login |

GLOW: kezdett a 3. évad

2019. 08. 14. 19:20 - Írta: winnie

6 hozzászólás | kategória: kritika,

Ha van rajta sapka, ha nincs rajta sapka, én már csak így vagyok a GLOW-val azok után, hogy a 2. évados írásomban elsírtam annak okát, hogy miért kell szakítanunk, miközben sok sikert kívántam neki. Azonban most kiderült, hogy lehet, hogy nem a sorozatban van a hiba, hanem bennem, mert az S3 pont hogy visszavett a pankrációból és a pankrátor karakterekből (akik nem hatottak meg) és ráerősített a valódiakra, én pedig továbbra is húztam a számat.

Szóval az elválásunk most már permanensnek mondható, de azért megragadnám az utolsó alkalmat arra, hogy csodálkozásomat fejezzem ki annak kapcsán, hogy a kifejezetten eredeti koncepciója ellenére sem nagyon talál rá a Netflix szériájára itthon a közönség, maximum egy ínyencebb része, pedig hiszem, hogy abszolút földönjáró komédiáról (dramedy-ről?) van szó, ami bőven közérthető, nem valami magasröptű, csak a sorozatos elitnek szóló darab.

A 2. évad során lefele tartó spirálba került hőseink sorozata (a sorozatban), mely előbb új idősávot kapott, majd pedig kaszát, így a 3. évadra helyszínváltás jött: a tévéből a Las Vegas-i színpadra került a produkció, továbbra is Sam Sylvia mindent felülmúló lelkesedésétől hajtva (komolyan mondom, számomra Marc Maron minden jelenete arany). Az új környezet és az új kihívások tök jó lehetőséget adtak a visszaszállásra és az önismétlés elkerülésére is.

A tovább mögött folytatom.

A kezdés a Challenger katasztrófájával kifejezetten ütős volt, jó alaphangot adott, a folytatás azonban mintha kissé szétfolyt volna, ami persze annak köszönhető, hogy fel kellett venni a szálakat, szétválogatni, majd elindítani a kiemelt sztorikat. Amik közül a Ruth és Sam között (látszólag) kibontakozó valami számomra továbbra sem klappol valahogy, nem érzem köztük azt a vibrálást, ami hihetővé tenné ezt a kapcsolatot.

Van viszont vibrálás Ruth és Debbie között, akik a jelek szerint maguk mögött hagyták a haragszomrádot, ami jobban is áll nekik, az ő párosukban, Az évadnyitóban a mellékkarakterek közül csak páran kaptak komolyabb teret (pont Bash-ék, akik tippre abszolút előtérbe lesznek tolva, talán drámaibb éllel, kevésbé érdekelnek), de a folytatásban még bőven lesz lehetőség mindenkivel foglalkozni.

Ahogy írtam fent, papíron nem nagyon látok hibát a GLOW koncepciójában és a közreműködők ambíciójában sem. A készítők új környezetet hoztak a változatosság biztosításaként, elkezdtek még jobban a karakterekre koncentrálni (ahogy olvastam, a 3×06-tal húztak egy sokak által a sorozat legjobbjának tartott fillert is), egyre mélyebbre ásnak a viszonyokba és korszellembe építenek komoly, a jelenre is rímelő témákat, szóval programpontok szintjén be kéne találnia a sorozatnak, de valahogy most sem éreztem rá.

Annak viszont örülök, hogy összességében szeretet övezi, remélem, hogy folytatódni fog még. Most már tényleg csak az a nagy kérdés, hogy akkor miért szerettem annyira az első szezont? Mármint nem költői a kérdés, magamban tényleg kutatom az okokat, mert ritka, hogy ekkorát forduljon velem a világ.

6 hozzászólás Ne habozz!

Rubber Duck - 2019. 08. 14. 21:03

Nekem is hasonlóak az érzéseim, hullámzó volt az évad. Voltak jól felépített és kivitelezett részek és voltak -számomra- kissé didaktikus részek, amelyek inkább 2019-ról szólnak, mint ’86-ról. Nekem a Basht játszó színész nagyon tetszett, komoly jellemátalakuláson ment át és hihetően adta elő. Kár, hogy Sam lánya kevesebbet szerepelt. A sivatagi rész vége nagyon cukros volt, cukorbetegeknek nem ajánlom….

Marla - 2019. 08. 14. 23:23

Velem is nagyot fordult a világ, anno az 1.évad lecsúszott, tetszett, szokatlan, új volt a női pankráció világa na meg klasszikus összehozzuk a csapatot történet volt.
A 2.évad inkább lejtmenet volt, olyan jó, elment kategória. Meg is feledkeztem róla, hogy most jön ki a 3.évad, elkezdtem és valami történt, mert eddig ez tetszett a legjobban. (oké még csak a 7. résznél vagyok, remélem kitart a végéig a feeling)
Egyrészt Vegas, csodálatos hátteret biztosít és insider szemszög a színfalak mögül. Imádtam! Nekem a Marvelous Mrs. Maisel korrajzát idézte. Alapos, részletes és gyönyörű egybecsengések a mai korral. (a befolyásos producerek öltözős jelenete, brrr…)
Kicsit háttérbe raktuk a pankrációt, amit azért közelebbről néztünk 2 évadon át és hagytuk lélegezni a karaktereket. Ez szerintem nagyon jót tett az évadnak és ha lehet ezt mondani, valahogy koherensebb az egész írás bár ez valószínű azért érződik így, mert tényleges cselekmény nincs. (A maradunk-e Vegasban azért nem akkora plot.) Nekem a karakterek nagyon elviszik úgyhogy nem is hiányzik.
Eddigi fénypontok:
1. Sam nyilván és nekem eladják Ruthal ezt a vergődést és üdítő volt, hogy nem futottuk a szokásos köröket és a jakuzziban megmondta a véleményét neki
2. Sheila – drag queen szuper volt
3. szerepcserés előadás :) csodás, szerintem jobb mint a filler
Kicsit félrement:
1. A leszbikus románc, igen kicsit felszínesen mutatni akarja milyen volt akkor és párhuzamot erőltetni a jelennel, de ez elég súlytalan, elég lenne a fő irányt követni a jelen korra való utalással, az pedig mindig a nők helyzete, szerepe, bánásmód ebben a businessben. Ennek a megmutatására tökéletes volt Debbie vívódása, a tánctanárnő kettétört karrierje stb. azok finomabb utalások voltak és működtek, de a leszbikus szál nekem nem működik, mint erőltetett példabeszéd.
2. Geena Davis oké kisujjból kirázza a karaktert, de ennyire hozták be? 4-5 mondat részenként?
3. Bash karaktere nagyon hullámzó hol a kedves srác, hol a keménykedő és persze nála is a melegség…
Megosztó:
Filler rész szuper volt, de tényleg holokauszt meg népirtás? Valahogy nagyon nem illet nekem oda, enélkül is kibékülhetett volna a 2 karakter
Hú eddig ennyi, remélem az utolsó pár rész is tartja majd a színvonalat és nem megyünk szembe az eddigiekkel. :)

polka.dots - 2019. 08. 15. 11:00

Vártam hogy írjatok a 3. évadról, mert én nem nagyon vagyok elégedett a 3. szezonnal és kíváncsi voltam a kommentekre is.
Az 1-2. évad nekem nagyon bejött, tetszett, hogy a szereplők egy csapattá kovácsolódtak, volt benne szív és lélek. Most kezd széthullani az egész. Persze érhető, hogy monotonná válik a munkájuk és szeretnének a karakterek továbblépni.
Lehet, hogy bennem van a hiba és nem kellett volna szokásomtól eltérően az egész évadot ledarálni. Ha kicsit jobban széthúzva nézem, időt hagyva magamnak, lehet hogy jobban bejött volna a szezon és jobban feldolgoztam volna magamban az epizódokat.

juhaszvik - 2019. 08. 15. 12:44

Jó volt ez az évad is, bár kicsit nehezen indult be. Remélem folytatják, eléggé nyitva maradt lényegében minden, egy lezáratlan szál sincs.
Sam Sylvia az egyik legjobb karakter, aki manapság tévében fut, visz minden jelenetet, amiben benne van.
Bár így is sok szereplőt mozgatnak, de ha lesz kövi rész, akkor még jópár csapódik hozzájuk * Spoiler * egyrészt az új tévécsatornától, másrészt a filmforgatásról, amiről van egy olyan érzésem, hogy bukás lesz (<- túl jól megy ott minden)

blueberry - 2019. 08. 16. 15:24

Spoileres leszek az egész évadról

Én szerettem ezt az évadot is, bár valóban kicsit jobban szétesett, mint az előzőek. Nagyon hiányoltam a pankrációt, talán ezért is tudott annyira kiemelkedni a szerepcserés rész, szinte csak itt láttunk hosszabb bunyózást. A szétesés pedig szerintem abból fakad, ami a sorozat erőssége: túl sok az érdekes karakter. Miközben próbálnak mindenkinek elég teret adni, senkinek sem jut elég. Talán egyedül Debbie volt, akivel “elégedett” voltam ilyen téren, a többieknél mind hiányérzetem volt, úgy éreztem: akarom még őket látni. Még Ruth-nál is, aki a központi karakter elvileg, olyan befejezetlennek éreztem a szálát az évad végére (bár lehet, ez szándékos volt). Ahogy a mindenki szerint (nem véletlenül!) kiemelkedő Sam-et is, az évad második felében alig láttuk, a szívinfarktusa is olyan hirtelen történt és nem láttunk belőle utána semmit, hogy elszomorított. Bash pedig az egyik kedvenc karakterem már az első évad óta és kicsit az az érzésem, hogy miatta kapott nagy hangsúlyt a Yolanda-Arthie szál. Mármint Bash karakterétől idegen lett volna, hogy felvállalja az identitását és szembemegy az anyjával – túlzottan cukormázas. Viszont ha ezt az üzenetet közvetítené a sorozat a szexuális identitásról (a rejtőzködést), akkor az nem venné ki túl jól magát, ezért is volt fontos megmutatni egy azt teljesen felvállaló (Yolanda) és az azzal még csak ismerkedő (Arthie) történetet.
Remélem lesz következő évad, viszont bármennyire is fájdalmas, talán érdemes lenne átgondolni, melyik szereplőkre fókuszál a sorozat és jobban kibontani a történetüket, mert hiába a sok izgalmas szereplő, ha senkiből sem látunk eleget. (Én pl. Sheila vagy Carmen sztoriját most szép kereknek érzem, de akár Cherry-ét vagy Tamméjét is.)

chamichaze - 2019. 09. 08. 10:38

még nem jutottam az évad végére, de Sheila kiugrása az egyik legüdítőbb csavar volt, amit mostanában láttam (nem látok olyan sok mindent ez csak nekem számít:))és igen összességében a szerepcserés rész hatalmas poénokat hozott.
ja és +1 juhaszvik hozzászólásához: “Sam Sylvia az egyik legjobb karakter, aki manapság tévében fut, visz minden jelenetet, amiben benne van.”

Ide írd


kötelező

(kötelező, de megtartjuk magunknak)

Ezeket a HTML parancsokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz