login |

FBI: vége az 1. évadnak

2019. 07. 24. 17:30 - Írta: winnie

5 hozzászólás | kategória: 2018/19 finálék, kritika,

Á, micsoda friss fuvallat volt az FBI első szezonja. Számomra.

Nem azért, mert annyira jó krimi lenne. Sajnos inkább van közelebb a közepeshez, mint a jóhoz, de manapság tényleg nagyítóval kell keresni az olyan nyomozós szériákat, amik nem karakterizálnak, hanem csak és kizárólag a tettes keresésének folyamatára koncentrálnak. Ezerszer szívesebben nézek egy 40 perces bűnügyi sztorit, mint egy 20 perceset, amit szappan és az ügyhöz köze nincs párbeszédekkel dúsítanak fel.

Mindig szoktam emlegetni, hogy anno ugye a CSI (mondjuk ott nem 1*40, hanem inkább 2*20 perc nyomozás volt), a Without a Trace vagy a Cold Case így indult (hogy aztán évadokkal később egyre többet karakterizáljon), de manapság már nem a lélektan és a rejtély számít a nézőnek, hanem inkább az évődés és a romantika. Ami meglep, hogy míg nálam kaszát jelent, ha 20 perc nyomozás mellett 20 perc érdektelenség van (nyilván, ha megfognak a karakterek, akkor nem zavar a nemnyomozás), a jelek szerint sokaknál cseppet sem gond, ha 20 perc számukra érdekes évődést és karakterizálást 20 perc számukra érdektelen nyomozással egészítenek ki. Nem tudom… 20 percért 40-et nézni számomra luxus.

Na, de a hosszú felvezetés után essen azért pár szó a CBS újonc sorozatáról, mely tehát szinte semmit sem karakterizált – nem meglepő, hiszen Dick Wolf-sorozatról van szó, és tudjuk, hogy ez a Law & Order-ökre is jellemező volt, ld. az egyetlen állva maradt képviselőt, a Law & Order: SVU-t. Igen, a pilotban a Missy Peregrym által alakított főhős férjének a halálát bedobták átívelő drámai/rejtélyes szálnak, de csak alig foglalkoztak vele.

Egészen a fináléig.

Nem mondom, hogy megleptek a fejlemények az 1×21 végén, hiszen érződött, hogy el fognak valahova jutni a férj halálának vizsgálatával, és ennek kapcsán az érzelmi kötődés beemelése is kötelezően megfutandó kör volt. Más kérdés, hogy azzal már nem számoltam, ami a szezonzáró első perceiben történt, annyira randomnak tűnt. Persze értelmet nyert a dolog, de őszintén meglepődtem.

Az FBI-ra pedig korábban nem volt jellemző az, hogy nagy meglepetéseket okoz. Olykor a hangulat volt az erős, olykor sikerült egy elég komplex esetet összerakni, ami elindult valahonnan, hogy teljesen máshol kössön ki a végére (na, ilyen egy karakterizálós krimiben sosincs), olykor pedig eléggé durva, lehúzós témát választottak. A gond a konzisztencia hiánya volt, mert hiába teljesített a széria egy erős átlagot, csak ritkán tudta azt meghaladni.

És ezért mondom, hogy az FBI valójában (egyelőre) nem egy túlzottan jó sorozat. Bőven nézhető és én örülök neki, hogy nem karakterizál, így nem csak faék-egyszerűségű ügyeket hoz, hanem bonyolultabbakat is, de ajánlani csak annak tudom, aki hozzám hasonlóan a procedurális vonalért van jobban oda. A színészek teljesen jók egyébként, a karakterek vázlataival sincs gond, szóval rajtuk nem múlik talán a nézői megítélés, de egyelőre ez még nem Law & Order: SVU-színvonal.

A felvezetett spinoff az üldözős aspektusa miatt nem nagyon fogott meg, és bár itt is vissza fogok pillantani a kezdésben, rendszeres nézős csak akkor lesz, ha sikerül szintet lépni, vagy ha nagyon nem lesz más krimi ősszel. (A távozó Sela Ward helyett egyébként Alana De La Garza jön a spinoffból új állandó szereplőnek.)

5 hozzászólás Ne habozz!

Csaba121 - 2019. 07. 24. 18:08

Úgy látszik, akkor én vagyok ennyire finnyás, de az első rész felénél abbahagytam és azóta sem éreztem késztetést, hogy tovább nézzem, annyira semmitmondó volt…

winnie - 2019. 07. 24. 19:18

Csaba121: ??? mi ebben a “finnya”?:) épp ezt írom, hogy egy totál procedurális sorozat, ami inkább közepes. sem a közepesség, sem pedig a karakterizálás hiánya nem vonzó a nézők többsége számára. szinte mindenki így vélekedne. de én, mivel a folyamatokra koncentrált, tudtam értékelni.

Stiel - 2019. 07. 24. 21:05

“A gond a konzisztencia hiánya volt, mert hiába teljesített a széria egy erős átlagot, csak ritkán tudta azt meghaladni.”

Ezt a mondatot én átgondolnám még egyszer.

Tyberius06 - 2019. 07. 25. 00:48

Én szeretem a karakterizálós sorozatokat, ha azok nem esnek át a fent említett szerelmi dráma-évődés oldalra teljesen. KB a SWAT vmi ilyesmi, ahol építgetik a karaktereket, foglalkoznak a magánéletekkel is pár percet, mindig vmelyik karaktert egy picit jobban előtérbe hozzák, de nem ilyen 20 perc a 40-ből agyhalál. Ebben teljesen egyet értek, hogy az ilyet nem bírom én sem.
Az FBI nálam simán lecsúszott, ami meglepett, de a karakterek megfogtak és tetszett, amikor egyes ügyek totál szembementek a világképükkel és gondolkodásra voltak késztetve és ezáltal a nézők is. Persze voltak azért faék egyszerűségű fekete-fehér/jó-rossz szituációk is…
Ilyenből nálam továbbra is az etalon a kanadai Flashpoint. Vmikor lehet újra is fogom nézni…
Szóval én ott leszek a második évadnál, mégha a spin-offot lehet passzolni is fogom…

winnie - 2019. 07. 30. 14:17

stiel: a konzisztencia nem a minőség állandóságára, hanem a tematikára vonatkozik, de valóban félreérthető. ez nem volt valami hullámvasút sorozat vagy ilyesmi.

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz