meg efféle van itt. De nem is ez a lényeg.

A történet középpontjában egy PR ügynökség megoldóembere van, akit Paquin alakít. Ő az, akit odaküldenek a bedrogozott sztárhoz, vagy a pilotban konkrétan egy olyan híres emberen segít, akiről kompromittáló képek vannak a szeretőivel. A férfi egy szexfüggő elvileg, viszont a helyzet feloldásán van a fókusz a Flack-ben, nem pedig a viselkedésének morális ítéletén.

És ezzel el is jutottam a sorozat egyik… nem is problémájához, hanem tényéhez: a karakterek elég vékonyak, de közben erős ecsetvonásokkal vannak lefestve, nem nüanszosan. Ez illik a témához, nem csak a cinikus PR-szövegekhez, hanem úgy egészében a világ felé mutatott képekhez. Ha arra gondolunk, hogy XY sztár milyen, akkor igazából semmit sem tudunk róla. Tom Cruise őrült? Keményen dolgozó?

Persze mindenki élete elcseszett itt, tényleg nem túl jóérzésű emberek dolgoznak azon, hogy befolyásolják a közvéleményt. Nyilván a valóságban nem minden PR-os borzasztó ember, de hát drámát nézünk, ami erre nem lenne felhúzható. Azért van egy naiv gyakornok, aki a “valóságra” való rácsodálkozás közben a közönséget képviselve lesz korrumpálva valószínűleg.

Mindezek után igazából nem tudom lehúzni a Flack-et. 7/10 körül adnék rá. Viszonylag korrekten fényképezett, és ez a felszínes cinikus hangvétel illik egy ilyesmi pop-sorozathoz. A fentiekből szerintem látszik, hogy nem lesz kötelező darab, viszont ezen a megoldóemberes stíluson belül meg nagyjából muszáj belenézni mégis (amúgy ha valaki fiatalabb, és a Wag The Dog, vagyis az Amikor a farok csóválja kimaradt neki eddig, az mindenképp pótolja a filmet).

5 hozzászólás Ne habozz!

Col-Lector - 2019. 02. 26. 09:03

Tetszett. Nagyon.

Igen, borzasztóan trendi akar lenni, főleg Lydia Wilson karaktere, ennek ellenére baromi jól sikerült. Berántott, maradok.

wannaholdhands - 2019. 07. 08. 20:46

miért fordultak el tőle sokan a TB alatt?

Gevin - 2019. 07. 08. 21:58

“viszont ezen a megoldóembere a stíluson belül meg nagyjából muszáj belenézni mégis”

Általában sikerül kihámoznom az elütéseidet, de itt most nem vagyok biztos.

Úgy értetted, hogy a “megoldóemberes zsáneren belül”?

Wittgen - 2019. 07. 09. 21:47

Nekem semmi bajom AP-nel, nem értem az ellenszenvet iránta. A TBbans em volt rossz, sőt egyre jobbá vált.

Gevin - 2019. 07. 10. 22:07

Nem orbitális mellé, de mellé. Anna P soha nem nézett ki ilyen szarul, a karaktere nem elég érdekes, ő szarul játszik, a dráma pedig sekélyes.

Az egyetlen pozitívum a platinaszőke kollégát játszó csaj, aki legalább hangyányit vicces.

A Ray Donovan agyonvizezett női verziója, ami Londonban jóval kevésbé hiteles.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz